Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-04 / 284. szám
Részlet Békés központjából Az oldalt szerkesztette Szekeres András. Telefon: (66) 27-844 Bővülő nemzeti park Bélmegyer. — A község is bekapcsolódik a nemzeti park létrehozásába, ugyanis a település területéből már 500 hektár a természetvédelmi terület. A közeljövőben az önkormányzat még legalább ekkora területet szeretne védetté nyilvánítani, ami egyben azt is jelentené, hogy a település negyedrésze természetvédelmi terület. Idősek klubja Tarhos. — A községben két éve egy szolgálati lakásból alakították ki a 35 férőhelyes idősek klubját, amely napjainkban fél házzal üzemel. Az idős emberek egész nap látogathatják az intézményt, mely ebédlővel, klubszobával, pihenőszobával, könyvtárral várja vendégeit, s mivel a faluban nincs templom, időnként re- forifiátus istentiszteletnek ad otthont a klub. Uj orvos Murony. — A közelmúltban többfordulós szavazással döntött a helyi önkormányzat a kinevezendő körzeti orvos személyéről. Az állásra Budakalászról, Bajáról és Újkígyósról érkezett egy-egy pályázat. Végül az Újkígyósról érkező dr. Serbán Tibor, 34 éves orvos, január 1 -jétől foglalja el a községben munkahelyét. Mikulás-ünnepség Békés.—A város iparosai az idén is megrendezik a hagyományos Mikulás-napot. A Békési Ipartestület székházában szombaton délután három órakor kezdődő ünnepségre a város iparosainak több, mint száz tizennégy éven aluli gyermekét várják. Üzemi próbák Bélmegyer. — Átadás előtt van a négy kilométer hosszú, 150 mm átmérőjű ivóvíz-gerincvezeték, mely a regionális ivóvízrendszer részeként a vízminőségjavító program keretében a községet látja majd el jó minőségű ivóvízzel. Az üzemi próbák folynak, s a tervek szerint december közepén, a tervezettnél egy évvel korábban, adják át rendeltetésének a vezetéket. Raktáráruház Kamut. — A közelmúltban magántulajdonú és üzemeltetésű raktáráruház nyílt a községben, mely nagykereskedelmi áron árusít, s a lakosság jobb ellátását tűzte célul. Részlegesen már üzemel, palackozott üdítő- és szeszesitalokat, tisztító- és mosószereket kínál, árukészletét fokozatosan bővíti. Felújítások Bélmegyer. — A helyi hatósági vágóhíd és húsbolt 500 ezer forintos felújítása elkészült. A vágóhíd elektromos hálózatát átépítették, korszerűsítették a hűtési és fűtési rendszert, a húsboltban pedig a hűtőkamrát építették át. BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1991. december 4., szerda Szövetkezés új formában A Békési FONTEX Szövetkezet az elmúlt év nyarán termelő tevékenységét új formában működteti, kilenc önálló gazdasági munkaközösség képviseli a termelést. A másfél év tapasztalatai kedvezőek, jó döntésnek bizonyult a kis termelőegységek létrehozása, melyek csaknem önállóan működnek, a szövetkezet koordináló szerepet tölt be. A régi, hagyományos ágazatok megmaradtak, így a kosár és egyéb fonott termékek előállítása, a konfekció, a sportszer, a kárpit és a pol i uretán hab gyártása. Összesen 120-an alkotják a hagyományos értelemben vett szövetkezetei, termékeik 80 százaléka nyugati exportra kerül. Mucsi Gyulától, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, hogy ezek a kisebb vállalkozások a nyugati piac igényeinek jobban, a korábbinál rugalmasabban felelnek meg, a kis tételekre is gyorsan képesek átállni. Specializálódásukkal pedig jelentősen megnőtt termékeik minősége. Főként olasz, német, holland és svájci cégek megrendelésére dolgoznak, de újabban szovjet partnerekkel is előrehaladott tárgyalásokat folytattak. Német megrendelésre jövőre 30 ezer kárpitozott autóbuszülés készül a FONTEX-ben Éves termelésük az idén 120 millió forint körül várható, s ebben a nem éppen vállalkozás- barát időszakban tisztességes nyereséggel zárják az 1991-es esztendőt. Jövő évi kapacitásukat szerződéssel már a nyugati partnerek lekötötték, a FON- TEX-nek nincsenek piaci gondjai. A fűz és fonott, a konfekcionált termékeik továbbra is keresettek, s a jövő évtől a német gépjárműgyártó iparnak 30 ezer kárpitozott autóbuszülést készítenek. A piachoz való alkalmazkodás keretében keresik a jövőt: szövetkezetként vagy szövetkezéssel maradjon egyben a gazdasági egység. A klasszikus szövetkezetnek hosszú távon ma már nincs létjogosultsága, átalakulással, új szervezeti formával igyekeznek megfelelni a jelen gazdasági helyzet követelményeinek. Tisztelet az őrzőknek Szeretem és tisztelem régmúltunk értékeit. Csak így egyszerűen. S amikor a tarhosi jegyzőmtől és polgármestertől a nyár elején megtudtam, hogy két kihaló szakma megmentésére — igaz, bizonyos fokon kényszerűségből is — egy foglalkoztatót építenek, azt mondtam: ez az az ügy, amit szerintem érdemes felkarolni és támogatni. Egyre moderni- zálódóbb világunkban a tovatűnt idők mesterségei bizony feledésbe mentek. Gyerekeink ismerik a számítógépek programjait, tudnak bánni ezekkel az okos masinákkal, de fára mászni képtelenek. Budapesti barátom fia tizenévesen látott először élő, valós bőgő tehenet, míg az egyik szomszéd kislány 12 évesen utazott életében először vonaton. Ok már minden bizonynyal csak hobbiszinten foglalkoznak majd az évszázados mesterségekkel. Nekik még szerencséjük van, mert akadnak olyanok, akik művelik, ismerik ezeket a szakmákat, s ha nem is mindent, de sokat átadnak belőlük a kései utódoknak. Persze ehhez kell egy valamiféle megszállottság, akarat, többlet energia, és olyan személy vagy személyek, akik támogatják ezt az ügyet, tesznek és áldoznak érte. A tarhosi népfőiskola szervezői, létrehozói biztosan közéjük tartoznak, s igyekeznek valamit megmenteni, átadni a jövő nemzedékének. Tisztelet érte. „Régi mesterségek a jövő segítői” Népfőiskola Tarhoson A Körösök szabályozása előtt erdős, mocsaras, vízjárta volt Tarhos vidéke is. Az itt élők életfeltételét zömmel a természetes anyagok, a fűz, a nád, a gyökér és a gyapjú segítette. Két alapvető ősi mesterség, a fonás és a szövés a paraszti mesterségei: között mind a mai napig fennmaradt. Tarhospuszta 1775 után a Wenckheim család birtoka lett, s a XIX. század derekán megépítettek egy sor cselédlakást, és elkészült az állattenyésztési major is. A múlt adta az alapötletet egy új népfőiskola indításához, ahová a községből és környékéből, részben átképzési jellegű, megváltozott munkaképességű munkanélkülieket és olyan felnőtteket várnak, akik hobbi jellegű tevékenységként, de legalább alapfokon szeretnék elsajátítani a szövés és a kosárfonás mesterségét. Az előbbinél egy hónapos intenzív időszakot, az utóbbinál hétvégeken, február végéig tartana a képzés. A népfőiskolái jellegű képzésre az otthon elkészült a községben, 50 embert foglalkoztat, s jelmondata: „Régi mesterségek a jövő segítői”. A költségekhez a Népjóléti Minisztérium 150 ezer forinttal járult hozzá. A tanfolyamokon a szakmai képzésen túl állampolgári ismereteket is tanítanak majd. Az érdeklődők jelentkezését december 15-éig várják a tarhosi polgármesteri hivatalban. A békési fürdő... ...a gyógyulni vágyók Mekkája A békési fürdő gyógyvize messze földön híres, elsősorban mozgásszervi betegségekre ajánlják. Teljes felújítás után október végén nyílt meg, várja a gyógyulni vágyókat. A város és a csatolt települések betegeit szolgálja az SZTK-rendelés, főként a reumatológiai részleg. De egyéb szolgáltatásokat is nyújt a fürdő. így masszírozást, víz alatti masszázst, heti három alkalommal gőzt, valamint lábápolást, kád- és közös fürdőzést. A szakrendeléseket naponta 30—35, a fizikoterápiát 80—90 beteg keresi fel, a masszázst 40—50 ember veszi igénybe, a fürdőrészleget pedig mintegy 200-an keresik fel. A masszázst naponta 40—50 ember veszi igénybe Lakásépítés ráfizetéssel Lakások Békéscsabán — a békési szövetkezet kivitelezésében Annak idején, amikor 1987. májusában a Békési Építőipari Szövetkezet szőröítül-bőröstül megvette az akkori Délép Békés megyei leányvállalatát, ezer építőmunkásával egyik pillanatról a másikra az ország jelentős szövetkezeti építőipari szervezetévé rukkolt elő. Azt annak idején kevesen gondolták, hogy ebből a „házasságból” még évek múltán is visszaköszönnek a „leányka” előéletének ballépései, vagyis a délépes munkák. Most, a ’91 -es év végén az akkori létszám több mint kétharmadával csökkent, a cég vesztesége pedig szinte ledolgozhatat- lanná nőtt. A szövetkezet fő profilja napjainkban is a lakásépítés, s mint ahogyan mondjuk egy évtizede, ma sem túlságosan jövedelmező vállalkozás. S ha mindez öt-hat évvel ezelőtti árakon készül, akkor az a kivitelezőnek a csődöt jelentheti. Akkortájt az otthonok döntő többségét OTP-s beruházásban építették, négyzetméterét átlagosan 13—14 ezer forintért, fixáras kivitelezői szerződésekkel vállalták. Az újabb lakások kivitelezési költségeit igyekeztek ugyan az akkori árakhoz igazítani, de a négyzetméterenkénti 20—23 ezer forintos fixáras beruházási költségek még így is jócskán alatta vannak napjaink költségeinek. így aztán nem csoda, hogy minél több lakást építettek és adtak át, annál nagyobb veszteséget termeltek. Igaz viszont az is: menet közben, miután a lakások iránti fizetőképes kereslet jócskán megcsappant, leállítottak, szerződést bontottak, vagyis elálltak 55 lakás kivitelezésétől. Folyamatban van Gyulán 67, Békéscsabán 24, Békésen pedig 72 lakás, Gyulán a kórház 3 ezer adagos új konyhájának építése, valamint a városban és a környékbeli településen több kisebb beruházás befejezése. Mi várható az év végéig és jövőre? Egy biztos: tavaly 100 millió forint volt a szövetkezet vesztesége, ebből az idén 30 millió forintot sikerült lefaragni, de még így is maradt 70 millió. A veszteségből pedig megélni nem lehet, éppen ezért napi áron, új feltételekkel vállalnak már csak munkát. A szabadtéri munkákkal az időjárás függvényében haladnak, téliesítésre csupán egy-két helyen kerül sor. A jövő évi megrendelések teljesen bizonytalanok, amire építeni nem lehet. A veszteségek csökkentésére a békéscsabai és a gyulai telep értékesítése folyamatban van, s a kihasználatlan építőipari gépek, szállítóeszközök eladását tervezik. A meglévő, jól szervezett, gépesített és kiváló szakemberekkel dolgozó 30 fős asztalosüzemhez tőkeerős partnereket keresnek. Delegáció utazik Erdélybe Segélyutalványok Muronyban Békés város négytagú delegációja Tóth Attila alpolgármester vezetésével négynapos hivatalos látogatásra ma reggel indul a romániai testvérvárosba, Gyergyószentmiklósra. E küldöttség részt vesz egy kétnapos vállalkozói vásáron, majd a város katolikus közösségének nagy ünnepén, a hagyományos Miklós-napon. A delegáció ellátogat Nagyváradra, a Királyhágó menti református püspökségre is, majd tárgyalást folytatnak a Kolozsvári Szimfonikus Zenekarral a jövő évi békés-tarhosi zenei napok előkészítésével kapcsolatban. A muronyi önkormányzat külön keretből 381 ezer forint nevelési segélyt kapott, mely összegből 163 általános és középiskolásnak finanszírozták a tankönyveket és füzeteket, a közelmúltban minden egyes 18 év alatti falubeli gyerek, külön kérelem nélkül 500 forint egyszeri segélyben részesült. A testület úgy döntött, hogy a 103 ezer forint pénzmaradványból január 25-éig finanszírozzák a község minden általános iskolás napközisének és a település valamennyi óvodásának a térítési díjakat. A megmaradó pénzből valamennyi iskolást és óvodást az év utolsó tanítási napján déli- gyümölcscsomaggal ajándékozzák meg. Január 1-jétől a nem rendszeres szociális és nevelési segélyeket utalvány formájában kívánják az érintetteknek eljuttatni. Az üzletekkel megállapodás született, hogy az önkormányzat által kibocsátott utalványokat ruházati és élelmiszercikkekre váltják, valamint a napközis térítésre is felhasználhatják.
