Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-03 / 283. szám
1991. december 3., kedd HAZAI TÜKÖR Szeghalom Most a mozi zárt be... Békés Megyei Mentoalapitvany - 1991 Életük nem teleregény Útra készen a Toyota, várakoznak az ügyeletes mentősök Fotó: Gál Edit Nem is olyan régen arról tájékoztattuk olvasóinkat, miként zárták be, aztán milyen viharos körülmények között nyitották ki ismét Szeghalmon a mozi presz- szóját. Most nem a presszó, hanem a mozi csukott be. Hogy miért? Erről kérdeztük a helyi művelődési központ vezetőjét, Süli Gézát. —■ Október elején írtam a Kontúr Moziüzemeltető Kulturális Vállalatnak, hogy fizessék ki az elmúlt évi, 60 ezer forintos fűtésszámlájukat. Válaszra sem méltattak. Azóta a mozira nem fűtök. Az elmúlt kilenc hónapban 500 ezer forint veszteséget hozott össze a mozi. Nemrég összeültek a vállalat képviselői, a polgármester, a kulturális bizottság elnöke, s még néhány érintett a városból. E tanácskozáson megtudtuk, a vállalat ragaszkodik ahhoz, hogy az ön- kormányzat térítse meg a veszteséget, mert ha nem, addig leáll a vetítés. Elhangzott az is, hogy a mozit és a művelődési központot integrálják, s a művelődési házat úgy támogassa a város, hogy ezt a veszteséget vissza tudja fizetni. — Döntés ezek szerint nem született, his.zen az utolsó vetítés november 3-án volt... — A város önkormányzata dönt majd arról, mi lesz a mozi további sorsa. Ha e téren nem lesz sürgős változás, úgy félő, hogy Szeghalmon nem lesz egyhamar vetítés. — Akkor hát a képviselő-testület kezébe adták a mozi,,kulcsát'’. — Igen. A testület dönt arról, kinyitja-e vele az ajtót, vagy végleg bezárja... N.Á. A mentősök általában nem sokat hallatnak magukról, ők „csak” segítenek. Bár a Szomszédok teleregényének Nagy Fehér Főnöke, Kulka János színész által életre keltve, tagadhatatlanul népszerűbbé tette ezt a foglalkozást. Reméltem, hogy múlt időben beszélhetek dr. Bumbera Józseffel, a megyei mentőszolgálat főorvosával arról, hogy ők a hátrányos sorsú magyar egészségügy mostoha- gyermekei (fizetésről, megbecsülésről, a központi irányítás távolságáról szólván), de nem így van. Ezért is fogadták meg az örök igazságot: „segíts magadon!” Saját dolgozóik 200 ezer forintos alaptőkéjével világra jött a Békés Megyei Mentőalapítvány. A szarvasi állomás munkatársai saját alapítványt létesítettek, a többiek pedig az előbb említetthez csatlakoztak. Egyénektől, vállalkozásoktól számítanak támogatásra és meghatározott céllal ön- kormányzatoktól is kaptak már pénzt. Szeghalom város és környéke 680 ezer forinttal támogatta a szeghalmi esetkocsi műszerezettségét, Gyula és környéke 800 ezer forintnál is többet adott azért, hogy éjszakánként is biztosítani tudják sürgős mentéseknél az esetkocsit. Az alapítvány célkitűzése, hogy korszerű eszközökkel, műszerekkel, híradástechnikával szerelhessék fel a mentőszolgálatot és jutalommal is megbecsülhessék az arra érdemeseket. Minden adományozó megjelölheti a célt is, mire fordítsák anyagi segítségét. A Magyar Hitelbank Rt. békéscsabai fiókjánál (Dózsa György úti.) beszerezhető a csekk, amelynek száma: 260—11701. — Kérünk néhány gyorsinformációt a mentőszolgálatról. — Beváltak a Toyota autók, elsősorban a szállításra. A legelső gépkocsi már 30 ezer kilométert ment baj nélkül. Jelenleg 14 darab van Békés megyében ebből a típusból. Esetkocsinak továbbra is a Mercedest alkalmazzuk. A legtöbb munkát a szállítások és a közlekedési balesetek adják. Tavaly 1600 sérüléses közlekedési balesethez vonultunk ki, ezek száma és a halálozásoké sajnos egyre magasabb. Az autósoktól kérjük, hogy a sérülteket ne szállítsák el kis Polskiban, Trabantban, mert ezzel nagyobb bajt okozhatnak. Nagyon jó a kapcsolatunk a rendőrséggel és tűzoltósággal. — Gyakran írtunk róla, mégsem eleget, hogyan hívhatók a mentők? — Mindenki tudjon arról, hogy nyilvános telefonfülkéből pénzérme bedobása nélkül is hívható a 04 (mentők), a 05 (tűzoltók) és a 07 (rendőrség), ha segítségre van szükség. Beteghez indokolt esetben bárki hívhat, nemcsak orvos. Békés megye vezet az öngyilkossági statisztikában, leggyakoribb az akasztás és a gyógyszerszedés. Olyan napunk nincs, amikor részeget ne kellene szállítani, ezektől irtózik a mentős, a kórházi orvos, az osztályos beteg. Legtöbbször a 700 forintos „taxiköltséget” se lehet behajtani rajtuk, erre már nem marad az italozás mellett. A minap éppen a gyorsvonati büfékocsiból kellett „kimentenünk” egy paradicsomlét buzgón vedelő vendéget. Igen ám, de a paradicsomitalt bőven feldúsította vodkával. Egyszóval nemcsak fenn- költ életmentő, életet világra segítő munka a miénk. —Megjelentek az újabb típusú balesetek, a gázpisztollyal, spray-vel történő támadások is... — Valóban, bár ezek használata engedélyhez kötött. A bűnözők nemigen foglalkoznak az engedéllyel és sajnos néhány felelőtlen fiatal sem. A munkahelyre este egyedül igyekvőknek, főként a nőknek, azt javaslom, társuljanak többen. Az is jó megoldás, ha önvédelmi ismereteket szereznek. Erre a mi dolgozóinkat is kiképeztük. Bede Zsóka Olvasólámpa Horn Gyula: Cölöpök Ezt a könyvet az értékelheti igazán, aki az elmúlt harminc évet átélte. Voltunk itt mintegy tízmillióan, akikkel megtörténtek a dolgok, zajlottak körülöttünk mindenféle események, de hogy valójában hol dől el a sorsunk, talán senki se tudta. Nézhettünk „felfelé” a hatalom kifürkészhetetlen csúcsaira, s ha a legfontosabb parancsok gazdáit kutattuk, nyilvánvaló volt, hogy őket már nem is ezen a vidéken kell keresni, hanem Keleten, „dicsőéknél”, a hajdani cárok utódai között. Rejtélyes világ volt, amelynek erejét éppen a homály, a kiszámíthatatlanság jelentette. Ködök feloszlatását szolgálja Hóm Gyula Cölöpök című munkája, amelyben egy politikus, minden hősi póz nélkül számol be a törekvéseiről. Arról a különös képességéről, amely segítette, hogy kilátástalannak tűnő helyzetekben is lásson, mérje fel a lehetőségeket és merész makacssággal álljon ki igazáért. Mondják, kisgyerek korban kialakul az ember jelleme, Horn Gyulát pedig ugyancsak zord viszonyok edzették szívóssá. A nyomor legmélyebb bugyraiban vésődött belé, hogy sose szabad feladni, mert az éhezést és a pofonokat is túléli az ember, s ha van tartása, gerince és egy kis értelem is fészkel a kobakjában, akkor talán nem hiábavaló ez a megszenvedett élet. S aki határozott egyéniség, az képes rá, hogy letérjen a számára elrendelt útról. Tipikus karriertörténettel kezdődött hősünk pályája, a fényes szellők nemzedékének koreográfiája szerint. A proletár gyerekből lett ifjúmunkás, „gyorstalpaló” iskolák után, a Szovjetunióban szerez diplomát. Mint oly sokan ezekben az években. Hóm Gyula talán any- nyiban különbözött a társaitól, hogy se meg nem keseredett, el se vakította az ideák utáni vágy, hanem józan lelkesedéssel, vasszorgalommal vált cselekvő, alkotó emberré. Őszinte, természetes hang, ez szamomra Horn Gyula könyvének legfőbb értéke. Szépítés nélkül, ahogy megtörténtek a dolgok, úgy írja le, és ettől lesz hiteles. A gyerekkori fázások és éhezések, tanulmányai a szovjet egyetemen, kórkép a kolhozok és a városok állapotáról. Mint friss diplomás, itthon mindjárt belecsöppen 1956 forgatagába. Fegyveres szolgálat a Nemzetőrségben, majd 1956. december közepétől fegyveres szolgálat a Budapesti Rendőr-főkapitányság Hunyadi János zászlóaljánál. (Endrődön sós seg- gűeknek nevezik azokat, akik mindenben „benne vannak”...) Aztán elkezdődött életének az a korszaka, ahol elemében volt, ahol jelentős dolgokat vitt végbe. A külügyi szolgálat. Gondoljuk csak meg: Hruscsov és Brezsnyev árnyékában, a magyar diplomácia szép lassacskán, konok következetességgel olyan eredményeket ért el, amelyek megalapozták a későbbi nemzetközi tekintélyét. Volt egy olyan korszak, amikor ámult rajtunk a világ, mert nem csak kihasználtuk a lehetőségeket, de merészen alakítottuk is az események irányát. És ennek a diplomáciai aranykornak egyik meghatározó egyénisége Hóm Gyula volt. Sok merész „húzása” közül legsikeresebb volt a keletnémet menekültek átengedése, de a dél-koreai vagy az izraeli kapcsolatok felvétele is a világ elismerését vívta ki. Emberi közelségbe kerülnek a közelmúlt történelmének főszereplői anélkül, hogy bármiféle intimpistáskodás áldozatai lennének. Éppen csak megtudjuk: a király meztelen. Winston Churchill híres mondásával zárul a kötet: „Ha a jelen megpróbál törvényt ülni a múlt felett, elveszítheti a jövőt.” De ez már egy másik könyv témája lehet. Andódy Tibor Egy kilogramm hús = öt óra munka Vajon sokkal rosszabbul élünk, mint nyugaton? — teszik fel á kérdést sokan. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének az érdekegyeztető tárgyalásokon részt vevő szakértői statisztikai kimutatást készítettek erről. Kiszámolták például, hány órát dolgoznak az átlagkeresetű bérből és fizetésből élők — itthon és nyugaton — azért, hogy, néhány közszükségleti cikket megvásárolhassanak. Mint kiderült, a kenyérért nagyjából ugyanannyit, a sertéshús kilójáért viszont mi a hatszorosát, vagyis majdnem öt órát dolgozunk. Többet töltünk a munkahelyünkön a cukorért, tejért, a krumpliért is. A kávéért majd tízszeresét kell teljesítenünk. Két-háromszor annyit kell dolgozniuk a magyaroknak a ruháért, a cipőért, de még ennél is többet a gyerekruhákért. A háztartási berendezések munkaórára vetített ára több mint kétszer annyi itthon, mint külföldön, a színes televízióért tízszer annyit fizetünk, a városi ^s vasúti közlekedés viszont nagyjából ugyanannyiba kerül. A felhasznált nemzetközi statisztika 1989-es, a mai helyzet ennél jóval kedvezőtlenebb. Olvasóink írják Meglepetések a kerékpárúton A Lencsési lakótelepen lakom, és férjemmel kerékpárral járunk naponta munkába. Ebben a hónapban már kétszer ért bennünket (és bicajos „ sorstársainkat”) rázós meglepetés a kör gát és a Bánát utca