Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11-12 / 9. szám

EXKLUZÍV 1992. január 11-12., szombat-vasárnap О iBEKES megyei hirlap­Száznyolcvannégy iskola bizonyítványa A gimnázium megmérettetett Egyetlen iskolát sem járt át oly mértékben az illúziók világa, mint a gimná­ziumot. A se szeri, se száma kísérletek rendszerrel és módszerrel, melyekből a következtetés fontosabb volt, mint az eredmény. Az illúziók többnyire sohasem érnek partot. Vagy ha igen, nem azon a tájon, amely távolról oly szépnek tűnik. Ma milyen távlatokat kínál a gimnázium, amely úgy tűnik, az akar lenni, aminek valójában mindig is lennie kellett volna: műveltséget adó és tovább­tanulásra felkészítő intézmény. Az elvetélt pedagógiai kísérletek elemzői könnyebb helyzetben vannak, a múlton már túllépett az idő. A jelen és még inkább a jövő, számos gimnazista diák és szüleik előtt most is az illúziók világába sorolható. De vajon megítél­hető-e a gimnázium valós súlya, szerepe? Mérhető-e a hatásfoka valami módon a valós szellemi érték és az ábránd közelítésében? Egyáltalán, milyen a gimnázium bizonyítványa? Neuwirth Gábor egyetemi docens, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetője évek óta követi-elemzi a továbbtanulás alakulását, az egyes iskolákra is utaló adatokkal. Az 1991-es teljesebb elemzést, várhatóan a Köznevelés teszi majd közzé. Hogyan alakult a rangsor? — Többféle szempont szerint lehetne összeha­sonlítani az iskolákat, igazán jó azonban egyik sem lehet, mert a tanári munka összetett feladat. Azt például semmiféle mutató sem jelzi, hogy erkölcsileg miképpen nevel valamely testület. Még azt sem lehet igazán objektív módon megha­tározni, hogy milyen hatásfokkal tanít. Egyetlen tevékenysége mérhető, ám ez nagyon lényeges, hogy milyen eredménnyel felvételiznek a gyere­kek. Erről ugyanis pontos, számítógépes adataink vannak. így a rangsor összeállítható. Azonban szeretném megjegyezni, hogy az az iskola, amely a lista közepén található, ettől függetlenül kiváló intézmény lehet. Mint ahogy az is tény, hogy az élen lévők között is előfordulhat bizonyos szem­pontból nem jó iskola. — De az is tény, hogy a szülők többnyire a továbbtanulás reményében küldik gimnáziumba gyerekeiket... — Igen, a gimnázium elsőrendű szerepe a to­vábbtanulásra való felkészítés. És ez akkor is fontos, ha tudjuk, hogy a diákjaik nem több, mint 60—70 százaléka tanul tovább. És ezek révén méretik meg a gimnázium. Ez mérhető — mégha szűk szempontból is —, de kimutatható, hogy hány tanulóját sikerül bejuttatni a felsőoktatásba. —Most csak a gimnáziumról beszéljünk. Hány iskola adatát dolgozták fel? — Összesen 184 gimnáziumot vizsgáltunk. De ennél több van. Nem vettünk azonban figyelembe olyan iskolákat, amelyek esetében csak 1-2 év adataival rendelkezünk. Egyetlen esztendőből pedig kiváltképpen nem szabad következtetni. Tehát csak azokat a gimnáziumokat vettük sorra, melyekre vonatkozóan a legutolsó öt esztendőből legalább három évre vannak adatok. — A táblázat első tíz és utolsó tíz iskolája nyilván nem ugyanolyan érzelmi hatást vált ki az érintetteknél. On is említette, hogy egyértelmű mérési szempont nem létezhet. Milyen feldolgozá­si módszert alkalmaztak a viták megelőzéseként? Az első huszonöt és az utolsó nyolc — Az első 25 gimnáziumot kiemeltük azok kritikája alapján, akik azt tartják, hogy a különbö­ző egyetemekre nem azonosak a bejutási esélyek. (Például az orvosira nehezebb bejutni, több pont kell, mint egyes műszaki egyetemi karokra.) Ézt a 25-ös listát tehát azokból a gimnáziumokból állí­tottuk össze, amelyeknek diákjait öt év átlagában legalább 45 százalékban felvették. Néztük azt is, hogy a vizsgán megjelentekhez képest hány gye­reket vettek fel. Tanulságos az idén először alkal­mazott szempont, hogy a továbbtanulásra jelent­kezők közül hánynak volt nyelvvizsgája. —Mindezek után mi az első következtetés? — Az, hogy egy-egy tényezőt tekintve az isko­lák meglehetősen stabilak, őrzik a helyüket. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy vannak olyan gimnáziumok, amelyek az 1987—90-es átlaghoz képest jelentősen javultak. Például az egri Dobó 93, a nyíregyházi Vasvári 89, a demecseri Váry Gimnázium 68 hellyel lépett előbbre 1991-ben. Mint ahogy az is feltűnő, hogy a dunakeszi Radnó­ti 69, a gyulai Balcescu 67, a budapesti Szlovák Gimnázium pedig 60 hellyel esett vissza. Az átlag mintegy húsz helyezésen belül ingadozik, és ez 184 iskola esetében nem nagy. A sorrendet úgy kell elképzelni, hogy 8-10 iskola csupán azért kü­lönbözik megelőző pozíciójától, mert 1 százalék­kal több vagy kevesebb diákját vették fel. — Értelmezné röviden a 184 gimnázium ,,top­listáját” ? A megyeközpontok iskolái vezetnek — Öt év átlaga alapján mindössze egy — a budapesti Fazekas — esetében mutatható ki, hogy a felvételi arány fölötte van a 70 százaléknak. Három gimnázium — a budapesti Apáczay, a miskolci Földes és a debreceni Kossuth—találha­tó a 60-63 százalékos tartományban. A következő, az 5.—17. — a győri Révai, a budapesti Szent István, a szegedi Ságvári, a budapesti Ságvári, a szombathelyi Nagy Lajos, a budapesti Piarista, a bajai III. Béla, a veszprémi Lovassy, a szegedi Radnóti, a szolnoki Varga К., a nyíregyházi Krúdy és a zalaegerszegi Zrínyi — átlaga 50-59 százalé­kos. Ezt követően a 18.-tól a 43. helyig a 40-49 százalékos felvételi arányú gimnáziumok találha­tók; többek között a jászberényi Lehel vezér, a nyíregyházi Zrínyi, a debreceni Tóth Árpád, a kaposvári Táncsics, a budapesti Berzsenyi, a szol­noki Verseghy, az encsi Váci Mihály, a székesfe­hérvári Teleki Blanka, a soproni Széchenyi, a kecskeméti Bányai, a salgótarjáni Bolyai, a buda­pesti József Attila és a kiskunfélegyházi Móra Ferenc. A zöme a 20-29 százalékos kategóriába tartozik, ők a 79.-től a 132. helyen találhatók. Aztán megint szűkül a mezőny, az utolsó 8 iskola diákjainak kevesebb, mint 10 százalékát juttatta be az egyetemre az elmúlt öt év átlagában: a budapesti Dózsa, a budapesti Széchenyi, a bakta- lórántházi Mező Imre, a budapesti Landler, a péce- li Ráday, a budapesti Németh László és Zrínyi és a debreceni Medgyessy.-— Ön, a kérésünkre összevetette a felvett és a vizsgán megjelent diákok arányát településtípu­sok szerint is. Ez a kép mit tükröz? — Ebben az esetben a megyeszékhelyi gimná­ziumok vannak jobb pozícióban. De minden tele­püléskategória átlaga jobb a fővárosénál, mint ez az adatokból is kitűnik. A felvettek-vizsgázottak aránya Budapesten 49,2; a megyeirangú városok esetében 60,8; a megyeszékhelyen 63,9; egyéb város 56,7; községi gimnázium 54,2 százalék. A látszólagos ellentét a 184-es lista és az iménti adatok között abból adódik, hogy bár a lista elején több fővárosi iskola is található, ám a végén is budapesti iskolák vannak. Az utolsó 8 közül pél­dául 5! — Hogyan alakul а кф a nyelvvizsgával ren­delkező felvételizők esetében? Miről árulkodik a nyelvvizsga-statisztika? — Itt azt láthatjuk, hogy míg Budapesten a felvételizők 52,3 százaléka rendelkezik középfo­kú bizonyítvánnyal, az ezt követő megyei jogú városok esetében 40,3, a megyeszékhely iskolái­nak diákjai 35,5, az egyéb városi gimnáziumokból érkezettek 24,4 és a községi gimnáziumok diákjai­nak 17,1 százaléka juthatott plusz pontokhoz a felvételi vizsgán. —A főváros kimagasló szerepe mögött valószí­nű látnunk kel! azt is, hogy itt a legjobbak a nyelvoktatás feltételei, a szaktanároktól kezdve a technikai segédeszközökig. De vajon nem rejti-e azt is, hogy számos helyen nem tulajdonítottak jelentőséget a dokumentált nyelvtanulásnak? — Ez nem mutatható ki, de valószínű hozzátar­tozik a képhez. Mindenesetre én a jelenséget feltű­nőnek tartom. — Ön évek óta foglalkozik a felvételek nagy témájával. Ha úgy tetszik, a szándék és a valóság az Ön számoszlopaiban szembesül. Mi változott és mi tartja magát konokul? — Én egy ok miatt csinálom ezt az elemzést. Azért, hogy a köztudatba is bekerüljön és az isko­lák előtt is legyen nyilvánvaló: nem mindegy, hogy felveszik vagy nem veszik fel a gyerekeket. Hogy levonhassák a pályára irányításhoz szüksé­ges következtetéseket. Hogy a maguk eszközeivel közelítsék a szülői igényt és a diákok adottságait a pályaválasztásnál. Úgy vélem, hogy az iskoláknak a sokféle gondjuk-feladatuk közepette nincs ere­jük a saját munka részletes összevetésére. Igaz, a tanulmányi versenyek minősítenek, ám ezek, mint tudjuk, csak az élmezőnyt hasonlítják össze. —A 184-es lista, szerintem, nemcsak a vissza­menőleges öt évre, hanem az elkövetkező eszten­dőkre is tanulságokkal szolgál. Például azzal, hogy a,,stabilitás” — így jelölte a zöm helyzetét— a mozdulatlanság béklyója is egyben. Mert az a szülő, aki olyan iskolába küldheti a gyerekét, ahonnan 10 százalékot vesznek fel, már az indu­lásnál a minimális eséllyel kell hogy számoljon. Mit gondol, milyen irányba tart a gimnázium ? — Az az érzésem, hogy nem a