Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-18 / 296. szám

SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE Az oldalt írta és szer­kesztette: Csete Ilona. Telefon: (66) 27-844; reggel és este: (68) 11-974. Rendőrtoborzás Szarvas. — Felvételt hirde­tett a rendőrség hivatásos tiszti és tiszthelyettesi beosztásokba, 18-tól 35 éves férfiak részére. Elsődlegesen olyan számító­gép- programozók, nyelvvizs­gával rendelkezők jelentkezését várják, akik a rendőri szakmát és bűnüldözést élethivatásuknak tekintik. „Nyelvelés” Csabacsüd.—Az iskola har­madik osztályosai két (egy nyu­gati és egy szláv) nyelvvel is­merkednek alapfokon. A na­gyobbaknak fakultatív nyelvta­nulási lehetőséget is biztosíta­nak a pedagógusok. Emlékév, 1992 Szarvas. — Tessedik emlék­év lesz 1992-ben, melynek ren­dezvényeit az egyházakkal kö­zösen a közelmúltban megala­kult Tessedik Oktatási és Kuta­tási Központ vállalja föl. Nem adóznak! Kondoros. — A képviselő- testület a közmeghallgatás után úgy döntött, hogy 1992-ben nem vezet be helyi adót a lakosság részére. A Kondorosért Alapít­vány számlájára viszont— a se­gíteni szándékozók — befize­thetik adományaikat. Minek nevezzék? Szarvas. — A város önkor­mányzata közvéleménykutatást végez arról, hogy milyen neve­ket kapjanak azok a közterüle­tek, ahol zömében középületek találhatók. Eddig az Elmunkás teret javasolták Tessedik Sá­muelre, Zöldpázsitra változtat­ni, a Tanácsköztársaság teret Kimnah Lajos vagy Köztársa­ság térnek, de Szerdobszk sé­tányt Bolza Pál sétányra vagy Luther Márton sétányra elne­vezni. A tárgyalásokra Kondoros. — A képviselő- testület az egyházi ingatlanok visszajuttatása érdekében foly­tatandó tárgyalások idejére bi­zottságot hozott létre. Tagok: Mravik Mihály és Beregszászi István képviselő, Melis János jegyző. Átalakítás miatt Szarvas. — November köze­pétől előreláthatólag 1992 má­jusáig a Szarvas és Vidéke Ta­karékszövetkezet helyiségeit átalakítják. Ez idő alatt a szarvsi kirendeltség a Szabadság út 30. szám alatt, egy kisebb üzlethe­lyiségben működik. Elégedetlen emberekből lesznek a feltalálók? A rögös út végén az új földnyeső gép Sokszor érezzük magunkat tehetetlennek egy-egy nehéznek tűnő feladat láttán. Ilyenkor legyintünk egyet vagy jó magyar szokás szerint káromkodunk. Kevesen, akik törik a fejüket a megoldáson és kitalálnak valamit, feltaláják az eddig ismeret­lent s ha szerencséjük van, még a környezetüket is boldogíthat­ják találmányukkal. Ismerve a szabadalmaztatási eljárás kacs- karingós útjait, erre igen kevesen vállalkoznak. Kivételek azon­ban mindig vannak. Ismerkedjenek meg olvasóink most egy ilyen kivételes emberrel, Sebő Tiborral! A hajóépítő és hegesztő szak­munkás a Szarvasi Állami Tan­gazdaság gépüzemében dolgo­zik mint minősített hegesztő. — Hogyan is kezdődött? — A cégnél nyesőgépek gyártásával kísérleteztek 9 év­vel ezelőtt. Amikor a próbára került sor, a technika kudarcot vallott, a sár beleragadt, csá­kánnyal kellett kidarabolnunk a rögöket. Munka közben nagyon dühös voltam, akkor gondoltam először az újításra. 1982-ben elkészült a tervem az új nyesőlá­dára és beadtam szabadalmazta­tásra. 1988-ig semmi sem tör­tént — meséli a feltalálók jól ismert kálváriáját Sebő Tibor. — Ekkor szóltak nekem a gaz­daságban, hogy a kertben van egy rossz nyesőláda, az alkat­részeit felhasználhatom, csinál­jak egy működőképes prototí­pust! Munkaidő után, hétvége­ken is dolgoztam, így 1990-re elkészült a váz. Idén áprilisban már a terhelési próbát is megcsi­náltuk. A „TAO-LIN” újszerű­ségéből fakad, hogy négy alap­gépet egyesít magában, a föld­nyesőt, a szállítóeszközt, a szin­tezőt és a földgyalut. —Szarvason egy gépkiállítá­son ismerkedhetett meg a szak­mai közönség az új földnyeső­vel. Van-e már érdeklődés irán­ta? — Az első bemutatkozás a vártnál is jobban sikerült. Négy konkrét érdeklődő már van, ők részletes tájékoztatást várnak. — Jól jövedelmez a feltalá­lás? — A nyesőláda még nem fiadzott, csak vitte a pénzt. Rö­gös utat kell egy feltalálónak be­járnia, higgye el, nem kifizető­dő. Vállalkozókat keresek! Tisztelt Olvasóm! Ha Ön kez­dő vállalkozó (Szarvason, Bé- késszentandráson, Örménykú- ton, Kardoson, Kondoroson, Csabacsűdön), kérem ne sze­rénykedjen, ragadjon tollat és címemre (Csete Ilona, 5600 Bé­Szarvas. — Lassan egy éve annak, hogy a 2. számú Általá­nos Iskola önállóan gazdálko­Szarvas legnagyobb létszámú iskoláját évtizedekig elhanya­golták. Ma már híre sincs az omladozó mennyezetnek, a dülöngélő kapunak. A felújí­tásban a szülök, a pedagógu­sok, az Agrocoop és az Integ­rál Gmk is részt vett Új év, új adó Békésszentandrás. — A képviselő-testület megalkotta a helyi adókról szóló rendele­tet. Ezek szerint a községben 1992. január elsejétől a telek­adót és az idegenforgalmi adót vezetik be. Szarvas. — Egyszerű szöveg a meghívón: A Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete családi ve­télkedőt hirdet az Óvóképző Főiskola tornatermében. A felhívás nem volt ered­ménytelen, ezt jelzi a közel 150 résztvevő, a 100 gyerek és a szü­lők. Egyéves, cumis babák, tizen­éves kamaszok, 30-40 éves anyukák és apukák táncoltak a 100 Folk Celsius zenéjére. A családok csapatokat szerveztek, késcsaba, Munkácsy utca 4.) írjon néhány sort vállalkozásá­ról! Fotós kollégámmal felke­ressük, hogy hírt adhassunk Önről, tájékoztassunk a hely­színről. Kérem írjanak, hívja­nak! dik. Ennek köszönhető, no és az önkormányzat 5,5 millió forin­tos támogatásának, hogy az épü­letet végre felújíthatták. A sok panasz után ma már elégedettek az itt dolgozók és az itt tanulók. Három osztályba új padokat vettek, az egyik tagiskolába központi fűtést szereltek, kor­szerűsítették a villany- és vízve- zetékeket. Részben elkészült a sportudvar és van már helyük a kerékpároknak is. A tavaszi szü­netben parkettáztak, lambériáz- tak, festettek a szakemberek. A dísztermet — amit hajdanán tor­nateremként használtak — ké­sőbb újították fel. Az impozáns épületrész városi ünnepségek rendezésére, fo|adások lebo­nyolítására is alkalmas. Ennek a teremnek a falát díszíti egyéb­ként a Ruzicskay György által, 1930-ban festett freskó. S, hogy hol tornáznak ezután a gyere­kek? Semmi esetre sem a díszte­remben! Ahogy az igazgatónő fogalmazott.: „Kibírjuk ezt az egy évet akár fél lábon is, jövőre pedig kapunk egy tornatermet.” ’92-es útpályázat Szarvas. — A képviselő-tes­tület elismerve a lakosság ez évi széles körű támogatását, mely­nek során köze! 8 km út épült Szarvason, a legutóbbi ülésén döntött a jövő évi lakossági út­pályázatok beindításáról. kergették a labdákat, a diókat, a lufikat. Egyszóval: mindenki remekül szórakozott itt és most! Mert amikor a tudósító szóba elegyedett a szülőkkel, bizony előkerültek a napi gondok, ba­jok. No nem panaszkodtak csu­pán beszélgettek a szülők. A kevés pénz szorításában jólesett egy kicsit kikapcsolódniuk, együtt nevetniük, játszaniuk. A nagycsaládosok Mikulása fe­lejthetetlen napot szerzett a résztvevőknek. Retina '91 November végén rendezték meg Szigetváron a II. Nemzet­közi Kísérleti Film- és Videó- fesztivált. 17 országból több mint 300 alkotással neveztek, s ebből közel háromszázat be is mutattak. Az előzsűri kiválogat­ta a verseny-program filmjeit, a többivel infonnációs vetítés ke­retében ismerkedhettek meg az érdeklődők. A nemzeti kollekciók közül 13 nemzet filmjei, videói, jutot­tak a verseny-programba. A magyarok alkotásai közé válo­gatták a szarvasi Kutas Ferenc és Molnár András Ruzicskay című videóját. A húszperces mű a városban élő Ruzicskay György festőművésszel készült beszélgetésre épül, bemutatva néhány festményét és áttekin­tést nyújt három albumáról. Marad a mozi Kondoros.— Az Alkotmány mozi üzemeltetése kérdésessé vált. A Moziüzemi Vállalatnak ugyanis a harmadik negyedévig 169 ezer forint ráfizetése van. A negyedik negyedévben újabb 60 ezer várható. Ennek megakadá­lyozása érdekében a vállalat kérte az önkormányzatot, hogy a mozi üzemeltetését vegye át, vagy fizesse ki a képződő vesz­teséget. (Köztudott, hogy az Alkotmány mozi a község tulaj­donában lévő telken épült, az ingatlan a Megyei Vagyonátadó Bizottság döntése alapján ön- kormányzati tulajdonba került.) A képviselő-testület mérlegelve a ráfizetés mértékét, a lakosság igényeit, úgy döntött, hogy nem számolja fel a mozit, biztosítja a heti két vetítést. Az üzemeltetést a vállalat dolgozói végzik, de a költségekhez (a szerződésben foglaltak alapján) az önkor­mányzat is hozzájárul. Levél a miniszterekhez Szarvas. — A város ivóvíz­ügye az utóbbi másfél évben megjárta már az ország minden fórumát. A probléma hathatós megoldása érdekében az elmúlt napokban Deme Zoltán ország- gyűlési képviselő még a ’92-es parlamenti költségvetési terve­zet vitája előtt levelet küldött Keresztes K. Sándor környezet­védelmi, Siklós Csaba közleke­dés, hírközlés és vízügyi, vala­mint Surján László népjólétimi­niszterhez. A vízügyi szakértői csoport legfrissebb információi alapján íródott levéllel a képvi­selő célja, hogy a magyar kor­mány a problémát, azaz az ivó­vízkérdést kiemelten kezelje. A leszakadt mennyezet már a múlté Többé nem futkároznak a gyerekek a freskó alatt Egy felhőtlen délelőtt 1991. december 18., szerda Gépesített boszorkányság Márpedig csodák nincsenek — vallom. Nem hiszek a horosz­kópoknak, mégis hagyom ma­gam befolyásolni, ha jót ígér­nek. Egy-egy rosszul sikerült nap után a baljós előrejelzé­sekre hivatkozom. Emberi gyen­geség? Lehet. Kíváncsiságom viszont arra sarkall, hogy — előítélet ide, elv oda—kipróbál­jak minden boszorkányságot. A napokban például a FITT gép áldozatává váltam. 20 forint el­lenében közölte velem a masina a szomorú tényt: normál sú­lyomnál 8,6-tal, az ideális sú­lyomnál 15 kilogrammal vagyok nehezebb. Úristen! Nem csoda, hogy ezek után lelkileg csak kri­tikus napok várnak rám. Arról nem is beszélve, hogy szellemi­leg 2 hétre habozóvá válók. Eny- nyi és ilyen információ birtoká­ban mitől legyen az ember fitt? — Éppen ezen morfondíroztam, amikor megpillantottam egy reklámot. Jellemrajz készítése itt és ennyiért. Nekem már úgyis mindegy alapon, elsiratva 100forintot, a számítógépre tenyereltem. Egy villanás, néhány hörgő gépi hang és kész a tenyéranalízis, pontosabban a jellemem, a kar­rierem, a magánéletem, az egészségem szöveges értékelé­se. Jézusom! A lepedőnyi olvas­mány mindent elárul rólam. Amit soha nem mertem bevalla­ni magamnak, az most itt áll előttem feketén, fehéren. Higy- gyem? Ne higgyem? Még al­szom rá egyet, de addig is pró­bálom megemészteni a gépi jó­tanácsokat. És ezeket szívből ajánlanám mindenkinek így ka­rácsony előtt a sivár, siralmas hétköznapok túléléséhez. De babonából nem merem leírni a jótanácsok egyetlen sorát sem! (jxfg, áfo'-nov, A minőség garanciája Markó pékmester Csabacsüd.— Valaha itt sü­tötték a környék legfinomabb kenyerét. A helyi pékség meg­szüntetése után azonban a köz­ségbe ritkán jutott gőzölgő, meleg kenyér. Januártól ismét megízlelhetik a csabacsűdiek a házi jellegű pékárukat Markó László jóvoltából. A budapesti vállalkozó — akinek Tihanyban és Csepelen is jónevű péksége van — 1992-től nemcsak a falu­belieket, de a környék kisebb üzleteit is szeretné ellátni friss kenyérrel. A munkahelyteremtő vállal­kozás 4 helybélit foglalkoztat majd. Azt beszélik a faluban, hogy a minőség garanciáját maga a pékmester jelenti. A minták megálmodója A legjobb szőnyeg sein örök életű. A kopott, néhol lyukas dara­bokat csak aprólékos, kitartó munka árán lehet helyrehozni Békésszentandrás. — Euró­pában és a tengerentúlon is híre, neve van a falubeli asszonyok­nak, azoknak, akik a szőnyeg- gyártásban jeleskednek. Akik alkotni szeretnek, azok kiélhetik szenvedélyüket a műhelyben. Igaz, fárasztó és hátfájdító mun­ka a szőnyeg szövése, csomózá­sa, mégis sokan évtizedek óta itt dolgoznak a szőnyegszövőben. Mrena Pálné 34 éve kötelezte el magát ezzel a szakmával. Ma már nem az új teremtése izgatja, hanem a régi megújítása. Párizs­ban sajátította el a szőnyegres­taurálás fortélyait, jelenleg is egy méretes „talpalávalón” dol­gozik. Keze fürgén mozog a kopott szálak között, a csodával határos módon születik újjá a több száz éves szőnyeg. A min­tákat sokszor önállóan álmodja meg, hiszen a múlt maradandó nyomokat, pontosabban felis- merhetetlen alakzatokat, motí­vumokat hagyott a restaurátorra. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet készítette. A szer­kesztő munkatársa Szenes János és Kutas Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom