Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

1992. január 16., csütörtök

29. A 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában és a 38. § (1) bekezdésében említett ösztöndíjon az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, külföldi tanulmányútra, illetve a kutatásra folyósított összeget kell érteni.

30. Szellemi tevékenységet folytató magányszemély az, aki eredeti jogosultként találmány értékesítéséből, szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint egyes tudományos és művészeti alkotótevékenységből szerez önálló tevékenységből származó jövedelmet (12. §) feltéve, hogy ez a jövedelem nem tartozik a 15—19. § hatálya alá.

30.1 Találmány az, amely belföldön szabadalmi védettség alatt áll és amely után szabadalmi jogcímen az eredeti jogosultnak jövedelme keletkezik. Találmányból származó bevétel az államilag minősített állat- és növényfajta után a fajta előállítójának fizetett jutalék is.

30.2 Tudományos tevékenység: a felsőoktatási oktatói (1985. évi I. törvény 98. §); az igazságügyi szakértői tevékenység; a műszaki szakértői, a lektori, a szerkesztői tevékenység; az Országos Tudományos Kutatási Alapból finanszírozott, az Országos Középtávú Kutatás Fejlesztési Terv keretében folytatott, valamint a minisztériumok, országos hatáskörű szervek közvetlen megbízására készített és tárca kutatási alapból, továbbá tudományos célú alapítványokból finanszírozott tudományos kutatói tevékenység; a műszaki szakgrafikai és a szakfordítói tevékenység.

30.3 Műszaki szakértői tevékenység:

a) az iparjogvédelem alá tartozó műszaki alkotások (30.1 pont) megvalósításában való közreműködés, ha a közreműködői tevékenységet műszaki szakértői megbízás alapján, munkaviszonyon kívül, munkaköri kötelességet meghaladó feladatként végzik és az olyan önálló alkotótevékenységet jelent, amely nélkül az iparjogvédelem alá tartozó szellemi alkotás műszaki megvalósítása nem, vagy nem az eredeti alkotó által tervezett és a felhasználó által elvárt műszaki színvonalon és gazdasági feltételek betartásával lehetséges. Nem tekinthető műszaki szakértői tevékenységnek az a közreműködés, amely az ipar- jogvédelem alá tartozó szellemi alkotás vagy annak egy része, részegysége, eleme egyszerű fizikai megvalósítására, kivitelezésére irányul;

b) a tevékenységet végző magánszemély szakmai, szakértői és tudományos minősítéstől függetlenül, a tevékenység tartalma alapján;

— egyes szabadalmi bejelentések elbírálása körében, az Országos Találmányi Hivatal megbízása alapján végzett újdonságkutatás;

— a költségvetési kutatóhelyek (ideértve a felsőoktatási intézményeket is) által megbízásra végzett, kutatásfejlesztéshez kapcsolódó, munkaviszonyon kívül teljesített műszaki szakértői munka;

— a központi műszaki fejlesztési alapból fedezett műszaki kutatómunka, műszaki tanulmány, szakvélemény készítése;

— az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és tagegyesületei által tanulmány, szakvélemény készítésére adott megbízás alapján végzett munka;

c) a 24/1971. (VI. 8.) Kormányrendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében szakértői működésre jogosult magánszemély műszaki szakértői megbízás keretében végzett tevékenysége;

d) műszaki szakértői tevékenységnek tekintendő továbbá:

— a műszaki alkotó munkája alapján Kossuth- vagy Állami Díjban részesült és felsőfokú (műszaki-gazdasági) végzettséggel rendelkező magánszemély;

— a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és tagegyesületeinek szakértői névjegyzékében szereplő és erről igazolással rendelkező szakember műszaki szakértői megbízás keretében végzett tevékenysége.

30.4 Műszaki szakgrafikai tevékenység a tudományos és műszaki mű ábraanyagának elkészítése.

30.5 Művészeti tevékenység: a restaurálás, az építőművészeti tevékenység, a mozgástervezés, a látványtervezés, a színházi rendezés, a hangszerelés, a televízió- és filmoperatőri tevékenység, az előadóművészi tevékenység, az oktatási intézményekben végzett művészetoktatás, valamint a képzőművészeti alkotóközösség tagjának részére az alkotóközösség által szerzői díjjal megfizetett tevékenység, feltéve, hogy az alkotóközösség a szerzői jogvédelem alá eső alkotás létrehozásával kapcsolatos költségeket nem számol el.

