Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-29 / 280. szám

1991. november 29., péntek Szerkesztő: Papp János. Telefon: (66) 27-844 és Csorvás 14 Röviden... A költségvetésről Csorvás. — Az önkormány­zati testület 27-én, szerdán köz­meghallgatást tartott, amelynek keretén belül véleményt cserél­tek a lakossággal az idei adó felhasználásáról és a jövő évi költségvetés előirányzatairól. Ugyanezen a fórumon számta­lan vélemény hangzott el a tele­pülés fejlődésével kapcsolatos egyéb dolgokról. Falugyűlés lesz Kardoskút. — December 2- án 18 órakor a helyi művelődési ház nagytermében falugyűlést hirdetett a község önkormány­zati testületé. Napirendként a képviselő-testület beszámol az eddig végzett munkáról, a költ­ségvetés idei lezárásáról, vala­mint szóba kerül a jövő évi bevé­telek és kiadások számbavétele is. Mellbedobással Orosháza. — A megyében már rendeztek olyan versenyt, ahol a szebbik nem mellbedo­bással, azaz mellbemutatással nyerhet babérokat. A Hotel Al­föld diszkóbárjában december 14-én, szombaton 23 órától női mellszépségverseny lesz". A ren­dezvényre a helyszínen lehet nevezni, részletesebb felvilágo­sítást Nédó Géza; az est me­nedzsere ad. Nem fizetnek adót N agy szénás.—Körültekintő elemzés után, a lakosság véle­ményének kikérése alapján úgy döntött az önkormányzat, hogy nem vet ki jövőre sem helyi adót. A képviselő-testület bízik ab­ban, hogy eddigi bevételeik és kiadásaik szigorú mederben tar­tása lehetővé teszi az intézmé­nyek zavartalan működtetését. Ki nyer ma? Orosháza. — A címben jel­zett kérdésre megkapjuk a vá­laszt ma délelőtt az Univerzál Műszaki Áruházában. Ugyanis a népszerű zenei rádiós vetélke­dőt innen közvetíti a Magyar Rádió. Politikai fórum Orosháza. — Az MDF váro­si szervezete december 3-án 18 órakor a Pacsirta utcai pártház nagytermében nyílt taggyűlést tart. A politikai fórum vendégei: Varga Zoltán országgyűlési képviselő, Szokodi Sándor al­polgármester (az MDF korábbi két helyi elnöke), illetve a mos­tani MDF-elnök, Pleskó Pál, va­lamint dr. Varga István, az MDF országos választmányának tag­ja. A rendezők várják az érdek­lődőket. A fotókat Fazekas Ferenc és Szűcs László készítették OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Kevesen, de eredményesen Hajdú József: Mi már elvetettünk 500 hektárnyi búzát Valahogy így lehetne megfo­galmazni a nagykopáncsi Kos­suth Tsz tevékenységét, s idei eredményességüket. A 69 aktív tagot és 73 nyugdíjast számláló szövetkezet 2300 hektáron gaz­dálkodik, s ebből a területből 450 hektár az úgynevezett tagi tulajdon. A termőföld errefelé nem túlságosan kedvez a gaz­dálkodóknak, hiszen aranykoro­na-értéke jóval a Békés megyei átlag alatt van, mindössze 18,5 aranykorona. — Keményen megdolgoznak tagjaink a jövedelmükért — kezdi beszélgetésünket Hajdú József tsz-elnök. — Nem pa­naszkodhatunk az idei évre, a termelőszövetkezet 48 mázsa őszi búzát irányzott elő egy hek­tárra, s 48,5 mázsát termelt, rep­céből 18 mázsa esett egy hektár­ra, amelyből 15 vagont sajnos nem tudtunk eladni, de 45-öt igen. Hagyomány még nálunk a fűszerkömény termesztése, amelyből átlagosan 9 mázsa ju­tott egy hektárra. Zabot vető­magként termesztettünk, sajnos az akkori aszályos időszak miatt csak 29 mázsás átlagot tudha­tunk magunkénak. A háztáji gazdaságban mákot és hibárcirkot termesztettek ve­tőmagnak. Régi hagyomány már, hogy a tagok saját földjeik kiegészítésére bérelhetnek a szövetkezettől, s idén többen él­tek ezzel a lehetőséggel, mint­egy 55 hektárt vettek így bérbe. A szövetkezet vállalta a talajelő­készítést, a vetést, vegyszere­zést, betakarítást és segít az érté­kesítésben is. A tsz tagjainak a végelszámoláskor kell fizetési kötelezettségeiknek eleget ten­ni. Az állattenyésztés területén Nagykopáncson a juhászat a jel­lemző, amelyet évek óta igyek­szenek visszafejleszteni. A hús, valamint a gyapjú ára olyan alacsony, hogy a nagyüzemi ter­melés nem lehet kifizetődő. — A márciusban lenyírt gyapjút csupán szeptemberben ígérték kifizetni, s akkor is mindössze 45 forint/kilogram- mos áron. Hogy a különbséget érzékeltessem: 1989-ben 142 forintot adtak egy kiló gyap­júért. A bárányt nagy nehezen el tudjuk adni, de itt is 30-40 napot kell várnunk, amíg az ellenérték a szövetkezet kasszájába ér. Ma 1600 juhot tartunk, négy évvel ezelőtt 4 ezret neveltünk — folytatja az elnök. A termelőszövetkezetnek pénzügyi gondjai nincsenek, kínosan ügyeltek arra, hogy hi­telt ne kelljen igénybe venni. Kintlévőségük azonban bősége­sen akad. A jövőt tartották szem előtt, s nem törődtek a szövetke­zeti törvény körüli bizonytalan­ságokkal, a szövetkezetek szá­mára kényszerként előírt átala­kítással, s már túl vannak az alapműtrágyázáson, búzából megvették a jövő évi vetőmagot, sőt saját termelésű vetőmagju­kat is előkészítették. Nem za­varja a szövetkezetét a kárpótlás sem, nagyon kevesen jelezték eddig, hogy saját földjükön kü­lön kívánnak gazdálkodni. Töb­ben vannak azok, akik a nagy­üzemi termelés előnyeit szeret­nék ezután is kihasználni. A tagság elégedett az elért ered­ményekkel: az 1990-es bérfej­lesztés az idén meghozta ered­ményét. Tavaly 153 ezer forint átlagkereset jutott egy dolgozó­ra, az idén átlagosan 20 százalék bért fejlesztettek. Az 1991-es nyereség is 1 millió forint körül lesz. Zárszámadáskor feltéte­lezhetően még jutalom címén is kerül néhány forint a tagok zse­bébe. „Áldott aki az Úr nevében jön” A saját munkájukon túlmenően több mint 300 ezer forinttal járultak hozzá a csanádapácai hívek ahhoz, hogy a templom ilyen szép lehessen Csanádapáca. — 153 éves a katolikus templom, amelyet kí- vül-belül teljesen felújítottak. Az ünnepélyes templom­szentelésen Gyulai Endre me­gyéspüspök celebrált ünnepi istentiszteletet. A címben jelzett felirat várta és köszöntötte a zsú­folásig megtelt templomban a csanádapácai híveket. A püspök úr “bevezetőjében köszönetét mondott azoknak, akik személyes közreműködé­sükkel és anyagi támogatásuk­kal segítették a templom hely­reállítását. A kívülről és belülről egyaránt megszépült, s a kora­beli állapotoknak megfelelően restaurált szenthely vélhetően Gazdagodó falu Kardoskút. — Az önkor­mányzat legutóbbi ülésén dön­tött arról, hogy a víz- és csator­namű vállalat tulajdonát képező helyi vízmüvet a jövőben saját­jaként fogja üzemeltetni, mely­nek a formáját ezután dolgozza ki a polgármesteri hivatal. Elfo­az eddigieknél többeket vonz majd a hit gyakorlására. — Krisztus királyunk ünnepe és az oltár szentelése között van- e valamilyen összefüggés? — tette fel a kérdést a megyéspüs­pök. —Jézus megváltotta a vilá­got, saját magára vállalta az emberiség bűnét, s hirdette a szeretetet. Minden misében megjelenik a felfeszített Krisz­tus, s úgy néz Csanádapáca né­pére. A püspök kifejezte reményét, hogy a családok nagyobb gya­korisággal látogatják majd a templomot mint korábban, s el­hozzák magukkal gyermekeiket is, hogy megismertessék velük az igazi hitet, s Isten igéjét. gadták azt is, hogy a közvilágí­tás korszerűsítésére új világító- testeket szerelnek fel, közel 960 ezer forint értékben. A hódmezővásárhelyi Erzsé­bet Kórház alapítványára, amely a kakasszéki gyógyinté­zet technikai felszereltségét bővíti, korszerűsíti, 10 ezer fo­rintot fizet be az önkormányzat. Olcsó szénvásár Orosháza. — A Tropika Kft. üzemelteti a Temető út 4. szám alatti szénelárusító helyet, amelyben a Haldex Rt. is közre­működik. Ezen a területen mint­egy 3000 tonnányi szén áll ren­delkezésére a kis- és nagybani vásárlóknak. A termék I. osztá­lyú minőségű lengyel portéka. A kisnyugdíjasoknak, miként a kft. ügyvezetője, Nagy András elmondta, 1992. január 1-jétől hitellevélre is adnak szenet, s még ingyen házhoz is szállítják. Szeretnék a régi tüzelőutalvá­nyokat valamilyen új formában — ez lehet a szénjegy vagy hi­tellevél — meghonosítani, hogy így segítsenek a kispénzű lako­soknak. Ma az itt vásárolt szén ára átlagosan 150 forint mázsán­ként, amely a környékbeli tüzé- pek árainál jóval alacsonyabb. Lazac az asztalon Orosháza. — A hétvégén már 9 órakor arra vártak a helyi­ek, hogy kinyisson a Hotel Ál­föld étterme, s megtekinthessék a házigazdák hidegkonyhai bemutatóját. A rendezvény folytatása a tavaly elkezdett so­rozatnak, amelynek keretében mutatták be az Álföld szakácsai és cukrászai, hogy a korszerű táplálkozás keretén belül ho­gyan lehet változatosan sütni, főzni. Szinte képtelenség felsorolni azokat a hidegkonyhai készít­ményeket, amelyeket a bemuta­tón láttunk. Volt itt töltött hát­színszelet, libamájjal töltött bor­júcomb, aszalt szilvával tűzdelt pulykamell, töltött tojások, sajt­tál, lazactál és még sok minden egyéb. Tercsi József főszakács büszkén mondta, hogy a kiállí­tott termékeket a ház szakembe­rei készítették, mindenféle kül­ső segítség nélkül. A szakácsok: Dér József, Bacsa Sándor, Ta­Bizonytalanságban Mezőgazdasági jellegű megye lévén olva­sóink java részét lefoglalja a kárpótlással és a termelőszövetkezetek jövőjével kapcsolatos kérdés. A meghosszabbított kárpótlási igé­nyek benyújtása kedvezett azoknak, akik az egyébként is megterhelt illetékhivatal előtt napokig sorban álltak, hogy tulajdonukról hiteles bizonylatot állíttassanak ki. Az ő igé­nyeik valószínűleg jövő tavasszal, sőt talán még ősszel sem teljesülhetnek, hiszen a gya­korlati kivitelezés még az elbírálás után várat magára. Nem várhat viszont a föld, amely nem törődik a törvényalkotás prob­lémáival, s nem tud várni az igények elbírálásával sem. A mezőgazdasági nagyüzemek sorsa is bizonytalan, hiszen a szövetkezeti törvény megalkotása még várat magára, s aki bizonytalan, az nem végez talajművelést, nem veti el a jövő évi gabonát, nem műtrágyáz, nem vegyszerez, mert nem tudja, hogy a sajátját gyarapítja-e vagy mások malmára hajtja a vizet. A bizonytalanság megbénítja a legtöbb nagyüzemet, s csak az igazán erősek engedték meg maguknak, hogy az őszi búzát elvessék. S tervezzenek határozott kiadásokat, esetleg beruházá­sokat. Mindkét réteg, a magángazdálkodó és a szövetkezetben ter­melő is a földből kíván megélni, ám a politika nem kíméli egyik felet sem. Hiába a jó szándék, ha a kivitelezés csúszik, vagy a törvényhozás politikai okokból mondva csinált törvényi szabá­lyozást kíván ráültetni a téeszekre. Egyik sem igazi megoldás, hiszen a magyar paraszt nagyon jól tudja mit és hogyan termel­jen, ha hagyják, és elég önálló ahhoz is, hogy megválassza magának azt a formát, ahogyan a leghatékonyabban tud gazdál­kodni. P sj rDS'ZOT skola? Főzés előtti bevásárlás. A lányok krumplit és zöldséget vásárol­nak. Ebből is vizsgázni kell Orosháza. — A városban a mezőgazdasági szakközépisko­la gazdaasszonyképző szakának hallgatói a közelmúltban tettek negyedéves vizsgát. Azt hi­szem, hogy ez az az időszak, melyet egy diák sem vár kitörő lelkesedéssel. Bár ami ezt az is­kolát illeti, itt még a vizsgák is másként zajlanak. Az első fel­adatuk az ide járó huszonéves lányoknak az volt, hogy készít­senek egy komplett ebédet, s a „vaskalapos” bizottság szemeit és testsúlyát hizlalva bizonyít­sák rátermettségüket. A tanári kar az értékeléskor a konyhában történő megjelenést, a főzés menetét, a terítést, a tálalást, s nem utolsósorban a minőséget ellenőrizte. A varrásvizsga sem volt izga­lomtól mentes. Az elméleti teszt után gyakorlati bemutató követ­kezett, melyet a házi varrás, kö­tés, tűpámakészítés és egyéb varrási eljárás osztályozása kö­vetett. A pontozás utolsó fázisát az előre elkészített szebbnél szebb pulóverek, térítők alkot­ták. A lányoknak ezen kívül ker­tészeti ismeretekből, állatte­nyésztésből, gépírásból, számí­tástechnikából, háztartás- gaz­daságiam számításokból és jogi ismeretekből kellett számot adni tudásukról. A negyedéves be­számoló jól sikerült, a leendő gazdaasszonyok 4,4-es átlaggal feleltek meg a követelmények­nek. Ez a teljesítmény erőt ad a nevelőtestületnek és a hallga­tóknak is, hiszen Orosházán gazdaasszonyképzés eddig még nem volt. Jancsura Ildikó A háziasszonyok által is elkészíthető finomságok közül talán a legérdekesebb a bolti felvágottakból és az egyszerűen hozzáfér­hető kellékekből előállítható termékek arattak nagyobb közön­ségsikert kács László, Dobos Tibor és öt tanuló, a cukrászok: Varga An- talné, Tornya András, Trelle- gyik József, Máté Pálné, s szin­tén a szakácstanulók voltak. Ez utóbbiak a hagyományos vaj­krém helyett főttkrémes torták­kal és süteményekkel szerepel­tek a kiállításon. Bemutatásra került a hatlovas, grillázsból készült lakodalmas hintó is, amelyet a környékbeliek sűrűn rendelnek. A helyszínen tombolát is áru­sítottak, amelyből — mint mon­dották — épp csak fedezik a bemutató költségeit, ám a kö­zönség a kiállított termékek mindegyikét hazavihette, amennyiben az ő számát sorsol­ták ki. A helyieknek a nyere­ményt házhoz szállították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom