Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-12 / 291. szám
1991. december 12., csütörtök 0 iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPElek: színes üvegablak a római katolikus templomban Fotó: Kovács Erzsébet Az oldalt írta és szerkesztette Szőke Margit. Telefon: (66)27-844, reggel és este (66) 62-110 Göndöcs-szobor Gyula. — A városban régóta szeretnék köztéren újra elhelyezni Göndöcs Benedek szobrát. A Múzeumbarátok Egyesülete a felállítás helyéről tart megbeszélést december 13- án, pénteken 15 órakor az Erkel Művelődési Központban, ahol várják az érdeklődők javaslatait is. Házi igény Elek. — Az MSZMP helyi szervezete létszámára hivatkozva ünnepi rendezvényeihez kérte a községházát. A képviselő- testület határozata: a pártok (és csak azok) évente egy alkalommal igénybe vehetik a földszinti dísztermet. Minden további eseményhez a művelődési ház termeit ajánlják. Munkaruha ’92 Gyula.—Jövő évi kollekcióiból rendez termékbemutatót a szociális foglalkoztató december 12-én, ma 13 órától a Ther- mál Camping és Motelben. Többek között bemutatnak orvosi köpenyeket, nadrágokat, nővérruhákat, műtősgamitúrát, ágyneműt. Az élelmiszeriparnak is ajánlanak munkaruhákat, sapkákat, valamint itt és az egészségügyben használatos polietilén tasakokat. Az érdeklődők a helyszínen megtekinthetik a székesfehérvári Informatikai Kft. berendezéseit is. T évéked vezmény Elek. — A helyi kábeltelevíziós rendszerbe eddig közel 600 lakást kötöttek be. November 30-áig újabb 42 megrendelő jelentkezett. Az igények ismeretében az önkormányzat további részletfizetési kedvezményt ad. Aki az év végéig vállalja, hogy havonta ezer forintot befizet, s amint eléri az ötezer forintot, annak a házába egy hónapon belül bekötik a rendszert. Mindez azokra az utcákra vonatkozik, ahol kiépített hálózat van. Idegenforgalom Gyula. — A Gyula Városi Idegenforgalmi Kamara december 16-án tartja közgyűlését az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Napirenden a kamara eddigi munkája és a jövő évi idegenforgalmi elképzelések szerepelnek. A közgyűlésen részt vesz Sívó Tibor, az Idegen- forgalmi Szálloda és Vendéglátóipari Kamara főtitkára is. Munkanélküliség Gyula. — A nemrégiben készített összesítés szerint 528-an részesülnek munkanélküli-segélyben vagy járadékban, s közülük 31-en pályakezdők. Több munkahelyen, összesen 150 dolgozó foglalkoztatását szüneteltetik. GYULA ÉS KÖRNYÉKE A legdrágább közmű — mondta a szennyvízcsatornáról Kovács Ernő, a Gyulai Csatornamű Társulat elnöke. A társulatot a szükségszerűség hívta életre. Gyulán a ’60- as évek végére, a ’70-es évek elejére befejeződött a vízvezetékrendszer kiépítése. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a szennyvízcsatornázás, de még a ’80-as évek végén is alig haladta meg a 30 százalékos ellátottságot. A kertvárosi részeken egyáltalán nem épültek szennyvízcsatornák. Az első társulat a Törökzugban alakult meg 1988. márciusában. (Azért itt, mert a területen élők 75 százaléka igényelte a közművet.) A társulat célja volt, hogy működését kiterjeszti a többi városrészre is. A törökzugi építkezést követte az Újváros, majd a Románváros első üteme, melyek ’89 végére, illetve ez év áprilisára befejeződtek. Ezután a Krinolin, a Kastélykert, majd legújabban a Románváros második és harmadik ütemének társulati szerveződése zajlott le. A területek szennyvízcsatornázásával 1993 közepére készülnek el, így a társulat fennállásának ötödik évére Gyulán közel 50 százalékos lesz az ellátottság. Drága közmű ez. A Románvároson például a jelenlegi árakon egy ház bekötése több mint 100 ezer forint. Minden telken fogadóaknát alakítanak ki, ezen túl a vezeték kiépítése a tulajdonos gondja. Érdemes áttekintei a támogatás alakulását. 