Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-16 / 294. szám

BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1991. december 16., hétfő G Vít. nr Békéscsaba címere Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka.Telefon: 27-844 A professzor újra rendel Békéscsaba. — Mától ismét rendel a Megyei Művelődési Központban J. N. Csisztyakov szovjet professzor és természet- gyógyász. Előzetes bejelentke­zés alapján fogadja a betegeket december 16-ától 20-áig, a déle­lőtti órákban, délutánonként pedig Gyulán végzi gyógyító munkáját. Sajnos, már betelt a létszám, így újabb pácienseket ez alkalommal nem tud fogadni. Reményt keltő hír viszont a be­tegeknek, hogy február elején tíz napig rendel Békéscsabán V. Paszternák, aki távgyógyászat­tal foglalkozik.. Félmilliós segély Kétsoprony. — Az önkor­mányzat a múlt héten osztott ki közel félmillió forintot szociális segélyekre a kisnyugdíjasok­nak, a sokgyermekeseknek, az alacsony jövedelműeknek. A polgármesteri hivatal illetékesei kérés nélkül utalták ki az össze­get a rászorulóknak. Segíts! Újkígyós. — Az Újkígyósi Takarékszövetkezetnél „Se­gíts” Alapítványra 100 forintos sorsjegyet árusítanak. A sok­sok nyeremény mellett a fődíj egy 130 kilós hízó. A sorsolás december 22-én lesz, amit a ká­beltévé közvetít majd másnap. A bevételt a helyi nagycsaládo­sok megsegítésére fordítják. Hangverseny Békéscsaba. — Hagyomány a Békéscsabai Tanítóképző Főiskolán a „Karácsonyi hang­verseny”. A Gyulai Kamarazenekar kezdte az előadást majd adiákok kaptak teret, szólisták, illetve a főiskola kórusa! Pap János, Békéscsaba pol­gármestere az intézményben tanuló Erdélyből és Kárpátaljá­ról érkezett 48 hallgatónak nyúj­tott át karácsonyi ajándékot: egy sporttörténeti könyvet, és egy 500 forintos vásárlási utalványt. Fájós fogak Doboz. — Bár a nagyközség lakosságának fogászati ellátása megoldott, igen sok dobozinak szorul kezelésre, pótlásra a fo­gazata. Az egészségügyi köz­pontban dolgozó fogszakorvos és fogászati asszisztens heti há­rom alkalommal a felnőtteket látja el, két nap pedig iskolafo­gászati rendelés folyik. Évente több, mint kétezer beteget látnak el, jelentős részük gyermek. A fogászati ellátás fontos része a felvilágosítás: ennek során meg­tanulják az iskolások a fogmo­sás technikáját és a megfelelő szájhigiéniát. Munkatársaink voltak még: Béla Vali, Gubucz Katalin, Nyemcsok László, Szigeti Csaba. A fotókat készítette: Gál Edit és Kovács Erzsébet Hogyan közlekedünk télen az utakon? Szabó Mihály az iratokat ellenőrzi Ilyenkor télen, amikor ködre lehet számítani, hamar sötéte­dik, csúszósak az utak, még több balesetveszélynek vannak kité­ve a közlekedők. Éppen ezért kezdeményezte november kö­zepétől a Békés Megyei Közle­kedési Felügyelet és a rendőr­főkapitányság a folyamatos és fokozott közúti ellenőrzést. Az eddigi tapasztalatokról dr. Sze- berényi Andort, a közlekedés- felügyelet igazgatóját és Szabó Jánost, a főkapitányság forga­lomellenőrző alosztályának ve­zetőjét kérdeztük. — Munkatársaink minden harmadik ellenőrzött gépjármű­nél észleltek valami olyan hiá­nyosságot, amely a biztonságos közlekedést veszélyezteti — kezdte Szeberény i úr.—Legjel­lemzőbb a kopott gumik haszná­lata, a hiányos világítás, de több propán-bután gázzal üzemelő autót és műszakilag nem megfe­lelő taxit is találtunk. A latyakos időben a sárfelhordás jelent bal­esetveszélyt. — Alapvető célunk nem a büntetés, hanem a megelőzés — vette át a szót Szabó János. — Természetesen a kirívó hiá­nyosságok után nem kerülhető el a bírság. Külön kategóriát képez az ittas vezetés, amely súlyos következményekkel jár. Ez a város is meggyógyul egyszer . Szeretem ezt a várost, amelyben születtem. Csúfsá­gaival és szépségeivel együtt az enyém is, majdnem 70 ezer földimmel együtt. Pedig de sokszor voltam meg­alázott részese egy-egy fintornak némely másföldi vagy fővárosi találkozókon: „Békéscsaba? Ott is lehet élni?” Életem során olykor talán oktalanul ragaszkod­tam e földhöz, mikor anyagilag, egzisztenciálisan csábítóbb lehetősé­geket utasítottam vissza cserébe a csabai létért. Nehezen formálódik a belváros képe, de már van mit mutatni külhoni barátaimnak. Igaz, ha néhány utcát odébb megyünk, vendé­get marasztalni nem csak a jószívű csabaiak szokása, a sűrű sár fogósabb. Ha felkerekedik a szél, szemetet kavarni jó oka és módja van. Látni kell azonban a szépet és a jót is, megidézve a jövőt, talán reménykedni: alakulnak a dolgok. Mondják, ez időkben más is felkavarodott errefelé. Nemcsak az utcai szemét üledéke, hanem az emberi indulatok, az irigység, a gonoszság, diadalt ül a bosszúvágytól lihegő sekély lelkű, beteg agyú személyiségek csapata is. Ha egy beteg szervezet küzd a kórság ellen, lázzal, izzadsággal, kínlódva, de előbb-utóbb kiveti magából a rosz- szat. Ha nem sikerül, belepusztul. Hiszem, hogy nekünk, békéscsa­baiaknak sikerül bizonyítanunk, meggyógyulunk egyszer. Ucdc A szappanfőző Az újkígyóson élő Masa Ta­más nem gondolta, amikor át­vette a szobafestő-mázoló szak­munkás-bizonyítványát, hogy egyszer erről a jónak tartott szakmáról át kell lovagolnia egy másikra. Mégpedig olyanra, amit lassan kihalónak könyvel­hetünk el: a szappanfőzésre. — Mondja csak, hogyan ju­tott eszébe, hogy szappanfőzést vállaljon? — Nem nekem, hanem az édesanyámnak volt az ötlete. Amikor munkanélküli lettem, nem mentem a markomat tarta­ni. Megszereztük az engedélyt. Na, főzzünk — mondtam, és si­került. — Ettől még nem tudták a környékben, hogy Ön mit vállal. Hogyan terjedt el a híre? — Egyszerű. Meghirdettem. Bizonyára Ön is tudja, hogy a szappanzsiradékot idáig a trá­gyába dobták. Most a sült zsírt, szalonnát, tepertőt hozzák és cserében viszik a szappant. 40 forintot fizetnek egy kilóért. A nagycsaládosok egyre kevésbé tudják majd megvenni a 10 de- kás Faszappant 60-70 forintért. Én is tudom illatosítani a szap­pant, fenyővel, citrommal. — Foglalkozik más is szap­panfőzéssel a környéken? — Talán Orosházán és Tót­komlóson, de nem* vagyok biz­tos benne... El ne felejtsem, cse­rére mosóport is tudok adni, ki­lóját 60 forintért. Ha nem tud zsírt hozni valaki, annak 70 fo­rintjába kerül. —Sokan járnak cserélni? — Nem gazdagodtam még meg. De jönnek Csabáról, Gyu­láról és Békésről is. Ha így halad a gazdasági élet, azt hiszem, egyre többen kényszerülnek rá, hogy ne dobják ki, hanem szap­panra cseréljék a sült zsiradékot. Sokszor visznek ekkora tábla szappant is — mutatja Masa Tamás Fotó:b. v. Rendeződik a csabai cidcusztér December elején zárt ülésen döntött a közgyűlés a békéscsabai cirkusztér hasznosítására jelent­kező pályázókról. Tudomásul vették, hogy adásvételi szerző­dést köt a város az osztrák tulaj­donú ÖMV—Hungária Kft.-vel. A vásárló a vételárba beépíti a környezet rendezésére fordítandó összeget is. Benzinkutat és hozzá kapcsolódó üzletet, utakat, par­kolókat építenek, s ezen kívül 5 éven át évente 1 milló forintot átutal a Környezetünkért és Jö­vőnkért Alapítvány részére. A környezetrendezés vázlatát mellékeljük. Ezen látható, hogy a benzinkút és a cirkusz-, azaz ren­dezvénytér mellett játszótér, zöldterület, BMX- és crosspálya épül majd itt. Reméljük, 1992 végén 1993 év elején a tervek megvalósult mása tárul majd a szemünk elé. Bibó István (1911—1979) politológus és szociológus, köz­író. A magyar demokrácia és az európai fejlődés elvi kérdései­nek, nemzetközi feltételeinek teoretikus kidolgozója. A nem­zeti függetlenség korszerű kö­vetelményeinek tudományos elemzésével az 1956-os forrada­lom egyik eszmei előkészítője. A magyar közigazgatás megújí­tásának jeles kutatója. Budapes­ten született, a Mátyás Gimná­ziumban kezdte tanulmányait, az utolsó négy évet a szegedi piaristáknál végezte, itt is érett­ségizett. Egyetemre a szegedi jogi karra járt, 1933-ban a jog-, 1934-ben az államtudományok doktorává avatták kormányzó­gyűrűvel. Ezután ösztöndíjjal előbb Bécsben. majd Genfben tanult. A közigazgatásban bíró­ságoknál dolgozott. Magánta­nárként először Szegeden, majd Kolozsvárott tanított. A zsidó­mentő tevékenységéért 1944. október 16-án letartóztat­ták a nyilasok, hamar szabadult, de állásából felfüggesztették. 1945- ben belépett a Nemzeti Parasztpártba. A Belügyminisz­tériumban ä törvény-előkészítő osztály vezetője. A szegedi egyetem politikai professzora 1946- tól 1950-ig, 1947-ben az MTA levelező tagja és a Kelet- európai Tudományos Intézet elnökhelyettese. 1950-ben mindezektől a funkcióitól meg­fosztották. 1956. november 3-án a Petőfi Párt jelöltjeként a Nagy Imre-kormány államminiszteré­vé nevezték ki. Letartóztatták 1957-ben, majd életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban közkegyelemben ré­szesült. a KSH könyvtárának tu­dományos munkatársaként dol­gozott. Rehabilitációja után (1978) egy évvel szívinfarktus­ban halt meg. Dr. Sonkoly Kálmán Bibó István utca Régi neve: Marx utca (1973) — Mezőmegyer kát Mi újság telekgerendásiak? Gyebnár Jánost, a község polgármesterét mindig kiegyen­súlyozott, nyugodt embernek is­mertem. így év vége táján is rea­lista: — Elsősorban saját ma­gunkra támaszkodhatunk -— mondja. — Csütörtökön ülése­zik az önkormányzat, a költség- vetésről most még nem tudunk dönteni. Talán a jövő év elején ismertek lesznek a számok, amelyekkel dolgozhatunk. Az biztos, hogy nem szeretnénk he­lyi adót kivetni 1992-ben sem. Szinte minden kommunális léte­sítmény lakossági segítséggel készült, most meg adóztassuk? A munkanélküliség a mi telepü­lésünkön is jelen van, már 8-9 százalékos. Reményünk sincs munkahelyteremtésre. A közel­múltban nyílt gyógyszertárunk várakozáson felül forgalmas, szükség van rá. Elértük, hogy az igényeket kielégítve naponta kétórás gyermekszakrendelé­sünk van. Amennyire tudunk, segítünk az embereknek. Minden, Telek- gerendáson élő, önálló kereset­tel nem rendelkező 18 éven aluli fiatalnak 1700 forint értékű vá­sárlási utalványt juttatunk, ösz- szesen 800 ezer forint értékben. Ez a kis pénz is jól jön karácsony előtt, nemigaz? Az idősek klubjában ízletes ebédet tálalnak a falu idős lakóinak. Az óvodai napközis konyhában főzik a változatos kosztot Az átalakult virágüzlet Békéscsabán a Kulich Gyula­lakótelepen, jól működő virág­üzlete volt a Kazamér házaspár­nak. Egyszer csak eltűntek a vi­rágok és a helyüket konzervdo­bozok, zöldséges, gyümölcsös ládák foglalták el. — Nagyon gyorsan kellett döntenünk — mondja Kazamér Károly. Az augusztust mínusz 60 ezerrel zártuk. Az adóterhek már fojtogattak. Tudtuk, az őszi hónapokban még drágább lesz a virág, az embereknek kevésbé lesz pénzük. Enni viszont kell, a zöldségre, gyümölcsre szükség van. A mellettünk lévő zöldség­bolt szeptember l-jével bezárt, meg kellett ragadni az alkalmat. A zöldség-gyümölcs mellett van Füszért-árunk, és a Herbáriától beszerzett gyógynövénykínála­tunk is. „Mínusz hatvanezerrel zártuk az augusztust...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom