Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
0 Ш, ,anu,r 29., szerda HAZAI TÜKÖR ÉRÉS MEGYEI HÍRLAP Kárpótlás - a tagság rovására? Szeghalom, kontra Békéscsaba A Sárréti Tej esete — a te(l)jesség igényével Az év elején elfogadott szövetkezeti, illetve átmeneti törvény értelmezése, kihatásainak elemzése még folyik. Dr. Zsohár Andrással, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkárával arról beszélgettünk, hogyan segíti a szövetkezeti átalakulást a két törvény. —Ezekre a törvényekre várt az érdekképviselet csaknem két évig? — Külön kell választani a szövetkezeti és az átmeneti törvényt. Az előbbivel többnyire elégedettek vagyunk, hiszen az a mi egyetértésünkkel került a parlament elé. Az átmeneti törvény viszont — a koalíciós megállapodások hatására — több ponton hátrányosan érinti a szövetkezeti tagokat, sérti az érdekeiket. — Milyen hátrányokat hordoz? — A legvitatottabb rendelkezése a kárpótlással függ össze. Azt reméltük, hogy a kárpótlási törvény végleges megoldásokat tartalmaz. Az átmeneti törvényben azonban sajnos, szerepel néhány olyan passzus, amely a szövetkezeti tagság rovására kárpótolja az egykori szövetkezeti tagokat. Lehetővé teszi, hogy a tíz- húsz-harminc évvel ezelőtti tagok — akik már régen felhagytak a mezőgazdasági munkával, s városi emberré lettek — két hónapon belül benyújtsák a vagyon- igényüket. Ez a jelenlegi tagság érdekeit sérti, hiszen az 6 vagyonrészüket csökkenti. Sajnos, vannak olyan szövetkezetek, ahol nagy volt a fluktuáció: több száz, sőt több ezer ember fordult meg az elmúlt évtizedekben. Ők — elvileg — most mind kérhetik a vagyonrészüket. Természetesen, mi nem a régi tagok kárpótlását kifogásoljuk! Azt azonban látni kell, hogy az elmúlt 40 évben az állam vonta el és élte fel — a költségvetésen keresztül — a szövetkezetek jövedelmét. Tehát, ha az állam most kárpótolni akarja a volt szövetkezeti tagokat, akkor azt a saját vagyonából tegye. Domi Ferenczy-Europress A címben foglalt igénynek — a Sárréti Tej Rt. békéscsabai üzemében legalábbis így gondolták — akkor teszünk eleget, ha nem csak a szeghalmi történéseket kísérjük figyelemmel, hanem meghallgatjuk a megye- székhelyen dolgozók véleményét is. Nos, készséggel vállaltuk a beszélgetést az igazgatóval, Márki Albertiéi és a szak- szervezetek tisztségviselőivel, Ombodi Pál üzemi bizottsági titkárral és Vámos József ü gy vivővel. Mióta a szeghalmi üzemben „felemelték a fejüket” a dolgozók — bizalmi- és munkásgyűléseken, termelési tanácskozásokon adnak hangot elégedetlenségüknek — bizony nem egyszer szóba került a „nagy rivális”, Békéscsaba. Volt tanácskozás, ahol már a „válóper” gondolatával foglalkoztak... Mivel a békéscsabai üzemnek „jobban fut a szekere”, nem kétséges, kik szorgalmazzák ezt a lépést. Márki Albert 1982-nél, a közös vállalat megalakulásának esztendejénél kezdte... Békéscsaba mindig nyereséggel zárt, 1985-től pedig elhúzott a szeghalmiak mellett s a különbség azóta egyre nőtt (nem a szeghalmiak javára). Csakhogy a kötöttségek olyanok voltak — folytatta az igazgató —, hogy hiába tettek többet az asztalra, többet soha nem vehettek el. (A bérek tekintetében sem. De erről később...) Most maradjunk a „válóper” kérdésénél! Engedjék meg, hogy szó szerint idézzük Márki Albert szavait! „Ma már teljesen a padlón van Szeghalom s meggyőződésem, hogy ezt a lassan másfél éve tartó személyi problémák okozzák. Hogy világosan fogalmazzak: dr. Farkas József, a vállalat jogásza egy baráti beszélgetésen kijelentette, ő akar az ügyvezető igazgató lenni. Ahogy új szelek kezdtek fujdogálni, Farkas úr elvesztette a türelmét és szakszervezeti segédlettel kampányt indított a régi igazgató ellen, mire az lemondott. (A volt ügyvezető igazgató alkalmatlanságának kérdésében a két szakszervezeti aktivista is állást foglalt: egyetértettek e kérdésben a szeghalmiakkal.) A kampány most Farkas úr mellett folytatódik. Hát kérem, ha ez így megy tovább... Az eredmények ismeretében úgy hiszem érthető, hogy a teljes önállóságra törekszünk.” Csakhogy, ha ez az elszakadás bekövetkezik, a szeghalmi üzem ösz- szeomlik. Ezzel tisztában vannak a békéscsabaiak, ezért Márki úr egy tervezetet készített annak érdekében, hogy kihúzzák a kátyúból a testvérüzemet. És itt válik a dolog kényessé, hiszen a mai felállásban a szeghalmiak belügye, hogy miként lépnek tovább, hacsak... Márki Albert elárulta, 6 is megpályázta az ügyvezetői széket. Ha azt más nyeri el — mondta —, két dolgot tehet e tervezettel (melyre a békéscsabai dolgozók termelési tanácskozáson adták áldásukat): vagy „megszívleli, vágy a szemétkosárba dobja”. Egy biztos, a békéscsabaiak legfőbb célja az elszakadás... Márki Albert — mert e beszélgetésben elsősorban ő vitte a szót—a „túró-ügyre” is kitért, mondván, „ez olyan kártya, amit egy hamiskártyás akkor vesz elő, amikor szüksége van rá”. Egyébként meggyőződése, hogy „minden más híreszteléssel ellentétben, semmi visszaélés nincs az újítás körül”. (A szakszervezeti tisztségviselők nem osztoztak e véleményben, mint mondták, e kérdésben nem kívánnak állást foglalni, hiszen a vizsgálatok még nem zárultak le. Mindenesetre nem értik, miért húzódik ilyen soká az ügy-) Bérkérdés. Nemrég sztrájkot is kilátásba helyeztek Szeghalmon, ha a béremelés elmarad. Az elnök-igazgató — mint annak idején lapunkban hírül adtuk — a termelési tanácskozáson azt ígérte, hogy a békéscsabaiak annyival kevesebb béremelést kapnak az idén, ameny- nyi bértúllépésük volt a múlt évben. Csakhogy Békéscsaba ebbe nem nyugszik bele! Úgy érzik, hogy a bázismennyiségű munkánál többet végeztek, változatlan létszám mellett, így nem hogy kevesebb, de több bér illeti meg őket. A beszélgetés során az is felmerült, hogy nem lehet tudni, kit terhel majd ennek az ígéretnek a súlya, hiszen a majdani ügyvezető személye mint tudjuk, még nem ismert. Márki Albert abban bízik, hogy nem váltja valóra e „kellően át nem gondolt” ígéretet. Vámos József így fogalmaz, a „végsőkig elmennek, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a csabai dolgozók”. Hogy a magunk részéről milyen tanulságot vontunk le e beszélgetésből? Nos, ami biztos: nem lesz könnyű dolga a 30-án megválasztásra kerülő ügyvezetőnek... * Dr. Farkas József neve többször is felmerült a beszélgetés során, így megkértük, nyilatkozzon az őt érintő kérdésekben. Távirati stílusban az alábbiakat mondta el: Nem emlékszik arra a baráti beszélgetésre, amelyről Márki Albert említést tett. Baráti beszélgetés egyébként is csak barátok között képzelhető el, és ők... A kampányról: soha nem tudta ennyire befolyása alá vonni a szakszervezetet. Végül a túró-ügy elhúzódását azzal indokolta, hogy amíg a régi ügyvezető hivatalban volt, nem tudta elérni, hogy intézkedjen e témában. Az igazgatóság elé október 23-án került az anyag, ők haladéktalanul elindították a vizsgálatot. A tejgazdasági kísérleti intézethez november 2-án postázta kivizsgálásra az ügyet, arról nem tehet, hogy az eredmény csak január 9-én érkezett meg. Nagy Ágnes Marha (jó) megállapítás Szabadalomból üzlet Nem zárt könnyű évet a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat: a mezőgazdasági üzemek megrendelései jelentősen csökkentek, % y menet közben profilt is kellett váltania a társulásnak. Végül is 1991-ben 128 milliós árbevételt és egymillió forintnyi nyereséget könyvelhetnek el. A beszűkült megyei piaci lehetőségek távolabbi munkák vállalására kényszerítették a társulás vezetőit: nagy teljesítményű kotrógépeikkel szinte az egész országban vállaltak munkát, dolgoztak többek között Győrben, Pécsett, Solymáron és a fővárosban. Az új munkák közül kiemelkedik az a szabadalom ■— öt vízügyi szakember együttes szellemi alkotása, köztük van Bényei Gábor igazgató és Miklós Lajos főmérnök —, mely gyorsan telepíthető szivattyútelepek építését teszi lehetővé, s különösen az NK XIV-es öntözőfürtön praktikus. Az elsőt Mezőberény és Békés között adták át, s további hetet Csongrád és Szolnok megyében építettek. A társulat közcélú beruházásai a korábbi esztendőkhöz viszonyítva csökkennek, különösen a meliorációs munkák száma kevesebb. Éppen ezért óriási erőfeszítésekre van szükség a modem, nagy értékű és termelékeny gépek kihasználására. Ami biztos: a már említett szivattyútelepekből — viszonylag egyszerűek, de precízen méretezett rendszerek, így a legoptimálisabb energiafelvételt teszik lehetővé — tucatnyi épül az idén is. —sz— P L Akar Ön 1 hónapon belül üzletet vagy irodahelyiséget nyitni Békéscsaba belvárosában? Ha igen, akkor keressen fel minket! Rendelkezésére állunk 20—40—80 m2-es üzlet és iroda céljára alkalmas földszinti helyiségekkel. Békéscsaba, Petőfi liget—Gábor köz sarkán. Érdeklődni:a 27-366-os telefonon (Volán), dr. Szabó Gábornál. A Fővárosi Vígszínház márciusban tűzi műsorára Torgyán József „Terülj, terülj földecském” című két felvonásból álló darabját. Az MTI jelentése szerint már minden jegy elkelt. * * * 2004-ben halad el a Vénusz bolygó a Nap előtt. Az érdekes természeti jelenség megfigyelésére alkalmas távcsövek gyártását már megkezdte az Óbudai Hajógyár kukkolókat készítő üzeme. A távcsövekkel nem csak az űrbéli jelenségeket figyelheti meg a kíváncsi természetű ember, hanem a nudista strandokon kiválóan meglesheti a szebbnél szebb Vénusz-dombokat is. * ** Gorbacsov, volt szovjet államfő ötven tagból álló nemzetközi szín- társulatot hozott létre, mellyel a közeljövőben kezdi meg turnéját 80 napon át a Föld körül. Első bemutatójukat a spanyol fővárosban, Madridban tartják meg „A bika nem megy fejjel a Kremlnek!” címmel. Oláh Ferenc, Okány Olvasóink írják Az igazságot akarjuk hallani? Tisztelt dr. Bisztray Tamásné! A Békés Megyei Hírlap január 21-ei számában megjelent levele —és az abban leírt biztatás—bizony nagyon ráfér a mezőgazdasággal birkózókra, akik végre megkapták régi jussukat. A helyzet sajnos az, hogy ezeknek a ,,szerencsés” embereknek fogalmuk sincs, mit kezdjenek a jussukkal. (Mert ugye a jussból még messze nincs exportbúza.) Gondolom az Ön szeme előtt nem a lobogó gatyás, kaszáló paraszt képe lebegett, mikor a levelét írta, mert ha igen, akkor óriási tévedésben van. Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy a földművelőket uszító kisgazdavezetés soha életében nem voltföldközelben. Érdemes lenne felvételi vizsgát bevezetni azok számára, akik a kisgazdapárt tagjai szeretnének lenni. A felvételi rendkívül egyszerű lenne — de sokak számára megoldhatatlan. Minden jelentkező elé ki kellene rakni 10 féle vetőmagot. Aki teljes bizonyossággal felismer kettőt, az tag lehet. Tisztségviselőnek viszont legalább 50 százalékos bizonyossággal hatot kellene felismerni. Akik ezen a vizsgán átestek, azok már talán másképpen nyilatkoznának, és kevesebb lenne a demagógia beszédeikben. Mindezektől függetlenül az Ön levelében sok igazság van. Igaz, hogy sok tszfelszámolásra kerül. Igaz, hogy a tagok utcára kerülnek. Igaz, hogy elesnek a biztos kenyértől. De még milyen kenyértől! Bizonyára Ön is szokott falun járni — vagy legalábbis átutazni azon. Jól láthatóak a gyönyörű házak, szép és rendezett porták. Ez a jelenség a szegény tsz, gazdag tagság” szindróma. Ön szerint az ilyen házakban lakó, modern kocsikon szaladgáló ,,discós’’ fiatalok —megkapva régi jussukat—mit fognak csinálni? A földdel való munkálkodás a lehető legnehezebb munkák közé tartozik. Tisztelet és becsület azoknak, akik ezt felvállalják. Ők tudják igazán, mit vállalnak. Hangzatos szólamok helyett arra kellene törekedni, hogy elviselhető hitelfeltételek mellett, megfelelő felvásárlási árral élni hagyja az állam az egyszerű földművelőt. Krasznai Zoltán, Gyula Statisztika és hitelrontás A Békés Megyei Hírlap 1992. január 11—12. számában megjelent ,A gimnázium megmérettetett" című cikket helyesebb lett volna a fenti címmel megjelentetni. Mégpedig azért, mert a nyilatkozó Neuwirth Gábor állításával szemben az adatok nem pontosak. Máskor sem voltak azok, de ilyen nagyarányú torzítás iskolákkal kapcsolatban még nem fordult elő. A pontatlanság ugyan minden iskolát érinthet, iskolánkra nézve azonban különösen hátrányos. Ugyanis nem sok olyan iskola van, melynek—az Egyetemi Számító- központ kimutatása szerint —- egyetlen tanulóját sem vették fel felsőfokú intézménybe 1991-ben. Az említett statisztika iskolánkról ezt állítja. Ezen adatok alapján kaptuk a helyezési számot. Ezzel szemben minden jelentkező tanulónkat felvették. Igaz „csak" Szlovákiába. E nagyarányú torzítás alkalmas beiskolázási tevékenységünket hátrányosan befolyásolni. Ezért kérem a fentiek közlését! A jövőben pedig — bármikor szívesen nyújtva tájékoztatást — e tárgykörben csak a tőlünk származó, egyedül hiteles adatok közléséhez járulunk hozzá. Hirka János pályaválasztási felelős, Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Békéscsaba A Hunyadi téren jobb volt Több tízmillió forintért épült az új csabai buszállomás. De vajon hogy érzik magukat ott télen az utasok? Enné! jobb volt a Hunyadi téren, ahol üveg mögött, melegben várhattuk a buszt. Ha az újban benn várok, rég elmegy a busz, mire én felérek. Tehát fagyoskodom, mint más. Kevésbé impozánsra, de célszerűbbre kellett volna tervezni az épületet. Mikor javul a helyzet? Vajon foglalkozik ezzel a csabai önkormányzat? Lehet, hogy ők nem autóbusszal járnak. Bánszki Mihályné, Békéscsaba A Tiszamenti Vegyiművek sikere Csehországban A Tomi legyőzte a Persilt is! „Tomi a sztár” — adja hírül a Kisalföld című testvérlapunk Győr-Sopron megyében, majd így folytatja: ritka alkalom, hogy a hazai ipar termékeit külföldön maradéktalanul dicsérjék, ezért jólesik minden elismerés. Legutóbb ez jutott ki Csehországban a Tomi mosóporcsalád egyik tagjának. A prágai Fogyasztási Eszközök Minőség-ellenőrző Intézetének munkatársai tesztelték az országban forgalmazott mosóporok egész skáláját. Értékelték a tisztítóhatást, a mosóaktivitást, az öblíthetőséget és a csomagolás esztétikus voltát. A sok konkurenciát felvonultató versenyből a szolnoki ■ Tiszamenti Vegyiművek Tomi Mat mosópora került ki győztesen. A vetélkedőn megelőzte többek között a két cseh terméket, a Rakovnikban készülő „Juwel 90" és „Biomat AP” mosóporokat, sőt még az északi szomszédainknál szintén agyonreklámozott Persilt is, amely csak a negyedik lett a rangsorban. Furcsának találták viszont, hogy a Tomi Mat Szlovákiában nem kapható. Csehországban is már csak a raktárkészlet kiárusítása fqiyik, mert — bizonyára megfelelő propaganda hiányában — nem ismerik, így nem kedvelhették meg a háziasszonyok. ,
