Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-17 / 295. szám
MEZŐHEGYES 1991. december 17., kedd © A városháza épülete Szerkesztő: Ménesi György. Telefon: Battonya 310 A költségvetésről A város képviselő-testülete 1991. december 12-én tartotta ez évi utolsó ülését. Első napirendi pontként a városatyák részletesen megtárgyalták az 1992. évi költségvetés tervezetét. Ezzel összefüggésben február elejére kitűzték a közmeghallgatás időpontját. Várhatóan február 25-én lesz végleges költségvetése Mezőhegyesnek. Miért költöztek? Az utóbbi időben a képviselő- testület már nem a Centrálban, hanem a városháza házasságkötő termében tartja üléseit. Ez a helyiség kisebb a centrálbelinél, ráadásul minden ülés előtt átrendezésre szorul. Viszont megvan az az előnye, hogy fűtött, és az itt tanácskozók telefonon köny- nyebben elérhetők, mint a régi helyen. Elzálogosítva Az eredeti állami tulajdonban lévő Centrál az ötvenes években szövetkezeti tulajdonba került. Az épület a Mezőkovácsháza és Vidéke Afész birtokában van, és jelenleg 70 millió forint jelzálog terheli. A várost illeti Mezőhegyesen jelenleg mintegy 50 hektár belterületi, be nem épített állami tulajdonú ingatlan van a mezőgazdasági kombinát kezelésében. A képviselő-testület úgy döntött, hogy kéri az Állami Vagyonügynökségtől ezeknek a területeknek önkormányzati tulajdonba való átadását. Segítenek nekik Decemberben a szociális segélykeret terhére 1226 mezőhe- gyesi kisnyugdíjasnak fejenként 800 forint támogatást biztosított az önkormányzat. Az intézkedés azokra vonatkozik, akik 1990. december 31-én már nyugdíjban voltak, és akiknek a havi járandósága tavaly nem haladta meg az 7 ezer forintot. Ugyancsak támogatásban részesültek Mezőhegyesen a 18 év alatti, családi pótlékra jogosult gyermekek. A 814 családban élő 1172 kiskorú fejenként 500 forint támogatást kapott. Azokra, akik az idén rendszeres vagy nagyobb összegű rendkívüli segélyt kaptak, ez a döntés nem vonatkozik. Az ülések ideje A jövő év első felében is az eddigi gyakorlatnak megfelelően, havonként egy alkalommal ülésezik a mezőhegyesi képviselő-testület. Az ülések tervezett időpontjai a következőkijanuár 28., február 25., március 24., április 28., május 26. és június 23. Az oldal fotóit Gál Edit és Fazekas Ferenc készítette Túl vannak a 100. napon Zavarmentes a cukorgyári kampány December 13-án a Mezőhegyesi Cukorgyár a kampány 96. napjánál tartott. Az üzemben idáig 292 ezer 637 tonna répát dolgoztak fel. A raktárakba 30 ezer 514 tonna cukor került. Juhász Gézát, a gyár főmérnökét arra kértem, értékelje az eddig eltelt csaknem 100 napot. — Az átlagos napi feldolgozásunk 3 ezer 48 tonna répa, a kinyert cukor napi átlaga pedig 317 tonna. Ez a cukormennyiség azt is jelzi, hogy a répa cukortartalma jóval alatta van a tervezettnek, mindössze csak 13,86 százalék átlagban. Az elmúlt héten 12-13 százalékos répát dolgoztunk fel. —Az időjárás mennyiben befolyásolja az üzemmenetet? — Az utóbbi napokban nehezebbé vált a nyersanyag beúsz- tatása a répabunkerba. Ez a folyamat most sokkal több emberi energiát*emberi fáradtságot igényel. Büszkén mondhatom azonban, hogy az itt dolgozó embereink, ha nehezen is, de sikerrel megoldják ezt a nehéz feladatot. — Előfordult-e üzemzavar, termeléskiesés? — Hogy jó időben mondjam, nem voltak különösebb problémáink. A gyár folyamatosan üzemelt, csak tervszerűen végrehajtott technológiai leállításokra került sor. — Mekkorák a termelési veszteségeik? — A nyersgyári veszteségünk elfogadható a cukoripar átlagában: 0,4—0,5 százalék körül mozog. Melaszcukor- veszteségünk kedvezőbb az utóbbi évek átlagánál, a jelenlegi kampányátlagunk 2,6-2,7 százalék. — Lehet-e már tudni, hogy meddig tart a kampány? — Konkrét dátumot természetesen nem tudok mondani. A jelenlegi készletünk 50 ezer 300 tonna. A földben lévő répa felszedése pedig az időjárástól függ— Vannek-e értékesítési gondjaik? — A préselt szelet értékesítése akadozik, ezért beindítottuk a szeletszárítónkat. A száraz szelet értékesítésére érvényes szerződésünk van, Olaszországba szállítjuk ezt a termékünket. Az időjárás viszontagságai itt is próbára teszik dolgozóinkat, de mondhatom, hogy eddig valamennyien derekasan helytálltak. Úgyhogy összességében a kampány eddigi időszakáról csak jókat mondhatok, s úgy tűnik, hogy a még ránk váró feladatokat biztonsággal meg tudjuk oldani. A mezőhegyesi önkormányzat ebben az évben 363 463 forintot fordított a belterületi utak kátyúzására a Szent György téren és a Molnár C. Pál lakótelepen, valamint a Temető, a Kossuth Lajos, a Felszabadulás, a Csokonai, a Templom és a Kozma Ferenc utcában. (Képünkön a hódmezővásárhelyi útépítő vállalat dolgozói láthatók, amint a Kozma Ferenc utca útburkolatát javítják.) Gál Edit A Sárga Csikó zabos a kocsmákra Az önkormányzat melléjük állt A karácsonyi bevásárlások időszakában elegáns, de nem hivalkodó butiksor nyílt Mezőhegyes központjában, a Béke tér 4. szám alatt. A Sárga Csikó üzletháznak keresztelt butik- együttes közös képviselője Manga János. — 1990 tavaszán érlelődött meg bennünk az üzletház létrehozásának gondolata — mondja. — Elképzeléseinkkel az akkori városi tanács illetékeseihez fordultunk. A városrendezési terv alapján megmutatták a számításba vehető területeket. Erre a telekre esett a választásunk, ahol végül is Palánkai Tibor tervei alapján felépítettük a környezetbe illő és az építési szabványoknak mindenben megfelelő üzletházunkat. Minden munkát saját kezűleg végeztünk, tudniillik a hat tulajdonos családja gyahof^tilag az összes építőipari szakrpát képviseli. Az épületet egy közös kazán fűti, közösek a mellékhelyiségeink és a folyosóink is. Azt hiszem, ez mindennél jobban bizonyítja, hogy mi, hatan egy csapat vagyunk, bár a saját üzleti tevékenységét ki-ki maga intézi. Előzetesen megegyeztünk néhány dologban. Először is: tiszteletben tartjuk egymás profilját. Másodszor: itt soha senki semmilyen vendéglátóipari tevékenységet nem fog folytatni. Tehát a „kocsamautálat” is ösz- szetart bennünket. — Kérem, mutassa be profil szerint a hat butikot. — Takács Márta ruha- és cipőfélékkel áll a vásárlók rendelkezésére, jómagam üres és műsoros videokazettákat, videó- készülékeket és egyéb szórakoztató elektronikai cikkeket árusítok, illetve kölcsönzők. Az utánam következő bolt tulajdonosa Halász Károly. Nála írószerek, papíráruk, ajándékok, édességek kaphatók. A negyedik butikban Varga Mónika Az üzletház emblémáját lapunk munkatársa, Boros Béla tervezte fotó-optikai szaküzletet nyitott, az ötödikben pedig Hollós Lajos a bolti árnál 30-40 százalékkal olcsóbban árusít háztartási és barkácsgépeket. Rendkívül nagy nála a választák: a kispénzű vevő épp úgy talál itt kedvére való mosógépet, centrifugát vagy vasalót, mint az, akinek vastagabb a pénztárcája. A „piros tetejű butiksorban” a hatodik üzletet Szabó Bamáné viszi, ő bébiruházattal és gyermekholmival kereskedik. Húszperces beszélgetésünk alatt Manga János videotékájában legalább 50 ember fordult meg. Megtudom a közös képviselőtől, hogy a vevők, illetve a kölcsönzők jelentős része „egy szuszra” végigjárja mind a hat butikot. Éppen ez a lényege az üzleti filozófiájuknak: mindent egy helyben, azonos színvonalon. — Az én videotékám innen kétszáz méterre, egy bérelt helyiségben indult—közli Manga János. — Az átköltözés után rögtön 80 százalékos forgalom- növekedést értem el. Elégedett vagyok én is és a társaim is. De természetesen elégedett a vásárlóközönség is, a forgalom ezt bizonyítja. Úgy hiszem, jó boltot csinált velünk az önkormányzat. — Az önkormányzat? — Igen, rengeteg segítséget kaptunk a hivataltól. Nem akarok túlozni, de az építési engedélyre percek alatt rákerült a pecsét. A telek közművesítéséhez szükséges közműrajzokat is pillanatok alatt a kezünkbe adták. Ezek birtokában aztán a Démász is és a Dégáz is napok alatt elvégezhette a szükséges munkálatokat. Visszatérve az önkormányzathoz: a Sárga Csikó szó szerint egy korábbi sártenger közepére épült. Ezen keresztül caplattak a gyerekek a lakótelepre. Az önkormányzat sódert adott és cementet, mi meg a munkát és a gépet, s így közös örömünkre elkészülhetett ez a gyönyörű járda is. Hadd említsem még Ács Dezsőt, az építés- vezetőnket. Neki és az önkormányzatnak nagyon sokat köszönhetünk. Szeretetadó Tavaly ilyenkor (és még az új év első heteiben is) az volt az érzésem, hogy a középgenerációhoz tartozók egyre gyakrabban keresik fel a szülői házat. A lakáshitelek után fizetendő kamatadó réme valahogy szorosabbra fűzte a gyermekek és a szülők kapcsolatát. Kérem, ne higgyék, hogy ironizálok. Sok helyütt éppen az öregek összeku- porgatott kis pénzecskéje hiányzott ahhoz, hogy a fiatalok egy összegben kifizethessék a megfelezett OTP-tartozást. Egyébként is: ki más segítsen szegény gyermekeken, ha a szülök sem segítenek rajtuk? Ugye, hogy jó az öreg a háznál! Előkerültek hát a megtakarított tíz- húsz-, ötven- vagy százezer forintok. Az ifjak hálálkodtak, és fogadkoztak: jövő ilyenkorra az utolsó fillérig megadják az egészet. Akkor még szép terveik és biztosnak tűnő jövedelmeik voltak. A nyáron aztán becsapott a mennykő. A disznók túlsúlyosak lettek, az árukat még most sem fizette ki a felvásárló. Nem jött be a háztáji vagy a bérelt föld sem: a nagy költséggel megtermelt gyógynövényben egerek hancúroznak a padláson. Ráadásul kiadták a munkakönyvét is. Vajon ezután hány 20—30■—40 éves családapa és -anya szorul újabb szülői támogatásra? És ha ez már csak egy vigasztaló szó lesz vagy egy simogatás, vajon akkor is hazajárunk annyiszor, mint hajdan, a kamatadós világban? Felújítják a református templomot A mezőhegyesi reformátusok lelkipásztora október 1-jétől Erdőst Tibor. A harmincéves, gyomai származású tiszteletes- sel az egyházközség helyzetéről, a templomépület és a lelkészlak felújításáról beszélgetünk. — Idejövetelem előtt már 10— 15 éve nem volt aktív református lelkésze a városnak —- mondja.—Szeretnék a rám váró feladatokkal megbirkózni. Azt persze előre nem tudhatom, hogy ez mennyire sikerül vagy mennyire nem. Egykori elődömet, Tóth Istvánt, aki nem csak lelkész, hanem tudós hely- történeti kutató is volt, máig nagy tisztelet övezi. —A megye egyik legnagyobb és legszebb református temploma az önöké. Bizony, ráfért már a felújítás. Kiktől kaptak támogatást ehhez a nagy munkához? — Összegszerűen a legjelentősebb támogatást a hely i önkormányzattól kaptuk. A képviselő-testület félmillió forintot szavazott meg erre a célra. A megyei önkormányzati hivatal ígéretét is bírjuk, valamint külföldről is érkezett, illetve érkezik segítség. Ez utóbbi esetben a Tiszántúli Református Egyház- kerület Püspöki Hivatala révén németalföldi, egészen pontosan hollandiai adományról van szó. — A munkák ideje alatt hol tartják az istentiszteleteket? — Az evangélikus testvérek templomában. Nagyon jó a kapcsolatunk Gyekiczki János tiszteletes úrral, aki evangélikus lelkész Tótkomlóson, de ellátja a mezőhegyesi hívek lelki gondozását is. Együtt örülnénk annak, ha Mezőhegyes evangélikusai saját, helyben lakó lelkészt kapnának. Reméljük, erre már nem kell sokáig várniuk. — Úgy tudom, a város harmadik jelentős vallásfelekezetét a katolikusok alkotják. — Igen. Nagy tisztelettel kell szólnom a római katolikus egyházról és Bajnai István lelkész kollégámról. Az ökumenikus kérdés, a katolikus—református viszony Mezőhegyesen jónak mondható. Olyannyira, hogy a katolikus egyház nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatta templomunk felújítását. Ez igen jelentős gesztus volt a részükről. Közös istentiszteletet ugyan még nem tartottunk, de úgy vélem, ez csupán idő kérdése. Fejlesztik a kábeltévét Mezőhegyesen 1986 óta van kábeltelevízió. Idáig a lakások 70 százalékát kötötték be a hálózatba. A rendszer jelenleg az öt műholdas program mellett két jugoszláv, valamint a hazai tévéműsorok továbbítására alkalmas. Ezenkívül minden szerdán 18 és 22 óra között a budapesti Szív TV műsorát is láthatják a helybeliek. Ez kazettán jut a szerkesztőkhöz, postai futár útján. Ugyancsak pestről kapják a Telesystem társaság anyagait, amelyek csütörtök és péntek esténként kerülnek a képernyőre. — Szeretnénk rövid időn belül a Danubius Rádiót is rákeverni a hálózatra — mondja a Parabola Egyesület elnöke —, mert ez a műsor egyéni antennával itt csak nagyon gyengén fogható. — Készítenek saját műsorokat is? — Igen, hetente hirdetéseket teszünk közzé. A mai képújságunk több, mint 100 oldalas. A hirdetési díjunk jelképes, mindössze 100 forint. A közérdekű közlemények viszont teljesen ingyenesek. Ebbe a kategóriába tartozik az álláskeresés és az álláskínálat is. — Terveik? — Hamarosan „színesre” cseréljük a képújságszerkesztő berendezésünket. Szeretnénk továbbá áttérni az S VHS technikára, ezzel a jelenleginél lényegesen jobb képminőség érhető el. Tervezzük rendszeresen jelentkező, friss, élő műsorok készítését. Az önkormányzati ülések összefoglalóját biztosan sokan megnéznék...
