Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-05 / 285. szám
1991. december 5., csütörtök o »REKES MEGYEI HÍRLAP BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE Dombtetőn a szabadkígyósi kápolna Az oldalt Béla Vali szerkesztette Sportcsarnoki Mikulás Békéscsaba. — Sok-sok meglepetést hoz kicsiknek és nagyoknak a Télapó december 6-án, pénteken a városi sportcsarnokban. Délelőtt 10 órától puttonyából előkerül majd mese, bohóctréfa, zenés-verses műsor, rajzverseny, játszóház. Délután fél háromtól igazi sztárokat hoz a nagyobbaknak: Dollyt, Nagy Ferót, Kékes Zoltánt, „Urbán honvédet”. A rendezvényt több cég is támogatja, az Admiral Trans például felajánlotta, hogy autóbuszával önköltségi áron szállítja a rendezvény színhelyére az óvodásokat, iskolásokat. Márciustól díszpolgárok A megyei jogú város közgyűlése megvitatta a rendelettervezetet, amely szerint jövő év március 15-én adható első ízben az arra érdemeseknek a Békéscsabáért kitüntetés és a Békéscsaba Díszpolgára cím. A kitüntetéssel kapcsolatosan természetesen számítanak a lakossági észrevételekre is. Bölcsődei kihasználtság A Lencsési lakótelepen évről évre csökken a születések száma. Szükségtelen a városnak ezen a területén két bölcsődét működtetni, miközben az óvodás korú gyerekek egy része a korszerűtlen lakásóvodában tartózkodik. Ezért a lakásóvoda apróságait hamarosan a 7. számú bölcsődébe költöztetik. Az itt gazdaságtalanul működő gyermekhotelnek január 1-jétől a belvárosban keresnek helyet, hogy a város minden pontjáról könnyen megközelíthető legyen. Ülésezik az orvosi kamara December 7-én, szombaton délelőtt 10 órakor Békéscsabán a városháza dísztermében találkoznak a Magyar Orvosi Kamara Békés megyei Szervezetének tagjai. Vendégük lesz az orvosi kamara főtitkára, dr. Doktorits Béla. Az éves közgyűlésen beszámol dr. Viski Anna elnök, egyúttal megválasztják az alel- nököt és az etikai bizottság vezetőjét. Az oldalt írták: Bede Zsó- ka, Béla Vali, Gubucz Katalin, Nyemcsok László, Szigeti Csaba. A fotókat: Béla Vali, Fazekas Ferenc és Kovács Erzsébet készítette Alig telt még két hónapja, hogy Újkígyóson, Katona Já- nosné a halboltját megnyitotta. — Miért éppen halbolt? — Tudja, meguntam, hogy mint pénztáros az ABC-ben havi 8000 forintért dolgoztam. Azon gondolkodtam, mihez kezdjek, olyan valamihez, ami nincs még Újkígyóson? így döntöttünk a ha! árusítása mellett, merthogy ez a férjemnek is tetszett. — Gondolom, nem kevés pénzt kellett befektetniük... — Mint majdnem mindenki, aki valamilyen vállalkozásba kezd, nagyobbrészt mi is kölcsönt vettünk fel, ezt a kis faházat pedig béreljük... — Két hónap elteltével, milyennek ítéli meg, jól döntött? — Többet keresek, mint az ABC-ben. de úgy tűnik, meggazdagodni nem fogok... —Hányféle halat árul? — Elvitelre vagy ittani fogyasztásra kérdezi? Mert legalább tízfélét vihetnek haza fagyasztott halból. Van például törpeharcsa, amur, hekk, tonhal, angolna, busa, keszeg, hogy csak a legkeresettebbeket említsem. Sütni azonban csak hekket szoktam és pontyot rántok ki. De az is előfordult már, hogy nagyobb mennyiséget sütöttem elvitelre. így oldották meg a család vacsoráját. Nemsokára itt a karácsony, rendelést is veszünk fel az ünnepekre, halra. — Mit kínál inni a sült, vagy rántott hal után? — Többféle üdítőből választhatnak, amit szintén itt, Kígyóson készít el Marosán Péter. Várják a galambászat szerelmesei Kétezernél is több strasszer, máltai és tyúktarka itthonról, Ausztriából, Németországból, Hollandiából, Jugoszláviából, Belgiumból, Romániából. December 7-én és 8-án láthatjuk őket Békéscsabán a Padrah Lajos Általános Iskolában, az Orosházi út 79. szám alatti tornateremben. Nagy múltú (1923-ban alakult), országosan az egyik legerősebb galamb- és kisállattenyésztő egyesület a békéscsabai. Nemzetközi galamb- és kisállat-kiállítást rendeznek szombaton és vasárnap a hazai és nemzetközi klubok részvételével. — Békéscsaba a galambtenyésztők fellegvára — hangsúlyozza a galambászat csabai atyamestere, Filyó György, az egyesület alelnö- ke. — Akinek nincs hobbija, üres az élete. Az egyesületünkben nagyszerű barátságok szövődnek, itt minden ember egyforma, tekintet nélkül a végzettségére és a beosztására. Békéscsabán 1958-ban én rendeztem az első nemzetközi kiállítást, ugyanúgy, mint a mostanit. Úgy készítjük elő az állatokat, madarakat a kiállításra, mint a menyasszonyt. Kilencven fajta kerül bemutatásra törpétől az óriásig; nyulak, díszrécék, díszludak, hús-, dísz-, röp- és pávagalambok. Első ízben láthatják a baromfiak nagy családját, a brahma-, törpe- és kopinos fajtákat. Ritkaság a négy fekete hattyú. Egyszóval lesz látnivaló bőven kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Kétszáz darab magyaros hollóházi porcelánkulacsot szántunk díjként az arra érdemes galambok tenyésztőinek, a külföldi egyesületeknek pedig különdíjat adunk át. Találkozunk a megnyitón: szombaton délelőtt 10 órakor! Házi készítésű tejcsokoládé Hozzávalók: fél kg kristálycukor, másfél deci víz, 3 deka kakaó, 10 deka vaj, 3 zacskó sovány turista tejpor, 5—10 deka mazsola vagy durván vágott dió. A kristálycukrot összekeverjük a kakaóval és simára keverjük a vízzel, majd tűzre téve forrástól számított 3 percig takarék lángon főzzük, folyton kavargatva. Ezután beletesszük a vajat és miután a vaj elolvadt, levesszük a tűzről. 2—3 percig állni hagyjuk, aztán egyenként belekavarjuk a tejport, eléggé gyorsan, mert sűrűsödik. A tejporral már nem kell fózni. Kivajazott tálcára öntjük, s ha megkeményedett, forró, olajos késsel felvágjuk szeletekre vagy kockákra. Aki Télapó falujában járt minden tájáról érkező látogatókat, akik Karácsony-apó falu szélére épült házát szeretnék felkeresni. A hatalmas gerendákból álló ház előcsarnokában található ládába mindenki bedobhatja karácsonyi kívánságát. A falakon különböző nyelveken íródott levelek, rajzok láthatók, s van itt sok-sok apró ajándék- tárgy is. A ház előtt rénszarvasszán várja a gyerekeket... A legtöbb magyar gyerek számára csupán álom egy ilyen többezer kilométeres utazás, így csak képzeletben járhatnak a Télapó házában. Ám levelet bárki küldhet a következő címre: Pukin Paja, SF 97140 Muuro- la, Finland. Még nem késő karácsonyig, s választ mindenki kap! Hol lakik a Mikulás? Hogy hol lakik a Télapó? Hóborította tájon, hegyek, fenyőóriások között. Egyszóval az északi sarkkör közelében, egy lappföldi falucskában. Hatalmas, gerendákból ácsolt épület a Karácsony-apó, vagy ahogyan arrafelé nevezik, Pukin Paja háza, s mellette szelíd rénszarvasok sétálgatnak. Hogy mindez nem csak a képzelet szüleménye, azt dr. Bereczky Zsolt, a békéscsabai Réthy Pál Kórház adjunktusa bizonyítja. O ugyanis néhány évvel ezelőtt járt a Télapó falujában, a finnországi Muurolában. — Utazás előtt a rádióban hallottam, hogy létezik ez a kis falucska, ahol lelkes pedagógus házaspár fogadja a Télapónak címzett leveleket, s válaszol is a gyerekeknek. Finnországi ismerőseim útba igazítására találtam meg a néhányszáz lakosú települést, ahol szeptember végén leesik a hó és késő tavaszig nem olvad el. Olyan a táj, mint a mesében: minden hófehér, csendes. Az erdőben, hatalmas, vörös fenyők közt farkasok, medvék, rénszarvasok élnek. — Tábla igazítja útba a világ Fortélyos krumplipaprikás A Lányok, asszonyok szakácskönyvét nézegeti két fiatalasz- szony Békéscsabán, az Univerzál előtti árusnál. Mielőtt belelapoznának „hanyatt fektetik” a kiadványt, hogy az árával is barátkozzanak. A 183 forintot soknak találják érte, meg ahogy mondják, manapság úgyis csak krumplipaprikásra vagy tejbegrízre futja a kosztpénzből. Ahhoz pedig minek a narancsos kacsasült receptje. Szinte hihetetlen, de a standnál őket követő két férfiember is a könyvek árfekvését vizsgálja meg először. Mindketten régi házasok lehetnek, mert szemük a Házi praktikák, fortélyok című könyvön pihen meg. Meglepődöm, amikor a fejenkénti 158 forintot viharos gyorsasággal kifizetik. Persze az okokra hamar fény derül. Egyből a tartalomjegyzékhez lapoznak, hátha szerepel benne, hogy milyen alibivel szabaduljunk el otthonról sörözni a haverokkal. Mondjuk egy csípős krumplipaprikás után. Nyulászok, galambászok találkozója Szálfaegyenesen Hajlong a nád jobbra-balra. Ingadozik, amerre a szél fújja. Kúszik a földön az uborka, keresi a nedvességet, hogy élni tudjon. Karóra kapaszkodik a bab, az erősebbre támaszkodva próbál felfelé tömi. A szálfák egyenes derékkal nőnek a magasba, semmibe sem kapaszkodva, a Nap felé tartva koronájukat. Közöttünk—emberek között is akad szolgatermészetű gyenge. Hajlong és talpat nyal, keresi a karót, amelyre felkapaszkodhat. Csak az erős jelleműek állnak egyenes derékkal — mint a szálfa. Ok nem kapaszkodnak senkibe, saját erejükre és gerincükre támaszkodva próbálnak becsülettel élni. A nádderekúak a szelet figyelik: honnan, merre fúj? Kinek kell hátat fordítani, kinek kell kalapot emelni. Pörögnek szélkakas módjára mindaddig, amíg bele nem szédülnek saját légörvényükbe. A csontnélküliek hason kúszva nyújtogatják csápjaikat mindig az új főnök felé, szidva és átkozva a régit. Az erősnek látszó ember köré fonják indájukat mindaddig, míg ki nem dől a karó. Ha fúj a szél, hadd fújjon. Ingadozzon a nád, mert mocsárban gyökeredzik, s nem tud egyenesen állni. De mi! Álljunk már a lábunkon, szálfaegyenesen. Mert a szálfák nem kúszhatnak, azok felfelé nőnek! __ B ékéscsabai utcanevek Nagy Imre tér Előzőén 1986-ig névtelen tér volt, 1986-ban kapta a dr. Domokos József nevet. 1990-ben Nagy Imréről nevezték el, egyidejűleg az ott elhelyezett Do- mokos-emléktáblát is eltávolították. Nyitrai utca Mezőmegyer Békéscsabához való csatolásával keletkezett második Lenin utcát 1974- ben Engels utcának nevezték el, ez kapta a Nyitrai utca nevet. Petőfi tér Előző nevei: 1865 Katona tér, 1892 Katona kert, 1910 Petőfi liget, 1969 Felszabadulás tér. A Katona tér nevet a környező katonai épületekről kapta, miután ezek az épületek lebontásra kerültek Sztraka Ernő városi főmérnök tervei szerint parkosították, benne pavillont építettek. Ez előbb Katona kert, majd a Petőfi liget nevet kapta. Szent István tér Régi nevei: 1851 Nagy Piac Fő utca, 1865 Fő piac, 1884 Fő tér, 1910 Szent István tér, 1970 István király tér. Elnevezései közül a Fő tér fejezte ki legjobban funkcióját, mert itt voltak a város közigazgatási, kereskedelmi központjai. Itt volt a Fiume Szálló és a híres csabai korzó. 1950-ig még a piacot és a belső vásárokat is itt tartották. Ma is a város központja. Ifjúsági tábor A KISZ-tábor nevet 1961- ben kapta, midőn elkezdték az Élővíz-csatorna partján a megyei KISZ-vezetőképző tábor állandó jellegű épületeinek építését. Október 23. tér Békéscsaba VII. kerületében (Mezőmegyer) lévő tér neve. Előzőleg Szabadság térnek, miután Békéscsabához csatolták, a névismétlődés elkerülésére November 7. tér lett. (Forrásmunka; Czeglédi Imre „Békéscsaba utcanevei” 1981) Dr. Sonkoly Kálmán Zománcképek a Képcsarnokban Egy szép zománckép a kiállí- tottakhól Kővágóné Balogh Erzsébet iparművész alkotásaiból rendeznek bemutatót Békéscsabán a Képcsarnokban december 4-étől december 14-éig. A békési születésű alkotó festményeivel 1974-től rendszeresen részt vesz a Békés megyei képzőművészek kiállításán és országos tárlatokon. A limoges-i festőzománc technikát Lőrincz Vitus festőművésztől sajátította el, akit mesterének tekint. Csaba „díszei” A csütörtöki önkormányzati ülés egyik napirendi pontja a „Pro Űrbe” kitüntetés alapításáról és a díszpolgári cím adományozásáról szóló előterjesztés lesz. Ez a hír vetette fel a kérdést: vajon van-e Békéscsabának díszpolgára? S ha van, akkor ki(k) az(ok)? Hosszas kutatómunkába fogtunk, több helyen érdeklődtünk, de széttárt karokkal fogadtak: sajnos nem tudnak e kérdésekre válaszolni. Végül a megyei levéltárban bukkantunk érdemleges anyagra, de az idő rövidségére való tekintettel nem tudtunk teljes feltárást végezni. Annyit mindenesetre kiderítettünk, hogy létezett díszpolgári cím, s ezt először 1889. szeptemberében adományozták. Nem is akárkinek! Békéscsaba első díszpolgára Kossuth Lajos volt! Utána a következők lettek Csaba „díszei” (a teljesség igénye nélkül): Jókai Mór, Wekerle Sándor, báró Wlassits Gyula, dr. Zsilinszky Mihály, gróf Apponyi Albert, bajzai Beliczey Miklós... Tudomásunk szerint az utolsó díszpolgári címet gróf Teleky Pál kapta, 1942-ben. Természetesen a továbbiakban is szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat a város díszpolgárairól, úgy véljük, nem érdektelen, kiket is tartottak „őseink” érdemesnek erre a címre, s miért éppen őket választották.