1990 közepéig a beruházáshoz a Vízügyi Alap 20 százalékkal járult hozzá, ha legalább ennyit a tanács is adott. Az alap megszűnésével a támogatás kérdése az önkormányzaté lett. Gyulán magas, 60 százalékos hozzájárulást adnak. S hogy a 100 ezer forintból mégis 60 ezer forintot fizet a lakosság, az elsősorban a kamatterhekből adódik. Az elszegényedés miatt nem kevesen tiltakoznak a csatornázás ellen, ugyanis, ha az érdekeltségi területen élők kétharmada megszavazza, akkor az mindenkire kötelező érvényű lesz. Kovács Ernő azonban úgy látja, csak társulatok létrehozásával oldódhat meg a városban a szennyvízelvezetés problémája. Az önkormányzat teljes egészében nem tudja átvállalni a beruházást, de a helyi érdekeltség megteremtésével nőhet a közműépítési kedv. Számtalan városrész vár még csatornázásra: kezdeményezések mutatkoznak a Kisváros, Magyarváros és Újváros további területein, de ellátatlan még a Németváros, a Kisrománváros, Galbácskert, Újvári, Gyulavári, Szentpálfal- va, Máriafalva. A jelenleg érvényes jogszabályok és a társulati megállapodás szerint többféle kedvezmény adódik. A románvárosi 60 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulást például a lakosság 10 év alatt fizeti meg. A részlet lehet negyedéves és havi, azaz 500 forint. Aki egyösszegben fizeti ki a 60 ezer forintot, nincs hitelkamata, tehát csak 44 ezer forintjába“ kerül. Ha 10 évnél rövidebb idő alatt törleszt valaki, „megússza” a hitelkamat arányos részét. A kamat egyébként mindössze 10 százalékos, a többit a költségvetés fizeti az OTP-nek. A még érvényben lévő minisztertanácsi rendelet alapján a közműfejlesztés után befizetett összegből a költség- vetés az önkormányzaton keresztül visszatérít 15 százalékot. Ezt a társulat évente intézi. Flóri atyánál Eleken Szeptember másodika óta új plébánosa van Eleknek. (Elődje több mint 50 évi szolgálat után nyugdíjba ment.) Perlaki Flórián barátságosan fogad bennünket, s hamarosan kiderül, hivatása céljául is a megértést, a bőkezűen mért szeretetet választotta. — 1973-ban szenteltek pappá — mondja —, több helyen voltam káplán. Elekre kilencévi dombegyházi szolgálat után kerültem. Pap lettem, mert adni szeretnék az embereknek. A legnagyobb dolog, amit adhatok, az Isten maga, de sokszor csak kevesebbet: egy kedves szót, mosolyt... A papságba nagy lendülettel vetettem magam, mindent a legjobb meggyőződésem szerint igyekeztem csinálni, mégis egy idő után úgy éreztem, valami mégsincs rendben. A fordulatot az hozta, hogy találkoztam olyan paptestvérrel, később többekkel, aki saját céljaira se felhasználni, se kipellengérezni nem akart, hanem megpróbált megérteni és elfogadni. Attól kezdve egyre inkább éreztem, hivatásunk lényege annak az Istennek a megélése, aki a „Előző helyemet tegnapi, az elekit mai ajándéknak érzem” Fotó: Kovács Erzsébet Szentháromság, aki nem magányos. Ezzel a lelkülettel jöttem Elekre* — Miért hagyta el Dombegyházát és miért épp idejött? — Szerettem ott, de mi úgy tartjuk, a püspöki rendelkezésben Isten szól. így előző helyemet tegnapi, az elekit mai ajándéknak érzem. Örömmel jöttem és azzal a tudattal, hogy itt olyan emberek várnak, akikhez Jézus küld. Sokakban éreztem szeretetet és nagy elvárást. Bizonyára ez részben elődöm öröksége, részben a társadalmi változások okozzák. Az itteniek sok mindenen keresztülmentek, szeretném megéreztetni, Isten nem felejti el őket, közösen otthont teremthetünk. — Néhány hónap után milyennek látja Eleket? — Nagy múltú falu, kulturális hagyományokkal és értékes emberekkel. Fájdalommal tapasztalom, sokszor rombolják egymást. Ez azonban nemcsak eleki probléma... Hiszek benne, ha hibázik is valaki, mindig újra kezdhet. A másikat elfogadni kell, úgy, ahogy van. Akkor rájöhetünk, valójában egyet akarunk! — Mit csinál szabadidejében az eleki plébános? — Mindent egyforma örömmel próbálok végezni. A nap 24 óráját igyekszem harmonikus egészként megélni. Egyébként néha focizok a gyerekekkel (Dombegyházon játszottam a falu csapatában), sétálok, olvasok, még fát is szívesen vágok... Eleken sokféleképpen szólítják a plébánost. Mivel a szolgálat és a testvériség mellett kötelezte el magát, a legjobban annak örül, ha egyszerűen Flóri atyának nevezik. Kiállítás a Dürer Teremben Érdekes történeti tárlat nyílt a napokban Gyulán, a Dürer Teremben. A megyebéli múzeumok, elsősorban a békéscsabai anyagára építve, sok helyi gyűjtéssel kiegészítve képet kap a látogató a II. világháború kevéssé ismert tényeiről, részleteiről. Bemutatnak magyar, német, orosz fegyvereket, katonai egyenruhákat, koncentrációs táborbéli köpenyt, eredeti fotókat, naplókat, térképeket és sok más tárgyat, dokumentumot. A kiállítás különlegessége a gyulai 20. határvadász zászlóaljról összeállított anyag, amely a zászlóalj egykori tisztjének, Jobbágy Zoltánnak gyűjteményéből való. Nem törekszik teljességre a tárlat: inkább megemlékezés Magyarország 1941 -es háborúba lépésének 50. évfordulóján. A helyi adókról Eleken a közmeghallgatás nyomán nem tervezték a lakosság megadóztatását, felmerült azonban az iparűzési és a vállalkozók kommunális adójának bevezetése. A képviselő-testület december 3-ai ülésén végül mindkettőt elvetette. A költség- vetési tervezet a helyi adókból 3,5 millió forint bevétellel számolt. Kétegyházán a jövő évi költségvetési tervezettel együtt kérték a lakosság véleményét a helyi adókról. Rendelettervezet készült a vállalkozók kommunális adójának bevezetéséről, amelyet a képviselő-testület november 25-ei ülésén nem szavazott meg. így másfél millió forinttal kevesebb kerül a közös kasszába. Lökösházán bizottsági javaslatokra november 18-án falugyűlést tartottak. A közhangulat nem fordult a helyi adók bevezetése ellen: megértették, milyen közösségi célokra kell. A képviselő-testület december 16- ai ülésén dönt a vállalkozók kommunális adója és a lakossági kommunális adó bevezetéséről, melyek mintegy 1 millió forint bevételt hozhatnak. Az egyenruhák, térképek a kiállításon. Érdekes, tanulságos tanulmányozásuk — a gyerekeknek is. Megtekinthető február végéig Fotó: Fazekas Ferenc Halló, Bagyinszki Zoltán! Az elmúlt néhány hét során alighanem sokan megkérdezték Bagyinszki Zoltánt, az Erkel Ferenc Művelődési Központ új igazgatóját, miért csak két évre nevezték ki. —Halló, sikerült valamit megtudni? —Próbáltam informálódni, annyit tudtam meg közvetve, így lehet igaz is, meg nem is, hogy a testületi ülésen valaki felvetette az ötletet, talán hozzá nem értve. És valakik ,,ráharaptak”. Szavazásra került a sor, amiből két év lett. —Ezért a művelődési központ gyors átszervezése ? —Egyébként is fontosnak tartom a változtatásokat: a feladatok elkülönítését, az érdekeltség kialakítását, a felelősség meghatározását. A ház eddig nem igazán hatékonyan dolgozott. Mivel két évet kaptam, nincs sok időm taktikázni és várni, hogy kollégáim közül ki mennyit ér. Úgy döntöttem, megpályáztatom a hat középvezetői állást. Ez lehetőség a házban dolgozó kollégáknak is. Korrekt megoldásnak tartom, hogy a szakmai tudás döntsön. —Hogyan néz ki a szervezeti átalakítás? —A korábbi igazgató, gazdasági és szakmai igazgatóhelyettes felállás helyett elképzelésem, hogy az igazgató után hat középvezető következik. Elég nehéz köztük prioritást mondani, de mégiscsak kulturális intézmény vagyunk, bár ezt nem részletezem a mai feltételrendszerben...Lesz rendezvény-, reklámszervező-, vállalkozási és gazdasági, mozgásművészeti, oktatási és kisközösségekkel foglalkozó, valamint műszaki csoport. —Mi lesz a jelenlegi munkatársakkal? — Számítok rá, hogy kiváló pályamunkákkal jelentkeznek. Amennyiben nem, addig senkitől nem akarok elköszönni, míg nem bizonyított. Tovább dolgozik, mint népművelő. —Duzzada létszám? — Ez csak látszat. A technikai dolgozóknál 10 százalékos leépítést hajtottunk végre. De nem a népművelő takarít, nagyobb munkáknál alkalmi segítőket veszünk igénybe. —Ki bírálja el a szakmai pályázatokat? —Elsősorban én, a szakszervezet véleményét meghallgatva. Amennyiben szükséges, külső szaktanácsadókat is megkérdezek. Eladó a Betlehemes Megyénkben sváb, szlovák, román és magyar néphagyományokból állította össze Gyalogh László művészeti vezető a Cimbora Táncegyüttes és az ifjúsági csoport közös produkcióját. A mintegy 20 perces énekes-táncos előadásnak több mint 50 szereplője van. A gyerekek a betlehemes szokásokat elevenítik fel. A produkció eladó — jelképesnek mondható összegért, amely a Körös Néptánc Alapítványt gyarapítja. A betle- hemezők vállalták, hogy december 23-áig minden délutánjukat, estéjüket erre az előadásra szánják, ugyanis az alapítvány kamathozadéka csak segítséget jelent a néptáncegyüttesek működésében.. Mint megtudtuk, a tőke jelenleg 925 ezer forint, amely másfél év alatt gyűlt ösz- sze 110 forinttól 150 ezer forintig terjedő adományokból. A felhasználható kamat az idén 160 ezer forint volt. (Csak viszonyításképpen: egy pár csizma 8 ezer forint, a javítás az 500-as számnál kezdődik.) Bútor a bolt felében Kónya György olasz konyhabútort is kínál Fotó: Kovács Erzsébet A városban talán a legnagyobb alapterületű üzlet az Uni- verzál bútorboltjáé volt. Most a kirakatüvegeken az olvasható, hogy Darius Üzletház. A városházán megtudtuk, nem szólhattak bele mi nyíljon itt, ugyanis az üzlet tulajdonjoga a vállalaté volt. A bútor amúgy sem tartozik a privatizáció után folytatandó áruk körébe. Lám, a vállalkozó mégis tart bútort... Az út élelmiszereken, háztartási és vegyi árukon, és némi ruhaneműn keresztül vezet. Bútor csak a bolt hátsó felében van, minden talpalatnyi helyet kihasználva. Mint a terület birtokosa, a szeghalmi Kónya György elmondja, bérli az új tulajdonostól a 142 négyzetmétert. (Hogy mennyiért, nem árulja el.) A bútorszakmában dolgozott a szeghalmi áfész-boltban, mint helyettes vezető. Az ottani üzlet megszűnt és próba-szerencse, a nagyobb városba helyezte reményeit. A helyiséget nem hosszú távra kötötte le. Egyedül dolgozik. Igyekszik minél több és többféle bútort bemutatni, hisz drága a bérleti díj. Sűrűn cseréli az árut, előrendelést vesz fel és megpróbál olcsóbb lenni a többi üzletnél, beleértve a békéscsabai és orosházi boltokat is. Az olcsóbbságot a nagykereskedelem kiiktatásával éri el. Állítja, van piaca a bútornak: keresik a kárpitozott garnitúrákat, az elemes konyhabútort. A szekrénysort kevésbé. Csak hát „a pénz nehéz helyen van”, ez teszi kockázatossá a vállalkozást.
