Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

ipfe MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1992. január 27., hétfő A pénzünket viszi a víz A jelöltállítás a csabai szervezet kötelessége Tanártanácskozás „A közoktatást egyetlen vi­lágnézet szolgálatába sem lehet állítani; ez a pártállam folytatása lenne” —- mondta megnyitó be­szédében Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter a Magyar Pe­dagógus Kamara szombati kül­döttgyűlésén, a fővárosban. Hangoztatta: a közmegegyezés­re épülő, a többség akaratát kép­viselő közoktatási törvényhez a szakmai, társadalmi szerveze­tek egységes véleménye és az érdekek, értékek megjelölése szükséges. Nem baráti Magyar—Orosz Társaság lesz a neve ezentúl a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak — döntöttek az országos elnökség szombati ülésén. A társaság feladatának tartja: a két nép kö­zötti kulturális, tudományos, gazdasági együttműködés segí­tését és fejlesztését. A szervezet * nyitott bármely volt szovjet tag­állam felé, valamint támogatja az utódállamok és magyar társa­ságok partnerkapcsolatát. A küldöttgyűlés élénk vita után el­fogadta a szervezet új alapsza­bályát. A küldöttgyűlésen elma­radt a tisztújítás, de a résztvevők megegyeztek, hogy harminc napon belül folytatják a közgyű­lést. Ketten az MDF-fel A Kereszténydemokrata Néppárt bízik a koalíciós tárgya­lások sikerében, de szükség ese­tén vállalja az MDF-fel együtt a kisebbségi kormányzás súlyos terhét—a többi között ezt tartal­mazza a KDNP Intéző Bizottsá­gának és a párt képviselőcso­portjának szombaton elfogadott közös nyilatkozata. Adószigorítás Az 1992. évi adótörvények alapján változik az alapítványi célra befizetett összegek elszá­molhatóságának feltételrend­szere. Az eddigi gyakorlat sze­rint az alapítványi célra történő befizetéseket automatikusan le lehetett vonni az adóalapból, 1992. március 15-étől azonban ez nem vonatkozik minden ala­pítványra, csak azokra, amelyek megszerzik ehhez az APEH en­gedélyét. A január 1-jén már működő alapítványok február 15-éig nyújthatják be a területileg ille­tékes adóhatósághoz kérelmü­ket az engedély megadására. Az 1992. január 1-je után megala­kuló közérdekű alapítványok pedig a cégbírósági bejegyzésü­ket követően tehetik meg ezt. Az APEH-nek a törvény értelmé­ben 30 napja van a válaszadásra. Nem turistaút Prágába utazott tegnap a ma­gyar Országgyűlés alkotmány- ügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegáció hétfőn a Cseh Nemzeti Tanács alkotmányügyi és külügyi bi­zottságának tagjaival ül tárgya­lóasztalhoz, s a küldöttséget fo­gadja Dagmar Buresova, a cseh törvényhozás elnöke. A magyar honatyák kedden vendéglátóik­kal, a Szövetségi Gyűlés alkot­mányügyi bizottságának tagjai­val találkoznak. A magyar kül­döttség megbeszélésein a többi között terítékre kerül a kisebbsé­gek helyzete, Magyarország és Cseh-Szlovákia ezzel kapcsola­tos törvénykezési gyakorlata. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) képzeléseink megvannak a költ­ségek csökkentésére, például Orosházán, Mezőberényben és Mezőkovácsházán szeretnénk az önkormányzatokkal közös korszerűsítő beruházásokat el­végezni. — Mikor jelentkezik szám­lánkon a magasabb díj? — Arra vigyázunk, hogy a kétféle díj ne keveredjen egy számlán. A február második fe­lében leolvasott fogyasztás díjá­ban már a magasabb árat szá­moljuk. Tehát a májusban kéz­hez kapott számlán egyhavi magasabb vízdíjat, a júniusin kéthavit talál a fogyasztó. Most még háromhavonként fizetnek a fogyasztók, a nyár elejére ter­vezzük, hogy új rendszerre té­rünk át. Akkor majd kéthavonta Az MSZP városi szervezeté­nek meghívására Szekeres Imre fórum keretében- találkozott a párt tagjaival. Bevezetőjében három kérdéscsoport kérdéseit sorakoztatta fel anélkül, hogy ezeket megválaszolta volna. Célja — mint kijelentette — az, hogy újabb kérdésekre ösztö­nözze hallgatóit. A föltett kérdé­sek segítik a párt vezetőit annak feltérképezésében, mi foglal­koztatja a lakosságot. Első kér­déscsoportja az ország biztonsá­gára vonatkozott. — Velünk „sajátos” viszony­ban élő országok vesznek körül bennünket — fogalmazott dip­lomatikusan. — Meghatározó lesz jövőnkre nézve, milyen esz­közökkel tudjuk garantálni az ország biztonságát. A gazdaságra vonatkozó kér­dései közül néhány: — Összeomlik-e a gazdaság vagy minden olyan jól megy, mint ahogy a kormány állítja? Mi lesz a földdel, a bányászattal, a kohászattal? Továbbra is csök- ken-e a termelés? Az alelnök szerint a jelenlegi gazdaság egyetlen szilárd pont­ja a szakértelem. Csak erre tá­olvassuk a fogyasztást és így fizetnek az emberek is. — Sokan tartoznak a válla­latnak? — Nem annyira az egyéni fogyasztókkal vannak gond­jaink, mint inkább a bajban lévő nagyvállalatokkal. Ezek koráb­ban havonta fizettek, de most előfordul négyhavi tartozás is. Persze sajnos tanúi vagyunk a lakosság elszegényedésének is, vannak, akik nem tudják szám­lájukat kifizetni. Ezt most még csak szociális eszközökkel, ön- kormányzati segítséggel lehet­ne megoldani. A közeljövőben az állam tulajdonából önkor­mányzati tulajdonba kerül a víz- és csatornamű vállalat. Akkor már a tulajdonos felelősségével és lehetőségeivel kell ezen gon­dolkozniuk. maszkodva lehet kilábalni a ne­héz helyzetből. A harmadik kérdéscsoport az egészségügyre vonatkozott: —■ Van-e háziorvosi rend­szer, van-e „betegkártya”? Ál­lampolgári jogon jár-e az ingye­nes betegellátás vagy biztosítási alapon? Ha biztosítási alapon, akkor mi számít biztosításnak? Ki fizeti? A kérdések után meghökken­tő kijelentéssel lepte meg hall­gatóit: — Csurkának és Torgyánnak igaza van: nem történt meg a rendszerváltás! Nincs még tönkretéve minden: nem bocsá­tottak el minden tanárt, orvost, újságírót, aki a Kádár-rendszer­ben dolgozott, így működőké­pes maradt az ország. Szekeres Imre véleménye szerint a rendszerváltás 1953. június 1-jén kezdődött Nagy Imre programjával, ’56-ban folytatódott, a ’68-as gazdasági reform is egy lépés volt efelé. — Hiába keressük azt, aki végrehajtotta a rendszerváltást. Ez akkor dőlt el, amikor Máltán kimondták: Jalta nem érvényes. Kutas Ferenc — Bevált a vízórabeépítés a lakótelepi lakásokban ? — Az egyéves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ilyen helyeken legalább a lakók kö­zött nincs vita. Van egy réteg, aki lényegesen kevesebbet fizet, de van, aki többet. Igen sok csa­ládnál megközelítően annyi maradt a számla, mint volt. Ko­rábban vállalkozók is szereltek vízórát, ha az szabályos, elfo­gadjuk az adatait. Most már mi igyekszünk előnyös áron, kor­szerű vízórát beszerelni. Nem is az a drága, hanem ahol szüksé­ges, a lakáson belüli vízcsövek átszerelése a költséges és ezt a tulajdonosoknak kell kivitelez- tetni. Bede Zsóka (Lapunk holnapi számában egyes településekről adunk helyzetképet.) Hadirokkantak támogatása A kormány a honvédelmi miniszter javaslatára a közel­múltban rendeletet fogadott el a kiegészítő hadigondozotti pénz­ellátásról. Tekintettel arra, hogy előzetes becslések szerint a dön­tés 15-20 ezer állampolgárt is érinthet. Keleti György ezredes, a HM szívivője elmondta, hogy a ki­egészítő pénzellátás módjáról sokan tudakozódnak a miniszté­riumban, holott ügyüket nem ott intézik. Ugyanis akiknek jelen­leg is folyósítanak ezen a címen pénzt, azok külön kérelem nél­kül kapják meg az emelt össze­get, akik pedig ilyenben eddig nem részesültek, az ellátás iránti igényüket a lakóhely szerint il­letékes polgármesteri hivatalnál kell bejelenteniük. A rendelet értelmében a munkaképesség­csökkenés mértéke szerint leg­alább 65 százalékos hadirok­kant havi 3000, a hadiözvegy pedig havi 1500 forint összegű kiegészítő pénzellátásra jogo­sult. Ez alanyi jogon, egyéb jö­vedelemre tekintet nélkül jár. (MTI) A PDSZ országos választmá­nya a szakszervezet kongresszu­sán a küldöttek által elfogadott programmal való összeegyeztet- hetetlensége miatt az MKM ter­vezetét elfogadhatatlannak tartja — hangsúlyozza nyilatkozatuk. Nem következetes annak a végig­gondolása, hogy mi az, amit tör­vényi keretben szükséges szabá­lyozni. Egyes passzusaiban a ter­vezet túlszabályoz, máshol az ál­talános megfogalmazások nem értelmezhetőek. Az intézményi autonómia, mint kívánatos cél, a törvény szellemiségétől idegen. A centralizálás szándéka a PDSZ programjával alapvetően ellenté­tes. A pedagógusok szerepe átér­tékelődik, hivatástudatukkal, szakmai felkészültségükkel szemben az irányítás válik hang­súlyossá. Az oktatásfinanszíro­zás állami garanciájának egyér­telmű vállalása hiányzik a terve­zetből. A pedagógusok bérezési rendszeréről folyó érdemi vita — melyhez kötődően a PDSZ több alternatívát dolgozott ki — sajá­Taxisok kódexe A közúti fuvarozás nem lehet a munkanélküliség levezető csa­tornája, felhígult a szakma, a te­rületen az utóbbi két évfcen meg­kétszereződött a vállalkozók szá­ma — panaszolták a részvevők a fuvarozók második országos kon­ferenciáján. A közutakon ma több mint 200 ezer haszonjármű fut, de rendkívül eltérő az autók műszaki (Folytatás az 1. oldalról) szám, kedvezően változott a bé­késcsabai szervezet megítélése. A Szokolay Zoltán személyével kapcsolatos problémák — mondta a pártelnök — nem hiá­nyoztak a békéscsabai szerve­zetnek, de az, hasonlóan az elő­ző időszakbeli kisebb-nagyobb gondokhoz, ezt is meg fogja ol­dani, s remélhetően még erőseb­ben és egységesebben kerül ki ebből a helyzetből. A csabai MDF-tagság az elmúlt évben politikai kultúrában sokat fejlő­dött, összekovácsolódott — s ezt a véleményt megerősítette a gyűlésen Furmann Imre és Mar­kó István is. Célul tűzte ki tavaly a szervezet, hogy minél több vendégelőadót hív meg, lehető­séget teremtve ezáltal, hogy a megyeszékhely választópolgá­rai minél több első számú veze­tővel találkozhassanak. Itt járt többek között Kupa Mihály, Szabó Iván, Katona Tamás, Bőd Péter Ákos, Csurka István, Far­kas Gabriella, Sepsey Tamás, s a közeljövőben látogat Békéscsa­bára Zétényi Zsolt, majd Kónya Imre, ezt követően pedig Boros László. A gazdaságkutatók abban egyetértenek, hogy nem történ­het szerkezeti, változás, ha az oktatás — s ezen belül a szak­emberképzés — radikális re­formja nem megy végbe. Ám a koldus-költségvetés korántsem képes kiszorítani az ehhez szük­séges milliókat, így óhatatlanul is meghatározó szerepet kap Európa támogatása. Még 1990-ben a német és magyar kormány megállapodott egy képzési segélyprogramban, amelynek alappillére a két or­szág kamarái és ipartestületei közötti kapcsolat. A bajor és az észak-wesztfá- liai testület az Iposznak további támogatást nyújt. Egy-két hetes tos „lezárása” a tervezetben fog­lalt központi bértarifarendszer. Az alternatív iskolák alig kerül­nek megemlítésre a tervezetben. Továbbra sem biztosított a teljes egyenlőség a nem állami intéz­mények esetében. Az előző terve­zethez képest némileg módosult a szöveg. E módosítások egy része stiláris jellegű, a „tompítás” azonban nem jelent tartalmi vál­tozásokat. Az alternatívák bizto­sítása kétségkívül előrelépést je­lent, de egyrészt az alternatívák között nincs összhang, másrészt félő, hogy a végső változatban szisztematikusan az általunk el­fogadhatatlan változatok kerül­nek elfogadásra. Az új tervezet megjelenésének és a vita lezárá­sának időpontja között ismét ke­vés idő áll rendelkezésre, továbbá a pedagógusokat, mint munka- vállalókat kedvezőtlenül érintő elképzelések — a tanév hosszá­nak növelése, a szombati pihenő­nap feladásának lehetősége, a túl­munka szabályozása — a PDSZ számára elfogadhatatlanok. állapota és a tulajdonosok vállal­kozókészsége is. Érdekvédelmi szervezeteik különféle kezdemé­nyezésekkel próbálják visszaállí­tani a fuvarozó szakma rangját. Elkészült a taxisok etikai kódexé­nek tervezete, ezt ma már több ezer taxis „teszteli,,. Mindez azonban még kevés, önmagában nem oldja meg a fuvarozók gond­jait, amelyeket nyílt levélben ösz- szegeztek, és elküldik Antall Jó­zsef miniszterelnöknek is. (MTI) A városi MDF-elnök beszá­molója után Furmann Imre vette át a szót a gyűlésen. O a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdésekkel, időszerű felada­tokkal foglalkozott előadásá­ban. Végül természetesen téma volt a gyűlésen a Szokolay Zol­tán lemondásával kialakult helyzet. A tagság megbízta az elnökséget, hogy az országgyű­lési képviselő-jelölésről folytas­son tárgyalásokat, s azok befe­jeztével egy jelöltállító taggyű­lésen számoljon be. A tagság vé­leménye, s ezt az elnökség is magáévá tette, hogy amíg a tár­gyalások nem fejeződnek be, addig ne kapjon nyilvánosságot ez a téma. Egyébként a tagság, a városi elnökség és az országos elnökségi tag is azon a vélemé­nyen van, hogy a jelöltállítás el­sősorban a csabai szervezet fele­lőssége és kötelessége. * A gyűlés előtt beszélgetésre kértük Furmann Imrét, az MDF országos alelnökét. Az interjút lapunk holnapi számában adjuk közre. turnusokban az autós szakmák­ban lehetőséget kapnak tanárok és diákok német tanulmány- utakra. A szaktanárok első 18 fős csoportja Ausburgban, a 20 fiatalból álló társaság Bajoror­szágban járt. A külföldi utak mellett az Iposz a mostani tanévben 15 is­kolában támogatja a gyakorlat­centrikus képzést. Teszik ezt olyan osztályokban, ahol a tanu­lók valamilyen iparosnál sajátít­ják el a mesterségük fortélyait. A program költségeit mind­két ország a saját területén maga viseli. Az azonban biztató, hogy a német kamarák 9 millió már­kát szánnak a ’93-ig tartó ciklus­ra. Kő— Satúkba szorítva Nyomorultak Gondozatlan, büdös. Sza­kadt, piszkos ruháján meg­megcsillannak a gombokat he­lyettesítő hiztosítótűk. Felemás cipőjének talpa félig már le is vált. Botjával bénán botorkál, jobb kezét (kézfejének helyét) ócska rongy takarja a kíván­csiskodóki?) elől. Szegény és mocskos... Mocs­kosul szegény! Nagy nyögésekkel, eltorzult arccal zuhan le az Andrássy úti gyógyszertár elé. Kérdő, roha­nó tekintetek szánkóznak felé vagy épp el mellette. —Adjanak a szegény nyomo­rultnak! — kiált fel, előbb mély megdöbbenést, majd szánako­zást kiváltva az utca emberéből. Nyakkendős, Pierre Cardin- inges urak, a legújabb divat sze­rint öltöző hölgyek száguldanak el mellette, sokszor pillantásra sem méltatva. Pedig könyörög, siránkozik egyre — jól hallani messziről is. Hideg szelek és hideg szívek uralják az utcát. Egy idős nénike lépeget, ge­rince már majd’ derékszögben. Odaér az ismeretlen sorstárs­hoz, kutat egy kicsit zsebében, majd szinte bocsánatkérően így szól: — Sajnos csak ennyi van — s átnyújt remegő kézzel egy Kossuth-érmét. Hálás-párás tekintet a juta­lom, a két (már) foghíjas száj mosolyra húzódik... Egy csöppnyi melegség a ri­degvalóságban... (szigeti) Békéscsabán a Corvin utcában fényképeztük ezt a veszélyesnek tűnő, kiásott árkot. Hogy ki ásta és miért, azt még nem tudjuk, de hogy az arra járók nem örülnek, sőt testi épségüket veszélyezte­tik, miközben ezt kerülegtik, az biztos Fotó: Gál Edit „VANNAK, AKIK AZÉRT ALAPÍTANAK FOLYÓ­IRATOT, HOGY VASÚTI SZABADJEGYET KAPJA­(Renard) Jalta helyett Málta Szekeres Imre, az MSZP alelnöke Szarvason A pedagógus-szakszervezet a közoktatási törvényről * T.I. Iposz-osztályok, külföldi tanulmányutak Egy esély: német segélyprogram

Next

/
Oldalképek
Tartalom