Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

1992. január 22., szerda

kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

31 -ig mérleg szerinti, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény rendelkezései és a közgyűlés határozatai szerint fel kell osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesíteni kell.

(2) A szövetkezet vagyonához tartozik az állam által 1988. december 31-ig pénzügyi támogatásként juttatott, a szövetkezet 1988. december 31-ig mérlegében állami vagyonként kimutatott vagyon is.

(3) Nem tartozik a szövetkezet vagyonához a földről szóló 1987. évi 1. törvénynek az 1989. évi XXI. törvény 3. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlan, ha arra a helyi önkormányzat a tulajdonszerzési szándékát az e törvény hatálybalépésétől számított egy hónapon belül bejelentette.

(4) A vagyonnevesítés (4—11. §, 25. §) adó- és illetékmentes.

(5) A vagyon nevesítését a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30. napjáig kell befejezni.

4. §

(1) A vagyonnevesítés során nem osztható fel:

a) az általános fogyasztási szövetkezet (a továbbiakban ideértve a Hangya szövetkezetét is) vagyonának harminc százaléka;

b) a lakás-, a takarék- és az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) vagyona;

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonrész az Sztv. szerinti fel nem oszható vagyonnak minősül.

(3) Az 1992. január 1-je után nem átalakulás útján létrejött kisszövetkezet a vagyonnevesítés során teljes vagyonát feloszthatja.

5. §

A vagyont szövetkezeti üzletrészben — a 9. § keretében részjegy formájában is — kell felosztani. A vagyonnevesítés során megállapított szövetkezeti üzletrészekre az Szvt. szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet által kiállított szövetkezeti üzletrész kívülálló személyre csak az Szvt. szerinti új (módosított) alapszabály cégbíróságai elfogadását követően ruházható át. !

6. §

Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni,

a) aki 1991. január 1-je napján tagja volt és e törvény hatálybalépésének napján is tagja a szövetkezetnek, valamint

b) aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította, legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetőleg e volt tag örökösét;

c) aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította (7. §), illetőleg tagsági viszonya helyreállítására jogosultnak az örökösét;

d) továbbá a 8. § (3) bekezdésében említett személyeket.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személyek, illetőleg a c) pontban említett örökösök a vagyonnevesítésre vonatkozó igényüket e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelenthetik be. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt örökösöknek a bejelentéssel egyidejűleg az öröklésre való jogosultságát igazolnia kell.

7. §

(1) Azok,

a) akik 1987. december 31-e után szövetkezeti tagsági viszonyukat megszüntették, vagy akiknek tagsági viszonya a szövetkezeti határozattal szűnt meg, és a szövetkezettel — a fogyasztási szövetkezetei kivéve — a 6. §-ban meghatározott időpontban munkaviszonyban állnak, továbbá

b) akiknek mezőgazdasági szövetkezetben fennállott tagsági viszonya a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 33. §-ának végrehajtása folytán szűnt meg;

c) akik földjüket a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1990. évi IX. törvény alapján visszaigényelték, és tagsági viszonyuk ezzel összefüggésben szűnt meg, bejelentés alapján visszanyerik tagságukat. A bejelentést a szövetkezet vezetőségéhez (igazgatóságához) — jogvesztés terhével — e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül lehet megtenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetében a szövetkezettel (jogelődjével) 1988. január 1-je óta munkaviszonyban eltöltött időt tagsági viszonyban eltöltött időnek kell tekinteni.

(3) A tagsági viszony helyreállítása esetében a részjegy jegyzésére az Szvt. 52. §-ának (2)—(3) bekezdését kell alkalmazni.

8. §

(1) A közgyűlés a vagyonnevesítés keretében szövetkezeti üzletrészt juttathat

a) a szövetkezet alkalmazottainak,

b) a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek;

c) mezőgazdasági szövetkezetnél a rendszeres munkát végző segítő családtagoknak is. Az a), b), c) pontokban megjelölt személyek részére nevesített vagyon együttesen nem haladhatja meg a szövetkezet nevesítésre kerülő teljes vagyonának tíz százalékát.