között lévő (sportpálya melletti) kerékpárúton. Először november 1 - jén, amikor reggel még simán kerekeztünk, estére azonban az említett szakaszon körülbelül 10 méterenként 30-90 cm-es árkokat varázsoltak szorgos kezek. Mivel ezekre semmi nem hívta fel a figyelmet, mi a kerékpárral este gyanútlanul beleestünk a,,csapdákba” —a kerékpár kivilágítása ellenére — és még örülhettünk, hogy „csak” a küllőket kellett cserélni és nem a kórházban kötöttünk ki. A kerékpárutat itt csak november 4-én délelőtt hozták helyre. November 26-án, kedden ismét hasonló akadály rongálta kerékpárjainkat és idegeinket. Reggel még sima út, délutánra-estére 1 méteres gödör kiásva a kerékpárúton, a körgát után, a lakótelep elején.,,Természetesen” ismét semmi figyelmeztető jel. Akik szürkületben járnak haza, még csak-csak megúszták, de férjem, aki fél hétkor karikázott arra, belehajtott a vágatba, ezért a kerékpár első és hátsó gumiabroncsa kiszakadt. Ez kb. 800 forint kiadást jelent nekünk. Tessék mondani, kitől kapjuk meg ezt a pénzt és a buszjegyek árát? Mi a kerékpárúton eddig biztonságban éreztük magunkat. Kárunkat kifizeti meg? Vagy az autóbuszokra akarnak visszaszoktatni bennünket? Netán az alkatrészt áruló üzletek forgalmát akarják imigyen fellendíteni az illetékes urak? Szeretnénk tudni, hogy a fentiekért ki a felelős, és figyelmeztetni őket arra, hogy a jövőben hasonló ,,meglepetést” ne okozzanak nekünk. Katona Istvánná, Békéscsaba „Az év autója ’92” Az új Volkswagen Golf Az új Golf a budapesti Autószalon ’91-en is nagy sikert aratott Fotó: Szekeres András Az új Golf megállíthatatlan: közvetlenül a piaci bevezetése után, más különböző kitüntetések mellett „Az év autója ’92” címet is elnyerte. Egy 60 tagú autós szakújságírókból álló nemzetközi zsűri az erős konkurenciákkal szemben ennek a kocsinak ítélte az első helyet. A választékot további 16 új, különböző kategóriájú gépkocsi jelentette. A zsűritagok összesen 276 pontot adtak az új Golfnak, amely nemcsak a legbiztonságosabb és leginkább környezetbarát autónak számít a saját kategóriájában, hanem ráadásul hathengeres kivitelével a kompakt kocsik között egy teljesen új komfortkategóriát képvisel. A második helyet a szakújságírók 231 ponttal az Opel Astrának ítélték, míg a bronzérmet 213 ponttal a Citroen ZX kapta. A díjátadásra előre láthatólag 1992. január 14-én kerül sor Madridban. Az év autója cím az új Golfkoncepció helyességét bizonyítja. Kiemelkedő passzív biztonsága mellett, amely a világszerte érvényes valamennyi követelménynek megfelel, elismerten környezetbarát kialakításával, s sokat nyújt a vevőnek pénzéért. —sz— ésGYEMAN Álhírek Zenés irodalmi estet tart a békéscsabai Jókai Színház a III/III-as ügynöklista alapján írott kuplékból és sanzonokból. A „Hata Mari, szeress belém!” című összeállításra jegyek még kaphatók az MDF- és a kisgazda-székházban. * Harmincemeletes irodaházat építtet szaunával, thermálfürdővel, márványteremmel és játékkaszinóval az Elmáll Invest a Jamina Téglagyár bányagödrében. Tőkés- és tettestársakat keresnek. * A szarvasi 1 -es Számú Általános Iskola a névben szereplő szám múlt rendszerbéli kompromittálódása miatt 1001 -re változtatja megnevezését. Remélhetőleg ezzel a mesés lépéssel javul az oktatás megítélése is. —hal—