homogenizálás, hanem a széttartás irányába. Igaz, a legfejlettebb országokban ez sokkal erősebb tendencia, mint nálunk és a magyar iskolák egyáltalán nem szélső­ségesen heterogének. A tendencia azonban nem jó. Hiszen ha tudjuk, hogy a gyerekek döntő több­sége véletlenszerűen kerül a középiskolába (hol született, milyen a családi igény és a háttér), szá­mos esetben csak az iskolán múlik, hogy kihozza- e a tehetséget vagy nem. Kiváló adottságú diákok­ból lehet, hogy nem lesznek kiváló szakemberek, míg másutt az úgynevezett jó iskolákban a közép­szerű is eljut a csúcsig. És ez a kár az ország jövőjét terheli. ” ™ Király Ernő A gimnáziumok sorrendje Átlag felvettek Gimnázium, város ’87 Helyezési '88' ’89 szám ’90 •91 aránya 72 Fazekas M., Budapest 1 2 években 1 2 1 2. Apáczay Cs. J., Budapest 8 5 2 4 2 60—63 3. Földes F., Miskolc 2 8 11 3 5 4. Kossuth L., Debrecen 6 1 5 7 15 50—59 5. Révai M., Győr 5 3 8 ____ 14 6. Szent István, Budapest 7 — 3 5 20 7. Ságvári E., Szeged 9 10 7 12 6 8. Ságvári E., Budapest 10 9 9 10 12 9. Nagy L., Szombathely 13 7 19 8 7 10. Piarista, Budapest 22 6 4 21 3 11. III. Béla, Baja 11 4 19 18 19 12. Lovassy L., Veszprém 25 11 10 11 18 13. Radnóti M., Szeged 15 14 13 23 11 14. Radnóti M., Budapest 18 20 21 14 9 15. Varga K., Szolnok 2 26 6 27 22 16. Krúdy Gy., Nyíregyháza 14 — 12 38 4 17. Zrínyi M., Zalaegerszeg 24 — 25 19 8 40—49 18. Lehel vezér, Jászberény 12 15 14 32 23 19. Zrínyi I., Nyíregyháza 27 13 20 13 24 20. Tóth Á., Debrecen 34 24 24 16 16 21. Katona J., Kecskemét 23 12 33 20 17 22. Nagy L., Pécs 46 16 28 9 27 23. Árpád, Budapest 26 38 16 28 28 24. Táncsics M., Kaposvár 31 42 23 15 21 25. Berzsenyi D., Budapest 43 — 47 42 10 26. Verseghy F., Szolnok 56 17 30 17 33 27. Váci M., Encs 37 36 18 25 38 28. Teleki B., Székesfehérvár 39 29 27 22 48 29. Széchenyi I., Sopron 17 39 35 36 41 30. Bányai J., Kecskemét 4 31 38 70 30 31. Bolyai J., Salgótarján 20 50 36 59 32 32. József A., Budapest 58 27 29 44 40 33. Móra F., Kiskunfélegyháza 32 59 22 46 42 34. Ságvári E., Kazincbarcika 21 33 49 — 61 35. Toldy F., Budapest 66 72 66 20 31 36. Garay J., Szekszárd 28 56 32 41 53 37. Czuczor G., Győr 70 55 15 33 45 38. Eötvös J., Tata 76 51 41 31 25 39. Herman 0., Miskolc 49 18 108 24 29 40. Váci M., Tiszavasvári 45 40 68 39 44 41. Szent István, Kalocsa 52 37 34 49 73 42. Bethlen G., Hódmezővásárhely 63 19 58 29 75 43. Arany J., Budapest 54 34 39 75 49 30—39 44. József A., Makó 42 32 37 54 88 45. József A., Székesfehérvár 35 35 48 69 67 46. Rózsa F., Békéscsaba 29 60 61 48 57 47. Fazekas M., Debrecen 59 48 44 52 54 48. Bencés, Pannonhalma — 74 26 56 52 49. Eötvös J., Budapest 38 46 63 57 58 50. Illyés Gy., Dombóvár 64 45 31 58 78 51. Leöwey K., Pécs 47 49 118 40 26 52. Vörösmarty M., Érd 104 64 42 35 35 53. Széchenyi I., Dunaújváros 40 54 67 43 76 54. Református, Sárospatak 99 69 59 26 37 55. Felsőbüki N. P., Kapuvár 19 65 106 6 96 56. Berzsenyi 1)., Celldömölk 16 23 100 62 93 57. Berze N. J., Gyöngyös 80 70 45 34 68 58. Petőfi S., Bonvhád 57 21 57 68 99 59. Kisfaludy K., Mohács 67 28 69 87 65 60. Vajda J., Keszthely — 44 103 63 47 a felvettek aránya szerint Átlag Helyezési szám felvettek Gimnázium, város ’87 ’88 ’89 ’90 '91 aránya években 61. Hunyadi J., Bácsalmás 51 73 46 85 62 62. Ságvári E., Zalaegerszeg 30 66 93 78 59 63. Berzsenyi D.„ Sopron 48 61 52 83 86 64. Vak Bot'tván, Paks 68 30 113 37 95 65. Frankel L., Baja 86 71 90 55 43 66. Piarista, Kecskemét 36 52 104 119 36 67. Móricz Zs., Budapest 60 79 62 64 82 68. Kazinczy F., Győr 41 84 72 — 83 69. Dobó K., Esztergom 85 98 51 61 66 70. Balcescu, Gyula 103 41 50 47 127 71. Gönczi F., Lenti 55 90 125 53 46 72. Bocskai I., Hajdúböszörmény 100 68 56 51 94 73. Bródv J-, Ajka — 43 60 93 104 74. Horváth M., Szentes 62 100 43 108 64 75. Szilágyi E., Budapest 61 63 71 88 101 76. Kossuth L.. Cegléd 72 67 107 73 70 77. Kanizsai D., Szombathely — — 79 79 77 78. Tindói S., Sárvár 33 92 55 134 81 20—29 79. Jurisics M., Kőszeg 119 81 77 89 34 80. Patrona Hungáriáé, Budapest 89 75 54 82 106 81. Kölcsey F., Körmend 50 154 97 60 51 82. Balassi B., Balassagyarmat 82 80 84 92 80 83. Hogves E., Hajdúszoboszló 97 58 73 103 100 84. Dobó I., Eger 102 130 98 95 13 85. Petőfi S., Mezöberény 116 87 115 67 56 86. Vörösmarty M., Szentgotthárd 125 112 40 100 108 87. Nagy L., Komló 53 136 70 66 111 88. Perczel M., Siófok 88 118 94 81 69 89. Zalka M., Fehérgyarmat 91 104 82 127 50 90. Táncsics M., Budapest 105 82 92 98 87 91. III. Béla, Zirc 77 53 76 141 117 92. Könyves K., Budapest 106 93 114 90 74 93. Zrínyi I-, Miskolc 94 406 64 111 102 94. Veres P., Balmazújváros 71 57 130 125 97 95. Szlovák T. Nv., Budapest 44 91 80 122 144 96. Ferences, Szentendre 65 72 136 97 115 97. Madách I., Budapest 79 88 112 131 72 98. Madách I., Vác 138 83 83 80 103 99. Petőfi S., Sárbogárd 135 107 53 121 79 HM). Bercsényi M., Töröks/entmikiós 101 77 86 120 112 101. Magyar I., Dunaföldvár 75 102 87 101 143 102. Veres Pálné, Budapest 121 110 121 72 85 103. Béri B. Á., Zalaszentgrót 112 105 85 104 105 104. Lóczy L., Balaíonfüred 118 99 105 135 55 105. Svetits Kát., Debrecen 129 115 91 76 113 106. Jókai M., Komárom 133 — 74 115 98 107. Körösi Cs. S., Budapest 144 47 167 45 130 108. Tolnai L., Gyönk 92 141 65 179 60 109. Táncsics M., Siklós 74 139 89 118 118 110. Hunyadi, Mezőkovácsháza 113 85 154 96 91 111. Martos F., Budapest 126 109 109 94 107 112. Radnóti M., Dunakeszi 83 149 78 71 164 113. Budai N. A., Budapest 98 97 131 113 109 114. Szilágyi E., Eger 87 124 129 109 114 115. Béri B. Á., Tamási 111 — 81 99 152 116. I. László, Budapest 109 89 99 133 128 117. Bárdos L., Tatabánya — — 160 84 92 Átlag Helyezési szám felvettek aránya Gimnázium, város ’87 ’88 89 ’90 években '91 118. Szlovák Ny., Békéscsaba 137 119 96 50 159 119. Szegedi К. I., Békés 95 170 75 102 119 120. Adv F„, Ráckeve 78 117 101 112 154 121. Vasvári P-, Nyíregyháza 146 — 117 152 39 122. Deák F., Jászárokszállás 69 62 146 162 137 123. Móricz Zs., Tiszakécske 124 78 139 86 149 124. Jedlik Á., Budapest 96 101 119 130 134 125. Váry E., Demecser 120 131 151 122 63 126. Szerb-horvát, Budapest 84 125 163 145 71 127. Bocskai I., Szerencs 150 95 122 106 120 128. Kisfaludy S., Sümeg 122 133 171 77 90 129. II. Rákóczi F., Vásárosnamény 131 137 102 91 138 130. Kossuth L., Nyíregyháza 107 108 143 136 111 131. József A., Kunszentmárton 81 132 144 164 84 132. Bessenyei Gy., Kisvárda 127 121 120 107 131 10—19 133. Kaffka M., Budapest 132 120 127 105 126 134. Kilián Gv.. Miskolc 114 113 128 114 147 135. Adv E., Debrecen 164 147 88 138 89 136. Széchenyi F., Barcs — — 124 137 116 137. Petőfi S., Budapest 90 114 132 158 141 138. Bocskai !.. Biharkeresztes 108 76 153 154 145 139. H. Géza. Bátaszék — 138 116 124 136 140. Korányi F„ Nagykálló 115 134 95 132 167 141. Temesvári P., Esztergom 128 111 147 139 125 142. M. Krleza. Pécs 93 86 150 156 172 143. Kossuth L., Budapest 152 123 111 151 135 144. Steinmetz M., Budapest 139 140 138 146 110 145. Vörösmarty M., Budapest 156 94 141 165 122 146. Dózsa Gv., Kiskunmajsa 166 145 145 74 150 147. Táncsics M., Kisbér 160 169 152 65 140 148. Lengyel J., Oroszlány 153 116 134 126 160 149. Táncsics M., Mór 143 103 110 160 182 150. Kölcsev F.. Nyíregyháza 130 96 182 142 155 151. Szepsi Cs. M., Szikszó 117 155 126 146 165 152. Teleki B., Tiszalök 162 166 142 116 129 153. Baksav S., Kunszentmiklós 73 122 180 174 168 154. Kelen J., Dorog 142 156 148 150 133 155. Fürst S« Budapest 161 153 135 157 124 156. Nagy S. J.. Budakeszi 123 142 173 129 166 157. Kölcsev F., Budapest 147 128 174 147 139 158. Református K., Debrecen 134 135 181 140 146 159. Teleki B., Budapest 148 163 137 148 142 160. Thury Gy., Várpalota 154 126 133 155 173 161. József A.. Polgár 149 127 179 117 180 162. Izsó M.. Edelénv 141 146 164 144 158 163. Radnóti M.. Jánoshalma 145 162 159 110 178 164. Móricz Zs., Szentendre 140 143 156 166 156 165. Móricz Zs., Ibránv 110 151 161 159 181 166. Kodály Z.. Pécs 151 168 149 178 123 167. Leőwey K., Budapest — 158 168 128 162 168. Madách I., Salgótarján — — 140 175 148 169. Bolyai J., Öcsa 136 161 177 153 153 170. Nagy L., Budapest — — 123 172 176 171. Szinvei M. P., Budapest 157 159 162 176 132 172. Szerb A., Budapest 159 157 169 149 161 173. Csokonai V. M., Debrecen 169 152 155 118 163 174. II. Rákóczi F., Budapest 158 148 158 169 175 175. I. Rákóczi Gv., Derecske 163 129 183 163 170 176. Váci M., Bátonyterenye — 160 178 — 151 3—9 177. Dózsa Gv., Budapest 155 144 175 167 174 178. Széchenyi I., Budapest — — 166 170 157 179. Mezői !.. Baktalórántháza 167 150 — 171 184 180. Landler J., Budapest 170 165 165 173 169 181. Rádav P., Pécel 165 164 176 — 177 182. Németh L., Budapest 168 167 172 177 171 183. Zrínvi M., Budapest — — 170 161 183 184. Medgyessy F., Debrecen — — 157 180 179

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom