Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31-1992-01-01 / 305. szám

1991. december 31.-1992. január 1., kedd-szerda KÜLFÖLDI HÍREK »BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Vége az utópiának Oroszország nehéz hónapok­nak néz elébe a jövő esztendő­ben, de minden esély megvan arra, hogy 1992 végére túl jut a nehézségeken és megkezdődik a javulás — mondta Borisz Jel­cin. Az orosz elnök óévbúcsúz­tató beszédében kitartásra, a pánik elkerülésére szólította fel a lakosságot. Kudarcot vallott, utópiának bizonyult a kommu­nizmus felépítésének kísérlete. Az egyik legfontosabb tavalyi eredménynek nevezte, hogy si­került elkerülni a jugoszláviai­hoz hasonló válságot. Kizárta annak lehetőségét, hogy az 1917-es októberi forradalmat követő polgárháború megismét­lődjön. Oroszország súlyos be­teg, de van kiút — mondta, a piacgazdaságot jelölve meg az egyetlen lehetséges mentőöv­ként. Nyugaton a helyzet romlik Németország nyugati felének gazdasági előretörése lelassul a következő évben s az ország ezzel el is veszíti azt a gazdasági húzóerőt, amely az elmúlt két évben az egész térség fejlődését segítette -— mondotta a német központi bank elnöke. Helmut Schlesinger a Die Welt című lapnak nyilatkozva ugyanakkor kijelentette, hogy ez csak a nyugatnémet gazdasá­gi tevékenység „normalizálódá­sát” jelenti, amely hosszú távon előnyös fejlemény lesz. Közele­dik ugyanis az egyesítés utáni mézeshetek vége s a bonni kor­mánynak meg kell fékeznie az eddigi nagyarányú költekezést és a kölcsönfelvételeket, ame­lyeket a keleti fejlesztések fi­nanszírozására hajtott végre — mondotta Schlesinger. A Bun- desbank-vezető szerint a nyuga­ti országrész gazdasági lassulá­sával egy időben 1992-ben már várható az eddig depresszióba merevedett keleti termelés fel­lendülése. A bankelnök a jövő évre is szigorú központi pénzpo­litikát ígért s kijelentette, hogy az elmúlt másfél esztendőben tapasztalt jelentős ipari béreme­lési hullámnak véget kell vetni. Schlesinger szerint Bonn-nak következetes háborút kell visel­nie az infláció ellen, amely a nyugati országrészben az idén meg fogja haladni a 4 százalé­kot. Chevrolet kontra Honda Japán nem tervezi amerikai autóexportjának jelentős csök­kentését az erről szóló korábbi tokiói jelentések ellenére sem — közölte a szigetország kül­ügyminiszter-helyettese. Vata- nabe Kodzsi az NBC amerikai tévéhálózatnak adott interjújá­ban határozottan cáfolta, hogy a tokiói kormány akár csak fontol­gatna is egy ilyen gesztust Bush elnök közelgő japáni látogatása előestéjén. Robert Mosbacher leköszönő amerikai kereskedelmi minisz­ter Vatanabe nyilatkozatával csaknem egyidőben kijelentet­te: az Egyesült Államok fenn­tartja annak lehetőségét, hogy maga szab gátat a japán atuóim- port-áradatnak, ha a szigetor­szág továbbra sem lesz hajlandó megnyitni saját piacát az ameri­kai áruk előtt. Szüntelen bombaeső és tűzpárbaj A jugoszláv szövetségi lé­gierő heves légitámadásokat hajtott végre vasárnap Horvát­országban a Károlyvárostól a nyugat-szlavóniai frontvonalig húzódó térségben, miközben a tüzérség szakadatlanul ágyú­zott. Vasárnap késő este is lőtte a jugoszláv hadsereg Károlyvá- rost, amelyre tízperces szüne­tekkel egyszerre 30-40 lövedék hullott. Károlyvároson kívül bombázták Pakracot, Újgradis- kát, Csáktornyát, Daruvárt, Eszéket és Valpót. A harci gé­pek megsemmisítették a horvát gárda kilenc páncélozott, illetve egyéb szállítójárművét, két, a horvát erők által katonai célok­ra használt mezőgazdasági re­pülőgépet, több fegyverraktárat és megrongáltak Pakrac köze­lében egy rádió- és tévéátjátszó