Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

1992. február 27., csütörtök HAZAI TÜKÖR MÉS MEGYEI HÍRLAP A baj hamar megvan, és ha nincs érvényes biztosítás, akkor még nagyobb a kár Fotó. Kovács Erzsébet A baj nem jár egyedül Több olvasónk jelezte az utóbbi napokban, hogy a gépjármű­vek casco biztosításait, a biztosítók ajánlatait lassan lehetetlen­ség követni. Sokan nem tudják: egyáltalán érvényes-e még a biz­tosításuk? Ez ügyben kerestük meg Nemes Gyulát, a Hungária Biztosító Rt. Békés megyei igazgatóját, arra kérve, hogy segítsen eligazod­ni olvasóinknak a casco biztosítások területén. Olvasóink írják Mentsük a menthetőt Viharos hangulatú gyűlés volt néhány napja a megyeházán, ahol a Vállalkozók Országos Szövetsége Békés megyei szervezete tartot­ta rendkívüli ülését. A téma az új személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az a passzusa volt, mely szerint ,,a kifizetőnek az egyéni vállalkozó számlájának áfával csökkentett ellenértékéből3, illetve 2,5 százalé­kot jövedelemadó-előleg címén le kell vonnia és a költségvetésbe be kell fizetnie”. Bármerre jártunk a városban, minden kereskedő, vállalkozó élénken tiltakozott az új szabályozás ellen. Az SZDSZ ezért kezdemé­nyezi az SZJA törvény 47. paragrafusának hatályon kívül helyezését. Mint arra már a törvény múlt év végi vitájában is felhívtuk a figyelmet, ez az előírás több szempontból problematikus: — Hátrányosan megkülönbözteti az egyéni vállalkozót, kereske* dőt és a mezőgazdasági kiskereskedőt más jövedelemtulajdonosok­tól, mert előlegfizetési kötelezettsége nem a tényleges jövedelem, hanem az árbevétel alapján keletkezik. Az alacsony árréssel dolgo­zók esetében előfordulhat, hogy a teljes jövedelmet előleg címén levonják. Hátrányos a kezdő vállalkozó számára, hiszen a tényle­gesnél nagyobb előlegfizetésére kötelezi, s ez pénzt von el a vállal­kozástól. — A kifizetőnek jelentős többletadminisztrációt jelent, ez pedig oda vezethet, hogy elkerülik az egyéni vállalkozók foglalkoztatását. Ennek már látható jelei vannak. Javaslatunk elfogadása esetén az egyéni vállalkozók a tényleges jövedelmük figyelembevételével fi­zetnek negyedévenként 20 százalék adóelőleget, a kifizetőnél az adminisztárációs terhek jelentősen csökkennek, amíg az adózónál nem növekednek. S hogy mily nagy vihart kavart a fenti kötelezettség teljesítése, tegnap kaptuk meg a KISOSZ (kereskedők, vállalkozók Békés megyei szervezete) levelét, melyben arra kérnek, hogy ,,a szóban forgó paragrafus eltörlésére tegyünk soron kívüli javaslatot az Országgyűlésben”. Tisztelt vállalkozók, kereskedők és mezőgazdasági kistermelők, közölhetjük önökkel, ezt február 20-án megtettük. A többi már a kor­mánytöbbségen is múlik. Persze az igazi megoldás az lett volna, ha a decemberi parlamenti vitában hallgattak volna meggyőző érve­inkre. Dr. Futaki Géza, dr. Pelcsinszki Boleszláv országgyűlési képviselők, SZDSZ Az Iparosok Háza sorsáról Észrevétellel élünk a Békés Megyei Hírlapban megjelent ,Az önkormányzat nem enged a '48-(as)hóT' című cikkre. A cikkben szereplő ingatlan jelenlegi kezelője az önkormányzat, melyből nem tűnik ki, hogy tulajdonképpen az ingatlan eredeti tulajdonosa a Gyula és Környéke Általános Ipartestület. A rendelke­zésünkre álló okmányok alapján (földhivatali tulajdonlap), valamint dr. Scherer Ferenc által megírt Gyula város története című kiadvány második kötetében említést tesz a kérdéses ingatlan keletkezéséről. E könyvben leírtak alapján ,Az ipartestület megalakítására irá­nyuló kísérletek hosszú időn keresztül sikertelenek maradtak. A gyulai iparosifjúsági önképző egylet töltötte ki bizonyos fokig azt az űrt, amit az ipartestület hiánya okozott. A város által ajándékozott sugárúti telken mintegy 10 000 korona költséggel épült székház az egyesület tagjainak otthont nyújtott, utasfogadójában a városba érkező és itt munkát kereső legényeknek ingyen szállást adott, nagy