(2) A közgyűlés köteles vagyonnevesítésben részesíteni azt a volt tagját, akinek legalább ötéves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg, és a vagyonnevesítésre vonatkozó igényét az e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül bejelenti. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az átlépett tag vagyonnevesítésére a tagi vagyonnevesítés szabályait kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés alapján a tag a volt szövetkezetétől csak az átlépésig terjedő időszakra, attól a szövetkezettől pedig, amelynek jelenleg tagja, csak az átlépést követő időtartamra jogosult vagyonnevesítésre.

9. §

(1) Abban a szövetkezetben, ahol e törvény hatálybalépéséig részjegyet nem rendszeresítettek, a vagyonnevesítés során a tagok részére (6. §) a közgyűlés által meghatározott értékű részjegyet kell juttatni. A részjegy juttatása ilyenkor az üzletrésztőke terhére történik.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott eset kivételével a vagyonnevesítés során a korábban jegyzett részjegyek összege ingyenesen nem egészíthető ki, és a tagok részére részjegy ingyenesen nem juttatható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti részjegytőke mértéke nem haladhatja meg az üzletrésztőke tíz százalékát.

(4) A vagyon nevesítése a korábban jegyzett részjegyet nem érinti.

10. §

(1) A tag szövetkezeti üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének, figyelembe véve a tagsági viszony időtartamát, a személyes közreműködés, súlyát és arányát, a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(2) Az általános fogyasztási szövetkezetben, ha az alapszabály alacsonyabb mértéket nem határoz meg, egy tag legfeljebb százezer forint értékű üzletrészt szerezhet meg, és a tisztségviselő ebbéli minőségére tekintettel előnyben nem részesíthető.

H. §

(1) Ha a szövetkezet a korábbi jogszabályok alapján vagyonjegyet vagy szövetkezeti vagyonrészt megtestesítő értékpapírt adott, annak névértékét — a vagyonjegy vagy más értékpapír bevonása mellett — a vagyonnevesítés során megállapított üzletrész névértékével össze kell vonni, és az összevont értéknek megfelelően kell a szövetkezeti üzletrész értékét megállapítani.

(2) Ha a korábbi jogszabályok alapján kapott vagyonjegyet vagy más értékpapírt kívülállóra átruházták, részére — a vagyonjegy (értékpapír) bevonása mellett azzal azonos névértékű — üzletrészt kell adni, de ő egyébként vagyonnevesítésre nem jogosult.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a tag részére az új szövetkezeti üzletrészben meghatározott részvagyon nyilvántartás szerinti névértéke nem lehet kevesebb a tag részére korábban kiadott értékpapírok együttes névértékénél.

(4) A vagyonnevesítésről szóló közgyűlési határozat felülvizsgálatára az Szvt. 13. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. §

A korábbi jogszabályok alapján jegyzett célrészjegy — mint az Szvt. 54. §-a szerinti más formájú vagyoni hozzájárulás — továbbra is érvényben marad. A közgyűlés azonban e kötelezettség teljesítését lényegesen befolyásoló szervezeti változás (28—29. §) esetén jogosult annak feltételeit megváltoztatni; ebben az esetben a felek azonnali hatályú rendkívüli elmondással is élhetnek. Ezek a jogok az új (módosított) alapszabály elfogadásáig gyakorolhatók.

A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok

13. §

(1) Vételi jog illeti meg — a helyileg kialakult áron —

a) a szövetkezeti szakcsoport tagját a legalább 5 éve használatában álló földre;

b) a haszonbérlőt a legalább 5 éve használatában álló földre, valamint

c) a volt szövetkezeti tagot a megváltott földjére, ha azt a megváltás óta megszakítás nélkül használja, amennyiben tulajdonszerzési szándékát a szövetkezet felhívásától számított egy hónapon belül bejelenti.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet a közös használatában álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből — helyrajzi szám szerint meghatározva — elkülöníti:

a) a tagok, a velük azonos jogállású személyek és a kívülállók (a továbbiakban együtt: részarány-földtulajdonos) tulajdonában levő földet;

b) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 17. §-ában meghatározott földalapot;

c) a Magyar Állam tulajdonában lévő földeket;

d) a Kpt. 15—16. és 18—20. §-aiban meghatározott földet az ott megjelölt átverés céljára.

(3) A mezőgazdasági szövetkezet a tagjával megállapodhat abban, hogy ha a tag a szövetkezet tulajdonába került termőföldek után az őt megillető kárpótlási jegyét a szövetkezetnek átadja, a szövetkezet a tag részaránytulajdonát a kárpótlási jegy kiállítása alapjául szolgáló aranykorona (továbbiakban: AK) értékében visszaállítja.

(4) A (3) bekezdésben említett megállapodás csak a Kpt. 20—23. §-ában meghatározott árverés lefolytatása után fennmaradó földterületre vonatkozóan köthető meg.

14. §

(1) A 13. § (2) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy azok azon a településen, illetőleg elsősorban a település azon részén legyenek kijelölve, ahol azok a tulajdonosoktól a szövetkezet közös használatába kerültek.

(2) A 13. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy:

a) e földek kataszteri jövedelme (a továbbiakban: AK-értéke) feleljen meg a részarány-földtulajdonosokat az íngatlannyilvántartás szerint megillető összesített AK-értéknek;

b) e földeken, valamint a szövetkezet közös használatában álló földeken belül az azonos művelési ágú, illetve a művelés alól kivett területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak;

c) e földek egy hektárra vonatkozó összesített átlagos AK-értéke, legfeljebb tíz százalékos eltéréssel, feleljen meg a részarány-földtulajdonosok tulajdonaként nyilvántartott földek egy hektárra számított átlagos AK-értékének.

(3) Ha a jogosult e törvény és a Kpt. alapján többféle jogcímen is igényelhet a szövetkezettől termőföldet, akkor kérelmére a részére különböző jogcímeken juttatandó termőföldterületeket lehetőleg egy tagban kell kijelölni.

1992. Január 22., szerda

15. §

(1) A 13. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott földeket a 14. §-ban meghatározottakon túlmenően úgy kell kijelölni, hogy:

a) az egyes földalapokon, illetőleg a szövetkezet által ki nem jelölt földeken belül az azonos művelési ágú területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak;

b) az erdő és a legelő művelési ágú termőföld lehetőleg egy tagban maradjon;

c) a talajvédelmi feladatot ellátó, a meliorációs és öntözési létesítményekkel berendezett terület működőképessége, illetőleg a talajvédelmi követelményeknek megfelelő földhasznosítás továbbra is biztosítható legyen;

d) az a földterület, amelyen gazdasági központ, gazdasági épület áll, az okszerű gazdálkodás követelményei szerint hasznosítható legyen;

e) a Kpt.-ben meghatározott árverezők részére belterülethez csatlakozó vagy ahhoz közel eső termőföldek is rendelkezésre álljanak;

f) ha a szövetkezet termőföldje több települést érint, a kijelölt termőföldekből az érintett települések az AK-érték arányában részesedjenek;

g) az AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedést tartalmazó termőföldek a kijelölt-földterületek között arányosan jelenjenek meg;

h) a Kpt. 17. §-ában meghatározott földalap [13. § b) pont] képzése során a szövetkezet tulajdonába polgári jogcímen került földet is figyelembe kell venni;

i) a — lakott tanyákhoz tartozó termőföldek kivételével, melyek kijelöléséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges — nemzeti park területe, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó és a fokozottan védett terület, továbbá — szántó, gyümölcsös, kert, szőlő művelési ágba tartozó termőföld kivételével, amelynek kijelöléséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges — egyébként védett természeti terület ne kerüljön bele.

(2) A Kpt.-ben meghatározott árverésre nem jelölhető ki az a föld, amely a kijelölés időpontjában is személyi használatban vagy tartós földhasználatban van.

(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendelkezést kell alkalmazni védelemre tervezett területek esetében is. Védelemre tervezett területeken a nyilvántartásba vett, és a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont területeket kell érteni.

16. §

(1) A részarány-földtulajdonosok tulajdonaként elkülönített földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakasza a szövetkezet tulajdonában marad.

(2) A Magyar Állam tulajdonaként elkülönített földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a födrészletek határvonalával érintkező szakasza állami tulajdonba kerül.

(3) A Kpt. szerinti árverésre kijelölt földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a födrészletek határvonalával érintkező szakaszai a földrészletek területének arányában felosztva, a földrészletekkel együttesen kerülnek a Kpt. szerint árverésre.

П. §

(1) Ha a 16. § (1)—-(3) bekezdéseiben meghatározott feltételek együttesen állnak fenn, az érintett útszakasz — a felek eltérő megállapodása hiányában — közös tulajdonba kerül.

(2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a tulajdonában álló utak ■— eltérő megállapodás hiányában — kártalanítás ellenében a helyi önkormányzat tulajdonába kerülnek.

18. §

A Magyar Állam tulajdonaként a földeket (földrészleteket) úgy kell elkülöníteni, hogy azok összesített AK-értéke feleljen meg az ingatlannyilvántartás szerint a Magyar Államot megillető AK-értéknek, és ezek elsősorban azon a településen, illetőleg a településnek azon a részén legyenek kijelölve, ahol eredetileg voltak.

19. §

A 15. § (1) bekezdésének i) pontja szerint meghatározott védett természeti területeket — a lakott tanyákhoz tartozó lermőföldterületek kivételével — a Magyar Állam tulajdonába és a természetvédelmi szervek kezelésébe kell adni. Amennyiben a szövetkezet tulajdonából ezáltal földterület kerülne ki, a szövetkezetét azonos AK-értékben természetvédelmi oltalom alatt nem álló, a Magyar Állam tulajdonában levő csereterülettel — ha az nem lehetséges, pénzben vagy más módon — kártalanítani kell.

20. §

(1) A termőföldeknek a különböző tulajdonú földalapok (13. §) céljára történő elkülönítésével kapcsolatban az e törvényben meghatározott feltételek megvalósulásának ellenőrzése céljából az érdekeltek helyi érdekegyeztető fórumot (a továbbiakban: fórum) alakítanak.

(2) A fórum a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, illetőleg a szövetkezet működése által érintett településenként alakítható meg. Megalakítását az igénybejelentők vagy a szövetkezet legkésőbb 1992. február 29-éig a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatnál kezdeményezhetik, amely a fórumot a bejelentéstől számított tizenöt napon belül köteles megalakítani. Ha a szövetkezet működése több önkormányzatot érint, a fórumot az érdekelt ön- kormányzatok közösen alakítják meg.

(3) A fórum munkájában a helyi önkormányzat(ok) megbízottja®, a kárpótlási igényt bejelentők közül a képviselő-testület által megválasztott 3-11 személy, a szövetkezet megbízottja és a részarány-földtulajdonosok képviselője vesz részt. A fórumban a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell.

(4) A fórum ügyrendjét maga állapítja meg, működési feltételeit a megalakító önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére.

21. §

(1) A szövetkezet a 13. § szerinti földalapok elkülönítésének tervezetét a

Kpt. 15. §-a (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megfelelően — az értesítéstől számított 30 napon belül — köteles a fórumnak véleményezésre megküldeni, amely nyolc napon belül tehet észrevételt a tervezetre.

(2) A szövetkezet az (1) bekezdés szerinti elkészítése során összeállítja a kijelölt földrészletek (táblák) jegyzékét és azokat a földhivatal által előzetesen rendelkezésre bocsátott 1:10 000 méretarányú átnézeti térképen ábrázolja.

(3) Ha a szövetkezet nem ért egyet a fórum észrevételével, a felek az észrevétel közlésétől számított nyolc napon belül megkísérlik az egyezség létrehozását. A megkötött egyezséget meg kell küldeni jóváhagyás végett a szövetkezet székhelye szerinti illetékes megyei kárrendezési hivatalnak.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett egyezség nem jött létre, akkor a szövetkezet az egyezségkötésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül köteles a tervezetet és az észrevételeket megküldeni a székhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalnak.

(5) A kárrendezési hivatal az észrevételek alapján 15 napon belül határozatot hoz, amelyben:

a) helybenhagyja a szövetkezet által készített tervezetet, vagy

b) megállapítja, hogy a tervezet sérti a Kpt. és e törvény földkijelölésre vonatkozó szabályait, és megfelelő határidő kitűzésével kötelezi a szövetkezetei a törvénysértés megszüntetésére.

(6) A határozathozatal során a földhivatal szakvéleményét, valamint védett természeti terület esetében az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági nyilatkozatát meg kell szerezni.

(7) A határozat ellen a szövetkezet, illetve a fórum vagy a részarány-földtulajdonosok képviselője fellebbezhet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Ha a Hivatal jogerős határozatának bírósági felülvizsgálását kérik, a bíróság a határozatot megváltoztathatja.

(8) Ha a szövetkezet a jogerős határozatban foglaltaknak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a kijelölést a határozat alapján a szövetkezet költségére a földhivatal végzi el.

22. §

Ha a szövetkezet közös használatában lévő földek AK-értéke kisajátítás, nem értékarányos földcsere, művelésiág-változás vagy más ok miatt kevesebb mint a részarány-földtulajdonost az ingatlannyilvántartás szerint megillető AK- érték, ez utóbbi AK-értéket és a tulajdonként kimutatott területnagyságot a tényleges állapotnak megfelelően tulajdonosként arányosan csökkenteni, és erről a földhivatalt értesíteni kell. A részarány-földtulajdonost — legfeljebb 2000 Ft/AK-érték alapulvételével, a szövetkezet választása szerint készpénzben vagy szövetkezeti üzletrész formájában — kártalanítani kell.

23. §

(1) A szövetkezet köteles a földkijelölés egyeztetett (megállapított) tervezetét a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz, továbbá a földhivatalhoz haladéktalanul megküldeni.

(2) A földhivatal a részére megküldött térkép és táblakijelölés alapján — az állami költségvetés célelőirányzatából — gondoskodik az árverésre kijelölt táblák földmérési és földminősítési szempontú előkészítéséről. Ennek során a helyszínen ellenőrzi a kijelölt táblák adatainak az ingatlannyilvántartás adataival való megegyezését, és érvényesíti a földminőségben és a művelési ágban bekövetkezett — a gazdálkodó szerv által be nem jelentett — változásokat.

24. §

A szövetkezet közös használatából kikerült erdőben és legelőn — ha jogszabály másként nem rendelkezik — osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni.

25. §

(1) A Kpt. szerinti, árverésre való kijelöléssel nem érintett valamennyi földet a tagok, a Kpt. 17. §-ában meghatározott mértékű földet pedig a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni, kivéve, ha a jogosult e jogáról lemond. A tulajdonba adásra a vagyonnevesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A közgyűlés úgy határozhat, hogy az (1) bekezdésben meghatározott földekből a 8. §-ban felsorolt személyek részére is juttat tulajdoni részarányt.

(3) A Kpt. szerinti árverés lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti tulajdonú földet a vagyonnevesítés szabályainak megfelelő alkalmazásával a tagok tulajdonába kell adni.

(4) E törvény erejénél fogva a föld fekvése szerinti települési önkormányzat tulajdonába kerül — kivéve, ha az önkormányzat e jogáról lemond — az az állami tulajdonú termőföld, amelyet az állam adott a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába és amelyet 1993. március 31. napjáig a Kpt. végrehajtásával összefüggésben árverésen nem értékesítettek. E rendelkezés a védett természeti területekre nem vonatkozik.

26. §

A 25. § szerinti változást az ingatlannyilvántartásban a tulajdonos részaránytulajdonaként kell feltüntetni.

27. §

A részarány-földtulajdonos kérésére az ingatlannyílvántartásban feltüntetett tulajdoni részarányoknak és AK-értéknek megfelelő nagyságú és értékű földet részére ki kell adni. A föld önálló ingatlanná alakításának költsége és a tulajdonjoga, ingatlannyilvántartási bejegyzésének eljárási illetéke a tulajdonost terheli.

II. FEJEZET

A szervezeti változások átmeneti szabályai Egyesülés, szétválás, átalakulás és megszűnés

28. §

(1) Szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása és megszűnése (a továbbiakban: szervezeti változás) esetében — ha a szervezeti változás cégbejegyzése e törvény hatálybalépése előtt