Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
Gazdagok bálja Prágában (2. oldal) / HAZA MINDEN ELŐTT! KÖZÉLETI NAPILAP 1992. FEBRUÁR 11., KEDD Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 35. SZÁM Simonyi mégis perel? Ma: Az elhagyott nők halála ...halálát mégsem e „segítségnyújtás”, hanem a kihűlés okozta. (3. oldal) Holnap: Csendes szorongásaim... Amint lapunkban is hírt adtunk róla, a Kurír terjedelmes írást jelentetett meg a közelmúltban Simonyi Imre Gyulán élő József Attila-díjas költőről. Az interjúelemeket is tartalmazó cikket — melyet a szerző a költővel előzetesen nem egyeztetett — a gyulai városi lap is átvette. Simonyi a riportot felháborodással fogadta. Bár úgy hírlett, az őt ért sérelem miatt pereli a szerzőt, a gyulai lapot és az újságot kiadó polgármesteri hivatalt, lapunknak a múlt héten mégis azt nyilatkozta: méltatlan hozzá a pereskedés. A legújabb hírek szerint viszont Simonyi — akit a közelmúltban avattak a város díszpolgárává — mégis hajlik a perre, ami azért is különös, mert eddig még soha nem pereskedett, ellene viszont folyt már eljárás, 1957-ben a forradalomban való részvétele miatt. Másik pikáns vonása a történetnek, hogy amit az előző rendszer egyetlen sajtóorgánuma sem tett meg Simonyival — hogy megalázó módon vérig sértse — az most bekövetkezett. A költő érdekében egyébként az elmúlt héten többen szót emeltek, ám nemhogy erkölcsi elégtételt nem kapott a Mester, de még egy pardonra sem „méltatta” őt a helyi képviselő-testület. Egy tanulmány furcsa átváltozásai Kormányülésféle Békésben Pótvizsgázott a köztársasági megbízott Ez sem az ellenzék napja volt Hétfőn délután 3 órakor az Országgyűlés folytatta tavaszi ülésszakát. Szabad György házelnök napirend előtt köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnököt 70. születésnapja alkalmából. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter napirend előtt adott részletes áttekintést a bős-nagymarosi beruházásról. A tárca nélküli miniszter kifejtette: bebizonyosodott, hogy északi szomszédainknál folytatott munkák a Duna elterelését célozzák. Ez a lépés sérti szuverenitásunkat, területi integritásunkat. Magyarország az ökológiai szükséghelyzete miatt függesztette fel korábban a nagymarosi építkezést, tehát a nemzetközi jognak megfelelően. Ez (Folytatása3. oldalon) Senki nem kötelezte a megyi önkrományzatot, a munkavállalókat és a munkáltatókat arra, hogy megyei érdekegyeztető tanácsot hozzanak létre. Nyilvánvalóan a józan ész és az érdekközösség ültette — s ülteti ezután rendszeresen — egy asztalhoz valamennyiüket. Felelősségérzetre vall, hogy a tegnapi alakuló ülésen semmiféle — ilyenkor szokásossá lett — politikai gyanakvás, személyeskedés nem kapott hangot. (Egyedül a békéscsabai polgármester néhány megjegyzése és kioktatónak talált hangneme ellen tiltakoztak a munkáltatók és a munkavállalók.) A házigazda jogán dr. Jeszenszky Géza, a megyei közgyűlés alelnöke töltötte be a MÉT első tanácskozásának levezető elnöki tisztét. Ezt a jövőben a három oldal soros szóvivői felváltva gyakorolják majd. A megyei közgyűlés képviselőt kért a békéscsabai közgyűléstől is, amely polgármesterét delegálta. Demeter László szarvasi polgármester az önkormányzatiak legfontosabb teendőjének az érdekközvetítést jelölte meg. A munkavállalói oldalon a szakszervezetek, a Munkástanácsok Megyei Szövetségének képviselőit láthattuk. Gácsi Péter elmondta, hogy rövidesen bekapcsolódik munkájukba a Szakszervezeti Liga is. Első érdemi tevékenységként a kormány február végére tervezett Békés megyei helyszíni megbeszélésére készült előterjesztést vitatták meg. A munkavállalók és a munkáltatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormány elé kerülő tanulmány furcsa átváltozást szenvedett. A megyei közgyűlés elnöke által aláírt eredeti előterjesztést a szegedi köz- társasági megbízott ugyanis átdolgozta, s ez került tovább. Úgy ítélték meg, hogy a köztársasági megbízott által „átköl- tött” anyag jóval gyengébb az eredetinél. Sőt, a munkástanácsokat képviselő Réthy Béla szerint az előterjesztés adottságainkra, idegenforgalmi lehetőségeinkre vonatkozó megállapításai illuzórikusak. Vihart kavart a békéscsabai polgármester azon megjegyzése, mely szerint a kormány Békés megyei tanácskozása csupán „politikai demonstráció” lesz. Demeter László javasolta, hogy a kormány asztalára tegyék le mindazon anyagokat, amelyeken a köztársasági megbízott összefoglalója alapult. Egyben indítványozta, hogy a MET fogalmazza meg közös álláspontját. K. A. J. Luxustakarék — Akkor nyolcezer havonta, és fél évre előre kérem, de aztán a rezsit is fizessék—mondta lefegyverző, bájos mosoly- lyal a következő házi néni. Mi is elhúztuk a szánkat, persze korántsem jó kedvünkben. Ahogy töprengtem, miként is teremtsem elő a pénzt, megakadt a szemem a túloldali épülettömbön. Csodálatos, panorámás, déli fekvésű luxuslakásokat láttam, s mint szűk albérletekben edződött embert, egyből elfogott a sóvár irigység. Imádni valók voltak, s ebben a minőségükben kongó ürességük még jobban bántott. Nem, nem egy-két kégli volt lakatlan, hanem egy tömbnyi, ami azért egy iskoláskorú lakásigényléssel rendelkező állampolgárnak is dühítő. — Ne bosszankodj, lakásügyekben is működni fog a piac — vigasztal a feleségem. — Majd adják olcsóbban is. Majd. Valamikor. Egyszer. Ám én és családom itt és most létezünk, s szeretnénk pénz híján is emberi módon élni. Persze, most mondhatják rám, hogy konzervatív, az élet kihívásait elviselni nem képes senki vagyok, akiben a belé oltott patemalizmus dolgozik. Ahelyett, hogy gyűjtenék, takarékoskodnék — például: kikapcsoltatnám a villanyt, a gázt, nem fizetném az albérletet — dőzsölök. A megszokott, nyugati típusú szalámi, a Párizsi helyett néha Sopronit vásárolok, s van amikor húsz dekát is egyszerre. Olykor-olykor arra vetemedek, hogy egy egész literes kólát veszek, sőt istentelen káros szenvedélyemmel, a szüntelen szotyolazabálással is jócskán terhelem a családi költségvetést. Pedig a célok elérhetőek. Ott magasodik előttem a gyönyörű új ház, benne álmaink netovábbjával. Harminc méterre van tőlünk, s mégsem érhetünk el soha odáig. S talán továbbra is törvénytisztelő polgár leszek, bár nagy a kísértés, hogy felfeszítsem a csodaotthonok ajtaját. Kőhalmi Endre „Hindu-hadjárat” hidegzuhannyal Gyorsított eljárással folyt a napokban a battonyai városi bíróságon Stan Viore, Puscas Cornel, Todea Nicolae Stefan, Urs loan, Oprea Gheorghe, román állampolgárok pere, akik február 5-én 36 indiai „utazót” akartak — „némi” ellenszolgáltatásért — Magyarországra átcsempészni, onnan pedig a nyugati határszélig eljuttatni. A terv azonban terv maradt, mert a Mezőhegyes—Végegyháza közötti útszakaszon a mezőkovácsházi rendőrkapitányság járőrei nyakon csípték az „utazgató” csoportot. A gyanúsítottak rövid időn belül ember- csempészés vétsége miatt álltak a bíróság előtt. A dr. Petrisol János vezette büntetőtanács előtt a gyanúsítottak beismerő vallomást tettek. Történetük szerint január 31 -én Stan Viorel Todea Stefan- nal legálisan Magyarországra utazott feltérképezni a helyszínt. Viorel Aradon megbeszélte Urs Ioannal és Opreával, hogy 500-800 dollárért két, nyolcszemélyes Ford furgonnal segítenek a zöld határon érkező indiaiakat elvinni Mosonmagyaróvárig. Február 4-én Aradról Peregig szállítottak 36 indiait, és segítették őket a határátlépésben. Eközben ketten Nagy- (Folytatás a 3. oldalon) * í т h í Hamm kéri) a Knerben Meg kell oldani a dolgozói tulajdonlást, hiszen hatszáz ember sorsáról van szó Fotó: Kovács Erzsébet A közeljövőben remélhetőleg pont kerül a nagy-múltú Kner Nyomda privatizációjának végére. A tavaly április óta részvénytársasági formában működő üzem értékesítését az Állami Vagyonügynökség bonyolítja egy tanácsadó bank, a Credét Commercial du France közreműködésével, amely hosszú listás tenderen keresztül felkínálta a nyomdát európai és tengerentúli befektetőknek. A tendemyi- tás januárban megtörtént, három pályázó maradt tárgyalásban, akiktől a vagyonügynökség a tegnapi nappal bezárólag adatkiegészítést kért, február végéig pedig kötelező érvényű ajánlatot. Mint Balog Miklós, a Kner vezérigazgatója elmondta, a privatizációnál több szempont vezette a nyomdát: a romló gazdasági körülmények között is biztosítani a működőképességet, megerősíteni a nyugati piacokat, valóban európai műszaki színvonalt teremteni és nem utolsósorban megoldani a dolgozói tulajdonlást (a törvény értelmében ez tíz százalék lehet), hiszen hatszáz ember sorsáról van szó. Azt, hogy melyik három cég maradt tárgyalásban, az üzlet bizalmi jellege miatt egyelőre nem lehet tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy mindhárom külföldi, illetve külföldi vezetésű európai csoport. A döntés március elejére várható, akkor derül ki kié lesz a Kner és hogy hívják majd. A névhasználat körül egyébként afféle örökösödési háború folyik (mármint a Kner örökösök egymás — illetve a nyomda között), s mint a vezérigazgató hozzátette, 1964 óta viselik büszkén és tisztelettel a Kner nevet, de más patinás nyomdász név is van a megyében. S. F. LAKÁSÉPÍTÉSI lehetőségek a HARGITÁNÁL! BELVÁROSBAN a Gyóni Géza u. 14—16. sz. alatt első emeleti, 66,5—69,5 m2-es, egyedi fűtéses, parkettás lakások, külön vízórával. Egyösszegű készpénzes vásárlásnál 29 900 Ft/m2 árért, 50% befizetésénél 32 400 Ft/m2. FIATAL HÁZASOK, FIGYELEM! Már 150 000 Ft előleg befizetésével megépítheti társasházi földszint+tetőtér-beépítésű, 62 m2—70 m2 területű lakását, amelyhez kis udvar is tartozik. Az építkezés helye: Lencsési- Itp.—öntözött rét. CSALADIHAZ -építési lehetőség Békéscsabán az öntözött réti területen, földszint+tetőtér-beépítéssel. Jelentkezés: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971. ÉPÍTKEZZEN A HARGITÁVAL!