állomást. A szövetségi harci gépekre a horvát légvédelem hevesen tü­zelt, azonban egyetlen repülő­gépet sem vesztett a légierő. Vasárnap este szórványos har­cok voltak a dalmát fronton is. Zágrábi hivatalos vélemény szerint a jugoszláv hadsereg újabb heves horvátországi of- fenzívájával reagál arra, hogy az EK január 15-én tervezi Hor­vátország és a többi köztársa­ság függetlenségének elismeré­sét. A jugoszláv hadsereg hétfő reggel ismét nehéztüzérséggel támadta a Zágrábtól délre fekvő Károlyvárost, ahol megszűnt a távfűtés, s a város nagy részé­ben víz- és áramszolgáltatás sincs. A hadsereg ágyúzta Újgra- diskát is, ez az egyik legfonto­sabb horvát központ Nyugat- Szlavóniában. Eszéket is lőtték, főként a hadsereg baranyai állásaiból. Vinkovcinál is folytatódtak a harcok. A jugoszláv légierő ki­terjedt tevékenységet folytat több válságkörzetben, légitá­madás érte a Zara közelében levő horvát állásokat. A peruckói gát marad! Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter hétfőn az­zal a kéréssel fordult Julij Vo- roncov orosz nagykövethez, az ENSZ BT jelenlegi elnökéhez, hogy a Cetina folyón Split fölött épült peruckói gátat nyilvánít­sák békeövezetté, a külvilágtól elkülönített zónává. Genscher a kérést a hét vége híreivel indo­kolta, amelyek szerint a völgy­záró gátat a jugoszláv hadsereg fel akarja robbantani. Olyan hí­rek is érkeztek, hogy a hadsereg a víz lefolyásának megakadá­lyozásával gátszakadást akar előidézni, ami a térségben mind az emberi életre, mind a környe­zetre nézve óriási veszélyekkel járhat. „A völgygát békeövezet” A térségben a katonaságot, haladéktalanul ENSZ-katonák- kal kell felváltani. Koszovó a déli front? Vészjósoló jelzések érkeztek hétfőn Jugoszlávia déli részéről: szerb rohamrendőrök páncél­kocsikkal körülzárták a Koszo­vó tartományban levő Donje Prekaze nevű albán települést. Az akció során helikoptereket is bevetettek —jelentette a horvát rádió. A településsel minden összeköttetés megszakadt. A szerb hatóságok azt állítják, hogy a megtorló intézkedésre azért van szükség, mert a falu­ban a minap két szerb rendőrt megsebesítettek. Az albánokat tömörítő Koszovói Demokrati­kus Szövetség tagjai, akik a helyszínre indultak, kijelentet­ték: félő, hogy szélesebb ösz- szecsapásokra kerül sor. A Re­publika nevű független mace­dón lap szerint már csak napok kérdése, hogy a jugoszláv nép­hadsereg megtámadja a déli köztársaságot. A Republika tud­ni véli, hogy a szövetségi hadse­reg egyes macedón tisztek és a Kommunista Szövetség—Moz­galom Jugoszláviáért nevű orto­dox kommunista szervezet tá­mogatására számít. A lap szerint a támadók likvidálni akarják Kljuszev köztársasági minisz­terelnököt. Ajándék Szaddam Husszeinnek nek — jelentette a Baath Párt hivatalos lapja. Ahdaf Fahad al-Kakeh már nem az első, aki így lepte meg Szaddam Husszeint. Mint leve­lében írja, azért választotta ezt a módszert mert „nincs más érté­kesebb kincse, amit adhatna”. „Az amerikaiak és követőik nem kevés problémát okoznak nekünk” — állapítja meg, nyil­vánvaló utalással az Irak ellen életbe léptetett ENSZ-szank- ciókra és a Kurdisztánban ta­pasztalható nyugtalanságra. „Azt akarjuk, hogy jóságos atyánk tudja: egész szívünkkel rajta csüngünk” — biztosítja odaadásáról az elnököt. A sza- kadár harcosok frizurájáról nem jött hír. „Szeretnek engem a kurdok Egy kurd iskoláslány levágat­ta copfját és szeretete jeléül el­küldte ajándékba az iraki elnök­A minszki találkozó első fordulója Az új Államszövetség képvise­lőinek minszki találkozója hétfő délelőtt 10-kor megkezdődött. Az első kétórás tárgyalási