Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

■RÉKÉS MEGYEI HÍRL\P­KORKEP 1992. január 7., kedd © írt a parancsnok Az önkormányzat település­politikai tájékoztatója, a Batto- nyai Hírek tavaly december 20- án IV. évfolyamának 24. számá­val jelentkezett. A megjelent írások közül kiemelésre érde­mes Sályi Gézának, a 31. hon­véd határvadász zászlóalj egy­kori tisztjének, а II. század volt parancsnokának a levele. Az idős katonatiszt kegyelettel em­lékezik a Battonya környéki har­cokban elesett bajtársaira és he­lyesli а П. világháborús emlék­mű felállításának tervét, azt anyagilag is támogatja. Vagyonátvétel? A tavalyi 33-as számú tör­vény értelmében a sarkadi ön- kormányzat képviselő-testülete kérte a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat által kezelt vagyonrész önkormányzati tu­lajdonba adását. A vagyonáta­dás után a sarkadi tulajdonba került vagyont részvénytársasá­gi (települések önkormányza­tainak gazdasági társulása) for­mában kívánják üzemeltetni. A térség érdekeire hivatkozva, a testület célszerűnek tartaná a gyulai üzemmérnökség Sar­kadra helyezését. Meglepetés Az újszalontai önkormányzat szociális bizottsága néhány hét­tel ezelőtt rendkívüli segéllyel (egyenként 1000 forinttal) lepte meg a község 18 éven aluli fia­taljait. A gyerekek mellett a bi­zottság nem feledkezett meg az idős lakosokról sem, akik közt — szociális helyzettől függően — 1000 és 3000 forint közötti összegeket osztottak ki. Maffiaveszély Növekszik a különös kegyet­lenséggel elkövetett gyilkossá­gok száma és egyre több a bér­gyilkosság az érdekkülönbsé­gek miatt — mondta a Pest me­gyei rendőrkapitány. Utalt arra is, hogy várható a bűnözés to- ■vábbi növekedése, a nemzetközi maffiák tevékenysége Magyar- országra is kiterjedhet. Ezek el­len az európai országok közös nyomozócsoportok kialakításá­val is küzdenek. " Ifjak sikere Óriási az érdeklődés az ifjú­sági innovációs verseny iránt: több mint 150 ötlet-tervezetet adtak be középiskolás és főisko­lás fiatalok az első hazai ifjúsági innovációs versenyre. A zsűri­nek az információk szerint nem lesz könnyű dolga, mert a dolgo­zatok nagy része tehetséges al­kotókra vall, sőt néhány szenzá­ciós lelemény is akad köztük. Torgyán cáfol Torgyán József FKGP-elnök határozottan cáfolta, hogy egy hétvégi ülésen kilátásba helyez­te volna pártjának kilépését a hárompárti koalícióból. Ugyancsak a pártelnök jelentet­te ki tegnap: a miniszterelnök vasárnapi tévényilatkozata, miszerint csak egy kisgazda­frakció létezik, úgy értendő, hogy Antall József is elismeri az Ugrin Emese által vezetett kép­viselőcsoport egyedüli legitimi­tását. Vezet a föld Ezen a héten befejeződik a kárpótlási igények számbavéte­le. Az eddig áttekintett kérelmek több mint 90 százaléka földre vonatkozik, ház után 200 ezren, vállalkozás után 27 ezren kér­nek kárpótlást. A battonyai Petőfi Tsz vágóhídját Kiss Gyula vállalkozó bérli. A kisüzemben száz sertést dolgoznak fel naponta. Felvételünkön szállításra sorakoznak a hasított félsertések Fotó. Kovács Erzsébet Cégalapítási csúcs A Központi Statisztikai Hiva­tal soha nem regisztrált még egy hónap folyamán annyi új gazda­sági társaságot, mint a múlt év utolsó húsz munkanapján. De­cemberben ugyanis az addigi átlagosan havi 1800 bejelentés­sel szemben csaknem 4000 ér­kezett. A bejelentések száma a hónap második felében különö­sen megugrott, napi 270-re nö­vekedett. A decemberben re­gisztrált szervezetek közül 3675 volt új alapítású, mindössze 250 jött létre átalakulás, kiválás, vagy szétválás útján. Az alapí­tók döntő többsége — az eddigi gyakorlathoz hasonlóan — a korlátolt felelősségű társasági, illetve a részvénytársasági mű­ködési formát választotta, s leg­többjük húsznál kisebb létszám­mal kíván dolgozni. Az új cé­gek, társaságok tervezett tevé­kenysége elsősorban a szolgál­tatási területekre irányul. Jelen­tős hányaduk kereskedelemmel, illetve vendéglátással szándé­kozik foglalkozni. Továbbra is bővül a pénzügyi, adószakértői és vagyonértékelő, tanácsadó cégek köre. Viszonylag ala­csony a kifejezetten termelő szervezetek száma és aránya az újonnan létrehozott cégek kö­zött. Jutalom a nyomravezetőnek Nagy összegű jutalmat helyezett kilátásba egy különös bűncselek­mény áldozatának özvegye. Az ügy tavaly november 26-án kezdődött, amikor a rendőrök a Tápiószele és Tápiógyöre közötti út mentén széna­kazalba rejtett kiégett mikrobusz- ban egy elszenesedett holttestet ta­láltak. A vizsgálat kiderítette, hogy bűncselekmény történt, és az áldozat Paszterkó János 29 éves ceglédi vál­lalkozó volt. A Pest megyei Rendőr- kapitányság azóta is nagy erőkkel nyomoz a bűnügyben. A munka gyorsabb sikerének érdekében most az áldozat özvegye 250 ezer forintot ajánlott fel annak, aki értékelhető in­formációval szolgál a gyilkosság fel­derítésében. A nyomravezető a Pest megyei Rendőrkapitányságon tehet bejelentést. Nemcsak beszélünk róla, talán el is érjük 1992 a piacgazdaság éve lesz rül az év folyamán, így létrehoz­nak jelzáloghitellel, földhitellel foglalkozó pénzintézeteket, a pri­vatizációhoz szükséges garancia- alapokat. Ebben az évben meg­kezdődik a legnagyobb bankok privatizációja is. A pénzügymi­niszter rövid tájékoztatást adott a múlt évi költségvetés többé-ke- vésbé már végleges számairól, így a tervezett 78 milliárd forin­tos deficit végül is jóval nagyobb lesz, valamivel meghaladja a 114 milliárd forintot. Mind a bevéte­lek, mind a kiadások elmaradnak az előirányzottól, a bevételek el­maradása a jelentősebb. Az ijlén befejeződik a piacgaz­daság kiépítése, nemcsak a leg­fontosabb gazdasági törvények készülnek el, hanem kialakul a szükséges szociális háló is — hangzott el azon a hétfői sajtótá­jékoztatón, melyet a Pénz­ügyminisztériumban rendeztek. Kupa Mihály pénzügyminisz­ter elmondotta: gyakorlatilag a múlt év végén már majdnem min­den alapvető gazdasági törvényt megalkotott a parlament. Szük­ség van még a szövetkezeti, a föld-, a vám- és biztosítási tör­vény elfogadására. A hiányzó in­tézmények felállítására is sor ke­Évkezdet a Békéscsabai Konzervgyárban Elmaradtak a hozzászólások A Békéscsabai Konzervgyár dolgozóinak hozzávetőleg fele tegnap munkásgyűlésen vett részt. Dr. Botyánszki Mihály igazgató ismertetteagyárelmúít évi tevékenységének mutatóit, elemezte nehéz gazdasági hely­zetüket, annak kiváltó okait. Szólt az elkerülhetetlennek láts­zó elbocsátásokról, a gyár, illet­ve az egyes részlegek lehetséges privatizációjáról. Elsősorban az amerikai és a japán tőkében re­ménykedhetnek — legalábbis azok az egységek, amelyek ké­pesek lesznek az önfinanszíro­zás feltételei között is talpon maradni. Erre legnagyobb esél­lyel a sűrítő üzem pályázhat. Az igazgató élesen visszauta­sította azokat, a sajtóban napvi­lágot látott állításokat, melyek a vezetők számára kifizetettnek ítélt prémiumokkal, kft.-tagsá- gával, a technológiák korszerűt­lenségével foglalkoztak. Kije­lentette azt is, hogy igazgató­ként nem vett fel újítási díjat, azt megelőzően is — bár a kiváló újító kitüntetés birtokosa — az említetteknél jóval szerényebb díjazásban részesült. A munkásgyűlésen hozzás­zólásra nem hívták fel a dolgo­zókat, illetve nem kért szót sen­ki K.A.J. A házelnök nem fél a vizsgálattól szövetkezetét pedig legalább 15 tag alapíthat. Az alapítást az alapszabály elfogadásától szá­mított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A törvény rendelkezik arról, hogy a szövetkezeti tag az alap­szabályban meghatározott szá­mú és összegű részjegyet je­gyezhet, és ez a részjegy a szö­vetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít. Nem fo­gadták el viszont a képviselők azt a módosító indítványt, amely szerint a kilépő tag kiadott rész­jegye értékéig öt évig felelne a szövetkezet korábbi tartozásai­ért. A szövetkezet a tulajdoná­ban álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdál­kodhat. A tag ingatlantulajdont is bevihet vagyoni hozzájárulás­ként, és elővásárlási jog illeti. A parlament hétfőn délután folytatta téli, rendkívüli üléssza­kát. Az ülés kezdetén az elnöklő Szabad György visszatért a de­cember utolsó napjaiban zajlott költségvetési vitára. Mint emlé­kezetes, a házelnököt egy ellen­zéki képviselő ügyrendi felszó­lalásban szószegéssel vádolta meg. Szabad György bejelentet­te: az eset tisztázása érdekében kész alávetni magát az ügyrendi bizottság vizsgálatának. Az esti órákban a képviselők nagy többséggel elfogadták a szövetkezetekről szóló tör­vényt. A jogszabály szerint szö­vetkezetét legalább 5, iskolai „A FÉRFIAK AZ OKAI, HOGY A NŐK NEM SZERETIK EGY­MÁST.” (La Bruyère) Volt hadifoglyok új céljai Az új évben új célokat tűz ki maga elé a volt hadifoglyok szö­vetségének Békés megyei szer­vezete — tájékoztatott bennün­ket Kovács György, a 280 tagból álló szervezet elnöke. Mint el­mondta, egyesületük a nyugdí­jasok klubjával, a honismereti szakkörrel és a Máltai Szeretet­szolgálattal együtt a Társadalmi Egyesülések Szövetségébe tar­tozik. Tervük pedig az, hogy ezekkel a szervezetekkel az ed­digieknél is szorosabb kapcso­latokat építsenek ki. „Ismertetni fogjuk egymással programjain­kat, s rendezvényeinkre más szervezetek képviselőit, tagjait is meghívjuk. Mi, volt hadifog­lyok ezáltal is igyekszünk meg­maradni a köztudatban” — hangsúlyozta Kovács György. Tudja-e Ön, ki ellenezte a gépjármű-súlyadót, a benzin újabb áremelését, olyan betegszabadság törvénybeiktatását, amely növeli a vállalkozók terheit és arra készteti őket, hogy elbocsássák betegeskedő munkavállalóikat, és ki támogatta a tárca nélküli miniszterek költsé­geinek csökkentését, a bölcsődék fenntartásához szükséges állami hozzájárulást, a munkanélküli­ség megelőzésére létrehozott alap növelését? —Kádár Péter (SZDSZ) — Pelcsinszki Boleszláv ( SZDSZ) —Futaki Géza ( SZDSZ). Jó ha tudja, kik szavazták meg az új adókat és azt a költségvetést, amely a központi állami szervek pa­zarlását, az önkormányzatok elszegényítését, az is­kolák és a kórházak megnyomorítását eredményezi. — Szokolay Zoltán (MDF) — Deine Zoltán (Független) — Varga Zoltán ( MDF) — Remport Katalin (MDF) — Markó Istv án ( MDF). Az előkerült „ndás” Múlt szombati lapunkban megpendítettük, hogy a 44-es főúton a Fiala csárdánál lévő irányt mutató tábla elhajlott a Telekgere résznél. Csak egyet aludtunk a megrázkódtatásra — már aki egyáltalán tudott a szörnyű görbülés hatása alatt — és másnap kiegyenesedett tábla fogadta az arra járót. Szeretnénk hinni, hogy ez rövid szösszenetünk hatására történt. Hogy miért? Csupán, mert ter­veink között szerepel cikkírás a benzinár felfelé görbüléséről és az életszínvonal lefelé hajlásáról. Milyen szép is lenne, ha csak egyet kellene aludni e cikkek megjelenése után is, és az említett vadhaj­tások kiegyenesednének a mi szánk íze szerint. (nyemcsok) A gyulai rongyos zászló Nemrégen találkozhattak már hasábjainkon hasonló fel­vétellel. Az akkori annyiban kü­lönbözött a mostanitól, hogy a kitűzött magyar lobogó még büszke és ép volt. Az arra járó­kat Gyula határában köszöntő táblarendszert azért hoztuk szó­ba, mert balesetveszélyes he­lyen vonja el a figyelmet a veze­téstől, s a több nyelvű felirat, a betűk mérete, a sebesség miatt amúgy is olvashatatlan. Az ille­tékesek — úgy látszik — nem figyeltek ránk. De saját művükre sem. Hetek óta savas esőtől lyuggatva, szél- tépetten lóg a nemzeti lobogó azon a 44-es főúton, melyen naponta ezrével zúdulnak át a külföldiek, s mégtöbben a ma­gyarok. Akik a magyar (mellette az olasz, a román, s a mindmáig pótolatlan német) zászlót kitűz­ték, nyilvánvalóan tiszteletre­méltó, hazafias hevületből te­hették. Persze ami természetes Gyulán a Románia felől belépők fogadásakor, a másik végen kis­sé mucsaivá is válhat. Ha egy reklámzászlót hagy tulajdonosa lerongyolódni, leg­feljebb a cégről állít ki bizonyít­ványt. Ha a város zászlaja leng­ne ott megtépázottan, a város­atyák jó ízlésén ékelődhetnénk. De vajon van-e joga bárkinek— képviselő-testületnek, polgár- mesteri hivatalnak — úgy fel­használni nemzeti és állami, zászlónkat, hogy azzal idegenek és önmagunk előtt szégyenkez­ni kelljen? Az ilyesmi nem több díszmagyarkodásnál, s még a legjobb indulattal is csak pro­vincializmusként értékelhető. Igen, köszöntsék városaink a hozzájuk érkezőket! A hogyan­ját pedig számos külföldi útjuk során elleshetnék az önkor­mányzatok vezetői. Kiss A. János Sarakba száriévá Kötődés „Ebben az erdőben sok özek vannak” — mondja Gá­bor, s miután nem először vét a magyar nyelvhelyesség ellen, kijavítom. Magyarázom, hogy anyanyelvűnkben a határozott és a határozatlan számnevek után nem használunk többes számot, s közben reményke­dem, hogy nem sértem meg túl­ságosan. Gábor három éve él külföldön, ott jár iskolába, német tankönyvekből tanul, németek a barátai, németül szól otthonában a televízió, a rádió. Csak a szüleivel és a bátyjával beszélhet magyarul. Amikor édesapját hívták és végül elvállalta a külföldi munkát, a legtöbbet azon töp­rengett a család, hogy vajon a gyerekek fel tudnak-e egy év alatt kellőképp készülni, el le- het-e sajátítani az idegen nyel­vet annyira, hogy odakint ne okozzon különösebb gondot a tanulás. Régen túl vannak a fiúk az első nehézségeken, és egyre gyakrabban azon kap­ják őket, hogy egymás között is németül beszélnek. Ma már az a kérdés: meny­nyit ismernek majd meg a ma­gyar történelemből és iroda­lomból? Szépen és helyesen beszélik-e anyanyelvűnket, vagy marad az idegen akcen­tus, és maradnak a „sok őzek” ? Mindenre, ami nemze­tiségükkel, magyarságukkal kapcsolatos, csak az iskolán kívül, magánszorgalomból, szüleik segítségévelfoglalkoz­hatnak. Mert ha így nem, ak­kor sehogy. Új világhoz, új otthonhoz alkalmazkodni nem kis kihí­vás. Gáboréknak sikerült. Ter­mészetes következménye en­nek, hogy elszakadnak eredeti hazájuktól, magyarságuktól? Talán nem. Talán igen, s ha igen jói van ez így? Ki mondja meg, mit nyernek, és mit veszi­"net’ N. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom