Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

Sarkadkeresztúr, II. világháborús emlékmű

Szerkesztő: Magyar Mária. Telefon: (66) 27-844

Az ABC ajándéka

Sarkad. — Vantara Pál, a békéscsabai 100-as ABC vezetője (egyenként 550 forint értékben) tíz karácsonyi ajándékcsomagot ajánlott fel nehéz helyzetbe került, a karácsonyt szegényesen ünneplő embereknek. A sarkadi térségből az ajándékot a 78 éves Gangyi Anna kapta, akit a sarkadi önkormányzat segítségével kerestünk fel. Gangyi Anna nyugdíjazásáig a sarkadi postán dolgozott, később pedig — amíg bírta—a cukorgyárban vállalt szezonmunkát. A mindig másokért tevékenykedő Anna néni azonban már évek óta visz- szavonultan él.

Infrastruktúrára

Méhkerék. — Ez évtől (ingatlanonként és évenként) 2000 forintos mértékű kommunális adót fizet a község lakossága. A rendeletet decemberben fogadta el a képviselő-testület. A döntést falugyűlés előzte meg. Mint dr. Rúzsa György polgármestertől megtudtuk, a befolyt pénzt a falu infrastruktúrájának fejlesztésére (belvízelvezetés, csatornázás, utak, járdák fenntartása) fordítják.

Sorompót kapott az önállóság

Nagygyanté. — Néhány hónappal ezelőtt még azt írtuk lapunkban, ha minden simán megy, a jelenleg Mezőgyánhoz tartozó Nagygyanté január elsejétől önálló község lesz. Mint arról Forró Ilona. Mezógyán jegyzője tájékoztatott, a dolgok nem mentek simán. A Belügyminisztérium ugyanis az önállóságot az önálló alsó tagozatos iskola meglétéhez köti, Nagygyanté viszont úgy véli, a jelenlegi öt alsó tagozatos diákért célszerűtlen volna iskolát fenntartani, annál is inkább, mert Mezőgyán továbbra is vállalná gyermekeik oktatását. Az önállóság érdekében a gyantéiak folytatják a levelezést a központi szervekkel.

Brigittáék sorsa

Geszt. — Mint arról már hírt adtunk, Orgovánné Puj Brigitta, a cigányetnikum helyi képviselője — kényszerhelyzetben — családjával beköltözhetett a község egyik lakatlan szolgálati lakásába, ahonnan azonban december 31-éig ki kellett költözniük, hiszen az önkormányzatnak más tervei vannak a lakással. Mint Hanzéros János polgármestertől megtudtuk, bár Brigittáék még nem költöztek ki, ám megígérték, hogy ez a napokban megtörténik. Ami a család további sorsát illeti, valószínűleg visszamennek Brigitta édesanyjához, és az önkormányzattól lakásra kapott 50 ezer forintból az anyai ház egy részét megvásárolják.

Az oldal fotóit Fazekas Ferenc és Fazekas László készítette

SARKAD ÉS KÖRNYÉKE

1992. január 7., kedd

Buli őzpörkölttel

Őzpörkölttel búcsúztatták a fiatalok az óévet Újszalontán. Az új szalon tai vadászoktól kapott őzhús azonban csak a ráadás volt ahhoz az ajándékhoz képest, amit a 30 községbeli ifjú az önkormányzattól kapott. December végére elkészült ugyanis az ifjúsági klub, amelynek első legértékesebb berendezési darabja egy szórakoztató elektronikai felszerelés volt. A klub és az említett berendezési tárgy összesen 170 ezer forintba került.

Új év, új pénz

A geszti képviselő-testület december második felében döntött a rendkívüli segélyek újévi ajándékként való szétosztásáról. Eszerint 148 hatvanöt éven felüli lakos és 235 tizennyolc éven aluli fiatal részesült 900 vagy 1000 forintos támogatásban.

Tüzelőre és ruhára

Az elmúlt évben több mint ötmillió forintot költött segélyezésre a sarkadkeresztúri önkormányzat. A tavalyi esztendő utolsó ilyen pénzosztása a 18 év alatti gyerekek téliruha-vásárlá- sához, valamint a rendszeres ellátásban részesülő idősek tüzelőbeszerzéséhez és karácsonyi kiadásaihoz való hozzájárulás volt.

Még egy-két forduló, és ismét elfogy a szállítani való cukorrépa...

Répa, répa

Ezen a télen megyénkban jó néhány ezer hektár cukorrépa került a természet fagyasztóládájába. Az időjárás ördögi játékot űzött a termelőkkel, amikor 3-4 hetes esőzés után mínusz 10 fokos fagyokra ébredhettünk. Az eső és a fagy egyaránt megbénította az egyébként jó termést ígérő cukorrépa-betakarítást.

Répahiány miatt egyszer már le kellett állítani a sarkadi cukorgyár gépeit, amire tíz év óta nem volt példa. Jelenleg az üzem termeltetési körzetében több mint ezer hektár répa maradt a hó alatt.

gyere ki!

Répa, répa gyere ki, itt a gyárad ideki! Kapsz kocsit, gépet, az árad is lépked... (rohamléptekben felfelé, amint cukroszacskóba csomagolnak)

A hegy megy Mohamedhez

A 17 ezer kötetes kötegyáni könyvtár olvasóinak száma 25 taggal csökkent az elmúlt évekhez képest. Ez — mint Hajdú Jánosné könyvtárvezető elmondta — nem rossz arány, hiszen a községben jelentős az elöregedés, sok a halálozás. Évek óta jól bevált gyakorlat a legidősebb olvasók megtartásáért folyó munka, ami abból áll, hogy a két könyvtáros rendszeresen felkeresi otthonukban a beteges vagy járóképtelen embereket, és azoknak igény szerint könyveket kölcsönöz. Hasonló a könyvtár kapcsolata az idősek klubjába járókkal is.

Mintha csak ehhez a képhez írta volna Tóth Imre, Sarkad polgármestere azokat a sorokat, amelyek a Sarkad város című helyi újság karácsonyi és szilveszteri számában jelentek meg: „Minden zúzmarafehérbe öltözött, hetek óta villog a fagy baltája. Jég áll a kertek alatt, s az Éden-tavon. A gyermekek már vidáman korcsolyáznak...”

Rózsás-e Rúzsa György jövőképe?

Az idegennek még furcsa lehet, ám Méhkeréken már megszokott, hogy dr. Rúzsa György nem azonos dr. Rúzsa György- gyel. Egyikük ugyanis jogászdoktor és a község polgármestere; a másikuk állatorvos és alpolgármester. Mint az utóbbitól megtudtuk, a hangjuk már nem annyira egyforma mint a nevük, így akár telefonon is különbséget lehet tenni köztük, ha valaki nem teljesen idegenként keresi egyiküket vagy másikukat. Sokszor azonban még az is mindegy, melyikük veszi fel a kagylót, hiszen amit dr. Rúzsa György tud, azt tudja dr. Rúzsa György is.

— A polgármester úr megválasztásakor néhány hónapos haladékot kért a testülettől — meséli az alpolgármester —, amíg előző munkahelyéről teljes munkaidőben Méhkerékre tud jönni. A helyettesítésével engem tisztelt meg a testület. Már ebben az időben hozzászoktam, hogy mindenről értesítsem a polgármestert. Amióta pedig felváltott, vagyis elfoglalta a hivatalt, 6 tájékoztat minden kérdésről és von be az adandó döntéselőkészítő munkákba.

Könnyedebb témát keresve, ezek után azt kérdeztem az állatorvos alpolgármester úrtól (akinek egyébként a Lady nevű németjuhászuk a kedvenc állata), hogy hol és hogyan telt a szilvesztere?

— Otthon, szűk családi kör„Azt kívánom a lakosoknak, hogy el tudják adni a terményeiket”

ben, tévé előtt — hangzik a válasz. — Néztük a román és a magyar műsort is, amelyek a humort tekintve kicsit visszafogottak voltak ugyan, de azért .tetszettek. A levegőben lévő feszültségek úgy tűnik, a szavak művészeit sem kerülik el.

Beszélgetésünkkor január 2-át mutat a falinaptár, s ilyenkor illik valami újévvel kapcsolatos kérdést feltenni, az alpolgármester úr — talán — gondolatolvasó, mert kérdés nélkül is kész a válasza:

— Az új évet illetően leginkább attól tartok, hogy a nehéz helyzetbe került három szakszövetkezetünk átalakulása nem lesz problémamentes. Itt Méhkeréken ők a legnagyobb munkaadók. Ha bajba kerülnek, akkor bajba kerül az a 150-160 család is, akik itt találtak kereseti lehetőségre.

—Pedig ami a környéket illeti, a statisztikák szerint eddig Méhkeréken a legkisebb a munkanélküliség.

— Sajnos már 1991-ben is kellett elküldeni embereket a szövetkezetektől.

— Szerencsére a méhkerékiek feltalálják magukat, és talán a kertészkedés átsegíti őket a bajokon — mondom kicsit optimistábban.

—Igen, ez itt fontos kiegészítő jövedelemforrás, csakhogy az agrárolló egyre nagyobbra nyílik. Úgy hogyha lehetne kívánni valamit 1992-re, akkor én a béke és az egészség mellett azt kívánnám a lakosságnak, hogy el tudják adni terményeiket.

Utoljára a magyar—román kapcsolatok kerülnek szóba. Méhkerékről köztudott, hogy a szomszédos romániai településekkel példás baráti viszonyt alakítottak ki.

— Községi szinten valóban nagyon jó kapcsolatokat építettünk ki — mondja az alpolgármester. — Kölcsönösek a látogatások, egyre több személyes barátság szövődik az emberek között. Ez az, amit mi tehetünk. Jó lenne azonban, ha magasabb szinteken is ehhez hasonló lenne a bizalom, a megértés és a kölcsönös segítség.

A kormány

és az önkormányzatok

Hatalmi z-ŰR?!

Tapasztalhatjuk, hogy sok hatalmi zűr/zavar-ta az elmúlt egy évet, mely már az önkormányzatiság jegyében telt. Ami a hatalomért vívott küzdelmet illeti, a figyelem középpontjában sokszor álltak (és állnak) pártpolitikai csatározások. Ez olykor azt a látszatot keltette, mintha a hatalom kizárólag pártpolitikai pólusú lenne. Pedig emellett létező pártsemleges (?) objektív realitás a helyi hatalom (önkormányzatok) és a központi hatalom (kormány) duettje is. E két hatalmi kör harcáról szóló csendesebb tudósítások azért érzékeltették, hogy a helyi és a központi hatalom berendezkedése, s egymáshoz való viszonya hosszú távon meghatározza az ország arculatát. Vajon milyen lehet és milyen a jelenlegi berendezkedés és viszony? Az önkormányzati törvény jó alaphangot üt meg, amikor deklarálja a települési közösségek önszervező önállóságát, s a közhatalom demokratikus decentralizációját. A lényeg azonban a folytatásban, a részletekben, s a sorrendben van.

Részlet a részletekből:

Ha az önkormányzat mint tulajdonos csak a tulajdonra vonatkozó valamennyi kérdés szabályozása után definiálható pontosan, akkor ez még jó ideig várat magára, ugyanis:

— A lakossági szolgáltatást végző közüzemi vállalatok átadása (víz- és csatornamű vállalat, temetkezési vállalat, moziüzemi vállalat stb.) egy évig is eltarthat.

— A kincstári vagyonkezelő szervezet kezelésében lévő ingatlanok (volt MHSZ, HNF és pártházak) sorsa még rendezetlen. (Ezek gondozatlansága miatt jelentős állagrongálódás tapasztalható.)

— Abszolút törvénysértő addig állami tulajdonban lévő földet privatizálni vagy más módon más tulajdonába adni, amíg az önkormányzat nem kapja meg egykori földtulajdonát a közigazgatási területén lévő állami földből. Ezzel még csak törvénytervezetek foglalkoznak.

— Az állami vállalatok privatizációjának lassúsága az alattuk lévő földterület helyi önkormányzatot illető értékhányadával való gazdálkodást is bizonytalanná teszi.

— Mindezekkel szemben a vadgazdálkodási bérleményi „komoly bevételek” már az önkormányzatokat illetik, melynek nagyságrendje egy középváros esetében megütheti az 5-6 élő nyúl értékét is.

Költség és vetés... aratás

A kötelezően ellátandó feladatokat a vonatkozó jogszabály szerint 100 százalékban az államnak kell finanszíroznia. Ezzel szemben ez jó ha az 50-60 százalékot eléri. Az önkormányzatok ez esetben vagy az alapellátások színvonalát csökkenthetik drasztikusan, vagy újabb adóterheket vethetnek ki a lakosságra, tovább nehezítve az életkörülményeket. Az ismételt áremelések, a munkanélküliség jelentős terhei tovább gyűrűznek az önkormányzatok segélyalapjaira. Mindezek ellensúlyát jelenthetné az új gépjárműadó helyben maradó 50 százaléka, azaz kevesebb mint 50 százaléka, mert a beszedés (ami a helyi önkormányzatok feladata) költségét garantáltan nem fedezi az állam által elismert költségtérítés. Ezzel párhuzamosan a magánszemélyek földadója az APEH gondozásába kerül, könnyítésként elkönyvelve azt a tényt, hogy így „1,5 millió adótétellel csökken az önkormányzatok adminisztrációja”. Ám ezzel nem csak az adminisztratív teher távozik, hanem a teljes bevételi elem is. S könnyen kikövetkeztethető, mi ennek a jelentősége ott, ahol a föld- az egyetlen, a minden. Például Békés megyében, ahol a legmagasabb a kárpótlási igény, és ugrásszerűen fog megnőni a földmagántulajdon! >

Hatáskör és érdekérvényesítés

Ellentmondásos folyamat egyfelől, a polgárosodás, az önkormányzás meghirdetése, másfelől a kormányzat azon törekvései, hogy — hatalmi értelemben — ne alakuljon ki területi ellenpólus Magyarországon, amit a települések és azok régiói testesíthetnek meg. Érdemes megfigyelni, hogy mit tesz és mit nem tesz ennek érdekében a kormányzat. Természetesen a kormány kötelessége az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés és a szervezel kiépítése. De a túlzott centralizációt szolgálhatja a növekvő hatáskörű köztársasági megbízotti rendszer, a dekoncentrált szervek túlburjánzása, mely pontok besűrűsödve egy kizárólagos központi hatalmi centrumot jelenthetnek. Beszédes az a kormányzati passzivitás, amely nem, vagy csak későn reagál az önkormányzatokat hosszú távon is fenyegető válságjelenségekre. Pillanatnyilag úgy tűnik, a pontszerűen szétesett önkormányzati rendszer képtelen a központi hatalom területi ellenpólusának szerepét játszani* s akként hatni. Vannak ugyan összefogási törekvések (TÖOSZ), de ezek kohéziója még gyönge, s a kormány a felelős döntésekbe való bevonást is olykor csak demonstratíve, s nem súlyának megfelelően kezeli.

Mindannyiunk érdekében fontos lenne, hogy a megbillent központi és helyi hatalom közötti egyensúly helyreálljon. Ezt Kovács Ilona politológus tömören így fogalmazta meg: „Az önkormányzati szféra alapvetően rendszerstabilizáló funkciót tölt be. Rajta keresztül érintkezik a társadalom a hatalommal. így önmaga stabilitását veszélyezteti az a központi hatalom, amely az önkormányzatokban nem a partnerét, hanem az ellenfelét, a régiókban az egység felbomlását, s nem a másság rugalmas egységét látja.”

A fenti gondolatok természetesen elfogultak, mert az önkormányzati szemüvegen keresztül szemlélik a vélt vagy valós valót.

Sarkad város polgármestere