Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

TARKA OLDAL 1992. február 28., péntek © Roma Downey alakítja Jackie Kennedy szerepét Az NBC TV mini-sorozatot készített Jacqueline Kennedy Onassis életéről és az egykori First Lady szerepét a 28 éves ír szépség, Roma Downey alakít­ja. A művésznőnek a 11 hétig tartó forgatás alatt 16 évesről 60 évesre kellett öregednie. Roma Downeyt a „Jackie nevű nő” című sorozat produce­re, Lester Persky fedezte fel. A producer szerint Roma Dow- neyből előbb-utóbb nagy sztár lesz. A sorozat hatórás és annak az életrajznak az alapján ké­szült, amelyet David Heymann írt 1989-ben Jackie Kennedyről. Roma Downey egy hatgyere­kes, északírországi családban született, a legkisebb gyermek­ként, Derrey-ben. A család olyan nagy tiszteletben tartotta a néhai J. F. Kennedy emlékét, hogy mellszobra közvetlenül a feszület mellett állt a lakásban. „Ne felejtsék el, hogy John F. Kennedy volt az első ír-katoli- kus elnöke az USA-nak” — hangsúlyozta Downey. „Mi őt a magunkénak tekintettük, a saját fiunknak”. Persky két héttel a forgatás előtt döntött Downey mellett a sok jelentkező közül. „Arra gondoltam — mondotta —, hogy egy olyan személyre van szükség, aki rendelkezik Jackie karizmájával és így a nézőket hat órán át a képernyő előtt tudja tartani. Roma arca szinte hihe­tetlen — valósággal odaláncol a képernyőhöz.” Roma mélyen tiszteli Jackie Kennedyt is! „Méltóságteljesen fogadta a legrendkívülibb körülményeket A színésznő összesen 160 ruhát öltött magára is”—véli a most 62. évében járó asszonyról. A színésznő össze­sen 160 ruhát öltött magára a forgatás közben, és hogy jobban alakíthassa szerepét, számos könyvet is elolvasott a Kennedy családdal kapcsolatban. HT. Press A víz méreg, a bor pedig gyógyszer... A víz méreg, a bor különösen a nők számára hasznos gyógy­szer. Erre a következtetésre ju­tott a francia Jean-Claude Bou­logne az italok történetével fog­lalkozó, most megjelent köny­vében. Egészen hihetetlen, amit a vízről olvashatunk a tanulmány­ban: a víz epetartalmű, megduz- zasztja a májat és a lépet, halál- sápadttá teszi az orcát, egyszó­val megbetegít — tartották még a múlt században is. A víz, amit ma a legegészségesebb italnak tartanak, azelőtt rettegés tárgya volt, mert „gyengíti a gyomrot”. Igaz, a tiszta forrásvíz akkoriban luxusnak számított, a vízhordók a folyók szennyezett vizét hord­ták házhoz. A XVIII. században Párizsban 20 ezer vízhordó ter­jesztette azt a Szajna-vizet, ami­ben az állatok és emberek füröd- tek, amibe a csatornák vize folyt, amibe a szemetet dobál­ták. A bornak azonban már az ókorban is megvolt a becsülete, a középkorban pedig a nők is ugyanúgy itták, mint a férfiak, legföljebb mézzel és fűszerek­kel ízesítve. A parasztházaknál azonban még várniuk kellett a nőknek az „egyenjogosításra”: a parasztasszonyok a XIX. szá­zadig csak vizet vagy almabort fogyaszthattak. Nem mindenki ihatott azon­ban minden fajta borból. Csak az előkelő uraknak volt szabad a legdrágább nedűket kortyolgat­ni, a nők közül csak a várandó­sok kaphattak két ujjnyit a drága bordóiból. Amikor azonban di­vatba jött a vermut, a nők is megtalálták a maguk italát. A magasabb körökben később a pezsgő lett a sikk. Manapság az orvosok azt ta­nácsolják, hogy mindenki igye­kezzék optimális szinten tartani szervezete folyadékháztartását. Vagyis ne vedeljék a folyadé­kot. Erre mondják egyesek: ha keveset iszunk, az legalább ne víz legyen. s Élelmes gyerekek Moszkvában Új foglalkozási ág szüle­tett Moszkva utcáin: az ab­laktörlés. Tizenéves gyere­kek serege leselkedik a for­galmi lámpáknál, egy-egy piros hullámnál a gyerekek rávetik magukat az álldogá­ló kocsik szélvédőjére és fé­nyesre sikálják. Aztán tá­nyért formálnak tenyerükből és bezsebelik a borravalót. A gyerekek nem holmi utca- kölykök vagy elánudt gyere­kek, hanem mérnökök, tiszt­viselők, szakmunkások sar­jai. Néhány hónapja ők a kommunizmus utáni szovjet dzsungel legfurcsább te­remtményei. Általában csa­patba verődnek, és iskola után foglalják el helyüket valamelyik forgalmasabb kereszteződésben. Egy szél­védő megtisztítása után fél vagy egy rubelt is megkeres­hetnek. Az autóvezetőket először meglepte az új szol­gáltatás, de nem kergették el a szemfüles fickókat. Moszk­vában mindig szürke á szél- ' védő a por, a sár, az eső miatt. Az ablaktörlőnek, egy- egy parkolás után lába kél. Ezért a vezetőknek gyakran kell kilépni a piros lámpá­nál, hogy saját kezükkel és rongyukkal vakarjanak rést az ablakon. Ezt a terhet vet­ték le most róluk a gyerekek, akik örömmel tapasztalják, hogy Moszkvában egyre nő a gépkocsik száma. Egy hónapban 6-700 ru­bel jön össze nekik, ennyi bért kap az egyikük apja. a szovjet viszonyok közt jól fi­zetett komputertechnikus. — Szégyen is volna, ha mi, magyarok nem tudnánk meginni a borunkat s ' Mindent megtudhat a sztár-almanachból Akinek csak egy napig tartott a házassága... Vannak emberek, akik min­dent meg akarnak tudni a nagy sztárokról. Ezt a természetes igényt elégíti ki az az Egyesült Államokban most megjelent almanach (Ed. Lucaire: The Ce­lebrity Almanac, Prentice Hall Kiadó, New York), amelyből megtudható többek között, hogy kinek hány férje, illetve felesége volt, ki hogyan becézi gyerekeit, hányszor és mely testrészét ope­ráltatta át. Egyes „elvakult” szülők meglehetősen fantáziadús neve­ket adnak csemetéiknek: Marisa Berenson a gyermekét „Csillag­fény dallamnak”, Cher az övét „Szemérmetesnek” becézi. Mia Farrow meg van róla győződve, hogy ő egy „Nyári Dalnak” adott életet, míg Sylvester Stal­lone simán és egyszerűen „Holdvér-Gyógyímek” szólítja a fiát. A legtöbb saját és örökbe fo­gadott gyereke Marion Rooney- nek van — összesen 11. Őt kö­veti 9—9-cel Marlon Brando és Michael Landon. Sokszor háza­sodott többek között Liz Taylor, Mickey Rooney, Gábor Zsa Zsa és Stan Laurel (legalább 8 há­zasságkötés), de Lana Turner is alig marad le mögöttük a hét esküvőjével. Rex Harrison és Gloria Swanson „csak” hatszor mondta ki a „boldogító igent”. A legrövidebb ideig Rudolp Va­lentino és Jean Acker házassága tartott — mindössze egy napig. A „Szelíd motorosok” Dennis Hoppere és a „Mamas and Pa­pas” együttes énekesnője, Mi- chaelle Philips ehhez képest sokáig kibírták egymást — hi­szen nyolc napot éltek együtt, mint házasok. Több sűrűn nyomtatott olda­lon szerepelnek a sztárok plasz­tikai sebészeti operációi. Az or­rát átoperáltatta többek között Barbara Eden, Gábor Zsa Zsa, Jennifer Grey, Petere O’ Toole, Diana Ross és Rod Steward. Nagyobb keblet kívánt magá­nak Во Derek, Jane Fonda és Melanie Griffith; Gary Cooper, Frank Sinatra és Debbie Rey­nolds pedig fel varratták az arcu­kat. Auguszta és Elemér Játékra hívom olvasóimat Szép, szerelmes éjszaka ígérkezik. Formás, gömbölyded asszony könyököl az ablakban. A férjét várja. „Épp ma! A házassági évfordu­lónkon! Hol a csudában kódorog?” Egy perc alatt megtörik a varázs. Valami apró neszezés, valaki igyekszik eltalálni kívülről a kulcslyukat. Végre. Talált. — Hát te? Hol voltál? — Én? — kérdez vissza Elemér, kellő szünetet tartva. — Azt ígérted, hogy legkésőbb éjfélre itthon leszel. Tudod, hány óra? — Igaz, igaz — bólogat lesütött szemmel Elemér, újabb szüne- tecskét tart, majd felbátorodik. — Milyen jó lett a frizurád. Az új fodrász?... —Úristen! Fél négy. Ilyenkor jönni haza! —dohogazasszony.de már kicsit engedékenyebb. — Milyen ajándéknak örülnél a legjobban? Kitalálhatom? — Ha gondolod — válaszol végre a kérdésre Auguszta és vissza­bújik a takaró alá, hiszen hűvösek az éjszakák. Ha kis mosollyal szájuk szögletében olvasták ezt az egyáltalán nem mélyenszántó jelenetecskét — már elégedett lehetek. Mert a mosoly azt jelenti, hogy egyáltalán nem idegen a történet az olvasó­nak. Ha figyelték, ez az Elemér-féle technika nem is olyan nehéz. A legjobb, ha vétkünket nem vitatva, halk beismeréssel igyekszünk túlsiklani a témán és megkockáztatni valami engesztelő dicséretfé­lét. Egy figyelmes megjegyzés akár azonnali eredményt hozhat. Ha nem, olyan ponton érdemes „támadni”, amely a partner gyengéje lehet. És most, a rögtönzött fenti szituációs gyakorlat példájának isme­retében, játékra hívom olvasóimat. Már bölcsészkari hallgatóként, az egyetem pszichológiai tansza­kán elábrándoztam arról, hogy egyszer talán írni is módom lesz a tanult beszélgetőtechnikákról, s kölcsönösen szórakoztató párbe- szédesdit játszanom azokkal, akik az ilyesmit kedvelik. A következő dialógus várja a befejezést: Két csinos hölgy áll a Váci utcai kirakat előtt. „De gyönyörű ez a kosztüm!” „Tényleg gyönyörű.” „Olyan régen vágyom már egy ilyenre!” „Menjünk be.” „Menjünk. Végül is mi történhet?...” A legfrappánsabb csattanó beküldőjének (a szerkesztőség címére — 5601 Békéscsaba, pf.: 111.) értékes könyvjutalmat kínálok. Üdvözlettel: Kertész Zsuzsa Házasélet Maszek rendelés állami kórházban Akar-e nagysád nagyobb keblet? Akar nagyobb keblet? Vagy tán piszére vágyik a krumpliorra helyett? Esetleg lógó hasfala alól szeretné a zsírt leszívatni? A modem orvostudo­mány ezeken és számos, küllemmel kapcsolatos gondban egyre készségesebben siet a magyar hon­polgárok segítségére. A Pest Megyei Semmelweis Rókus Kórház és Rendelő Intézet vadonatúj épü­letének kapuja mellett máris három diszkrét táb­lácskán kínálja magánorvosi szolgáltatásait egy­részt a New Contour Német—Magyar Plasztikai Sebészeti Kft., másrészt két nőgyógyász. Állampénzen, állami kórházban maszek rende­lés, á haszon még a magánzó zsebéfte vándorol? — hördülünk fel azonnal, mert már megszoktuk, hogy az orvosi ellátás ingyenes és állampolgári jogon jár minden magyarnak. Viszont Nyugaton mindez társadalombiztosítási jogon jár, a munka- nélküliek vagy a szociális helyzetük miatt rászoru­lók pedig szociális alapon kapják. Tiszta ügy ez, amit a Rókusbán csinálnak? Nincs-e benne suskus? Vagyis, kinek a pénzén üzemelnek ezek a rendelők és kié a haszon? Le- het-e állami egészségügyi intézményben magán- rendelőt nyitni? Ennek próbáltam utánajárni. Magyarországon ma semmiféle jogszabály nem tiltja, hogy akár magánrendelő, akár kft. for­mában létező orvosi rendelőt tartson valaki fönn állami egészségügyi intézményben. Idáig tehát tiszta a képlet„vagyis csupán a két fél megállapo­dásának kérdése, beengedik-e az állami falak közé a magánzót is. A Rókus ezt a kérdést profitorien­tált, ösztönző bérleti szerződéssel oldja meg, amely jogszerű, és a költségek, a használati díjak minden részét tartalmazza. Gondot a Rókusbán és másutt legfeljebb az okozhatna, ha a maszek ren­delés az állami orvosi ellátás rovására menne, vagyis elvenné a helyet vagy a fölszerelést, a szakembereket az állami betegek elől, de hát erről a Rókusbán szó sincs. Éppen ellenkezőleg, mivel a Pest megyei betegek kényszerítő hazautazásuk miatt a délutáni rendelési időt eddig alig vették igénybe, a helyiségek és a rendelési idő jobbára gyaSzo pedig a felszerelést illeti, a New Contour vala­mennyi műszere a saját tulajdona, méghozzá or­szágszerte irigylésre méltóan a legkorszerűbb né­met orvosi műszer. Igaz, például a műtőasztal a kórházé, de ennek használatáért, valamint a búto­rokért a két tulajdonos bérleti díjat fizet a kórház­nak. A kft. egyik tulajdonosa, dr. Balajthy Tibor plasztikai és érsebész szakorvos, a másik egy német üzletember. Mindössze egy gyógytornász főfoglalkozású titkárnő és egy műtősnő dolgozik náluk, valamennyien másodállásban. A kórház esetenként pontosan megszabott díjért minden asszisztenciát a rendelkezésükre bocsát, így se felszerelésben, se emberben nincs hiányuk. Vi­szont Pest megye, sőt az ország egyik legkorsze­rűbben felszerelt műtőjében ráérősen, kellő ideig bíbelődhetnek minden jelentkezővel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom