Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1991. december 30., hétfő Eltemették Köteles Pált Köteles Pál egész élete során példát mutatott emberségből és magyarságból. Azon kevesek közé tartozott, akik töretlenül megtartották méltóságukat. Kö­teles Pált mindvégig az összma- gyarság jövője foglalkoztatta— mondta Atzél Ferenc, a Magyar Világ kiadó nevében az író te­metésén szombaton, a Farkasré­ti temetőben. Köteles Pál író, az Erdélyi Magyarság alapító fő- szerkesztője életének 65. évé­ben hunyt el váratlanul, decem­ber 13-án. / Uj városok Az MTI információja szerint a köztársasági elnök — a bel­ügyminiszter előterjesztésére — városi címet adományoz öt községnek 1992. január 1-jétől. A döntés alapján város lesz: Enying (Fejér megye), Lőrinci (Heves megye), Nyíradony (Hajdú-Bihar megye), Tiszalök és Újfehértó (Szabolcs-Szat- már-Bereg megye). A köztársa­sági elnöki határozat a közeljö­vőben jelenik meg a Magyar Közlönyben. A pénz úszik, a hajók nem Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kérésére Rudi Sova, Jugoszlávia budapesti nagykövete szomba­ton látogatást tett a miniszté­riumban. A tárca vezetője azok­ról a súlyos problémákról tájé­koztatta, melyekért Jugoszlávia felelős: a Jugoszláv Vasutak közel 2,5 milliárd forinttal tarto­zik a MÁV-nak, továbbá a Duna felső jugoszláv szakaszán a biz­tonságos hajózás feltételeit a jugoszláv fél hivatalosan to­vábbra sem szavatolja. Alapítvány szövetkezetekért Mintegy 300 termelőszövet­kezetet fenyeget közvetlenül is a felszámolás veszélye. Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) társel­nöke bejelentette, hogy a terme­lőszövetkezeti mozgalom meg­újítása érdekében a szövetség alapítványt hozott létre, Reifei- sen típusú szövetkezetek kiala­kításának támogatására. Az ala­pítvány jelenlegi alaptőkéje 5 millió forint. Adómentes a falusi turizmus A falusi tanyai vendégfoga­dás a továbbiakban is adómen­tességet élvez. Az európai szín­vonalú falusi turizmus kialakítá­sát segíti az is, hogy az idegen- forgalmi fejlesztési alap 10 mil­lió forint vissza nem térítendő támogatást, a Világbank pedig kedvezményes hitelt nyújt a fa­lusi turizmus kiépítésére. Nem kizárva — felfüggesztve Az MSZDP és a Szocintem kapcsolatáról sokféle hír kering, köztük az, hogy nem felfüggesz­tették, hanem kizárták az MSZDP-t a Szocintemből. Bo- tyánszki György országos főtit­kár szükségesnek látta tudatni a következőket: az MSZDP kizá­rásáról csak a Szocintem kon­gresszusa dönthet 1992 májusá­ban Tokióban. Ha az MSZDP addig megtartja „újabb” kong­resszusát, akkor a jelenlegi fel­függesztése is hatályát veszíti. A kulcsok már jobbak... (Folytatás az l. oldalról) Ami az adótáblát illeti, a név szerint megejtett szavazáson a képviselők a kormány által java­solt két változat közül az elsőt, az A változatot fogadták el. Eszerint 1992-ben megszűnik az alkalmazotti kedvezmény, viszont kedvezőbben alakulnak a kulcsok. 0—100 000 forintig 0 százalék, 100 001—200 000 for intig 25 százalék, 200 001— 500 000 forintig 35 százalék, 500 001-től 40 százalék az adó mértéke. Az új törvény szerint is adó­mentesek a nyugdíjak; azonban ha a nyugdíjas egyéb jövede­lemmel is rendelkezik, akkor a nyugdíjjal összevonva kell ki­számítani az adót. 1992-ben 108 ezer forint lesz az a jövedelem- határ, ameddig a nyugdíjasok­nak összjövedelmük után nem kell adót fizetniük. A késő esti órákba nyúló vitát kezdett az Országgyűlés a költ­ségvetési törvényről, amely teg­nap is folytatódott. Napló és adó A személyi jövedelemadóról rendelkező új törvény elfo­gadása után Pelcsinszki Boleszlávval, a szeghalmi körzet SZDSZ-es képviselőjével beszélgettünk. — Le a kalappal a kisgazdák előtt! Egy év sikertelenség után végre a sarkukra álltak Zsíros Gézáék, és sikerült látványos eredményeket elérniük. —Az önnek Kádár Péterrel közösen benyújtott módosító indítványait ellenben nem támogatta a pénzügyminiszter, és sorra leszavazta az Országgyűlés. Nagyon bánkódik? — Mi is a mezőgazdaságban dolgozókért próbáltunk ten­ni valamit. Végeredményben adózási szempontból a mező­gazdasági kistermelőknek lényegesen kedvezőbbé vált a helyzete, gyakorlatilag egy fillér adót sem fognak beszedni tőlük. De 1993 elején mindenkinek kell adóbevallást készíte­nie, ehhez pedig egész évben naplót kell vezetni a kiadások­ról, bevételekről. A leglényegesebb javaslatunk az volt, hogy 150 000 forint évi bruttó árbevételig ne kelljen nyilvántartá­sokat vezetni, ugyanis 150 000 forint tiszta jövedelemig mindenképpen adómentes a tevékenység. Sajnos nem fo­gadták el. Kérem a néhány csomag zöldséggel, egy-két tyúkkal piacra járókat, hogy ne riadjanak vissza, ne bátor- talanodjanak el ettől a fölöslegesnek tűnő rendelkezéstől, és továbbra is értékesítsék a ház körül megtermelt árujukat. Nincs „gáz”, mert van gáz (Folytatás az 1. oldalról) vekedésére csak egy tény: szep­temberben 600, októberben 700, novemberben 800 és december­ben, 500 lakásba kötöttük be a gázt. Azaz az utolsó három hó­napban többet teljesítettünk, mint a megelőző háromnegyed évben. A másik nagy problé­mánk az új számlázási rendszer. Ezentúl havonta kell becsönget­ni az óraleolvasónak, s ehhez kétszer annyi ember kell. —Az új rend szerint a fútőér- ték alapján kell fizetni. A gáz minőségével nincsenek gon­dok? — Átlagosan 34 MJ/m3 a fű­tőérték. Lényeges eltérések nincsenek, legfeljebb 5-10 szá­zalékos az ingadozás. — Elegendő mennyiség áll rendelkezésre? — Eddig minden igényt kor­látozás nélkül képesek voltunk kielégíteni. Remélem, így lesz ez az új évben is. Békéscsabán a 30 000 m3-es óránkénti csúcska­pacitáshoz képest még 10 000 m3 tartalékunk van. —Mégis, mi okozza a sokszor tapasztalható eltömődést? — Egyrészt ugrásszerűen nőtt meg a gázigény, másrészt jóval több fogyasztónk van, mint tavaly. A gyors átáramlás következtében a csövek belső faláról leszakadnak az apró rozsdaszemcsék, s ez a konvek­torokban fúvókatömődést okoz­hat. Ez még egy ideig bosszúsá­got jelent a lakosságnak. — S ha már a lakosságnál tartunk, hadd kérdezzem meg: milyen a fizetési fegyelem? — Azt kell mondjam, hogy egyre rosszabb. Ám a növekvő árakért kérjük, ne a vállalatot hibáztassák. Ami még szomo­rúbb: egyre több helyen, ahol nem fizetnek, s leszerelték a gázórát, slaggal, gumicsővel, kerékpárbelsővel kötnek rá élet- veszélyesen a vezetékre! Ebből idén már két tragédia is történt. A lakótársakat, szomszédokat kérjük, saját érdekükben jelent­sék az ilyen eseteket. K. E. Selex Orosházán Tarján János és neje kétsze­mélyes vállalkozásba kezdett néhány hete. A Homifnpex Rt. orosházi kirendeltségének üze­meltetését vállalták fel. A jónevű cég a japán fénymá­soló technika, pontosabban a Selex kizárólagos magyarorszá­gi forgalmazója, s fő tevékeny­ségük ezen áruk eladása, ezen kívül faxok, írógépek, telefo­nok, számológépek, írógép- és printerkazetták (újak és töltöt­tek), papíráruk, leporellók és mindenféle fénymásoláshoz szükséges kellékek vásárolha­tók itt. Tarján Jánosné, az üzlet ve­zetője mintegy 21 négyzetméte­res boltban és raktárban várja kulturált környezetben a vevő­ket, amelyek többnyire nagyvál­lalatok és cégek köréből kerül ki. Egyéb szolgáltatással is a vásárlók kedvében szeretnének járni, s fénymásolást vállalnak a városban a legolcsóbban: négy forintot kémek egy A/4-es papír lemásolásáért. — Éppen egy akció kellős közepén látogatott meg bennün­ket — mondja Tarján Jánosné —, mert Selex fénymásológép­vásárt tartunk. A GR—60-as tí­Tarján Jánosné, a Horninpex Rt. üzletvezetője Fotó: Szűcs László pus például 49 ezer 200 forint helyett 39 ezer 200-ba kerül, de más kategóriájú gépekre is ha­sonló kedvezményt tudtunk adni ezen idő alatt. Faxok közül kettőt forgalmazunk, a Panaso­nic KXT—120/B és a Canont a 80-astól a 270-es márkáig. író­gépek közül a Rother AX—110 és a TE—600-as, valamint Pa­nasonic és Robotron márkákat forgalmazzuk. Közkedvelt még a TIZIEN 32 KB-os minikalku­látor. „A BOLDOGSÁG EGYIK NAGY AKADÁLYA AZ, HOGY TÚLSÁGOSAN NAGY BOLDOGSÁGOT VÁ­RUNK.” (Fontenelle) Leépülő építőipar A beruházások visszafogása miatt az építőipar teljesítménye az idén 13-15 százalékkal csök­ken, és ez a folyamat várhatóan jövőre is folytatódik. A 4377 kivitelező szervezet 1988-as árakon 107,4 milliárd forint bruttó termelési értéket hoz lét­re, ez jövőre 102 milliárd forint­ra csökken az előrejelzések sze­rint. A 198 ezer dolgozót foglal­koztató építőiparban máraz idén is erőteljes volt a struktúravál­tás: elsősorban a kis létszámú, rugalmas szervezetek kaptak megrendelést, számuk az idén több mint 3500-ra bővült. Ugyanakkor a 300 dolgozónál többet foglalkoztató cégek szá­ma jelentősen visszaesett, jelen­leg mindössze 133 ilyen műkö­dik az országban. Fotó: Fazekas Ferenc Vasárnap délelőtti pillanatkép a dobozi tült Törvényre várnak A Kereskedők Országos Szö­vetsége (KISOSZ) a helyi adók bevezetésével kapcsolatos ta­pasztalatok alapján úgy véli, hogy mindent meg kell tennie azért, hogy mielőbb megszülessék az érdekképviseleti törvény, s ebben rögzíteni kell, hogy az olyan, vál­lalkozókat érintő jelentős kérdé­sekben, mint amilyennek például az adók tekintendők, az érdek- képviseleti szervek véleményét is meg kell hallgatni. Nyílt levél a Békés megyei kormánypárti képviselőkhöz Tisztelt kormánypárti képvi­selők! Közel a perc, amikor szavaz­ni fognak az állami költségve­tésről. Ezért önökhöz fordu­lunk, tisztelt képviselő hölgyek és urak, most az önök kormánya az előterjesztő és feltehetően az önök szavazataira számít. Lehet-e igent mondani arra a költségvetési tervezetre, ame­lyik minden megtermelt három forintból kettőt az államkasszá­ba utal? El lehet-e fogadni azt, hogy tovább növekedjenek az ország lakosságának terhei az adók, áremelések, elvonások miatt? Egyetérthetnek-e azzal, hogy a dolgozók létbizonytalan­ságban járjanak be a munka­helyre, mert hiányzik a szak- szervezeti, a privatizációs és a munkatörvény, mert az állami vállalatok a vagyonukból fizet­nek bért, mivel hiányzik a priva­tizációs koncepció, s nincs a kormánynak foglalkoztatáspoli­tikai válságkezelő programja?! Igent mondhatnak-e arra, hogy a vállalkozók száz forint­ból nyolcat mondhatnak a ma­gukénak, s idejük nagy részét a bürokrácia rabolja el?! Áldásukat adhatják-e arra, hogy miközben a foglalkoztatá­si alap normális működéséhez (átképzés finanszírozása, mun­kanélküli-segélyek biztosítása) 30 milliárd forint hiányzik, ad­dig a miniszterelnök úr hivatala jövőre 42 milliárdotfog elkölte­ni?! Elfogadhatják-e önök a pa­zarló külügyi gazdálkodást, azt, hogy fényűző rezidenciákra százmillió dollárokat (!) költsön Jeszenszky úr, s hogy köztársa­ságunk külképviseleteit MDF- es léhűtőkkel árassza el magas apanázzsal?! Le tudják-e nyelni ugyanak­kor azt, hogy szegény óvodáink és iskoláink szinte már minde­nért a szülőknek tartják a mar­kukat, mert az „emberközpon­tú” kormány havi 1500 forintból akar jól tartani egy óvodást. Bólinthatnak-e arra, hogy az autó újra luxuscikké válik, mert tisztelt kormányunk minden üz­leti balekságát az autósokon akarja behajtani!? Helyeselhetik-e azt, hogy némelyik kórházba lassan úgy nyerhet felvételt a beteg, ha visz magával ágyneműt és gyógy­szert. Folytathatnánk még az ön- kormányzatok fojtogatásának, s az állami bürokrácia felduz­zasztásának kérdésével, annak a felvetésével, hogy miért volt fontosabb minden más ügy, mint a költségvetés, a szövetke­zeti, hatásköri, egészségügyi, földtörvény, területfejlesztési program, vállalkozásélénkítés, oktatásügy stb. Tisztelt képviselők, jól tud­juk, hogy az avult szerkezetű, veszteséges gazdaságot, az ál­lamadósságot és a felgyorsult inflációt nem az önök kormánya produkálta. Azt is tudjuk, hogy a régi rendszer haszonélvezői közül sokaknak még nem jött meg a kritikai érzéke, és párná­zott ajtóik mögül szervezik a sztrájkokat. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy már nem lehet a régi bűnökkel takarózni. Az önök kormánya még nem kezdett neki igazán a válság megoldásának, s a növekvő csődhalmazt és elé­gedetlenséget saját hatalmának kiterjesztésével és karhatalmi alakulatok megerősítésével kí­vánja „kezelni”. Látjuk, hogy miközben hangadói harsányan kommunistáznak, addig Antall úr tovább tökéletesíti Lázár és Grósz elvtárs költségvetési filo­zófiáját és gyakorlatát. Arra kérjük önöket, legyenek jó hazafiak! Akadályozzák meg a magyar nép további megsar­colását! Ezt ma egyedül önök, kormánypárti képviselők tehe­tik meg! Gondoljanak arra a bé­kési népre, választóikra, akik küldték önöket az ország kor­mányzására! Kérjük, szavazza­nak nemmel, azt a kormány ki­bírja, viszont igenjük következ­ményeit az egész ország népe nyögné! Szabad Demokraták Szövetsége Békés Megyei Egyeztető Testületé (x) Sarokba Új TB(c) Holnapután nagy napra ébredünk: a társadalombiztosí­tás reformja következtében a szabad választás fogja bera­gyogni az égboltot. Ezután min-' denki maga jelöli ki teste-lelke doktorát, nem köti gúzsba az át- kos szocialista módi, a körzete­sítés. Bizony, szép világ lesz, az ember leadja papírosba, köny­vecskébe foglalt bizalmát, s on­nantól vége minden lélektelen- ségnek, orvosi kiszolgáltatott­ságnak! Elképzelem derék népünket, s jómagam, ahogy választunk. Lelki szemeimmel látom, ahogy kerületről kerületre, utcáról ut­cára járunk, s kutatjuk-vizslat- juk a tudós gyógyítókat. Ki a jobb (ügyesebb, okosabb)? Sznobék majd a befutottságot is pontozzák, és nagyon figyelnek arra, hová jelentkezett be X. vagy Y. Élelmes vállalkozók majd — remélhetőleg lapunkban — hir­detéseket jelentetnek meg, ami­ben orvoskereső, szuperbiztos szolgáltatásukat ajánlják a ta­nácstalanoknak. Jó világ lesz! Megpezsdül ez a feudális, betokosodott egész­ségügy, csak... Csak attól félek, hogy ez az apatikus nép, a mindenféle vá­lasztástól elforduló magyarság eléggé el nem ítélhető módon nem él jogával. A nyolcvanéves parasztember ahelyett, hogy doktort nyomozna, inkább bead­ja szolgaian papírját a megszo­kott körzeti ötvöshöz. Sőt a mun­kanélküli is hanyagolni fogja városa, falva összes lehetőségé­nek feltérképezését, helyette in­kább állás után koslat. Csak vi­gyázzon, nehogy a hidegben összeszedjen valami új TB(c)-P. Kőhalmi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom