Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01-02 / 27. szám
Ma: Emlékmű az áldozatoknak — Engem sokszor elkeserít a közömbösség, ami ma jellemzi az embereket. (5. oldal) Randevú az ufonautákkal — Vonzó, mosolygós arcú, fekete ruhás férfira emlékezem, akivel úgy beszélgettem az udvaron, hogy a fizikai testem bent maradt az ágyamban. (7. oldal) A betegpénz is adózik? Az MSZOSZ bírósághoz fordul, ha a kiszivárogtatott hírek igaznak bizonyulnak, és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság valóban elrendeli körlevélben a betegségi pénzek után a 44 százalékos munkaadói és 10 százalékos munkavállalói járulék befizetését A Parlament a múlt év végén törvényt fogadott el a betegszabadságról. Ennek értelmében évi 10 napig a munkáltatónak kell állni a betegszabadság költségeit. Ezt a kifizetett pénzt terhelné a körlevél értelmében társadalombiztosítási járulék. Kérik ezért a Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól: tartózkodjon ettől a lépéstől. A körlevél törvényi háttér nélkül rendelkezne. A társadalombiztosítási törvény módosítását még nem fogadta el a Parlament, a korábbi törvény, illetve MT- rendelet pedig erről a kérdésről nem rendelkezik. így a Társadalombiztosítási Főigazgatóság körlevele jogellenes lenne. A vártnál simább győzelem született Tímár Zoltán a Jókai Színház élén Nagy várakozás kísérte a megyei közgyűlést tegnap; a képviselők többek között pályázatokat értékeltek. Döntésük alapján dr. Komáromi Sándor lett a szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, a Békés Megyei Jókai Színház élére Nyolc pályázat érkezett a Jókai Színház igazgató-főrendezői állására, amelyeket korábban a megyei közgyűlés kulturális bizottsága értékelt. Szilágyi Menyhért összegzéséből kiderült, a bizottság Tasnádi Márton, Gergely László és Tímár Zoltán munkáját találta a legjobbnak. A pályázatok feletti vitát zárt ülésen folytatták a képviselők. A szavazás első fordulójában elpedig Tímár Zoltánt választotta a testület. (Az új igazgató-főrendezővel készült interjú lapunk 3. oldalán olvasható.) Ezután a megyei önkormányzat költségvetésének tervezete került napirendre és beszámolót hallgathattak meg a jelenlévők az elmúlt évi munkáról. söprő többséggel, 27 szavazattal Tímár Zoltánt választották igazgató-főrendezőnek a képviselők (Gergely László 8, Tasná- di Márton 5 szavazatot kapott). Amint az várható volt, az állami költségvetés törvénybe iktatásával bizonyos módosításokat kellett végezni a megyei költségvetés első olvasatához képest. A közművelődési intézmények által ellátott városi feladatok finanszírozásához több mint 36 millió forintot kértek az érdekelt városi önkormányzatoktól, ám eddig a tárgyalások nem vezettek eredményre. (Nem sikerült megállapodásra jutni a békéscsabai önkormányzattal sem a megyei intézmények—a színház, a könyvtár, a múzeum — működési költségeinek megosztásában sem.) A városi költségvetés biztonságra törekszik Van már I992-es költségvetése Békéscsaba városának. Az új esztendőben 3 milliárd 85 millió 25 ezer forint bevételt és kiadást terveztek a szakemberek és fogadott el a megyei jogú város közgyűlése. A lakosság közérzetét javító beruházások közé tartozóan például folyamatosan alakítanak ki fedett autóbusz-várókat 183 megállóban, a polgárok munkájához kötődő kommunális létesítményeket (utak javítása) valósítanak meg. Fokozottan ügyelnek a város tisztaságára, parkjainak, útjainak rendben tartására. A tavalyinál több pénz kerül beruházásokra, döntően általános iskolai tornatermek építésére. Elkezdik a szennyvíz-gerinccsatorna építését is, ha pályázataikkal sikerül céltámogatáshoz jutni. Pályáztak egy 50 millió forinttal kecsegtető egészségügyi műszerparkot bővítő országos kiírásra is. Befejezik a volt Omaszta kúriában a Munkácsy emlékház kialakítását. Tizenhatmillióval támogatják az első lakáshoz jutó fiatal házasokat. A szociálisan rászorultak közül a tavalyinál többnek jut szociális segély, míg a nevelési segély felosztható összege maradt, remélve, hogy központi pénzekből sikerül kiegészítést szerezni. Március első felében érdeklődhetnek a közigazgatási irodánál azok, akik a megemelt la- káshitelkamat-terheket csak támogatással tudják kifizetni. Az oktatás, az egészségügy, a közművelődés intézményei havonta megkapják a működésükhöz szükséges összeget. Az ön- kormányzat 10 millió forintot tartalékol a megyei, de városi feladatokat is ellátó intézményekkel való együttműködésre. A tömegközlekedésre vonatkozó tervekről is tárgyaltak a képviselők. Szerződést kötött a város a Volánnal, amelynek alapján az utazási szokások figyelemben tartásával egyeztet a közlekedési vállalat és a város- vezetés a várható változásokról. B.Zs. Ki kit zavarhat el? Úgy látszik, Mezőkovácsháza hasonlít Sopronhoz. Mielőtt kétségbe vonnák beszámíthatóságomat, sietve tisztázzuk: polgármesterválság ügyében itt is, ott is „szenátor uraimék” föltették magukban: nem kell nekik a meglévő polgármester. Mindkét esetben'a hivatal és a hivatás összeférhetetlensége szolgált az elbocsátó szép üzenet alapjául. Ám a mezőkovácsháziak és a soproniak szenvedélyesen ragaszkodnak településük első emberéhez. A képviselők pedig hévérrel sem mozdíthatók el. Nem azt keresem, kinek van igaza. Inkább arra a dilemmára térnék vissza, hogy a polgármestereket közvetlenül a lakosság vagy a képviselő-testület választja-e meg. Félő, hogy a választók szavazhatnékján először éppen az ütött léket, hogy a tízezernél több lelket számláló településeket megfosztották a közvetlen polgármester-választás lehetőségétől. A hivatkozási alap igen egyszerű volt: demokratikus hagyományainknak (?) ez a megoldás felel meg. Félő, hogy inkább ismét éretlennek találtatott a nép. De lehet, hogy tévedek. A dicséretes választási szabály így azután a helyi választásokon győztes párt kénye-kedvére bízta, hogy ki legyen a jelentősebb települések „köztiszteletben álló” embere. A lakosságnak egy dolga maradt: nagyon, de nagyon tisztelni őt. Akkor is, ha a pártérdekek túltengenék tevékenységében, akkor is, ha alkalmatlansága minden lépésénél ott alkalmatlankodik. Ha pedig néhány pártfinak nem tetszik a még oly tehetséges polgármester sem, akkor neki le is út, fel is út. A választási törvényt megalkotó Országgyűlést hibáztathatjuk azért, mert a magyarok talán nagyobbik részét megfosztották egyik alapvető jogától. Attól, hogy a város, a nagyközség polgármestere az ő akaratukból munkálkodjon, s csakis nekik tartozzon felelősséggel. Ám a közvéleménnyel mit sem törődő politikai vakságot nem a törvény illesztette a képviselők szemére. Legalább ebben lássunk tisztán. Kiss A. János ✓ Uj nemzeti kerekasztal kell Tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula egész napos orosházi és Békés megyei programon vett részt. Délelőtt találkozott a mezőgazdasági vezetők egy csoportjával, beszélt a szövetkezeti parasztság képviselőivel, majd az Orosháza környékbeli munkáspárti aktivistákkal találkozott, este pedig nyilvános fórumon vett részt a volt Szabadság téri pártház nagytermében. — Tájékozódni jöttem Békés megyébe, megközelítőleg két éve járok ide, s ismerkedem a mezőgazdaságban dolgozók problémáival. A falusi parasztság félti az eddig hatékonyan működő nagyüzemi mezőgazdaságot, veszélyben látja munkahelyét, és nem elégedett a demokratikus változásokkal. Reményei nem váltak valóra — kezdte előadását Thürmer Gyula. A tennelőszövetkezetekről és általában a mezőgazdaságról szólva elmondta, hogy a munkáspárt mindent megtett azért, hogy a jó törvények mellett ne szülessenek rosszak, mégis rá- kényszerítették az országra a kárpótlási törvényt. Elfogadott a parlament egy pozitív tartalmú szövetkezeti törvényt, ám az átmeneti törvénnyel szinte megsemmisítette az előző minden előnyét. — Magyarországot kormányzási válság fenyegeti, tartalmában ez annyit jelent, hogy nőtt az agrárválság, a falu rohamosan elszegényedik, emelkedik az agrár munkanélküliek száma. Ez átfogó szociális katasztrófához vezet. Úgy gondolom, hogy bár a kormány törvényes és legitim, mégsem élvezi már a választópolgárok bizalmát, és megkérdőjelezhető a társadalmi hitelessége -— emelte ki a pártelnök. Thürmer Gyula véleménye szerint új nemzeti kerekasztalt kell létrehozni, amely megakadályozhatja a kormányzási válság kiteljesedését és a Parlamenten kívüli erőkkel közösen új választási törvényt kell kidolgozni, párosítva egy szociális mentőcsomag tervével. A rendezvény végén Thürmer Gyula az érdeklődők kérdéseire válaszolt. P.J. Nyertes előfizetőnk: a békési Barta István! Itt még nem tudni kik lesznek a nyeremények gazdái Fotó: Kovács Erzsébet Tavaly novemberben indítottunk útjára egy nyereményakciót azon kedves olvasóink számára, akik ez év januárjára vagy az első negyedévre előfizettek lapunkra. A sorsolásra tegnap délelőtt került sor Békéscsabán az Elekt- roházban. Az üzlet mintegy 100 ezer forint összértékű tárgyat ajánlott fel. A sorsolási bizottság tagjai a következők voltak: Zsihrita Pál, az Elektroház vezetője, Szabó Ida, a városi postahivatal hírlaposztályának vezetője, valamint lapunk képviseletében Erzsiák Emília és Leszkó György. Kovács Erika, az üzlet csinos eladója esett neki a 7229 darab levélnek, s húzta ki a szerencsés nyerteseket. Fortuna istenasz- szony Barta István (Békés, Veres P. u. 8/b. III. 9.) előfizetőnkre mosolygott a legszebben, övé lett a főnyeremény! S hogy mi az? A választást rá bízzuk. Vagy egy Schneider Queens 200 típusú Hi-Fi centert, vagy egy Siwa- mat 2250 típusú Siemens automata mosógépet, vagy pedig egy Elektroház vásárlási utalvány közül választhat. Valamennyi értéke 50 ezer forint! További nyeremények: Vank Dezsőné (Békéscsaba, dr. Be- csey u. 29.) — De Longhi fritut; Pál Istvánné (Békés, Karacs T. u. 2. В. I. 3.) — De Longhi vasalót; Balogh Gábor (Békés, Vörösmarty u. 10.) — Siemens kenyérpirítót; Török Sándor (Köröstarcsa, Bocskai u. 4.) — Siemens kávédarálót; Nagy Fe- rencné (Végegyháza, Táncsics (Folytatás a 3. oldalon) Kisiparosok! Vállalkozók! A Békéscsabai Ipartestület 1992. február 3-án és 5-én délután 15 órai kezdettel APEH-előadók közreműködésével tájékoztató előadást tart az 1991. évi adóbevallások elkészítésével kapcsolatosan. 1992. február 10-én, 12-én, 14-én délelőtt 9 óráig tájékoztató és fogadónap. 1992. február 18-án, 20-án, 25-én, 27-én 9—15 óráig tájékoztató és fogadónap, az adóbevallások elkészítéséhez segítség nyújtása. A fent felsorolt tájékoztatók és fogadónapok helye: Iparosok Háza (Békéscsaba, Kossuth tér 8.). Ipartestületi tagoknak ezen szolgáltatás ingyenes.
