Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

1992. január 16., csütörtök 29. A 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában és a 38. § (1) bekezdésében említett ösztöndíjon az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kül­földi tanulmányútra, illetve a kutatásra folyósított összeget kell érteni. 30. Szellemi tevékenységet folytató magányszemély az, aki eredeti jogo­sultként találmány értékesítéséből, szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint egyes tudományos és művészeti alkotótevékenységből szerez önálló tevékenységből származó jövedelmet (12. §) feltéve, hogy ez a jövedelem nem tartozik a 15—19. § hatálya alá. 30.1 Találmány az, amely belföldön szabadalmi védettség alatt áll és amely után szabadalmi jogcímen az eredeti jogosultnak jövedelme keletkezik. Talál­mányból származó bevétel az államilag minősített állat- és növényfajta után a fajta előállítójának fizetett jutalék is. 30.2 Tudományos tevékenység: a felsőoktatási oktatói (1985. évi I. törvény 98. §); az igazságügyi szakértői tevékenység; a műszaki szakértői, a lektori, a szerkesztői tevékenység; az Országos Tudományos Kutatási Alapból finanszí­rozott, az Országos Középtávú Kutatás Fejlesztési Terv keretében folytatott, valamint a minisztériumok, országos hatáskörű szervek közvetlen megbízására készített és tárca kutatási alapból, továbbá tudományos célú alapítványokból finanszírozott tudományos kutatói tevékenység; a műszaki szakgrafikai és a szakfordítói tevékenység. 30.3 Műszaki szakértői tevékenység: a) az iparjogvédelem alá tartozó műszaki alkotások (30.1 pont) megvalósí­tásában való közreműködés, ha a közreműködői tevékenységet műszaki szak­értői megbízás alapján, munkaviszonyon kívül, munkaköri kötelességet meg­haladó feladatként végzik és az olyan önálló alkotótevékenységet jelent, amely nélkül az iparjogvédelem alá tartozó szellemi alkotás műszaki megvalósítása nem, vagy nem az eredeti alkotó által tervezett és a felhasználó által elvárt műszaki színvonalon és gazdasági feltételek betartásával lehetséges. Nem te­kinthető műszaki szakértői tevékenységnek az a közreműködés, amely az ipar- jogvédelem alá tartozó szellemi alkotás vagy annak egy része, részegysége, eleme egyszerű fizikai megvalósítására, kivitelezésére irányul; b) a tevékenységet végző magánszemély szakmai, szakértői és tudományos minősítéstől függetlenül, a tevékenység tartalma alapján; — egyes szabadalmi bejelentések elbírálása körében, az Országos Találmá­nyi Hivatal megbízása alapján végzett újdonságkutatás; — a költségvetési kutatóhelyek (ideértve a felsőoktatási intézményeket is) által megbízásra végzett, kutatásfejlesztéshez kapcsolódó, munkaviszonyon kívül teljesített műszaki szakértői munka; — a központi műszaki fejlesztési alapból fedezett műszaki kutatómunka, műszaki tanulmány, szakvélemény készítése; — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége és tagegyesületei által tanulmány, szakvélemény készítésére adott megbízás alapján végzett munka; c) a 24/1971. (VI. 8.) Kormányrendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében szakértői működésre jogosult magánszemély műszaki szakértői megbízás keretében végzett tevékenysége; d) műszaki szakértői tevékenységnek tekintendő továbbá: — a műszaki alkotó munkája alapján Kossuth- vagy Állami Díjban része­sült és felsőfokú (műszaki-gazdasági) végzettséggel rendelkező magánsze­mély; — a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és tagegye­sületeinek szakértői névjegyzékében szereplő és erről igazolással rendelkező szakember műszaki szakértői megbízás keretében végzett tevékenysége. 30.4 Műszaki szakgrafikai tevékenység a tudományos és műszaki mű ábraanyagának elkészítése. 30.5 Művészeti tevékenység: a restaurálás, az építőművészeti tevékenység, a mozgástervezés, a látványtervezés, a színházi rendezés, a hangszerelés, a televízió- és filmoperatőri tevékenység, az előadóművészi tevékenység, az ok­tatási intézményekben végzett művészetoktatás, valamint a képzőművészeti alkotóközösség tagjának részére az alkotóközösség által szerzői díjjal megfize­tett tevékenység, feltéve, hogy az alkotóközösség a szerzői jogvédelem alá eső alkotás létrehozásával kapcsolatos költségeket nem számol el. 30.6 Előadó-művészi tevékenység: a) a hivatásos előadó-művészi működési engedély vagy ilyen működésre jogosító képesítés alapján, b) művészeti főiskolai hallgató és c) színházi alkalmazottja, színházi stúdió tagja által folytatott előadó-mű­vészi tevékenység. A jövedelem 4. § (1) Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett vagyoni érték (a továbbiakban: bevétel) egésze, illetve az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvény­ben meghatározott hányada. (2) A kettős könyvvitelt vezető magánszemélynek az önálló tevékenységé­ből származó adóköteles jövedelmét a társasági adóról szóló törvény rendelke­zései szerint kell megállapítani akkor is, ha egyébként nem tartozik a társasági adóról szóló törvény hatálya alá. (3) A (2) bekezdésben nem említett magánszemély az adóköteles jövedel­mét e törvény rendelkezései alapján állapítja meg. Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek, amennyiben a kettős könyvvitel vezetésére tér át, illetőleg a kettős könyvvitel vezetéséről az e törvény szerinti jövedelemmegál­lapításra tér át, az áttérés során az 1. számú melléklet c) pontjában foglaltakat kell alkalmaznia. (4) A külföldi pénznemben keletkezett bevételből a külföldi pénznek forint­ra történő átváltásakor a pénzintézet által alkalmazott árfolyam alapulvételével kell a jövedelmet és az adót megállapítani. (5) A külföldi pénznemben keletkezett és az év végéig forintra át nem váltott, illetőleg nem pénzintézet által átváltott bevételt, valamint egyébként az adóelőleg levonásához a kifizetett összeget a Magyar Nemzeti Bank által az év utolsó napján jegyzett deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában az olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Világgaz­daság napilap árfolyamközlésében (Világ valutái) meghatározott, az év utolsó napjára érvényes USA-dollárban megadott devizaárfolyamot kell a forintra tör­ténő átszámításhoz figyelembe venni. 5. § (1) Bevétel — a 4. § (2) bekezdésében és a 6. § (1) bekezdésében foglalt kivételekkel — a magánszemély által az adóévben megszerzett, a tevé­kenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott készpénz, jóváírás és ter­mészetben juttatott vagyoni érték — ideértve az ingó és ingatlan vagyontár­gyat, az értékpapírt, a szolgáltatást és a vagyoni értékű jogot is —, tekintet nélkül arra, hogy az korábbi vagy a későbbi évekre vonatkozik. (2) A 4. § (2) bekezdésében nem említett, önálló tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységből származó adóköteles jövedelmének megálla­pításához a bevételeinek elszámolására e törvény 1. számú mellékletét alkal­mazza. 6. § (1) Nem bevétel, ha törvény másként nem rendelkezik: a) a hitelként vagy kölcsönként kapott, illetve a hitelező részére visszatérí­tett összeg, kivéve azt az egyébként nem adómentes [7. § (1) bekezdés 9. pont] összeget, amelyet a társas vállalkozás a tagjának vagy a munkáltató az alkal­mazottjának (ideértve a szövetkezet tagját is) nyújtott hitel (kölcsön) visszafi­zetéséből elenged, illetőleg azt az összeget, amelyet a társaság a tagja helyett fizet vissza; b) a visszatérített adó, illetőleg adóelőleg címén kapott összeg, feltéve, hogy ezt korábban költségként nem érvényesítették; c) a vállalkozásba befektetett vagyoni érték a vállalkozásból történő kivoná­sakor, kivéve, ha 1. ezt az összeget a befektetéskor az összjövedelemből levonták (35. §); 2. a befektetett vagyoni érték után a befektetéskor vagy azt megelőzően nem történt adófizetés; 3. a gazdasági társasággá átalakuláskor vagy az egyik gazdasági társasági formából más gazdasági társasági formába történő átalakuláskor a magánysze­mély alapítói vagyonrészének a növekménye után az adót a magánszemély nem fizette meg; 4. a szövetkezetből történő kiváláskor, illetve a szakcsoport megszűnésekor a magánszemélynek jogszabály alapján nem volt adófizetési kötelezettsége; 5. a befektetett vagyoni értéket meghaladó rész (növekmény) után egyéb­ként bármely okból nem történt adófizetés; d) a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett va­gyoni érték, ha azt ténylegesen elvonták; e) a szövetkezet tagja, a volt tag, a tag örököse, a szövetkezet alkalmazottja, a mezőgazdasági szövetkezet esetében a segítő családtag e jogviszonyára te­kintettel közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti vagyonrész, vagyonjegy vagy részjegy formájában megszerzett vagyoni érték, továbbá a munkáltató által az alkalmazottjának közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett össze­ge (a továbbiakban valamennyi együtt: ingyenes értékpapír) addig, ameddig ezt a magánszemély nem idegeníti el, illetve a 33. § (4)—(6) bekezdésében felsorolt egyéb feltételek be nem következnek; 0 a kifizető által a magánszemélynek adott olyan össze, amellyel szemben a magánszemély a kifizető részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, illetve — ha a költséget a magánszemély előlegezi meg — ezt a kifizető utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti. E ren­delkezés azonban nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyek e törvény alapján (1. számú melléklet B/VI. pont) nem minősülnek a magánszemélynél költségnek; g) a külföldi fizetőeszköznek forintra, illetőleg a forintnak külföldi fize­tőeszközre való jogszerű átváltásakor a devizajogszabályban foglalt feltételek szerint, illetve hivatalosan engedélyezett módon megszerzett jövedelem; h) az ingatlan átruházásából, valamint a vagyoni értékű jog alapításából, átruházásából, az ilyen jogról szóló lemondásból, gyakorlásának végleges átengedéséből (a továbbiakban együtt: átruházás) származó adóköteles bevé­telnek az a része, amelyet a magánszemély a 22. § (2) bekezdésében felsorolt tételeknek a 22. § (3) és (4) bekezdésében említett tételekkel módosított össze­ЩШ MEGYEI HÍRLAP­1992. január 16., csütörtök — azonosító adatok, — a vásárlás időpontja, — a vásárlásra fordított összeg,-— az értékpapír (üzletrész) névértéke, — az elidegenítés időpontja, — az új tulajdonos megnevezése (névre szóló értékesítés esetén), — az elidegenítéskor kapott ellenérték, — az árfolyamnyereség. f) Személyi jövedelem nyilvántartása Az egyéni vállalkozó magánszemélynek a vállalkozásából kivont személyi jövedelméről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: — a vállalkozó nevét, személyi adatait, — a vállalkozásból származó felvett személyi jövedelem bmttó összegét, a felvét keltét, — a bruttó személyi jövedelemből levont személyijövedelemadó-elóleget, — a bruttó személyi jövedelemből fizetett társadalombiztosítási járulék 10/ 53-ad részét (18,87 százalékát). g) Munkabérek, -díjak elszámolása és nyilvántartása A magánszemély a munkaviszony vagy egyéb jogviszony címén kifizetett munkabérekről és díjakról (ideértve a megbízási stb. díjakat is) a munkaválla­lók (megbízottak) részére elszámolást ad, illetve a kifizetett bérekről, díjakról és a munkavállalóval szembeni tartozásairól személyenkénti nyilvántartást ve­zet. A nyilvántartás — a munkavállaló személyi adatain túlmenően — egy vagy több naptári évre egybefüggően tartalmazza a részére különféle jogcíme­ken kifizetett személyi jövedelemadó köteles bruttó összegeket, a bruttó össze­gekből levont személyijövedelemadó-elóleget, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat és a részére kifizetett nettó összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a személyijövedelemadó- előleg, illetve — amennyiben erre a magánszemély köteles — év végén a személyi jövedelemadó tényleges összegének a megállapításához szükséges. A nyilvántartásba adatokat bejegyezni csak a pénztárkönyvi adatokkal egyezően szabad, ezért a nyilvántartásban minden tétellel kapcsolatban a vo­natkozó pénztárkönyvi tételre kell hivatkozni. h) Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás-vezetésre kötelezett. Minden gépjármű részére külön útnyilvántartást kell nyitni. Az útnyilván­tartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá az üzemanyagnormát. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell: — az utazás időpontját, — az utazás célját, honnan, hová történt az utazás, — a felkeresett üzleti partner) ek) megnevezését, — a közforgalmú útvonalon számított legrövidebb úton megtett kilométe­rek számát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag­vásárlás költségeit is. i) Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyil­vántartása A hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott árukról mind az átadó, mind az átvevő nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az adatokat az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizony­lat alapján kell bejegyezni. Az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylatnak legalább az alábbi ada­tokat kell tartalmaznia: — az „átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott árukról” megneve­zést, — az átadó nevét, címét, az adóigazgatási azonosítószámát, — az átvevő nevét, címét, adóigazgatási azonosítószámát, — az átadott áru megnevezését, KSH-besorolási számát (legalább az általá­nos forgalmi adó megállapításához szükséges mélységig), mennyiségét, egy­ségárát, értékét, — az átadás-átvétel keltét, — az elszámolás időpontját, — az átadó és átvevő aláírását. Az áru átvevője — tekintettel az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezett­ségre — minden hónap utolsó napjával elszámol az átadóval a ténylegesen el­adott árukról. Az átadó az eladott áruról számlát állít ki (a tárgyhavi értékesí­tésről kiállított számlában a teljesítés időpontjaként a hónap utolsó napját tün­teti fel) és a számla alapján módosítja mind az átadó, mind az átvevő a hitelbe vagy bizományba átadott-átvett áruk nyilvántartását. A nem értékesített és a megbízónak visszaadott áruról átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani, és e bizonylat adataival a nyilvántartást mind az átadó, mind az átvevő módosítja. Az átadás-átvételi bizonylatot az „Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott áruról” című bizonylattal értelemszerűen azonos adattartalommal kell elkészíteni. j) Egyéb követelések nyilvántartása A magánszemélyeknek egyéb követeléseiről nyilvántartást kell vezetnie. Ebben ki kell mutatnia a munkavállalóknak nyújtott hitelt, a kölcsönadott — rövid (egy éven belüli) lejáratú — pénzeszközöket, valamint a költségként el nem számolható, tartozatlanul befizetett visszaigényelhető tárgyévi adóössze­geket. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: — a követelés megnevezése és címzettje, — a követelés kelte, — a követelés értéke, — a kiegyenlítés módja', kelte és összege. k) Árváltozási nyilvántartás A magánszemély árváltozási nyilvántartás vezetésére kötelezett, amennyi­ben olyan terméket, árut értékesít, amely eredeti — az m) pont szerinti nyilván­tartásban szereplő — áron nem, de csökkentett áron még értékesíthető. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: — az áru megnevezését (a beazonosításra alkalmas módon), egységét, mennyiségét, — a beszerzési egységárát, — a régi fogyasztói árát, — az új fogyasztói árát, — az árváltozás időpontját. l) Selejtezési, áruromlási nyilvántartás A magánszemély a 20 ezer forintot meg nem halítíó értékek selejtezéséről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: — a selejtezés, az áruromlás időpontját, — az áru, anyag stb. megnevezését, — a kiselejtezett érték, anyag-, árufajtánkénti mennyiségét és fogyasztói árát. m) Árnyilvántartás A kereskedelmi tevékenységet folytató magánszemély az általa beszerzett árukról ámyilvántartást köteles vezetni. Az ámyilvántartásnak tartalmaznia kell: — az áru megnevezését (a beazonosításra alkalmas módon), egységét, mennyiségét, — a beszerzési egységárát, — a fogyasztói árat. A magánszemély e kötelezettségének a beszerzési számlákon történő pon­tos fogyasztóiár-feltüntetéssel is eleget tehet. n) Leltár A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a meg­szüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell az alábbi csoportosítás szerint: — anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), — használatba nem vett eszközök (szerszámok, műszer, berendezés, felsze­relés, munkaruha, védőruha), — áruk (kereskedelmi készletek), — betétdíjas göngyöleg, — alvállalkozói teljesítmények. Saját termelésű készletek: — befejezetlen termelés, — félkész és késztermék. Az általános forgalmi adó fizetése alól alanyi adómentességgel rendelkező, valamint az Áfa tv. 34. § (2) és (3) bekezdése, továbbá a 40. és 43. § alapján adózó magánszemélynek a leltárban — a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 20 ezer forintnál alacso­nyabb értékű (1991. december 31-ig történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű — ide nem értve a járművet) tárgyi eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, általános forgalmi adót tartalmazó be­szerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetni; — a 2000 forint beszerzési egységárat meghaladó, de 20 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-éig történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű — ide nem értve a járművet) használt tárgyi esz­közöket, az általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési árának 50 százalékos értékén kell szerepeltetni: — a saját termelésű félkész- és készterméket (a magánszemély által előállí­tott, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron — az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében — kell szerepeltet­ni. Az általános forgalmi adót tételesen fizető magánszemély a leltárban — a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 20 ezer forintnál alacso­nyabb értékű (1991. december 31-ig történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű — ide nem értve a járművet) tárgyi eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, általános forgalmi adót nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepltetni; — a 2000 forint beszerzési egységárat meghaladó használt, de 20 ezer fo­rintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ig történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű — ide nem értve a járművet) tárgyi eszkö­zöket, az általános forgalmi adót nem tartalmazó beszerzési árának 50 százalé­kos értékén kell szerepeltetni:

Next

/
Oldalképek
Tartalom