fordulóban az államfők 12-ről 10-re csökken­tették a tárgyalás napirendi pont­jainak számát. Sikerült lezárni az első napirendi pontról, az Állam­közösség koordinációs szerveiről folytatott vitát. Az erről szóló megállapodást a találkozó zá­róakkordjaként írják alá. Délután, bő félórás szünet után a tizenegy államfő a közös véde­lem témakörével folytatja a ta­nácskozást. Ez a napirendi pont ígérkezik a legnehezebbnek. Tankcsata Karabahban Azerbajdzsán hadseregének egyik harckocsioszlopa hétfőn elérte a Karabah-hegyvidék fő­városa, Sztyepanakert külterü­letét és tűz alá vette a várost. A TASZSZ jelentése szerint a he- gyi-karabahi Népképviselők Tanácsának végrehajtó bizott­sága az ENSZ-hez, az Európai Közösségekhez, valamint a Független Államok Közösségé­nek közös hadseregéhez fordult: segítsenek elérni, hogy az azer- bajdzsáni hadsereg szüntesse be az örmény nép elleni katonai fel­lépést. Hegyi-Karabah Köztár­saság örmény lakossága reméli: az Egyesült Nemzetek megtesz mindent annak érdekében, hogy megmentse a lemészárlástól. Mandiner Vaddisznókoponya által elté­rített lövedéktől sérült meg egy vadász Nyugat-Csehországban. Az egyik vadász a tőle hét méterre levő vaddisznót meglőtte. A löve­dék fején találta a vadat, de a koponyán áthatolt, és — irányt változtatva — a mintegy negyven méterre álló tagtárs szemfogát kiverte. (A történetet több hírügy­nökség is megette.) „Repi-rekord” Japánban Hihetetlen mérvű vállalati vendégeskedéssel alapozták meg a japán cégek az idén üzleti sikereiket. Mint az adóhivatal év végi összeállításából kiderül, a szigetországi vállalatok 43 milliárd dollárt költöttek szóra­kozásra, hívták meg üzleti part­nereiket éttermekbe, bárokba, vagy adtak nekik ajándékokat. Japán katonai kiadásainál is nagyobb az az összeg, amit elit­tak, elettek a japán cégek, a szó­rakoztatási kiadások növekedé­se pedig az idén meghaladta a költségvetés teljes oktatási rá­fordításait. 1991-ben 5 milliárd dollárral, vagyis 13 százalékkal emelkedett a cégek szórakozta­tásra fordított költségkerete. Az adóhivatal rendkívül ala­pos vizsgálatokat végzett: a két­millió szigetországi cég közül 67 ezernél elemezte a kiadáso­kat. Azt is megállapította, hogy az idei szórakoztatási keretek főképp azért nőttek dinamiku­san, mert az értékforgalmi társa­ságok nagy összegekkel kom­penzálták fontos ügyfeleik vesz­teségeit a pénzügyi botrány ide­jén és a milliós kedvezményeket mint szórakoztatási költségeket számolták el. Máshol csökken az olajár Tovább csökkenhetnek tavasz- szal az olajárak, s Kuvait emiatt támogatja egy idő előtti rendkívü­li OPEC-ülés gondolatát. Az olaj hordónkénti átlagára 18 dollárra csökkent, s így már 3 dollárral marad el az OPEC célárától. A kuvaiti olajipari miniszter csatla­kozott a korábbi, hasonló algériai felhíváshoz, amelyben az észak­afrikai ország szintén soron kívüli értekezlet összehívását kezdemé­nyezte a hanyatló árszint miatt. A Kőolajexportáló Országok Szer­vezetének vezető tagállamai, élü­kön Szaúd-Arábiával, azonban nem támogatják a rendkívüli ülésszakot, mondván: az olajárak idővel beavatkozás nélkül is sta­bilizálódnak majd. Mi lesz veled atomfegyver? Ki mitől fél? Hagyományos évbúcsúztatás ide vagy oda, ami a világpolitika légkörét illeti, nyoma sincs vi­dámságnak, önfeledt örömnek. Sőt, csupán az elmúlt egy-két nap magas szintű megnyilatko­zásai, kormányfői és miniszteri kijelentései is arra utalnak, hogy — más-jnás szempontból ugyan, de—egyformán gondok felhőzik a politikusok homlokát. Ki mitől fél? Nos, mindenki mástól. Richard Cheney ameri­kai védelmi miniszter azt tartja aggasztónak, hogy a szovjet ato­marzenál jó része továbbra is az USA-ra irányul. Német kollégá­ja, Stoltenberg, illetve Genscher külügyminiszter a hagyomá­nyos és a vegyi fegyverek fenye­getésére figyelmeztet. A „túlol­dalon” Kravcsuk ukrán elnök rül veszélybe, amíg épp az (atom)-leszerelés útjára lép. Másoknak pedig az nem tetszik, hogy Borisz Jelcin ujja került arra a bizonyos indítógombra. A fejlődők, Afrika, Ázsia hánya­tott sorsú országai úgy érzik, kikerültek a figyelem közép­pontjából Kelet-Európa, s a szétbomlott Szovjetunió miatt. S hazánk? Magyarország jog­gal aggódhat, hisz egyelőre nyo­ma sincs a jugoszláv polgárhá­ború befejeződésének, tovább tarthat a menekültroham, s „német—magyar összeeskü­vés” vádjával hangzanak el kije­lentések Romániában. A félelem légkörében kezd­jük 1992-t. Ez mozgósító erővé is válhat a fenyegetések elhárí­tására. S akkor a folytatás már viszont attól tart, hogy frissen biztatóbb lehet, önállóvá vált országa addig ke- Szegő Gábor A nukleáris csapásmérő esz­közök ugyanolyan szigorú ellenőrzés alatt állnak most az orosz föderációban és néhány más köztársaságban, mint ko­rábban — nyugtatta meg Mihail Gorbacsov a nemzetközi közvé­leményt a Jomiuri Simbun című japán lapnak adott interjújában. Gorbacsov aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az or­szág atomtudósai, mérnökei, másutt hasznosítva tudásukat, hozzájárulhatnak más ország­ban az atomfegyverek kifejlesz­téséhez. Nem kevésbé volt bo­rúlátó Gorbacsov a Független Államok Közösségének jövőjét illetően. Kifejtette, hogy a pe­resztrojka folyamata egy sor ke­let-európai országban váltott ki forradalmi változásokat és ő — mint mondta — elutasította a beavatkozást, jóllehet számos szovjet vezető szerette volna, ha ilyen döntés születik. Ez ma na­gyon könnyű elhatározásnak tűnhet, valójában azonban óriási változást hozott, mivel a Brezs- nyev-doktrína végét jelentette — hangsúlyozta Gorbacsov. Eduard Sevardnadze, a Szov­jetunió utolsó külügyminisztere figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy félkatonai csoportok kezé­be kerülhetnek a volt szovjet atomfegyverek. Sevardnadze ezt a Corriere della Sera című olasz napilap hétfői számában megjelent interjúban nyilatkoz­ta. A Reuter által idézett cikkben a volt külügyminiszter elmond­ta: ha ő a nyugati külügyminisz­terek helyében lenne, akkor tar­tana attól a veszélytől, ami a Szovjetunió szétesése miatt kö­vetkezhet be. — Nem zárom ki, hogy nuk­leáris robbanótöltetek, netán tel­jes nukleáris harcászati fegyver­zet kerülhet valamilyen félkato­nai szervezet birtokába. Sok minden, ami itt (a volt Szovjetu­nióban) bekövetkezhet, az egész Európának, de még a vi­lágnak is traumát, ziláltságot okozhat — nyilatkozta az olasz lapnak Eduard Sevardnadze. Kínai részről hétfőn közöl­ték, hogy előzetes megállapo­dást írtak alá Oroszországgal a kapcsolatok fejlesztéséről, s mindkét fél jelezte azon szándé­kát, hogy tiszteletben tartják a korábbi kínai—szovjet megál­lapodásokat. Peking a múlt hé­ten ismerte el a függetlenné vált volt szovjet tagköztársaságokat, s küldöttséget menesztett Oroszországba, illetve más köz­társaságokba, hogy diplomáciai és kereskedelmi egyezménye­ket hozzanak létre. Ä hivatalos Új-Kína hírügynökség közölte: a kínai—orosz kapcsolatok fej­lesztésének alapelveit összegző memorandumot vasárnap írták alá Moszkvában, ahol Csian Ceng-pej kínai külügyminisz­ter-helyettes tartózkodik látoga­táson. 1992-ben is szeretettel várja ügyfeleit, vevőit a SOOtCr'S foló! í'BoCdoß új évet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom