Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-27 / 302. szám
BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1991. december 27., péntek © Az oldalt szerkesztette: Gubucz Katalin. Telefon: (66)27-844 Képzőművészek Svájcban Békéscsaba. — Martin Gábor fotóiból, Csuta György festményeiből és Püski Sándor grafikáiból nyílt kiállítás a közelmúltban Bemben, a svájci magyar nagykövetségen. Az egy hónapig nyitva tartó tárlatot a svájci magyar nagykövet nyitotta meg. A három Békés megyei alkotó egy hónapig látható munkáit máris igen sok műértő és galériatulajdonos megtekintette. Nagycsaládos karácsony Újkígyós. —Több, mint 16o- an vettek részt az Újkígyósi Nagycsaládosok Egyesülete nemrég megtartott karácsonyi rendezvényén. A művelődési házban karácsonyi muzsikával kezdődött a műsor, majd Oláh József, az egyesület elnöke beszélt a szeretet ünnepéről és köszönetét mondott mindazoknak az intézményeknek, amelyek segítették munkájukat. Végül a gyerekek ajándékcsomagokat kaptak, s aprósüteménnyel, üdítővel vendégelték meg a nagy- családosokat. Minidiszkont a Kulichon Békéscsaba. — Új üzletek nyimak, régiek bezárnak. így történt ez Békéscsabán is a Ku- iich Gyula-lakótelepen, ahol egy kedvelt zöldségboltot zártak be a közelmúltban. Helyébe a békéscsabai Húsker kft. egy minidiszkont áruházat nyitott. Szükség van erre, hiszen nagykereskedelmi áron juthatnak a vásárlók a különféle áruféleségekhez, sőt kéthetenként árengedményes vásárt is rendeznek. Ottjártamkor például pezsgővásárt tartottak és kétkilós kiszerelésű narancsot kínáltak 140 forintos áron. Három kívánság Békéscsaba. — A Szabó Pál Téri Általános Iskolában még a vakáció kezdete előtt meglepetéssel szolgáltak a gyerekeknek. Iskolai Három kívánság programot szerveztek számukra a pedagógusok. Találkoztak a Manhattan Együttessel, Nagy Feróval és Pásztor Józseffel, sőt lovagoltak, tanár—diák mérkőzést rendeztek, s a programokat videokazettán rögzítették. 4+2 az egészségügyiben E tanévtől folyik az ország három egészségügyi szakközépiskolájában — így a békéscsabai „Hugonnai Vilmá”-ban is — a 4+2-es emelt szintű képzés, amely iránt máris igen nagy az érdeklődés. Milyen új szakképzési forma ez? — kérdeztük Hursán Györgytől, az iskola igazgatójától. — Célunk, hogy érettségivel, ugyanakkor szakmával rendelkező fiatalok kerüljenek ki az intézményből. Minőségi képzésről van szó, mely az európai követelményekre, illetve a munkáltatók igényeire épül. Az első négy évben a hallgatók tulajdonképpen egy gimnáziumi szintű érettségire készülnek fel, de oly módon, hogy a tantárgyak sorrendje, arányai a speciális szakközépiskolai képzéshez igazodnak. Az első két évben magas óraszámban sajátítják el a közismereti tantárgyakat, de már ekkor is tanulják a kommunikációt, az elősegélynyújtást, a családi életre felkészülést, a számítástechnika, egészségügyi informatika ismeretkörét. Harmadik és negyedik osztályban a heti óraszámok egyharmadát teszik ki a szakmai előkészítő tantárgyak, például a mikrobiológia, az anatómia, a kórtan. Idegen nyelvet is tanulnak és a harmadik év végén középfokú nyelvvizsgát tehetnek a hallgatók. — A negyedik tanév elvégzése után mi következik? — Felkészültek az érettségi vizsgára, melynek alapján felvehetők bármely főiskolára, egyetemre. Iskolánkban is folytathatják tanulmányaikat, s az ötödik évben a kiválasztott szaknak megfelelően tanulhatnak tovább. A hatodik gyakorló év, amikor elméletben és főleg gyakorlatban készülnek a szakmai képesítő vizsgára. — Milyen előnyökkel jár a 4+2-es? — Magasabb szintű, minőségibb képzésről van szó, mely érettségit, majd a hatodik év végén szakoklevelet ad. Természetesen mód van a továbbtanulásra, a rokon szakterületeken való átképzésre is. A magasabb szintű szakmai végzettség, a nyelvtudás jobb elhelyezkedési lehetőséget biztosít, amely ma igen fontos az iskolából kikerülő fiatalnak. Az elsösegélynyújtási gyakorlat a képzés fontos része Irány a nagyvilág! Halomnyi színes fénykép őrzi az elmúlt nyarakat: egyiken épp a Diadalív alatt állomásozik a Lada, amott a görög hegyek tövében parkolt le a különös, egyedi tervezésű családi lakóbusz. No lám, itt még anyu meg Szilvi is ott mosolyog a képen, a velencei galambok társaságában. Aztán a lányok megunták az utazást, így a későbbi felvételeken már csak Robi, és persze a kocsi látható, mint á Bánszky család férfitagjainak világjáró eszköze. — Az első hosszabb útra 1983-ban indultunk; Ny ugat - Európa nyolc országátjártuk be, hat hét alatt megtettünk több, mint kilencezer kilométert. Azóta már északon és délen nagyon sokfelé jártunk a fiammal, tavaly például Finnországba is eljutottunk — meséli Bánszky Mihály. Ezt a hosszú utat főleg Robi kedvéért tették meg, mert látni akarta a Télapó faluját. Igaz, nyáron jártak arrafelé, mégis nagy élmény volt... Aki hallja a nem mindennapi élménybeszámolókat, látja a fényképeket, a videofelvételeket, azt gondolhatná, Bánszky- éknak van mit aprítani a tejbe. Pedig átlagos jövedelemmel rendelkező, lakótelepen élő emberek. — A hozzánk hasonló családok számára sem elérhetetlen az utazás — állítja a családfő, aki foglalkozását tekintve gépkocsi-ügyintéző. — Mindenen lehet spórolni, kivéve a benzint. A szállás ingyen van, hisz a kocsiban alszunk; a gázrezsón főzünk, az „alapanyagot” itthon, olcsón vesszük meg. Ha osz- tunk-szorzunk, rájövünk, hogy egy nyugati út nem kerül többe, mintha a Balatonnál töltenénk el ugyanazt az időt. Apa és fia már tervezik a következő utat. Gyakran veszik elő mostanában Spanyolország térképét, s nézegetik, melyik a legrövidebb út Sevillába. A világkiállításra szeretnének eljutni, s talán még Afrikába is áthajóznak... ss Az Orlángra számíthatunk Egész házsomyi lakó mérge- lődésének tanúi voltunk a minap. Alig három éve átadott tető- tér-beépítéses házaik kazánjába a legrosszabb minőségű alkatrészeket építették a kivitelezők. A drága elemek sorra tönkremennek, ráadásul a tulajok azt sem tudják, hová forduljanak segítségért. Valaki az Orláng gmk-t ajánlotta: — menjenek csak a Pöltenberg utcába, ott megtalálják őket. Hajdú Péter, a gmk képviselője fiatal, mozgékony ember. Szüksége is van ez adottságaira, mert mostanában annyi a munkájuk, hogy se éjjelük, se nappaluk. A fiatal vállalkozó munkájának elvei tanulságosak. — A Cyclo kisszövetkezet tüzeléstechnikai részlegéből váltunk ki, augusztustól heten maradtunk együtt — meséli. — Mindenki ért a gázszereléshez nálunk, de egyébként sokoldalúan képzett a társaság. Ilyen kevés emberrel is meg tudjuk oldani, hogy szervizt, kivitelező részleget és szaküzletet működtetünk. Januártól autóvillamossági és autószerelő műhelyt nyitunk, ahol a nyugati típusú gépkocsikat is javítjuk. Foglalkozunk mindenféle tüzeléstechnikai berendezés, felszerelés kivitelezésével, szervizelésével és javításával. A munkánkra garanciát vállalunk és ami nem mellékes: nekünk a kis munka is munka. Akkor hív újra a megrendelő, ha az apróbb javításokat is gyorsan és lelkiismeretesen megcsináljuk. Nagy a konkurencia, clőblj-utóbb csak ilyen elvek alapján lehet talpon maradni! Kicsitől a nagyig mindenféle munkára felkérnek bennünket, például a debreceni Alföldi Nyomda fűtési rendszerére mi vigyázunk, de átalánydíjas szerződést kötünk bármilyen tüzeléstechnikai készülékre. A nagykonyhai sütő, főző berendezések márkaszervize és márkaboltja is vagyunk. Egyébként, ha meghibásodik egy készülék azon vagyunk, hogy megjavítsuk, ne kelljen mindjárt drága pénzért újra cserélni. Lehetőleg közvetlenül a gyáraktól hozzuk az alkatrészeket, így olcsóbb és biztosabb az ellátás. Jó közösség ez a miénk, együtt focizunk a kollégákkal és 29-én a családok is találkoznak, sült malaccal várjuk az új esztendőt! Hátrányos helyzetű városrész? — Nekem nincs telefonom, nem is lesz!—legyint lemondóan a még jó karban lévő, de már nyugdíjidejét töltő férfi. — Hiszen Jaminában lakom — mondja, mintha ehhez a tényhez nem is kellene különösebb magyarázat. — Jöjjön csak egyszer arra felénk, meglátja, mekkora a sár. A mellettünk levő úton meg akkorák a lyukak, hogy csak a jóisten menti meg az autósokat a tengelytöréstől. Világ vége az, kérem... A Szerdahelyi út végén sorompó zárja el Jaminát a várostól. Hiába kapta a szépen hangzó Erzsébethely, aztán a Nyugati Kertváros elnevezést, csak Jamina maradt az, a „Gödör", a megyeszékhely törzséhez kapcsolódó, de mégis önálló testrész. Úgy is mondják, a mostoha. Mert aki itt él, az hátrányos helyzetűnek érzi magát. Azzá teszik a ritkán előforduló, szűkös választékú élelmiszerboltok, a rossz utak, a gyengén megvilágított utcák, a telefonhiány. Télen különösen nehéz. Ilyenkor legtöbben leteszik a kerékpárt, s a jóval megbízhatatlanabb autóbuszokra bízzák magukat. Ajánlatos a korábbi buszhoz kimenni, ha időben iskolába, munkahelyre akar érni a jaminai polgár. ,,Mennyivel jobb annak, aki a városban lakik!" — sóhajtanak ilyenkor. De vajon tényleg jobb? Annyival bizonyosan, hogy nem kell buszra várni, ha ügyintézni, vásárolni akar. De ami az utak minőségét, a csatornázást, a telefonhálózatot illeti, az ő helyzete sem éppen rózsás. Ugyanakkor el kell szenvednie a zajt, a zsúfoltságot, a parkolóhelyek hiányát, a közbizonytalanságot... Panaszkodik a belvárosi, a jaminai, de elégedetlen a Lencsésin élő is, hisz mindenki szeretné, ha tisztább, szebb, kulturáltabb környezetben élhetne. De vajon mi, csabai polgárok mindent megteszünk ezért? Mi az a CEDEFOP? Bizonyosan nem sokan tudnának válaszolni a fenti kérdésre. A Csaba Tv betéti társaság tagjai a kevesek közé tartoznak, mert nagy megtiszteltetésként meghívták őket a CEDEFOP díjkiosztó ünnepségére Budapestre. Szóval ez a rövidítés az Európai Közösség Bizottságának kulturális szervezete. Minden évben pályázatot hirdetnek olyan filmek készítésére, amelyek témája az oktatással, neveléssel, a munkanélküliek átképzésével és hasonló témákkal kapcsolatos. A magyar díjnyertes a Magyar Televízió Stúdium melt dzsrr irodájának alkotógárdája volt Kelemen Endre ügyvezető igazgató vezetésével. Filmjük az Eurokontakt menedzserképzését mutatta be. Kelemen Endre hallott a csabai tévésekről, a meghívást neki köszönhetik és a biztatást, hogy filmjeikkel a jövőben ők is vegyenek részt a nemzetközi pályázaton. Mire jó az agykontroll? Azt mondják, a feszültség levezetésének kiváló módszere, amely felszínre hozza a rejtett képességeket, megteremti az egyén testilelki egyensúlyát. Mi igaz ebből? — kérdeztükdr. Dómján lAszJót, aki a SILVA-féle agykontroll hazai szakértője. — A tapasztalatok alapján állíthatom, hogy az agykontrollt elsajátítóknak számottevően nő a teljesítőképességük, szellemi kapacitásuk, javul probléma- megoldó képességük. Az egyén energikusabbá, intuitívabbá, öt- letgazdagabbá, együttműködésre, kapcsolatteremtésre képesebbé válik általa. — Betegségek kezelésre, megelőzésére is alkalmas? — Orvosi kezelés mellett igen. Csodaszámba menő gyógyulási eredményeket is sikerült már elérni az agykontroll segítségével, például a daganatos betegségek esetében. Megszüntethetek az alvászavarok, a hallgatók lefogyhatnak, leszokhatnak káros szenvedélyeikről, a dohányzásról, az alkoholról, a kábítószerekről. Javíthatják kapcsolataikat családtagjaikkal, munkatársaikkal, kreatívabbak, találékonyabbak lesznek. Az agykontroll segítségével létrehozható a megérzés, az intuíció képessége, fejleszthető a hatodik érzék. Összegezve: az élet minden problémáját hatékonyabban oldhatják meg. —Mi a Silva-féle agykontroll lényege? — Egyszerű, gyakorlati módszer, melyet korra, nemre, iskolázottságra való tekintet nélkül mindenki elsajátíthat. Nem kell hozzá más, mint hajlandóság, készség. A világ országaiban már több millió ember vett részt ilyen tanfolyamon, s meglepő eredményekről hallani. Hazánkban is nagy sikere van az agykontrollnak. Nem csak Budapesten, de majdnem minden megyében indult már tanfolyam, s eddig csaknem húszezren szerezték meg a szükséges ismereteket. — A Silva-féle módszert Ón hozta be Magyaroroszágra. Hogyan ismerkedett meg vele? — Orvos vagyok, belgyógyász és reumatológus. Ausztráliában élő nővérem keltette fel az érdeklődésem a mexikói származású Jósé Silva agykontroll módszere iránt. Azóta több, ezzel foglalkozó könyvet fordítottam magyar nyelvre, s az Agykontroll Irodán keresztül tanfolyamokat tartok, többek közt Békéscsabán, az ifjúsági házban január 18-19-én, és 25-26-án. A kurzus negyven órás lesz, s mint a világon mindenütt, ha elégedetlen a hallgató, visszakapja a befizetett díjat. Az oldalt írta: Bede Zsóka, Béla Vali, Gubucz Katalin. A fotókat Kovács Erzsébet készítette
