Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

Közösen könnyebb Napról napra növekszik az Orosháza Város Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetének tagsága. Tegnap például csak Rákóczi-telepről egyszerre hú­szán kérték felvételüket közé­jük. Összesen mintegy 190-210 között van a tagságuk, s legfon­tosabb céljuk nevükből adódóan a nyugdíjas korúak életkörülmé­nyeinek javítása és érdekeiknek védelme. Szarvasi közmeghallgatás Közmeghallgatásra várja az érdeklődőket a szarvasi képvi­selő-testület a városháza nagy­termében február 14-én 16 óra­kor, ahol mindenekelőtt a város idei tervezett költségvetéséről lesz szó. Elutasított diktatúra Orosházán megalakult a Füg­getlen Kisgazdapárt Történelmi Platformja. Tagjai a tradicioná­lis történelmi múltat kívánják követni. Ragaszkodnak az alul­ról történő építkezés demokrati­kus formájához. Elhatárolják magukat,-és egyben el is utasíta­nak minden diktatórikus mód­szert. A kisgazda 33-ak politikai irányvonalát tartják mérvadó­nak, és azt követik. Csatlakozás Torgyánhoz Az FKGP Országos Elnöksé­géhez címezték nyílt levelüket a biharugrai kisgazdák, amelyben közük, csatlakoznak a Torgyán József által meghirdetett „harag napjához”, ha Németh Béla fő­titkár nem számol be a kormány­fővel tartott megbeszéléséről, s ha az elnökség nem hajtja végre a nagy választmány határozatait. A nyűt levélben a biharugrai kis­gazdák követelik a kormány- koalíció azonnali felmondását, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, a kormány lemon­dását, illetve új választásokat, demokráciát, rendet és a föld­kérdés végleges rendezését. Drágább, olcsóbb Hamarosan megdrágul a 2,8 százalék zsírtartalmú tej is, azt követően, hogy a parlament döntése értelmében már ez a ter­mék is szabadáras lett. Fogyasz­tói ára a jelenlegi 21 forintról várhatóan mintegy 28 forintra növekszik. Nem drágul viszont a szén, a brikett és a koksz fo­gyasztói ára, sőt, árcsökkenés is elképzelhető. Brikettből túlkí­nálat van, a kokszot teljes egé­szében importáljuk, a hazai szénbányák értékesítési gon­dokkal küzdenek, miközben az import szén olcsóbb a hazainál. A hatósági árak megszüntetése várhatóan csupán a propán-bu­tán gáz árát érinti, mivel a ma­gyar termelés nem elegendő. ( I Üzletkötőt keresek. Érdeklődni: 4 (62) 22-262-es telefonon. J KÖRKÉP 1992. február 13., csütörtök Az orvosok tiltakoztak... A Paszternák-kurzus elmaradt! (Folytatás az 1. oldalról) sósorban tisztességes bevételt hozó rendezvény lebonyolítása előtt áll. Ám közben a kurzus híre eljutott a szakemberek fülé­be is... A Békés Megyei Orvosi Kamara, valamint a Magyar Hipnózis Egyesület tagjai nem hagyták annyiban a dolgot, s kiderült: Paszternák úr nem ka­pott, mivel nem is kért gyógyító tevékenységéhez engedélyt, holott ezt — dr. Juhász István városi tisztifőorvos szerint — a jelenlegi jogszabályok értelmé­ben meg kellett volna tennie. Dr. Kiss Viktória megyei tisztifőor­vos egy nemrég lezajlott szak­mai tanácskozás álláspontja szerint alkotott véleményt az ügyről. Az említett fórum arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen esetekben nélkülözhetetlen a honosított diploma, vagy ha ilyen nincs, akkor a tevékeny­séghez magyar szakorvosnak kell adnia a nevét. Dr. Sarkadi István, a békés­csabai 1-es pszichiátriai gondo­zó főorvosa hangsúlyozta, hogy a hipnózis csak megfelelő szak­mai felkészültség, a beteg ala­pos ismerete esetén alkalmazha­tó, ellenkező esetben súlyos lel­ki sérüléseket idézhet elő. Ezért nem csak a szakma becsületé­nek védelmében, hanem első­sorban a betégek érdekében kell fellépniük! A Magyar Hipnózis Egyesü­let tavaly novemberi állásfogla­lásában javasolja, hogy az egészségügyi hatóságok vizs­Szemét a nyomravezető „A helyszín beszél, csak meg kell tudni szólaltatni” — tartja egy nyomozómondás. S ha már beszél, akkor aki érti nyelvét, annak sokat is mond. így volt ezzel a Varga András főhad­nagy vezette bűnügyi nyomo­zócsoport is. Igaz, kezdetben nehezen szólalt meg a helyszín, de aztán... Miről is van szó? A napokban lakossági bejelentés érkezett a Békési Rendőrkapitányságra, hogy a város szélén, az elhagya­tott nádas, mocsaras területen egy félig szétszedett személy- gépkocsit találtak. A helyszínre érve furcsa kép fogadta a rend­őröket. Egy lekopasztott, újsze­rű állapotú Lada 1300S típusú, világosbarna személygépkocsit a töltésről a mocsárba akartak engedni, de az a parton valami­ben elakadt és megfeneklett. — A gépkocsiról hiányzott az első és a hátsó szélvédő, az első helyzetjelzők, a komplett első világítás, a motorháztető, a cso­magháztető, az első és a hátsó lökhárító a rendszámmal, a hűtő a motorral és a műszerfal teljes egészében, s még jó néhány apróságtól fosztották meg az autót. Az alvázszámot kivágták, a motorszámot pedig elverték, hogy ne lehessen azonosítani. A látottak alapján nem volt nehéz a bűntényre való következtetés. S még egy fontos momentumot felfedeztünk: a kocsi saját „lá­bán” érkezett a helyszínre — sorolja Varga András, majd el­meséli. hogyan is sikerült szóra bírni a helyszínt. Az első szemle során bizo­nyossá vált: az autó a helyszínre nem jöhetett túl messziről. Ezt igazolja, hogy a kiszerelt üzem­anyagtartályt a csomagtartóba tett literes üveg helyettesítette, mely félig volt még benzinnel. A csomagtér tele volt háztartási szeméttel és hulladékkal, ami, mint később kiderült, a nyomo­zók munkáját segítette. Átkutat­ták a szeméthalmazt, s találtak benne egy foszladozó, széttépett meghatalmazást. Mint valami rejtvény mozaikot • összerakva egy békési asszony nevét és címét adta a megfejtés. Szóval volt már egy támpont a további munkához, és arra, hogy a kocsi mikor is kerülhetett a helyszín­re. A cím viszont hiába volt meg, mert nem sok segítséget nyúj­tott, ugyanis az illető, akinek a nevét tartalmazta a cetli, több mint fél éve meghalt, a lakása lakatlan és lezárt. Már, már holt­pontra jutottak a nyomozók, amikor az adatgyűjtés során va­lakinek eszébe jutott, hogy a néninek volt egy igen távoli ro­kona, aki a fővárosban az Örs vezér téren lakik, s csak a veze­téknevét tudja. No meg azt, hogy alkalmanként megfordult a békési portán. Aztán másvala­ki emlékezett arra, hogy január utolsó napjaiban járt az utcában a fiatalember egy világosbarna autóval, ami számára feltűnő volt, mert korábban mindig pi­ros kocsival furikázott az úrfi. S ki tudja milyen meggondolásból egy másik utcabeli a kalendá­riumba feljegyezte a barna autó rendszámát. Áz események ké­sőbb felgyorsultak, de még pil­lanatnyilag is számtalan a meg­válaszolatlan kérdés ez ügyben. A rendszám alapján a központi nyilvántartásból gyorsan azono­sították az egyéves Lada 1300S típusú kocsit, s ez alapján kide­rült: Budapesten a XIII. kerületi Rendőrkapitányságon egy hölgy tett feljelentést a kocsi el­tűnéséről. Kiderült az is, hogy a Lada tulajdonosa ismeri azt a férfit, aki az elhunyt békési néni házát időnként meglátogatta és most ismeretlen helyen tartóz­kodik. Ezért rendőrségi körö­zést adtak ki ellene. Mindenesetre az ügy kapcsán sok a kérdőjel, felderítése most már két szálon, párhuzamosan fut Budapesten és Békésen. A nyomozók véleménye szerint lehet lopás is, esetleg biztosítási csalás is. Szóval a helyszín be­szélt, most már a tettesen vagy tetteseken lenne a sor. Szekeres András gálják felül a hazánkban tartóz­kodó külföldi hipnotizőrök szakmai és etikai alkalmassá­gát. Dr. Marshall György megyei elmegyógyász szakfelügyelő úgy véli, egy tíznapos kurzus semmiképpen sem hozhat tartós gyógyulást, ehhez hosszabb kezelésre van szükség. A cso­portterápia pedig csak bizonyos esetekben alkalmazható ered­ményesen. Elmarad hát a meghirdetett kurzus, helyette — a tervek sze­rint — egészségnevelési prog­ram lesz a Téglában. Olyan előadókkal, akik legfeljebb sze­mélyes varázsukkal bűvölik el a közönséget és csínján bánnak a csodákkal... Gubucz Katalin Alit a bál Milyen volt? — kérdezték az ismerősök a hét első munka­napján. Jó — válaszoltuk ne­mes egyszerűséggel. Ez a rövid, tömör minősítés a hétvégi egészségügyi bálát jellemezte. Még a ’60-as években teremtet­tek hagyományt az orosháziak, azóta minden évben megrende­zik a táncos összejövetelt. A hangulat azonban már nem a régi, a bál sem kizárólag az egészségügyben dolgozók szó­rakoztatását szolgálja. Az idei yígság vendégserege is igen vegyes képet mutatott. A hival­kodó, mindent megmutatni akaró ruhatárakat felvonultató hölgyek és urak helyett a szolid eleganciát választották a részt­vevők. Látványban így sem volt hiány! A Gyopár TSK táncosai és a Titanilla divatáru üzlet manökenjei kellemes perceket szeretek a bálozóknak. ^ Centrum után CSABACENTRUM „Nem megszűnünk, megújulunk!” „Kiárusítják a Centrumot!” — terjedt el a hír a megyeszék­helyen, s egyesek azt is tudni vélték, hogy megszűnik az áru­ház, a helyiségeket pedig kft.-k veszik át. A szállóigévé „neme­sük” szakállas viccel szólva, „a hír igaz, csak nem osztják, ha­nem fosztják”, vagyis... — Vagyis nem megszűnünk, hanem megújulunk! — mondja elöljáróban Öláh Gábor,^ a volt békéscsabai Centrum Áruház, ma pedig CSABACENTRUM Kft. ügyvezető igazgatója. — Ami a kiárusítást illeti, január 6- ától napjainkig, lépcsőzetesen valóban tartunk árleszállítást, miután készletátvételkor csak­nem ötmillió forint értékben kaptunk lehetőséget úgyneve­zett készlettisztításra. De tartsunk sort. Összefog­lalva az előzményeket: a 36 áru­házát összefogó Centrum Áru­ház Vállalat a privatizálandó első 40 cég között szerepelt, tör­ténete még 1989-ben kezdődött. Kellő számú jelentkező híján az első után egy második tendert kellett kiírni, amire már több vevő benevezett, az elbírálás fo­lyamatban, döntés még nem született. Tavaly szeptember­ben 25 Centrum Áruház részvé­telével megalakult egy egysze­mélyes kft. A többi egység egye­di értékesítése, illetve privatizá­ciója megkezdődött, sőt, a szé­kesfehérvári, a nyíregyházi és a békéscsabai áruház december 30-ával önálló jogi személyként kft.-vé alakult át. — Mit jelent ez közelebbről az Önök esetében? — Ebben az alapításban dön­„AZ A FONTOS, HOGY SENKINEK SE HÍZELEGJÜNK, MÉG A NÉPNEK SEM.” (Stendhal) Szakítás Szöktetés a határon Hónapról hónapra százával próbálkoznak a határsértők a magyar—román határon, ki­váltképp annak Békés megyei szakaszán. Jönnek, ha esik, ha fúj, az elmúlt hónapban — ja­nuár ide vagy oda — semmivel sem volt kisebb a „zöldhatárfor­galom”, mint a nyári hónapok­ban. Az orosházi határőrkerület parancsnokságának tájékozta­tása szerint 1992 első hónapjá­ban összesen 746 határsértővel szemben kellett intézkedniük. Zömében Romániából szöktek a Magyar Köztársaság területére, kifelé mindössze hárman pró­bálták meg illegálisan elhagyni az országot. S hogy kik választ­ják ezt az utat? Változatlanul sok közöttük a török, a bangla­desi, a pakisztáni, a Srí Lanka-i állampolgár, de akadt kuvaiti, gaboni, jamaikai, sőt, mexikói is. A Békés megyei határszaka­szon próbálkozott 384, a Cson- grád megyei szakaszon 76, Haj- dú-Bihamál pedig 286 határsér­tő. Nagyobb csoportot fogtak el a határőrök januárban Battonya, Lökösháza, Nagykereki térsé­gében. Az embercsempészek számára rosszul kezdődött az új év: 14 embercsempész ellen in­dítottak eljárást a magyar ható­ságok. Mint ismeretes, az elmúlt he­tekben fokozott ellenőrzést ve­zettek be a magyar—román ha­társzakaszon a magyar határőri­zeti szervek. A határterületen, továbbá mindhárom megyében több ponton ellenőrzésre és iga­zoltatásra kerül sor. A határőr­ség a lakosság megértését, türel­mét kéri az esetleges többszöri igazoltatásért. Az államhatár biztonságos őrzése, a határterü­leten élő állampolgárok nyugal­ma, az ország gazdasági érdeke megköveteli a nemkívánatos személyek kiszűrését, elfogását a határközeiben. Végül a legális határforga­lomról: a decemberihez képest januárban az ártándi és a gyulai közúti átkelőhely forgalma csökkent, Nagylaknál pedig stagnál a személyforgalom. tő résszel szerepel az állami vál­lalat. A helyi önkormányzat a telek értékével részes, a dolgo­zók pedig összesen kétmillió fo­rinttal lettek tulajdonosok — sorolja az igazgató. — A pénzt honnan teremtet­ték elő? — Korábban — a vállalatnál eltöltött évek arányában — in­gyenes vagyonjegyet kaptak 10—40 ezer forint közötti érték­ben a dolgozók, és ezt a vagyon­jegyet alakíthatták át dolgozói üzletrésszé, 50 százalékos ked­vezménnyel. Akinek nem volt vagyonjegye, az jegyeztethetett. Félévi bizonytalanság után vég­re eldőlt tehát a sorsunk. — Hogyan tovább? — Amint a vásárlók is tapasz­talhatják — s egyben elnézést kérünk az átmeneti felfordulá­sért — egyes osztályaink átköl­töztek. Az emeletről a földszint­re, a műszaki áruk helyére került a konfekció, míg a műszaki osz­tály a bejárattól jobbra-balra rendezkedett be. Az emeleten február 20-án nyílik a vegyi­háztartási cikkek osztálya, ahol olcsón, megközelítően nagyke­reskedelmi áron, vagy az alatt kínáljuk a Kunság Füszérttel közösen a portékát. A cipő-, a divat- és a méteráru a helyén marad, a szerény kínálatú üveg­porcelán osztály megszűnik. További költözködés nem lesz, felfrissített készlettel várjuk a vevőket, mint CSABACENT­RUM Kft.—merthogy január 1- jétől hivatalosan ez a nevünk. Marad tehát a név, és a jól ismert embléma is. Tóth Ibolya Sarokba szorítva Elsőbbség Megyénk lakossága igazán nem panaszkodhat, hogy itt nincsenek kiugró eredmé­nyek. Statisztikai számok bizo­nyítják: igen sok területen tu­dunk országos elismeréseket felmutatni. Voltak és vannak pozitív sikerek, büszkeségre okot adó teljesítmények. Az utóbbi időben'miuiha fordul­na a kocka: egyre gyorsabb ütemben szaporodnak a nega­tív előjelű számadatok. Elég csak a környezeti ártalmakra, az ivóvízgondokra, a megbe­tegedési és a halálozási ará­nyokra gondolni. Még súlyo­sabb a helyzet, ha a kistelepü­lések adatait vizsgáljuk vagy az utóbbi időben feltartóztat­hatatlan munkanélküliséget. Nem csak a föld viszaigénylé- sében, de a munkanélküliek számának növekedésében is elsőbbséget élvez a megye. Ezen belül sajnálatos tényként emelkedik ki a mezőkovácshá­zi térség. A polgármesteri hi­vatalokban ilyenkor év elején vetnek számot a bevétel, illet­ve kiadás adott és várható fe­dezeteiről. Nyílt titok, hogy az egyik legnagyobb fejtörést az intézmények fenntartása mel­lett a szociális ellátás biztosí­tása jelenti. Beszélgetve a hi­vatalok szakembereivel, egy­re több helyről hallani: ilyen magas munkanélküliségre senki nem számított és ennek felelősségteljes kezelését az önkormányzatok a mai hely­zetben nem bírják, nem tudják felvállalni. Az emberek szo­ciális helyzete pedig napról napra romlik. Az országban kialakult gazdasági visszaesés követ­kezményei vidéken, így me­gyénkben is fokozott mérték­ben csapódnak le. Mindezt az önkormányzatoknak kellene finanszírozni. De ki tudna vá­laszolni, hogy miből? Halasi A csomagtérben a nyomravezető szemét és az „üzemanyagtar­tály” Fotó: Szekeres András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom