Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

Tovább fogyunk Folytatódik Magyarország népességszámának 1981 óta tar­tó csökkenése: az elmúlt év fo­lyamán 126 ezer gyermek szüle­tett, és 146 ezren haltak meg. A csecsemőhalandóság nem vál­tozott számottevően, ezer élve született gyermek közül 15 nem érte meg az egyéves kort. Az ország lakossága az év első nap­ján lOmillió 335 ezervolt, húsz­ezerrel kevesebb, mint 1991- ben — állapítja meg a KSH je­lentése. V égkielégítetlenül Ózd a mintegy 2700 dolgozó­nak nem tudja kifizetni a 640 millió forint felmondási térítést és végkielégítést. Ezért a kor­mány azt kérte az Országos Munkaerőpiaci Bizottság ülé­sén, hogy a testület engedélyez­ze az ózdiak támogatását a fog­lalkoztatási alap foglalkoztatási társaságoknak félretett 1,7 mil­liárd forintjából. Ezzel nem ér­tett egyet a munkaerőpiaci bi­zottság munkaadói és munka­vállalói oldala, helyette azt java­solta, hogy a foglalkoztatási alapból a válságtérségek és vál­sághelyzetek címen félretett 700 millió forintot használja fel a kormány erre a célra. Deko(ncentráltan) Nyilvános versenytárgyalás­ra hívták az érdeklődőket a Deb­receni Tartósítóipari Kombinát (Deko) Rt. központjába: a részt­vevők azokra a város különböző pontjain lévő egykori zöldsé­gespavilonokra licitálhattak, amelyeket néhány éve már bér­be adott a Deko. Miután a válla­lat anyagi gondokkal küzd, igyekszik pénzzé tenni elárusí­tópavilonjait, hogy valamelyest ezzel is csökkentse vesztesé­geit. A licitálásra nem került sor, miután a megjelentek döntő többsége megtévesztőnek és előkészítetlennek minősítette a pályázatot, és új kiírást tartott szükségesnek. Mádai Péter vállalja... A szabaddemokrata képvise­lő vállalja a Dombach Alajos lemondásával megüresedett ügyvivői tisztet a legnagyobb ellenzéki párt vezető testületé­ben. Az SZDSZ-es politikus az MTI érdeklődésére elmondta: Dombach Alajos már a múlt hé­ten megkereste őt, és — miután tájékoztatta lemondási szándé­káról —kérte, hogy vállalja el az ügyvivői tisztséget. Hitélet a közszolgálati médiákban A fennti címmel rendezett nemzetközi tanácskozást a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége tegnap. A konferencia megrendezéséhez a Friedrich Naumann és a Friedrich Ebert alapítvány nyújtott segítséget. A tanácskozáson a világi és az egyházi sajtó képviselőin kívül részt vettek a parlamenti pártok tagjai is. MÁRKA­BOLT Új motorkerékpárok, bukósisakok, motoros kellékek, motoros védőfelszerelések. UVEX.AXO, CLOVER, M. ROBERT, SCOTT Acerbis kiegészítők. Békéscsaba, Szent István tér 8. Telefon: (66) 27-414. KÖRKÉP 1992. február 25., kedd 4 A radiátor a szomszédba repült Ház állott, most romhalom Este hét óra hét perckor találtak egy holttestet Fotó: Kovács Erzsébet * „Elve vagy halva, de megtalálom Helgát” Úri Geller Szegeden nyomoz (Folytatás az 1. oldalról) — Nálam meg egy öthetes malac döglődik, a nagy robajtól úgy megrémült az anyakoca, hogy a kicsik közé ugrott — lép közelebb a gazda a 17/1 -bői. Az utca már járművekkel zsúfolt, itt áll négy tűzoltókocsi, mentők, rendőrségi autók, pa­rancsnoki járművek, és persze egyre nagyobb a tömeg. De mi is történhetett? Lépten-nyomon gázrobbanásról beszélnek és minden jel erre is vall. A detoná­ció szinte a földdel tette egyen­lővé a masszív, hat éve épült házat — nagy-nagy szerencse, hogy komoly sérülést, legalább­is a jelenlegi ismereteink szerint senki sem szenvedett az utcán, a szomszédokban. A robbanás a most alaposan megrongált szemközti szép új családi ház kertjébe röpítette a radiátort, a nyírfán ruhadarabokat cibál a hideg szél, a fűtéscsövek egy gubancban meredeznek, egy betongerendán lóg a porszívó­cső, fölötte az égre nyílik egy ajtókeret, de most az is lezuhan, a kéménycsonkkal együtt. —Egyelőre teljes a bizonyta­lanság, most az a legfontosabb, hogy ha még van ott valaki, azt ki kell menteni. Most a tűzoltóké a terep — mondja Halász Lajos szemlevezető. S az azbesztka­bátos, sisakos szakemberek ge­rendáról gerendára, tégláról tég­lára, óvatosan bontják a kaoti­kus halmazt, amelyből kikerül törött nyakú gitár, hajdanvolt Néhány nappal ezelőtt a Sar­kad környéki polgármesterek (többek között!) azért gyűltek össze Kötegyánban, hogy meghallgassák Máté Andrást, a Békéscsabai Közúti Igazgató­ság vezetőjét, aki a térségben várható közútfejlesztési terve­kről tájékoztatta őket. Mondan­dóját a következő érzékletes példával kezdte: ,flem lesz új nadrágunk, de a régi vasalt lesz és tiszta”. Mindez magyarra fordítva körülbelül azt jelenti, hogy az idén csupán a régi utak karban­tartására lesz pénz. Az egész térséget érintő, Nagyváradnál megnyitandó ha­nagykabát, párna, bútorlap, fo­telülés. Nehéz, maró füst ter­jeng. Az egyik fiatal tűzoltó is­kolásfüzeteket pakol a szom­széd ház tövébe, meg egy képes­lapot, az a címe, hogy „Szép otthon”, miközben odébb beton­gerenda-darabot emel a torony­daru. Mert az is érkezett, mégpe­dig kettő, és gyorsan, miután a városi tűzoltóparancsnok-he­lyettes azonnali segítségért ko­pogtatott a polgármesternél, aki intézkedett, majd maga is a hely­színre sietett, ott tárgyal a hozzá­tartozókkal a szemközti ház előtt. Megérkeznek a biztosító képviselői és befut az erősítés is, kiskatonák érkeznek, hogy gyorsabban haladjon a romelta­karítás, de mindenekelőtt a kere­sés. Feltűnik a család, a feleség lassan közelebb lép, a látványra réved, a fejét ingatja szótlanul. Reggel elment dolgozni a kór­házba, déltájban a rendőrök szóltak neki. A kisebbik fiú a nagymamánál, a nagyobb már önálló, a családfő meg, aki mos­tanában betegeskedett, el volt keseredve — feltételezés szerint a romok alatt. Besötétedés után világítás mellett folytatódott a keresés, így este 7 óra 7 perckor találtak egy holttestet a tűzoltók és a honvédek a ház romjai alatt. A tetem valószínűleg a tulajdonos földi maradványa. A vizsgálat az orvosok bevonásával folyta­tódik, a romokat éjjel is takarí­tották. Tóth Ibolya tárátkelővel kapcsolatban is csak azt tudta elmondani, hogy amíg felsőbb szinteken nem dől el, lesz-e mindebből még ez év­ben valami, addig ők se foghat­nak munkához. (A polgármeste­rek egyébként a március 21-éré tervezett kihelyezett kormány­üléstől'remélnek erre vonatko­zóan pozitív eredményt.) Mint kiderült, a közutak fej­lesztésének hosszú távú prog­ramja se ígér sokat e térségnek. A polgármesterek leginkább az előtt a tény előtt álltak hüledez- ve, hogy a Mezőgyánt és Újsza- lontát összekötő mellékút építé­sét sem áll módjában elkezdeni a közúti igazgatóságnak, hiszen (Folytatás az 1. oldalról) megjöttek, hiszen már fél három is elmúlt. A fotósok kitódulnak, hogy lekapják a kocsiból kiszál­ló parafenomént. Farkasné az ajtóban várja vendégét. Úri Gel­ler átöleli a légiesen vékony asz- szonyt és magához szorítja. Szót sem szól hozzánk, az édesapa egyenesen Helga emeleti szobá­jába kíséri. Eltöltenek ott jó pár percet, aztán lejönnek. Farkas Imre közli, hogy maximum 20 perc áll a rendelkezésünkre, kér­dezzünk. Úri Geller leül, tört magyarsággal beszél: — Ahogy Pestről jöttünk, megálltunk Lajosmizsén, a 67- es kilométerkőnél lévő Totál benzinkútnál. Az emberrablók innen hívták fel Farkasékat. Beszéltem egy kislánnyal, aki talán látta Helga elrablóit, elme­sélte, hogy kiket látott. Én nem azt a három férfit keresem, én azt akarom, hogy Helgát elen­gedjék, ha él. Ha nem, mondják meg, hogy hol találjuk. — Van-e speciális módszere, amit alkalmaz a kislány keresé­sénél? — szólt az első kérdés. — A rablók láttak a tévében, hallottak a rádióban, vagy olvas­ták az újságot, hogy keresem a kislányt. És félnek. Tudom, ér­Az Országgyűlés tegnapi ülé­sének szünetében Omolnár Miklós, a kisgazdapárt képvise­lőcsoportjának szóvivője adott lapunknak rövid tájékoztatást a párt és a frakció ügyeiről. — Lakatos Józsefné és Ba­logh György visszatértek a Pásztor-fele frakcióhoz, tehát már csak tíztagú a másik képvi­selőcsoport, ami most hivatalo­san is deklarálta a maga létrejöt­tét. Nyilvánvalóan ezután majd egy névhasználati vita lesz, hogy melyik az FKGP igazi, jogfolytonos képviselőcsoport­ja. De azt hiszem, nem ez a lé­nyeg, hanem, hogy a szombati gyűlés következtében mennyire gyorsan játszódik le és milyen eredményeket hoz az a folya­mat, amelyik a pártdemokrácia helyreállítását, illetve a jelenle­gi pártvezetés leváltását tűzte ki célul. Ez fogja az igazi választ megadni. — Mikorra várható ez a nagyválasztmányi ülés? — mint megtudhatták — ez a terület nincs is a közúti igazga­tóság kezelésében. (A munkála­tokat csak megbízás esetén tud­nák elkezdeni, a lehetséges megbízóknak pedig aligha akad most erre pénzük.) Máté András egyedül a Feke­te-Körös hídjának újraépítésé­ről tudott biztatót mondani, ami határozottan szerepel a hosszú távú fejlesztési tervek között. Nagy Mihály, Sarkadkeresz- túr polgármestere arra a kérdés­re, hogy mikor fejezik be az Okányt és Kisnyéket összekötő út kisnyéki csatlakozó szaka­szát, Máté András azt válaszol­ta, ha keresztre feszítik, se tudja zem, hogy jelentkezni fognak. Én, Úri Geller megígérem, hogy nem kell félniük. Kérem őket— ezt írjátok meg —, hívjanak ked­den délután 16-tól 18 óráig a 06 (62) 22-005-ös telefonszámon. Én veszem fel. Meg akarom tud­ni, hol van Helga. Élve, vagy holtan hol a teste. Érzem, hogy nincs messze innen. Nem lehet külföldön. Csak azok hívjanak, akik konkrétumot tudnak, vagy olyannak vannak tudatában, ami még nem jelent meg az újságok­ban. — Valahol azt nyilatkozta, Helgával biológiai kapcsolatba is szeretne kerülni. Mire gon­dolt? — Most, amikor fenn voltunk Helga szobájában — adja meg a választ az édesapa —, Úri egye­nesen egy szekrényhez ment. Én hiába gondolkodtam, mi van, amit a lányomból adhatnék, egy hajszál például, nem jutott eszembe semmi. Szóval Úri a szekrényből kivette a lányom szőrtelenítő borotváját, és lám, a borotva tele volt Helga lábáról leszedett szőrszálakkal... — Nem volt még rá példa, hogy leányt keressek. Helga az első a gyakorlatomban — foly­tatja a parafenomén. — Ezért — Ezt mi is szeretnénk tudni. Ahhoz, hogy ez lejátszódhas- sék, előbb azoknak a pereknek el kell dőlnie, amelyeket a kép­viselőcsoport indított a legutób­bi választmánnyal kapcsolato­san. Mindenesetre a szombati nagygyűlés után az ott megho­zott állásfoglalások szellemé­ben folytatódik ennek a történel­mi kisgazdamozgalomnak az országos szervezése. Érdekes­ség még, hogy frakciónk ma kül­dött egy levelet Szabad György elnök úrnak, amelyben kérjük, hogy a jövő héten tűzze napi­rendre a kisgazdapárt által betöl­tött bizottsági helyek kérdését, mert a bizottsági helyeket annak idején a koalíciós, illetve ellen­zéki arányoknak megfelelően osztották el. Több bizottsági tisztséget, például Torgyán Jó­zsef alkotmányügyi, bizottsági alelnöki posztját, meg kell vizs­gálni és újra kell elemezni. megmondani. Valószínűleg ak­kor, ha erre pénzük és lehetősé­gük lesz. Utoljára Hanzéros János, a geszti polgármester emelkedett szólásra, aki elmondta, ha száz szeme lenne, talán mind síma, mert az elhangzottakból úgy tűnt számára, hogy Geszt nincs is a térképen. Tudniillik még a hosszú távú tervek között sem hallotta, hogy esetleg a közsé­güknél is megnyílhat egy határ­átkelő. Máté András szerint ez csakis azért lehetett így, mert a közútfejlesztési program hama­rabb elkészült, mint ahogy Geszt beadta az igényét a határ­átkelőre. (A kérelemre egyéb­ként a település biztató választ kapott, igaz, nem a közeljövőre vonatkozóan.) Magyar Mária bele kell, hogy üljek a kocsijába, még egy darabig tartózkodnom kell a szobájában is. Végigjá­rom azokat a helyeket, ahol utol­jára látták. Amióta itt vagyok Magyarországon Farkas Imre hívására, azóta egyfolytában nézegetem a térképet. Érzem, hogy itt, a környéken kell lennie — s mutatja a helyszíneket, ahol Helgát sejti. Úri Geller jóképű, magas, vékony, középkorú férfi. Érzé­keny, hosszú ujjai állandóan röpködnek. Az egész ember vib­rál, s mégis valami megmagya­rázhatatlan nyugalmat áraszt maga körül. — Útban Szegedre, megkér­dezte tőlem Úri, hogy volt-e Helgán nyaklánc — szólal meg Helga papája. — Annyit mond­tam, hogy igen. Erre Úri elővett egy papírt és lerajzolta. Csodá­latos. Élmondta, hogy valami­lyen vallásos felirat volt a lán­con. Igaz. Az volt rajta, hogy „Mária, Istennek szent anyja, imádkozz érettünk...” — aztán ránéz az órájára, jelezve, hogy vége a sajtótájékoztatónak. Úri Geller elköszön, és az ajtó bezá­rul mögöttünk. Béla Vali $ûf$û szoríh/a Virágoskert Попка néninél nem volt für­gébb kertész a jaminai főut­cán. A járda és a vizesárok között mindig az ő hóvirágai nyújtózkodtak elsőként a lan­gyos napsugarak felé. Amíg az őszi fagyok nem vitték el az utolsó fehér, sárga, rózsaszí­nű szirmokat, százfajta virá­got ültetett, babusgatott — csak úgy a maga, meg a kör­nyezete örömére. Hajnalban hóna alá kapta ütött-kopott locsolóját, s máris igyekezett a kúthoz, onnan a virágokhoz. Mire de­let ütött az óra, görcsös ujjai­val egyenként kitépte a gyo­mokat, kisollóval megnyírta a füvet, megkapálta a földel, leszedte az elszáradt hajtáso­kat. Mintha versenyre készül­ne tudós kertészekkel, oly' aprólékosan, gondosan ápol- gatta kicsi birtokát. Meg is jegyezte mindenki, amikor arra járt: „Hogy bírja sze­gény Ilonka néni, hiszen hova­tovább jártányi ereje sincs már?” Siralmas látvány fogadta egyszer Ilonka nénit. Lelket­len vandálok gázoltak végig az ágy ásón, letaposták, tö­vestül kitépték a virágokat. A törékeny asszony vigasztal­hatatlan volt. Letérdelt, úgy gyűjtögette kis kezébe a szét­taposott, besározott szirmo­kat, leveleket. „Hát még a vi­rágok is útba’ vannak ebbe’ a gazember világba’?” — kiál­tozott keservesen, aztán be­csukta maga mögött a kapuaj­tót, még a kulcsot is ráfordí­totta a zárban. Azt hittük, többé nem ültet virágot a háza elé. De másnap friss ágyásban új palánták il­latoztak a járda mellett. „A virág mindig erősebb, azt nem lehet kipusztítani” — simo­gatta kapálástól sajgó dere­kát. És mosolygott. Az ő lelké­ben már nem dúlt háború. _____________________I... E, G eszt nincs is a térképen „HA VALAKI A CSIZMÁDAT NYALJA, TAPOSD EL, MIELŐTT MÉG BELÉD HARAP.” (Valéry) Helyzetjelentés a kisgazda frontról Tucatból tízre

Next

/
Oldalképek
Tartalom