körültekintéssel összeállított könyvtárával, hírlapokkal és szakla­pokkal az iparosifjak továbbképzéséről gondoskodott. Az egyesületi ház adott helyiséget á gyulai kerületi betegsegélyző pénztár hivata­lának is. Az egyesületnek Sál József 22 esztendőn át élete fogytáig elnöke, Kóhn Dávid pedig megszakítás nélkül titkára volt. Fennállá­sának 25. esztendejét az 1903. augusztus 15—23-án tartott iparkiál­lítással ünnepelte meg." A fenti idézeten kívül a könyv részletesen foglalkozik az iparosság megalakulásával, a székház keletkezésével és működésével. Az ingatlan az Iparosok Háza, a gyulai iparosok anyagi hozzájárulásával, valamint munkájával valósult meg. Az adakozók, illetve adományozók egy része még ma is él és jogosan kifogásolja, hogy miért nem nyílt meg a lehetőség arra, hogy az ingatlant visszakaphassák a gyulai iparosok. Az épületet a Magyar Állam 1962-ben államosította és kezelőjeként a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalatot bízta meg. Ipartestületünk 1990-ben az ingatlan visszaigénylésére lépéseket tett, az illetékes hatóságok­tól kapott visszajelzés alapján közölték, hogy még a törvényes lehetőség nem nyílt meg az ingatlan tulajdonjogának visszaadására. Azt is közölték, hogy a kezelői jogot, mint az ingatlan eredeti tulajdonosai a helyi önkormányzat képviselő-testületétől kérhetjük. Ipartestületünk elnöksége a képviselő-testületet írásban megkereste és kérte, hogy a fent említett ingatlan kezelői jogára igényt tart és arról nem kíván lemondani. Az említett újságcikkben megjelent írás alapján a képviselő-testület december 23-án született döntése alap­ján az önkormányzat határozatlan időre bérbe adja a GYSE-nek. Nem nyilatkoztak arról, hogy az ingatlanra az eredeti tulajdonos is igényt tart és ha megnyílik rá a törvényes lehetőség, akkor azt az iparosság részére kívánja hasznosítani. Ipartestületünk elnöksége határozatot hozott, hogy az ingatlan kezelői, illetve tulajdonjogának visszaállítása érdekében az alapító tagok és jelenlegi tagok aláírásukkal erősítsék meg azt, amit az elnökség már megfogalmazott. Jelenleg már folyamatban van az aláírásgyűjtés, a tagság által aláírt igényünket ismételten az önkor­mányzat elé fogjuk terjeszteni. Az ipartestület elnöksége nevében: Nagy Mihály titkár, Gyula A közoktatási törvény előkészítéséről A Tevan Kiadó újdonságaiból J. Huizinga: A holnap árnyékában A filozófia e századi legna­gyobb alakjai között tartjuk szá­mon a holland J. Huizingát (1872—1945). Keresztény atti­tűddel tette kutatásának egyik tárgyává a kultúra hagyományo- zódásának kérdését. Az 1935- ben írt aggodalmai ma is aktuá­lis félelmek: a világvég eljöve­telének várása, visszaélés a tu­dománnyal, az erkölcsi irányel­vek pusztulása, a bölcseleti immoralizmus megjelenése. E krízistudat ismeretében a szerző nem elégszik meg azzal, hogy körültapogatja az emberi élet mibenlétének kérdéseit, hanem válaszként a kultúrát kínálja a boldogulás megvalósítására. Az 6 fogalmazásában a kultúra egy­részt „uralkodást jelent a ter­mészeten”, másrészt lehet tisz­tán szellemi, logikai, gazdasági vagy misztikus eszménykép. Az „Énnek, a szellemnek, az isteninek a megjelenítésén” túl, a becsület, a tekintély, a gazdag­ság, a jólét vagy az egészség is a közös boldogulást segítő adott­sága az embernek. Akár a túlvi­lágon, akár a legközelebbi jövő­ben kíván valaki boldogulni, ezek eléréséhez mindenkori elő­feltétel a biztonság és a rend. Az 1938-as első magyar kiadás utószavában a szerző olyan poli­tikai megrázkódtatásokról ír, amelyek mélyen fekvő bajait a könyvben megkísérelt leírni. A kor kulturális bajainak diagnó­zisa mintha csak ma született volna, annyira eleven problémá­kat boncolgat, pedig eltelt fél évszázad. A mai közhangulat minősítését a következő szelle­mes mondatával is kifejezhet­nénk: „Manapság még művelt emberek is az ítélet olyan fokú gonoszságától ragadtatják el magukat, melyet csak a legala­csonyabb és legműveletlenebb tömeg körében lehetne megbo­csátani.” Napjaink értelmisége számára nélkülözhetetlen ez a kötet, mert megvéd az elbarbari- zálódástól, s cserébe magas ér­tékű szellemi helyzetbe hozza az olvasót. cstj Amikor Fábián Tamást arra kértem, mutassa be önmagát és az általa alapított Forgó-Színpa­dot, rögtön az utóbbival kezdte, mondván csak ez az érdekes. — A „Rózsában” a magyar­tanárom, Medovarszki Jánosné ötlete volt, hogy ilyesmit kelle­ne csinálni. Akkor én harmadi­kos voltam, 1988 szeptemberé­ben, az idén lesz négyéves a Forgó-Színpad. Az egész gim­náziumból jöttek, de csak lá­nyok, és ez azóta is jellemző. A tanárnő irodalmi színpadot kép­zelt el, de nekem más vélemé­nyem volt. Az irodalmi színpad olyan átlagos, szerettem volna valami mást, valami alapfokú színházi képzést adni, hogy ne csak úgy menjenek fel a szín­padra. Ma is az a véleményem, hogy a legjobb iskola a gyakor­lás; minél több előadást tart az — Először is engedje meg, hogy csak a Hungária Biztosító Rt. biztosítási módozatairól be­széljek, hiszen a többi biztosító- intézet módozatait teljes mér­tékben nem ismerem, másod­szor nincs felhatalmazásom más biztosítóintézetek módozatairól szólni. A Hungária Biztosító Rt. egyértelműen a legnagyobb gépjármű-biztosító Magyaror­szágon úgy a kötelező felelős­ségbiztosítás, mint az önkénte­sen köthető casco biztosítás te­rületén. Sajnos az ismert alkat­részár- és munkadíj-növekedés miatt a casco biztosítási ágazat jövedelmezősége egyre csök­kent, illetőleg 1991-ben jelentős veszteséget termelt. Az említett okok miatt — de ugyanakkor egyfajta módozati választékbő­vítés miatt — társaságunk úgy döntött, hogy egy merőben új casco biztosítási módozatot dol­ember, minél több darabot készít el, annál többet tanul... A „Rózsában” hetente pró­báltak, Tamás irányításával, aki szívesen emlékszik vissza a za- laszentgróti színjátszó táborra. Harmadik után Szentendrére már hárman mentek az iskolá­ból. 1989 és 1990 tavaszán a megyei színjátszó fesztiválon, mindkétszer „csak” bronz mi­nősítést kaptak. Fabulya László- né, a megyei művelődési köz­pont főmunkatársa „látott vala­mit a csoportban”, neki köszön­heti Tamás, hogy eljutott Ka­zincbarcikára, a nemzetközi amatőr színjátszó fesztiválra 1990-ben. — A félprofi társulatoktól ott olyat láttam, amilyet még soha korábban. Jártam persze sokat színházba, de ott csak láttam az előadásokat, és azok nekem semmit sem jelentettek. A Fran­gozunk ki. Ez a módozat lénye­gében egy úgynevezett alapcas­co biztosításra épül, melynek havi díja 200—1300 forint kö­zött van, gépkocsitípustól füg­gően (a „volt keleti” kocsiknál 200 forint/hó). Az alapcasco biztosítás kiterjed az elemi kárra és lopáskárra. Az alapcasco biz­tosításhoz igény szerint köthető törés, üveg, extratartozék- és ba­lesetbiztosítási kiegészítő mó­dozat. — Tavaly november—de­cember hónapban egy országos akció keretében valamennyi casco biztosított ügyfelünknek — közel egymillió autósnak — levélben felajánlottuk az újfajta alapcasco biztosítást. A levél részét képezte egy befizetési utalvány is azzal, hogy ameny- nyiben az ügyfél meg kívánja kötni az alapcascót, csak a csek­ket szükséges befizetnie, ezzel a ka cirkuszt, aminek ma 18 óra­kor lesz az előadása Békéscsa­bán az ifjúsági házban, már a Kazincbarcikán látottak szelle­mében állítottuk színpadra. Lázár Ervin Franka cirkuszá­nak „ősbemutatója” 1991. már­cius 8-án volt, és a csoport arany minősítést kapott az országos diákszínjátszó fesztivál megyei selejtezőjén. Boldogok voltak, azt hitték, innentől rendszeresen lesznek majd előadásaik. Küld­tek ismertetőket a csoportról, a darabról az egész megyébe, de meghívásra hiába vártak... Át­kerültek a Balassiba, aztán az ifjúsági házba, és kezdhettek mindent elölről. Mára csak hár­man tartottak ki, a többiek le­morzsolódtak, Tamás önkritiku­san megjegyzi, lehet hogy ő maga is hibás ebben. Két fiú és egy lány játssza a 11 szerepet. S egy év kellett, hogy megszület­hessen még egy előadás. —Amatőr csoport csak akkor tud bemutatkozni Magyar- országon, ha amatőr fesztivál van, valamilyen iskolai rendez­vény vagy olyan szervezés, mint a mai előadásunk diákoknak. A közvéleményben él az a tudat, hogy mi csak színházasdit ját­szunk, pedig ennél azért többről van szó. Mi komolyan szeret­nénk valamit csinálni, önma­gunkat megvalósítani, valamit adni másoknak, de igazi esé­lyünk nincs. Ma már csak (vagy még) ki­lencen vannak a Forgó-Színpad­ban, békéscsabai diákok. Ma hárman lépnek fel, a többiek a következő darabot próbálják, Guy Foissy két'egyfelvonáso- sát, Két szerető szív címmel. Niedzielsky Katalin régi cascója automatikusan megszűnik és azonnal életbe lép az alapcasco módozat. Sajnos ez az akció nem vál­totta be teljes egészében a hozzá fűzött reményeket. Békés me­gyében több ezren éltek a fel­ajánlott lehetőséggel, ugyanak­kor többen rosszul értelmezték a levelünket és azt hitték, hogy valamilyen pótdíjat kell fizetni, de a régi biztosításuk továbbra is érvényes. A napokban ezért va­lamennyi partnerünknek, aki befizette az alapcasco díjat, az új kötvényen és befizetési csekke­ken túlmenően egy levelet is küldünk, ahol ismételt tájékoz­tatást adunk az alapcasco bizto­sításról. Természetesen az alap- cascóhoz partnereink tetszés szerint köthetnek kiegészítő módozatot. Végezetül elmondom, hogy azoknak a partnereinknek, akik nem éltek az alapcasco megkötésének lehetőségével, 1992. évben biztosítási évfordu­lóra régi módozatú casco bizto­sításaikat írásban felmondjuk — mondotta Nemes Gyula. P.J. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete elfogadha­tatlannak tartja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium okta­tási törvénytervezettel kapcso­latos eljárását — szögezte le Pokomi Zoltán, a PDSZ szóvi­vője keddi sajtótájékoztatóján. Álláspontja szerint a szaktárcá­nak hatpárti egyeztetés után kel­lene elkészítenie a kodifikációs szöveget, és feljegyzést kellene benyújtani a Parlament oktatási bizottsága számára azokról az elvi kérdésekről, amelyekben eltérő álláspontot képvisel. Po­komi Zoltán elmondta: össze­gyűlt az az ötvenezer aláírás, amelyet a Kontyfa utcai általá­nos iskola nevelőtestülete indí­tott a törvény kétharmados több­ségű parlamenti elfogadása ér­dekében. A PDSZ szóvivője mind­azonáltal nem sok reményt lát ennek keresztülvitelére. A Forgó-Színpadból ketten A Franka cirkusz próbáján Fotó: Fazekas Ferenc A játék több mint színházasdi Megújulnak az áfészek Az áfészek a tavalyi évben zártak négy évtizedes történel­mükben először olyan évet, amelyben több fogyasztási szö­vetkezet is veszteséges volt — mondta Szilvasán Pál, az Afeosz elnöke a szervezet ta­nácsülését követő keddi sajtótá­jékoztatón. Mint elhangzott: a jelenleg működő 273 áfészből 40 szövetkezet zárta az évet veszteséggel, ami néhányuknál meghaladja a több tízmillió fo­rintot. Az árbevételek tovább csökkentek, tavaly mintegy 160-170 milliárd forintot tettek ki, holott ez az összeg még néhá­ny éve meghaladta a 200 mil­liárd forintot. Az árbevétel viss­zaesésének okaként hozható fel a vidéki életszínvonal és jövede­lem csökkenése, az illegális ke­reskedelem növekedése, vala­mint a kiélezett versenyhelyzet. Szilvasán Pál mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az áfészek a jelenlegi szövetkezeti és átme­neti törvények elfogadása után talpra állhatnak, és fejlődésük újabb lendületet vehet. Ennek egyik kézzelfogható jeleként említette a nagybani kereske­delmi hálózat kialakítását, ami a Hungaro Konsum Kft. segítsé­gével főként árubeszerzéssel és -értékesítéssel foglalkozik majd. Mint azt az elnöki értéke­lés hangsúlyozta: az elfogadott szövetkezeti és átmeneti tör­vényt az áfészek megnyugvás­sal vették tudomásul, mivel így működésükhöz megfelelő felté­telek teremtődtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom