Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám

1991. november 18., hétfő Röviden Hangverseny­sorozat Orosháza. — A Nemzeti Fil­harmónia hangversenysorozata keretén belül november 29-én 19 órakor a Békéscsabai Szim­fonikus Zenekar mutatkozik be a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében. Vezényel: Gémesi Géza, közreműködik: Bálint János fuvolaművész. Soron kívüli ülés lesz Kardoskút. — A Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat felügyelő bizottsága, valamint a Békés Megyei Va­gyonátadó Bizottság a megyei víz- és csatornamű vállalat va­gyonának átadásával és működ­tetésével kapcsolatban konzul­tációt tartott. A polgármestere­ket megfelelő információval igyekeztek ellátni, hogy a terü­letükön működő helyi vízmüvet melyik település hogyan mű­ködtesse tovább. Ebben az ügy­ben még november 20-áig soron kívüli ülést tart a kardoskúti kép­viselő-testület. Katolikus hírmondó Csanádapáca. — Ezen a hé­ten jelent meg a Csanádapácai Katolikus Hírmondó idei har­madik száma. A szűk körben terjesztett egyházi lap tájékoz­tatni igyekszik a pápa magyar- országi látogatásáról, bemutatja továbbá a 150 év alatt működő plébánosok névsorát és a Csa- nádapácán eltöltött szolgálati idejüket, majd Durajda Erzsébet beszámol a helyieknek arról, hogyan érezték magukat a kis­cserkészek a Pilisben tett látoga­tásukkor. Kiállítás Orosháza. — A Petőfi Mű­velődési Központ előcsarnoká­ban december 10-éig tekinthető meg Pribék Endre festőművész képkiállítása. ✓ Újság a piacon Csorvás. — Számtalan ol­vasnivalót kínál a Csorvási Hír­adó a község olvasóinak. A no­vemberben megjelenő példány­ban olvashatnak arról, hogyan zárta mérlegét a Csorvásiak Ba­ráti Társasága, s hogy sikerült a csorvási búcsú. Kasuba István, aki szívesen foglalkozik írásai­ban a település múltjával, ebben a számban arról ad hírt, hogy a Zinger varrógéphálózat ügynö­ke hogyan szervezte be annak idején a csorvási asszonyokat vevőkörébe. A cikk mellé képil­lusztrációt is közöl a lap, ame­lyen sokan felismerhetik szülei­ket, nagyszüleiket. Dr. Csanádi József állatorvos a kistermelők­nek ad hasznos tanácsokat rendszeresen, most a sertésor- báncról ír. OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Orosháza Olcsón A városban a tiszti klub min­dig egy misztikus vendéglátó- egységnek számított. Csak a fegyveres erők tagjai és a tagsá­gi igazolvánnyal rendelkezők léphettek be, sőt még belépője­gyeket is szedtek. Mára azonban a viszony megváltozott, s a klub helyzete is átalakult. Az idén július elseje óta Abonyi Zoltán vállalkozó kibérelte a létesít­ményt. — Teljesen új üzletpolitiká­val és elképzelésekkel vágtam bele a vállalkozásba. 150 sze­mély részére folyamatosan biz­tosítunk közétkeztetési lehető­séget, hétvégi rendezvényeink­re, táncos és zenés estekre, vala­mint klubok működésének tá­mogatására szövetkeztünk, megteremtve azt a lehetőséget is, hogy akik a biliárd, sakk és kártyajátékoknak hódolnak, ők és jól Abonyi Zoltán: — Olcsón és jól, nekem ez az üzletpoliti­kám is megtalálhassák a kedvükre valót — tájékoztat Abonyi Zol­tán. Nyolc helyiség, köztük étte­rem, bár, eszpresszó, társalgó, tv-szoba, jó idő esetén kerthelyi­ség várja a vendégeket. Az étte­rem vezetője különösen a klub konyhájára büszke. Bár a vállal­kozás legnehezebb szakaszát jelentette, hiszen a konyha fel­szerelését teljes egészében hi­telből kellett megvásárolnia, ami hosszú távon komoly anya­gi kiadást jelent az üzletember­nek. A látogatottsággal elége­dett a bérlő. Bár, mint mondotta, a régi beidegződések nehezen áthidalhatóak, s hiába nem szed­nek belépőjegyet, nehéz az em­berekkel tudatosítani, hogy ez is ugyanolyan nyitott vendéglátó­ipari egység, mint az összes töb­bi a városban. — Talán csak annyiban kü­lönbözünk, hogy áraink alatta maradnak a hasonló kategóriájú orosházi üzletek árainak. Széle­síteni kívánjuk szolgáltatásun­kat, tekepályát építünk a kerthe­lyiségben, januártól hal- és vad­választékunkat bővítjük, ennek jelenleg a hűtőkapacitás oldalát teremtettük meg — fejezte be beszélgetésünket Abonyi Zol­tán. Csorvás Kardoskút Sok a szesz, kevés a cipő A nagyközség önkormányzata legutóbbi ülésén a lakosság keres­kedelmi ellátásáról és az ipari jellegű szolgáltatások milyenségéről tanácskozott. Csorváson a vállalkozói tevékenységet az egyéni és a társas gazdálkodási formák keretén belül lehet figyelemmel kísérni. 161 egyéni vállalkozót tartanak a faluban nyilván, akiknek száma a jövőben mindenképpen emelkedni fog. Erre lehetőséget teremt az idén elfogadott, vállalkozásról szóló új törvény. Ugyanis a személyi és tárgyi feltételek megléte esetén az önkormányzat minden további nélkül kiadja az egyéni vállalkozói igazolványt. Közel egy év alatt 98 ilyen új vállalkozást jegyeztek be. A település jellegéből adódóan különösen a mezőgazdaságban próbálkozók száma emelkedett, akiket sajnos a piaci viszonyok nem igazán támogatnak. Hiány van ruhatisztítóból, fényképészből, cipészből és pékből, megfelelő színvonalú az ellátás kőműves, teherfuvarozó, asztalos és fűtésszerelő tekintetében. A kereskedelem területén a vállalkozók szintén kiegészítik a vállalatok és a szövetkezetek által nyújtott szolgáltatásokat. Élel­miszerbolt a falu minden területén, elérhető közelségben található, ám szűkebb a választék ruházati és cipőipari kínálatból, hiszen ezekért a mai napig is többen a környező városokba utaznak. Túlteng viszont azoknak a száma, akik palackozott szeszesitalokat árusíta­nak, pontosan 14 ilyen vállalkozó tevékenykedik, és szintén szem­betűnő az italboltok és a kocsmák magas aránya. Az egyensúly megteremtése érdekében az önkormányzat tervezi a hiányt pótló vállalkozások egyéb módon történő támogatását. Egy éve, hogy átalakult Nagyszénáson az Áfor autójavító részle­ge. Ma kft. formában, kibővített szolgáltatással áll a környék autósainak a rendelkezésére. Megőrizte korábbi tevékenységé­ből a teherautók és tartálykocsik javítását, az ÁDR-vizsgázta- tást, ugyanakkor személygépkocsik szerelését, fényezését, diag­nosztikai beállítását is vállalják. Az utóbbi időben kétütemű Trabant, Wartburg, Barkas gépkocsik motorjához szerelnek korszerű, ólommentesítő berendezést. A kft. éves tevékenysége a mérlegadatok szerint nyereséges, s az ott dolgozók anyagi viszo­nyaiban is látszik az eredmény Csak a helyieknek A község önkormányzata az intézmények zavartalan működ­tetése, a település fejlesztése, valamint a helyi közszolgáltatá­sok szinten tartása érdekében, bevételei növelése céljából he­lyi adót vezet be. Az adó formá­ja, vállalkozók kommunális adója, amely olyan kötelezett­séggel terheli a magánszemélyt, ha belföldön, saját nevében és kockázatára haszonszerzés cél­jából üzletszerű gazdasági tevé­kenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, aki­nek tevékenységét bármely adó­törvény vállalkozási tevékeny­ségnek minősít, valamint azt a jogi személyt vagy egyéb szer­vezetet, amely üzletszerű gaz­dasági tevékenységet folytat. A kommunálisadó-kötelezettség független attól, hogy a vállalko­zó székhelye vagy csupán telep­helye található a község illeté­kességi területén. Az adó mértéke a foglalkoz­tatottak létszámára vetítve 2000 forint alkalmazottanként. A ren­delet 1992. január 1-jén lép ha­tályba. Csanádapáca Felszentelés Mint már korábban hírt ad­tunk róla, Csanádapácán a kato­likus templom külső tatarozása után a belső átalakításhoz is hozzákezdtek. A kegyeletes szertartásra november 24-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kerül sor, amikor a dr. Gyulay Endre megyéspüspök felszenteli az új szembemiséző oltárt, majd há- laadő istentisztelet lesz. Az ünnepélyes alkalom előtt akatolikus hírmondóban megje­lent a Katolikus Néplap pesti, 1859. november 6-ai tudósítása az akkori templomszentelésről. Részlet az írásból: „Mai napra virrasztón fel az Úr. Az égiek is örülni látszottak e napon; mert a különben esős évszakban oly tisztán mosolyog­va alá a kék ég felhőtlen ívéről a nap, mintha arany sugaraival felszívni akarná az örömköny- nyeket, melyek e napon a hívek szemeiben gyémántként ra­gyogtak... A templomszentelési ünnepen Martinszky József ol­dalkanonok úr tolmácsolta ke­gyes főpásztorunk atyai sza­vait...” Ha nem is ilyen szépen, mint annak idején a korabeli sajtó tet­te, de mi is igyekszünk az ese­ményről méltóképpen beszá­molni. S így is lehet A vállalkozások korát éljük, ám ez nemcsak óhaj, hanem legtöbb esetben kényszerként is megfogalmazódik azok számára, akik erre az útra lépnek. Leg­többjük közös gondja, hogy nincs kellő tőkéje ahhoz, hogy önállóan elindulhas­son, bármilyen tevékenység felé. Több lehetőség is kínálkozik a megoldásra. Ha nagyban gondolkodunk, a legké­zenfekvőbb—ennek látjuk környezetünk­ben gyakorlati példáit is —-, a meglévő gazdasági egységeket átalakítani korszerű társasági formák­ká. A régi vállalatokból kft.-k, rt.-k alakulnak, a szövetkezetek­ből gazdasági munkaközösségek stb. Az egyéni vállalkozók számára ez az út nehezen járható. Ok tevékenységük elkezdésé­hez legtöbb esetben hitelfelvételre kényszerülnek. Nem kell ecsetelnünk, ez megjelenik termékeik árában, és a szűkített költségvetés ellenére is kíméletlen erőfeszítésre kényszeríti az adóst. A harmadik lehetőség külföldi partnert keresni ahhoz, hogy elkezdhesse önállósulásának folyamatát. Itt megint ki­szolgáltatott helyzetbe kerül, hiszen pénze legtöbb esetben csak a külföldinek van, s a hazai szakember tudását, munkaerejét, esetleg telephelyét adhatja a vállalkozásba. Orosházán azonban ettől eltérő példákat is lehet találni. Ilyen a Tropika Kft. tevékenysége, amely úgy indult, hogy a tulajdonosok önmaguknak teremtettek munkalehetőséget hitel- felvétel nélkül, saját anyagi erejükből, és családjuk áldozatvál­lalásából kovácsoltak tőkét. Minden egyes tulajdonos egyben munkavállaló is, s egy-egy üzletrészük, bár külön-külön nem nagy összegű, de így együtt a sok megsokszorozta a kicsit. Ma törzstőkéjük több mint tízszerese az alapító tökének, s forgó­alapjuk is több tízmillió. Nem tartoznak senkinek, így áraik alulmaradnak a piacon megjelenő összes hasonló termék árai­hoz viszonyítva, tehát nem csoda, hogy a kis- és nagyvállalko­zók inkább tőlük vásárolnak, mint másoktól. A vállalkozás napról napra gyarapszik, s a tagok szemlélete is gyökeresen megváltozott azóta, amióta nem az állami szektorban tevékeny­kednek, hanem a sajátjukban. így is lehet, csak akarni kell, s megtalálni hozzá a megfelelő társakat. Az eladósodás nem lehet sem eszköze, sem megoldása • egy vállalkozás elindításának, mert a pénz utáni hajsza, s a tartozás megfizetésének kényszere hosszú időn keresztül nem kecsegtet nagy babérokkal. Jobb az úton kis lépésekkel elindul­ni, de önállónak megmaradni. P. "-ff MSZP-s jótékonysági est Orosházán A Magyar Szocialista Párt városi szervezeténél hagyo­mánynak számít, hogy egy év el­telte után az elnökségi tagok váltják egymást az elnöki posz­ton. Legutóbbi ülésükön Fetser Jánost választották meg ügyve­zetőnek. Miként megtudtuk, Bozsár Lajos (ő volt az előző ügyvivő) munkájával teljesen elégedettek voltak, hiszen az ezt megelőző egy évben az ő veze­tése alatt sikerült a szocialisták­nak a hullámvölgyből kikerülni. Számtalan sikeres rendezvé­nyük volt, jelezve, hogy a párt szimpatizánsainak a száma nap­ról napra növekszik. Most a so­ron következő feladatokról tájé­kozódtunk Fetser Jánostól. — A közelmúltban elindítot­tuk a Szocialista esték sorozatot, amelynek keretén belül egy-egy neves előadót mutatunk be, s ő pedig aktuális politikai kérdé­sekről tart vitaindítókat. Nem titkolt szándékunk a tagtoborzás sem. Legközelebb a művelődési ház koncerttermében, november 22-én, pénteken Nagy Attilát, később, decemberben Vitányi Ivánt, majd januárban Bossányi Katalint várjuk — mondta az ügyvezető elnök. A novemberi szocialista estén Nagy Attila után fellép Ayala—Brindisi humorista pá­ros, melyre a belépőjegy ingye­nes, így kedvezve a munkanél­külieknek és a fiataloknak. Eh­hez a jótékonysági esthez kap­csolódik a „Mindenkinek le­gyen egy boldog karácsonya” akció, amelynek keretén belül a rászoruló gyerekeknek gyűjte­nek karácsonyi ajándékra valót.-- Az ilyen fajta politizálást csak az első lépésnek szánjuk, s terveink szerint más politikai szervezetek bevonásával a szo­ciális jellegű munkánkat erősí­teni fogjuk. A legközelebbi el­nökségi ülésre egy évre szóló feladattervet készítek, s ennek megvitatása után határozzuk majd meg a szocialista párt helyi politikáját. Annyit már minden­képpen kijelenthetek, hogy az eddigieknél bátrabban, s határo­zottabban politizálunk. Kevés­bé leszünk visszafogottak, nem lesz olyan várospolitikai kérdés, amelyre ne reagálnánk — jelen­tette ki Fetser János. Az ellenzéki pártokkal az MSZP a jövőben nagyobb ösz- szefogásra törekszik. Úgy gon­dolják, hogy az ország építése és Orosháza politikája szempont­jából is igen fontos, hogy alap­vető kérdésekben konszenzus alakuljon ki a parlamenti pártok között. A cél elérése érdekében a párt elnökségét agilis, Fiatal tagokkal erősítették meg, akik szemléletükben és munkamód­szerükben is változást hozhat­nak. Vagyonnevesítés Nagykopáncs. — Hajdú Józsefi téesz elnök arról tájékoztatott bennünket, hogy a 2300 hek­táron gazdálkodó szövetkezet 69 aktív és 73 nyugdíjas dolgo­zója legközelebbi, decemberi közgyűlésén dönt majd arról, hogy miként nevesítsék a közös vagyont. Az előzetes elkép­zelések szerint a teljes érték 50 százalékát kívánják tagi tulaj­donba adni úgy, hogy a le­dolgozott munkaidőt és a kapott munkabért 50—50 százalékos arányban veszik figyelembe. A felvételeket Kovács Erzsébet és Szűcs László készítette

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom