Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-05 / 285. szám
\ 1991. december 5., csütörtök © TÜKÖR Utánuk az özönvíz? Egy kisgazdával a kisgazdákról Maczák János tanár úr régi harcosa a kisgazdapártnak. 1945 óta hittel vallja pártja elveit. A rendszerváltás óta nyíltan, szabadon. Maczák János tanár urat megyei pártigazgatónak és városi alelnöknek választották. Időt, fáradságot nem kímélve intézte a pártügyeket. Most 1991. november 25-én ajánlott levélben elküldte lemondását dr. Zsíros Gézának. — Miért kényszerült erre a lépésre? —Több okom is van, de most talán csak a lényegről beszélnék. Arról például, hogy a parlamenti frakciónk nem áll a kisgazdák mögött. Ilyen pedig a világon sincs. Szalámizni akarják a kisgazdapártot, ez egyértelmű. Hogy ezt a miniszterelnök unszolására teszik, talán nem kétséges. —A konkrétum mi volt, hogy éppen most mondott le? — Az az eljárás, ahogyan a 11 tagból álló megyei vezetőség határozott, 7:4 ellenében, hogy Zsíros Géza maradjon megyei elnök. Ha a nagyválasztmányon történik mindez és őt ismét megválasztják, ám legyen. De tudomásul kell venni, hogy ehhez a nagy választmányt kell összehívni. Mérettessen meg ott! — Javasolták-e a városi vezetőségen belül is, hogy új választást tűzzenek ki? — Nyolc városi vezető szavazott és 6:2 arányban kértünk új elnökválasztást. Ön ott volt szombaton, a békési kisgazdatalálkozón, tudja, hogy ehhez csatlakozott az alapszervezetek többsége. — Hány alapszervezet működik a megyében? — Körülbelül 60, de ebbe olyan is beletartozik, ahol a tagság nem éri el a húszat. — Mi a véleménye arról, hogy a miniszterelnök a napok„Zsíros Géza mérettessen meg a nagyválasztmányon!” ban a 33-akkal ült le tárgyalni? — Lehetetlennek tartom, hogy Antall József azt nyilatkozta; a koalíció összeül, de ő ott mint MDf-elnök vesz részt, a kisgazdák részéről meg a 33-ak. Hogy van ez? Hiszen van a kisgazdapártnak elnöke, akinek azon a megbeszélésen részt kellett volna vennie. — Mi van akkor, ha Zsíros Géza ragaszkodik az elnöki funkciójához? — Zsíros kizárása után Gyarmati doktort nevezték ki. Ezt mi — a többség — tudomásul vettük. — Ön lemondott a megyei vezetésben betöltött funkciójáról. Hogyan tud pártügyeket szolgálni? — Jobban, mint eddig. Most ugyanis nem kell, hogy kötődjek a megyei vezetéshez. —Van-e megfelelő jelöltjük a megyei elnöki funkcióra? — Több is. De erről, természetesen most még korai lenne beszélni. — Zsíros Géza elnökként eddig végezte a dolgát. Most mivel érdemelte ki a bizalmatlanságot? — Nem csak a magam, hanem a tagság nevében is mondom. Teljesen eltávolodott a kisgazdák képviseletétől. Egyik nap még összeölelkezett Tor- gyánnal, másnap pedig mocskolta. Nem tudunk eligazodni, kit és mit képvisel tulajdonképpen? Úgy tűnik a képviselőink Antall uszályába kerültek és az ő utasításait hajtják végre maradéktalanul. Talán úgy vannak vele egyesek, hogy még ezt a két évet töltsék ki valahogy és utánuk a vízözön. Pedig lesz még választás. Csakhogy ők tudják, érzik, nem fogják újraválasztani őket, mert természetesen mindenki érdeme szerint kapja a szavazatot. — Elküldte a levelét. Eltelt egy hét. Reagált már rá Zsíros Géza? — Még nem. — Szombaton, a kisgazdák összejövetelén Békésen ketten a Hírlap ellen ágáltak. Önnek mi a véleménye a Békés Megyei Hírlapról? — Azt írnak a lapok, amit akarnak. Sajtószabadság van. Személy szerint nekem korrekt a megyei lappal a kapcsolatom, és nem is találkoztam olyan írással, ami ne felelt volna meg a valóságnak. —Köszönjük a beszélgetést. Béla Vali Orosházi elnökök nyílt fóruma „A következő választást ismét az MDF nyeri” — Magyarország visszanyerte szuverenitását, feloszlott a Varsói Szerződés, társulási szerződést kötöttünk a Közös Piaccal, s ezek olyan eredmények, amelyek az MDF-hez és a mostani kormányhoz fűződnek — mondotta dr. Varga István, az MDF országos választmányának tagja, azon a nyílt politikai fórumon, amelyet az orosházi szervezetük rendezett és meghívott minden érdeklődőt pártállásra való tekintet nélkül. Az elnökségbe hivatalosak voltak pártj uk eddigi elnökei: Varga Zoltán országgyűlési képviselő (első városi elnök), Szokodi Sándor alpolgármester (második MDF-elnök), a jelenlegi, Pleskó Pál és a megyei szervezetjeles képviselője, Bodzás Lajos. Dr. Varga István tartalmas és átfogó belpolitikai elemzésében kitért a szervezetet jellemző állandó értékekre, mint a nemzeti liberalizmus, a keresztény szellem, a nemzeti tudat markáns képviselete. — Mi magyarok vagyunk! Az MDF-ben nem vagyunk sokan, megközelítőleg 34—35 ezres tagságot tudunk magunk mögött, de csak azok maradtak velünk, akik Lakitelken is ott voltak. Ez a mi erőnk. Pártunkat nem jellemzi a hasadás, a személyi torzsalkodás. Magyarországon az MDF az egyetlen igazán működőképes párt. Ezt annak tudjuk be, hogy nem alkuszunk, magyarok vagyunk és felvállaljuk a határainkon túli magyarságot is —jelentette ki a szónok, majd így folytatta: — Az MDF célja nem változott. A kommunista rendszert le kell bontani, le kell vezényelni a rendszerváltást és meg kell teremteni a piacgazdaság alapjait. Ettől a szándékunktól nem tántoríthat el bennünket semmi. A következő választásokig következetesen végrehajtjuk a rendszerváltást és meggyőződésem, hogy az MDF megnyeri az 1994. évi parlamenti választásokat is. Ha mégsem, akkor is elévülhetetlen történelmi érdemeket szerzett. Az előadó számtalan más aktuális témakört is érintett beszédében, majd átadta a szót Szokodi Sándor alpolgármesternek, aki felolvasta az elfoglaltsága miatt távol maradt Varga Zoltán országgyűlési képviselő hallgatósághoz intézett levelét. Ebből idézünk egy rövid szemelvényt: „Tisztelt megjelentek! Mindenekelőtt azzal kezdem, hogy előzetes elképzeléseink ellenére nem sikerült ma itt önök között megjelennem. Ennek oka, hogy miközben Orosházán a politika, a magyar társadalom napi változásai iránt érdeklődnek, itt a szobában éppen összegyűltek, addig mi a Parlamentben fontos, úgynevezett kétharmados törvényekről kell hogy döntsünk. A meghozott törvények száma és az országgyűlés ülésrendjének alakulása világelsőséget jelentene, ha ezeket a rekordokat bárhol is nyilvántartanák. így azonban csak részbeni elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy fáradságos, nehéz a munkánk. Nehéz munkánknak van ugyan eredménye, de korántsem annyi, mint amit a magyar társadalom elvárna és a mindennapi életben szeretne tapasztalni. A költség- vetés vitája feltehetően a hónapot teljes egészében ki fogja tölteni. A költségvetés teljes anyagát, közel 800 oldalt kellene átolvasni minden képviselőnek. — Ezt kapták kézhez, erre ha normális idő jutna, olyan 60-70 óra lenne. Röviden ismerteti a képviselő úr, hogy egyheti munkarendje milyen. Nem olvasom végig —- fűzte hozzá Szokodi Sándor, majd tovább idézett a levélből. „Elmaradt nyugdíj, családi pótlék, táppénzfolyósítás kérdése, a hadifogoly-kárpótlások ügye, számtalan egyéni panaszt kell felülvizsgálnom és lehetőség szerint elintéznem. Ezen kívül választókörzetem önkormányzatainak kéréseit, különböző kívánságaikat is igyekszem a legjobb tudásom szerint teljesíteni.” A felolvasást követően Szokodi Sándor a városban létrehozott beruházásokat sorolta fel és kiemelte e jelentős eredményekben Varga Zoltán képviselő számottevő munkáját. A fórum végén a jelenlévők kérdéseire válaszoltak az előadók, s meghallgatták a résztvevők véleményét is. Ezt követően Pleskó Pál, az MDF városi elnöke így búcsúzott el: — Ilyen jellegű beszélgetésekre régóta szükség volt a városban. Nekünk, orosháziaknak össze kell fognunk, mert csak egy alternatívánk van. Ne próbálják azt gondolni, hogy mi, az orosházi, vagy az országos MDF olyan rettenetesek vagyunk. Gyakorlatilag jószándékú emberek, merem állítani, valamennyien. Akik önként vállalták ezt a politikai indíttatást... olyanok vagyunk, mint az egri várban a védők. Nekünk most nem szabad abbahagynunk, akárhány napig tart is az „ostrom”. Papp János Blonder Biert főz a hetényegyházi expedagógus A jó sör sajátja: „ami a falon marad, az a költség, ami lefolyik, az a haszon...’’ Önkéntelenül is egy régi, hetvenes évek eleji történet jutott eszembe, amikor befordultam Hetényegyházán Szőke György portájára. Történt ugyanis akkoriban, hogy beállított szerkesztőségünkbe K. M. reklámmenedzser (akkor még nem így hívták) és miközben egy rekesz Traubit rakott az asztalra, megjegyezte: „Három év múlva ilyet iszik az egész ország...” Mit mondjak, majdnem igaza lett. Szőke György pedagógusi pályáját cserélte fel a vállalkozóira még a nyolcvanas évek elején, miután inkább gondolta fontosnak, ha pártgyűlések helyett Kuki csemegét gyártó gépet fabrikál. („Egy év múltán megjelent nálam egy ember, s ötszázezer forintot ígért, ha nekiadom a gép rajzait.”). Ma már tucatjával készítik a habkönnyű csemegét, ezért másba fogott: az udvar végén szinte hetek alatt üzembe állítottak egy eleddig nálunk ismeretlen sörfőzdét. A vállalkozás olyannyira érdekesség-számba megy, hogy a hazánkban három napot töltő 29 dél-franciaországi üzletember is „megcsodálta”, mielőtt az ipari minisztérium által szervezett látogatás végén a magyar—francia kereskedelmi kamara fórumán összegezték: hogyan lehetne a gazdasági kapcsolatokat építeni. (Mellesleg, a kecskeméti önkormányzat a napokban postázza is részükre csomagtervét, hogy mit tudnának kínálni a francia vállalkozóknak.) De térjünk vissza a sörfőzdéhez, ahol egy liter sör önköltségi ára 9 forint 20 fdlér... Egyszerre 8 hektóval készítenek, de—bármilyen meglepő — nem elsősorban kocsmát, kisvendéglőt szeretnének üzemeltetni a hetényegyházi portán. Szőke György: „ Véletlenek sorozata, hogy így alakult. Összetalálkoztam a Classic Európa Kft. társ- igazgatójával, Szőke Istvánnal, aki pesti üzletember, mellesleg csak névrokonok vagyunk. Gyorsan döntésre jutottunk. Ők állták a beruházás felét kamatmentes kölcsön formájában. A közös üzletből származó haszon egy részéből — bármilyen bizarrul is hangzik — egyházi jellegű intézményeket, iskolákat, óvodákat és kórházakat kívánnak támogatni. Az alapot ehhez ennek a technológiának Francia üzletemberek a kecskeméti főtéren. Szívesen látnánk őket Békéscsabán is! a szerző felvételei az idetelepítése jelenti. Akár néhány héten belül szállítjuk a berendezést, vállaljuk a beüzemelést és a szakemberek kiképzését.. ” Geleta Dezső és Szőke György — A sörfőzés szinte tudomány, aligha sajátítható el gyorsan... — Való igaz — kapcsolódik a beszélgetésbe Geleta Dezső, aki ugyancsak alapítója a Classic Kft.-nek. — Olyannyira, hogy mi az egyik legismertebb hazai sörfőzőmestert, Litauszki Laci bácsit nyertük meg. Amit erről a különleges szakmáról tudni kell, azt ő biztos, hogy tudja, és szívesen tovább is adja. Garancia is a Blonderre keresztelt sör minőségére. Liechtensteinben járva gyűjtöttünk tapasztalatokat, onnan való a licenc, s kidolgoztunk egy eddigiektől eltérő hűtési rendszert, ezzel megnő a tartályok élettartama, mi például 10 év garanciát vállalunk rá. Nem titok azonban, hogy nem csupán a technológia egyedi, hanem reméljük sörünk íze is. Egy kicsit a magyar szokáshoz igazodva picit édeskés-kesernyés ízű majdnem 13 fokos, a Kaiserhoz hasonlítanám esetleg, de mondom, szeretnénk, ha mindenki csak azt mondogatná egy idő múltán, hogy ez Blonder sör... Reméljük, mindenki megtalálja a számítását. Biztosan ismeri a híres Dré- her-anekdötát?! Az öreg egyszer az üzletről érdeklődők előtt felöntött a falra egy kancsó sört, s ennyit mondott: ami fönnmarad a falon, az a költség, ami lefolyik, az a haszon... Jean-Pierre Perignon egy üveggyapotgyár igazgatója, és figyelemre méltó, amit egy korsó Blonder mellett mesél: „Olyan most Magyarország, mint egy autóparkolója, akár itt Kecskemétem a főtéren. Fantasztikus a kontrax, változatos a kép; a Trabant és az Opel Omega egymás mellettisége jól érzékelteti az óriási változást, s őszintén mondom, nagyon kellemesen lepett meg, hogy milyen sokan tudnak, ha néhány szót is, franciául. És, ha valakivel már beszélni tudunk, máris hamarabb benyúlunk a zsebünkbe... Máris merem mondani, Magyarország már nem Kelet-, hanem Közép-Európa..” Bárcsak minden néhány házi sörfőzdén múlna. Fábián István