30.6 Előadó-művészi tevékenység:

a) a hivatásos előadó-művészi működési engedély vagy ilyen működésre jogosító képesítés alapján,

b) művészeti főiskolai hallgató és

c) színházi alkalmazottja, színházi stúdió tagja által folytatott előadó-művészi tevékenység.

A jövedelem

4. § (1) Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett vagyoni érték (a továbbiakban: bevétel) egésze, illetve az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada.

(2) A kettős könyvvitelt vezető magánszemélynek az önálló tevékenységéből származó adóköteles jövedelmét a társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani akkor is, ha egyébként nem tartozik a társasági adóról szóló törvény hatálya alá.

(3) A (2) bekezdésben nem említett magánszemély az adóköteles jövedelmét e törvény rendelkezései alapján állapítja meg. Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek, amennyiben a kettős könyvvitel vezetésére tér át, illetőleg a kettős könyvvitel vezetéséről az e törvény szerinti jövedelemmegállapításra tér át, az áttérés során az 1. számú melléklet c) pontjában foglaltakat kell alkalmaznia.

(4) A külföldi pénznemben keletkezett bevételből a külföldi pénznek forintra történő átváltásakor a pénzintézet által alkalmazott árfolyam alapulvételével kell a jövedelmet és az adót megállapítani.

(5) A külföldi pénznemben keletkezett és az év végéig forintra át nem váltott, illetőleg nem pénzintézet által átváltott bevételt, valamint egyébként az adóelőleg levonásához a kifizetett összeget a Magyar Nemzeti Bank által az év utolsó napján jegyzett deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában az olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Világgazdaság napilap árfolyamközlésében (Világ valutái) meghatározott, az év utolsó napjára érvényes USA-dollárban megadott devizaárfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.

5. § (1) Bevétel — a 4. § (2) bekezdésében és a 6. § (1) bekezdésében foglalt kivételekkel — a magánszemély által az adóévben megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott készpénz, jóváírás és természetben juttatott vagyoni érték — ideértve az ingó és ingatlan vagyontárgyat, az értékpapírt, a szolgáltatást és a vagyoni értékű jogot is —, tekintet nélkül arra, hogy az korábbi vagy a későbbi évekre vonatkozik.

(2) A 4. § (2) bekezdésében nem említett, önálló tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységből származó adóköteles jövedelmének megállapításához a bevételeinek elszámolására e törvény 1. számú mellékletét alkalmazza.

6. § (1) Nem bevétel, ha törvény másként nem rendelkezik:

a) a hitelként vagy kölcsönként kapott, illetve a hitelező részére visszatérített összeg, kivéve azt az egyébként nem adómentes [7. § (1) bekezdés 9. pont] összeget, amelyet a társas vállalkozás a tagjának vagy a munkáltató az alkalmazottjának (ideértve a szövetkezet tagját is) nyújtott hitel (kölcsön) visszafizetéséből elenged, illetőleg azt az összeget, amelyet a társaság a tagja helyett fizet vissza;

b) a visszatérített adó, illetőleg adóelőleg címén kapott összeg, feltéve, hogy ezt korábban költségként nem érvényesítették;

c) a vállalkozásba befektetett vagyoni érték a vállalkozásból történő kivonásakor, kivéve, ha

1. ezt az összeget a befektetéskor az összjövedelemből levonták (35. §);

2. a befektetett vagyoni érték után a befektetéskor vagy azt megelőzően nem történt adófizetés;

3. a gazdasági társasággá átalakuláskor vagy az egyik gazdasági társasági formából más gazdasági társasági formába történő átalakuláskor a magányszemély alapítói vagyonrészének a növekménye után az adót a magánszemély nem fizette meg;

4. a szövetkezetből történő kiváláskor, illetve a szakcsoport megszűnésekor a magánszemélynek jogszabály alapján nem volt adófizetési kötelezettsége;

5. a befektetett vagyoni értéket meghaladó rész (növekmény) után egyébként bármely okból nem történt adófizetés;

d) a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett vagyoni érték, ha azt ténylegesen elvonták;

e) a szövetkezet tagja, a volt tag, a tag örököse, a szövetkezet alkalmazottja, a mezőgazdasági szövetkezet esetében a segítő családtag e jogviszonyára tekintettel közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti vagyonrész, vagyonjegy vagy részjegy formájában megszerzett vagyoni érték, továbbá a munkáltató által az alkalmazottjának közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett összege (a továbbiakban valamennyi együtt: ingyenes értékpapír) addig, ameddig ezt a magánszemély nem idegeníti el, illetve a 33. § (4)—(6) bekezdésében felsorolt egyéb feltételek be nem következnek;

0 a kifizető által a magánszemélynek adott olyan össze, amellyel szemben a magánszemély a kifizető részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, illetve — ha a költséget a magánszemély előlegezi meg — ezt a kifizető utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti. E rendelkezés azonban nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyek e törvény alapján (1. számú melléklet B/VI. pont) nem minősülnek a magánszemélynél költségnek;

g) a külföldi fizetőeszköznek forintra, illetőleg a forintnak külföldi fizetőeszközre való jogszerű átváltásakor a devizajogszabályban foglalt feltételek szerint, illetve hivatalosan engedélyezett módon megszerzett jövedelem;

h) az ingatlan átruházásából, valamint a vagyoni értékű jog alapításából, átruházásából, az ilyen jogról szóló lemondásból, gyakorlásának végleges átengedéséből (a továbbiakban együtt: átruházás) származó adóköteles bevételnek az a része, amelyet a magánszemély a 22. § (2) bekezdésében felsorolt tételeknek a 22. § (3) és (4) bekezdésében említett tételekkel módosított összeЩШ MEGYEI HÍRLAP1992. január 16., csütörtök

— azonosító adatok,

— a vásárlás időpontja,

— a vásárlásra fordított összeg,-— az értékpapír (üzletrész) névértéke,

— az elidegenítés időpontja,

— az új tulajdonos megnevezése (névre szóló értékesítés esetén),

— az elidegenítéskor kapott ellenérték,

— az árfolyamnyereség.

f) Személyi jövedelem nyilvántartása

Az egyéni vállalkozó magánszemélynek a vállalkozásából kivont személyi jövedelméről nyilvántartást kell vezetnie.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

— a vállalkozó nevét, személyi adatait,

— a vállalkozásból származó felvett személyi jövedelem bmttó összegét, a felvét keltét,

— a bruttó személyi jövedelemből levont személyijövedelemadó-elóleget,

— a bruttó személyi jövedelemből fizetett társadalombiztosítási járulék 10/ 53-ad részét (18,87 százalékát).

g) Munkabérek, -díjak elszámolása és nyilvántartása

A magánszemély a munkaviszony vagy egyéb jogviszony címén kifizetett munkabérekről és díjakról (ideértve a megbízási stb. díjakat is) a munkavállalók (megbízottak) részére elszámolást ad, illetve a kifizetett bérekről, díjakról és a munkavállalóval szembeni tartozásairól személyenkénti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás — a munkavállaló személyi adatain túlmenően — egy vagy több naptári évre egybefüggően tartalmazza a részére különféle jogcímeken kifizetett személyi jövedelemadó köteles bruttó összegeket, a bruttó összegekből levont személyijövedelemadó-elóleget, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat és a részére kifizetett nettó összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a személyijövedelemadó- előleg, illetve — amennyiben erre a magánszemély köteles — év végén a személyi jövedelemadó tényleges összegének a megállapításához szükséges.

A nyilvántartásba adatokat bejegyezni csak a pénztárkönyvi adatokkal egyezően szabad, ezért a nyilvántartásban minden tétellel kapcsolatban a vonatkozó pénztárkönyvi tételre kell hivatkozni.

h) Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)

A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás-vezetésre kötelezett.

Minden gépjármű részére külön útnyilvántartást kell nyitni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá az üzemanyagnormát.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell:

— az utazás időpontját,

— az utazás célját, honnan, hová történt az utazás,

— a felkeresett üzleti partner) ek) megnevezését,

— a közforgalmú útvonalon számított legrövidebb úton megtett kilométerek számát.

Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyagvásárlás költségeit is.

i) Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása

A hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott árukról mind az átadó, mind az átvevő nyilvántartást vezet.

A nyilvántartásba az adatokat az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni.

Az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

— az „átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott árukról” megnevezést,

— az átadó nevét, címét, az adóigazgatási azonosítószámát,

— az átvevő nevét, címét, adóigazgatási azonosítószámát,

— az átadott áru megnevezését, KSH-besorolási számát (legalább az általános forgalmi adó megállapításához szükséges mélységig), mennyiségét, egységárát, értékét,

— az átadás-átvétel keltét,

— az elszámolás időpontját,

— az átadó és átvevő aláírását.

Az áru átvevője — tekintettel az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségre — minden hónap utolsó napjával elszámol az átadóval a ténylegesen eladott árukról. Az átadó az eladott áruról számlát állít ki (a tárgyhavi értékesítésről kiállított számlában a teljesítés időpontjaként a hónap utolsó napját tünteti fel) és a számla alapján módosítja mind az átadó, mind az átvevő a hitelbe vagy bizományba átadott-átvett áruk nyilvántartását. A nem értékesített és a megbízónak visszaadott áruról átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani, és e bizonylat adataival a nyilvántartást mind az átadó, mind az átvevő módosítja. Az átadás-átvételi bizonylatot az „Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott áruról” című bizonylattal értelemszerűen azonos adattartalommal kell elkészíteni.

j) Egyéb követelések nyilvántartása

A magánszemélyeknek egyéb követeléseiről nyilvántartást kell vezetnie.

Ebben ki kell mutatnia a munkavállalóknak nyújtott hitelt, a kölcsönadott — rövid (egy éven belüli) lejáratú — pénzeszközöket, valamint a költségként el nem számolható, tartozatlanul befizetett visszaigényelhető tárgyévi adóösszegeket.

A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

— a követelés megnevezése és címzettje,

— a követelés kelte,

— a követelés értéke,

— a kiegyenlítés módja', kelte és összege.

k) Árváltozási nyilvántartás

A magánszemély árváltozási nyilvántartás vezetésére kötelezett, amennyiben olyan terméket, árut értékesít, amely eredeti — az m) pont szerinti nyilvántartásban szereplő — áron nem, de csökkentett áron még értékesíthető.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

— az áru megnevezését (a beazonosításra alkalmas módon), egységét, mennyiségét,

— a beszerzési egységárát,

— a régi fogyasztói árát,

— az új fogyasztói árát,

— az árváltozás időpontját.

l) Selejtezési, áruromlási nyilvántartás

A magánszemély a 20 ezer forintot meg nem halítíó értékek selejtezéséről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

— a selejtezés, az áruromlás időpontját,

— az áru, anyag stb. megnevezését,

— a kiselejtezett érték, anyag-, árufajtánkénti mennyiségét és fogyasztói árát.

m) Árnyilvántartás

A kereskedelmi tevékenységet folytató magánszemély az általa beszerzett árukról ámyilvántartást köteles vezetni. Az ámyilvántartásnak tartalmaznia kell:

— az áru megnevezését (a beazonosításra alkalmas módon), egységét, mennyiségét,

— a beszerzési egységárát,

— a fogyasztói árat.

A magánszemély e kötelezettségének a beszerzési számlákon történő pontos fogyasztóiár-feltüntetéssel is eleget tehet.

n) Leltár

A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell az alábbi csoportosítás szerint:

— anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag),

— használatba nem vett eszközök (szerszámok, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha),

— áruk (kereskedelmi készletek),

— betétdíjas göngyöleg,

— alvállalkozói teljesítmények.

Saját termelésű készletek:

— befejezetlen termelés,

— félkész és késztermék.

Az általános forgalmi adó fizetése alól alanyi adómentességgel rendelkező, valamint az Áfa tv. 34. § (2) és (3) bekezdése, továbbá a 40. és 43. § alapján adózó magánszemélynek a leltárban

— a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 20 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ig történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű — ide nem értve a járművet) tárgyi eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetni;

— a 2000 forint beszerzési egységárat meghaladó, de 20 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-éig történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű — ide nem értve a járművet) használt tárgyi eszközöket, az általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési árának 50 százalékos értékén kell szerepeltetni:

— a saját termelésű félkész- és készterméket (a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron — az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében — kell szerepeltetni.

Az általános forgalmi adót tételesen fizető magánszemély a leltárban

— a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 20 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ig történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű — ide nem értve a járművet) tárgyi eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, általános forgalmi adót nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepltetni;

— a 2000 forint beszerzési egységárat meghaladó használt, de 20 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ig történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű — ide nem értve a járművet) tárgyi eszközöket, az általános forgalmi adót nem tartalmazó beszerzési árának 50 százalékos értékén kell szerepeltetni: