Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám

KÖRKÉP 1991. november 15., péntek Pisztoly vagy hasábrádió? Egyelőre még tart a Budapes­ti Ügyészségi Nyomozó Hiva­talnál a vizsgálat: pisztoly vagy hasábrádió volt annak a kor- mányőmek a kezében, akit egy német rendszámú autó vezetője jelentett fel. Az eset még szep­tember l-jén történt az M 7-es országúton, ahol Kupa Mihály saját kocsiját kísérte a kor­mányőrség két Mercedese. (Mint emlékezetes, a pénzügy- minisztert abban az időben, a szerencsi képviselői választá­sok előtt megfenyegették, s ezért kapott különleges védel­met.) Fegyvertartók, ketyeg az óra! A fegyvertartásról nemrég megjelent kormányrendelet ér­telmében mindazok, akik 1991. október 1-je előtt szereztek gáz­vagy riasztófegyvert, november 30-áig kötelesek annak tartására engedélyt kérni, vagy pedig a rendőrségen leadni — mondta az MTI-nek csütörtökön Suha György rendőrségi szóvivő. Október 1-je után ugyanis már csak engedéllyel lehet ilyen esz­közöket tartani. A gáz- és riasztó fegyverek engedély nélküli tartásáért 10 ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Akik azonban a megadott időpontig jelentkez­nek az állandó lakóhelyük sze­rinti illetékes rendőrkapitánysá­gon, mentesülnek a szabálysér­tési felelősségrevonás alól. Büntetik Budapestet Demszky Gábor főpolgár­mester a csütörtöki fővárosi közgyűlés kezdése előtt meg­beszélést folytatott Kádár Béla miniszterrel az expo kérdéséről. Megállapította: számos igazta­lan vád éri a fővárost az expo- ügyben elfoglalt álláspontja miatt. Ezzel összefüggésben ki­fejezte azt a reményét, hogy nem büntetik majd tovább a fővárost expo-álláspontja miatt. Szigorított engedélyezés A magyar kormány rendeleti úton megszigorította a vegyi, biológiai fegyverek, illetve azok előállításához szükséges anya­gok, eszközök forgalmának el­lenőrzését. A mostantól,‘a COCOM elő­írásainak megfelelően tovább szigorodó ellenőrzés kiterjed azokra a mezőgazdaságban használatos vegyi termékekre, amelyek egyúttal biológiai fegyverek alapanyagát is képez­hetik. Suzuki: hamar jött Vízen és szárazon 12 ezer ki­lométert utazott az a gépszállít­mány, amely szerdán az éjféli órákban érkezett meg az Eszter­gomban épülő Suzuki gyárhoz. Augusztus 28-án indították út­nak Japánban a magyar gépko­csi-összeszerelő üzem első 3500 tonna súlyú présgépének első egységeit. A gyárban csak november 15-ére várták a szál­lítmányt, amely a programozód­nál korábban ért célba, és még nem fejezték be a gyáron belül a csarnokhoz vezető út építését. Szlovák irodalomtanítás — új módszerekkel A szlovák nyelv és irodalom tanításának új módszereiről hallhattak a hazai szlovák sza­kos tanárok azon a konferen­cián, melyet tegnap rendezett Békéscsabán, a Megyei Könyv­tárban az Országos Közoktatás­fejlesztési Iroda, valamint a Békéscsabai Szlovák Gimná­zium, Általános Iskola és Kollé­gium. Délelőtt dr. Marián Lapit- ka, pozsonyi lektor arról tartott előadást, hogy a társadalmi át­alakulás milyen változásokat hozott a szlovákiai irodalom­ban, egyes szerzők és művek megítélésében, s mindez ho­gyan tükröződjön a nemzetiségi oktatásban. Délután Pecsenya Edit, a vendéglátó iskola igazgatóhe­lyettese ismertette azt az új nyelvoktatási módszert, melyet a békéscsabai pedagógusok dol­goztak ki, s most kezd elterjedni Magyarországon. A vendégek megismerkedhettek az iskola nyelvi laboratóriumával, az ok­tatáshoz nélkülözhetetlen hang­anyaggal. A kötetlen beszélgetésre is módot adó konferenciára meg­hívták a nemzetiségi szerveze­tek képviselőit, valamint szlo­vákot tanító román és jugoszláv pedagógusokat. g. k. Frakcióellenzők A független kisgazdapárt bé­késcsabai szervezete tarthatat­lannak tartja azt az állapotot, amely a pártvezetés és a frakció között mind élesebbé válik. El­képzelhetetlen, hogy a parla­menti frakció — véleményük szerint önző, önös érdekeket szolgálva — ne a kisgazdapárt vezetésének és főleg tagságá­nak megfelelően működjék. Véleményük szerint a frakció nem valósította meg az ígért re­privatizációt (csak csúfos licit kárpótlási törvényt), a rendszer- váltást és nem a tagság érdekei­nek megfelelően politizál. „Mi a fenti eljárásban nem kívánunk részt venni, nem vagyunk haj­landók támogatni egy pártáruló politikát” — hangoztatják a bé­késcsabai kisgazdák. Váci utcai változatok 2. Női fehérneműüzlet előtt álldogálunk. Ez igen, itt aztán van választék! „Melyiket szeretnéd?” Melltartó 3000 Ft, harisnya 15 000 Ft, alsónemü 1500 Ft... „Kedvesem, ugye van még mit felvenned?”... * Rajz- és festőművészek dideregnek a novemberi szélben. Kétezerért örökítik meg a halandót (bale­kot?). Én inkább fényképezek... Rajz- és festőművé­szek dideregnek a novemberi szélben... —ige— Vagyont a tsz-tagoknak! '1—1 S I • • • / Fák jövés­menése Orosházán Az utóbbi hónapokban Oros­háza több pontján fametszése­ket hajtottak végre. Soós Béla városi főkertésztől megtudtuk, hogy az idős, értékes fák meg­mentése mellett a közeljövőben nagyszabású fakitermelést és fapótlást végeznek. A Kossuth téren épületre és emberre egy­aránt veszélyes nyárfákat kell kivágni. Ezeket a hatvanas évek telepítési programja keretében terjesztették ki a városrészre. A természetes elöregedés miatt fennáll a veszélye annak, hogy az öreg fák kidőlnek, vagy több mázsás ágai letörnek és kárt okozhatnak emberéletben is. Soós Béla elmondta, hogy szükséges és szakszerű fakivá­gásról van szó. Sőt, olyan föld­labdás, több évig előnevelt fák­kal kívánják pótolni a kivágotta­kat, amelyek hosszú időn ke­resztül díszítik majd a várost. A fakitermelésről elhangzott, hogy a Bajnok és a Gyopár utca környékén végzett faritkítás után is maguk a lakók végeztek fásítást, s úgy tűnik, mintha ez a lakótelep egy erdő közepén len­ne. Vannak lakások, ahol nappal is világítani kell. A faritkítás ezen a környéken ezért nem el­hanyagolható. Végül, még eb­ben az évben megkezdik az úgy­nevezett pelyhedző nyárfák cse­réjét. Mint ismeretes, ezek az asztmás betegeket érzékenyen érintik. P.J. Várhatóan még ebben a hó­napban elfogadja az Országgyű­lés a szövetkezetekről és az át­meneti szabályokról szóló törvényjavaslatokat. Zsíros Géza, megyénk kisgazda képvi­selője — miként az általános vi­tában kifejtette — álláspontját összegezve hangsúlyozta: — A kolhoz típusú, erőszakkal életre hívott szövetkezeteknek le­het-e, illetve kell-e hogy legyen jogutódja? Legyen, de ez nem azt jelenti, hogy még egyszer egy ilyen jellegű szövetkezést fenntartsunk. Zsíros Géza úgy foglalt állást, hogy a vagyonfelosztás minél több embert érintsen, s a teljes vagyon kerüljön a termelőszö­vetkezeti tagok és az alapítók, illetve örököseik tulajdonába. Javasolta a birtokmaximum meghatározását, nehogy a kár­pótlás után fennmaradó földtu­lajdon felosztásakor néhány ember többszáz hektárt tulajdo­naként megszerezzen. Módosí­tást indítványozott a bankok szerepét illetően. Végül a szövetkezeti tagok egymással szembeni kockázat- viseléséről beszélt a képviselő. A fel nem osztható szövetkezeti alapnak a jelenlegi formában még a lehetőségét is ki kívánja iktatni a törvénytervezetből. Lehet kölcsönös kockázatvise­lést — mondta —, de úgy, hogy a tagok meghatározott célra, tar­talmilag és formailag is ellenő­rizve adhassanak össze az adó­zatlan árbevételükből pénzala­pot. S. Á. „ADJUNK HALAT A SORSNAK, HOGY OLYAN SZÁZADBAN ÉLÜNK, AMELY CSÖPPET SEM PUHA, SZENVELGŐ ÉS TÉTLEN.” (M„ntaigne) Tamás leszerelő zászlaja három napig készült Fotó: Kovács Erzsébet Búcsú a „ragaszkodó” túrós csuszától Leszerelő határőröktől volt hangos tegnap délelőtt a békés­csabai vasútállomás. Míg a szomjasabbak Orosházáról megérkezvén első civil sörüket iszogatták, Nagy Tamással a laktanyai élet „finomságairól” beszélgettünk. — Főként kopasz korunkban akadtak felejthetetlen pillanatok — kezdte. — Az öregek megta­nítottak arra, hogyan száll a gó­lya naponta az ágyunkba, mi­lyen kiválóan habzik az ultra és a borotvahab a folyosón, miként lehet két kiló konfettit négy órán át sepregetni. Az ételspecialitá­sok közül a ragaszkodó túrós csuszára örökké emlékezni fo­gok. Felfordíthattam én ugyanis a tányért, a tészta akkor is rajta maradt. Hogy egy kellemes él­ményemről is szóljak, nincs an­nál felemelőbb, amikor a centi nullára fut. (nyemcsok) Ragadjuk meg a lehetőséget! (Folytatás az 1. oldalról) struktúrát teremtette meg, amire amúgy is szükség van, akkor nem veszített vele. A másik baj az, hanem jönnek a vállalkozók és tényleg az államnak kell fe­deznie a költségeket. Akkor vi­szont, ahogy elmondták, visz- szászorítható az expo egy sok­kal kisebb területre, de megcsi­nálható 22 milliárd forintért. — Az államnak hol jelenik meg a haszna? — Egyrészt nagyobb foglal­koztatás lesz, kevesebb munka­nélküli-segélyt kell fizetnie, sőt, aki ott dolgozik, még adót is fizet. A beinduló vállalkozások is adózni fognak..A vállalkozók sok mindent az állam helyett valósíthatnak meg, így megta­karítása keletkezhet. A kelet-eu­rópai országok mindegyike pró­bálja most magához édesgetni a működő tőkét. Ha mi nyújtunk valami pluszt, például az expót, ami a tőkét nagyobb nyereség­gel kecsegteti, akkor Magyar- országra fog jönni, nem más or­szágba. Az sem utolsó szem­pont, hogy Kelet-Európa köz­pontjává válhatunk. Ragadjuk meg az expo nyújtotta lehetősé­geket! „Kelet-Európa központjává válhatunk” —Az ország keleti megyéinek milyen előnye származhat a vi­lágkiállításból? — Sem a vállalkozók, sem a látogatók nem pont Békés me­gyébe fognak érkezni tömegé­vel, ezt világosan kell látni. De áttételesen várható előny, pél­dául az élelmiszereladásban. Vagy a fővárosban megtakarí­tott munkanélküli-segélyekből teremthetnek munkahelyeket az elmaradott területeken. Simonffy Ágnes Barcsi vegyes? A Külügyminisztérium hiva­talosan közölte a jugoszláv ille­tékesekkel, hogy készen áll egy olyan vegyes bizottság létreho­zására, amely részletesen ki­vizsgálja a Barcson történt bom­bázás körülményeit — mondta az MTI érdeklődésére csütörtök délután a külügyi szóvivő. Teret kap a vidék Peták Istvánt bízta meg a TV2 intendánsi feladatainak ellátásá­val —jelentette be Hankiss Ele1 mér, az MTV elnöke. A kettes csatorna új arculatának egyik legfontosabb vonása lesz, hogy a jelenleginél sokkal többet fog­lalkozik majd a vidék problé­máival. Röszkéért reszketők A röszkei határátkelő pa­rancsnokhelyettese, Zakar Já­nos alezredes az MTI szegedi munkatársának érdeklődésére cáfolta azt a városban elterjedt hírt, miszerint a jugoszláv ható­ságok pénteken lezárják a határ­átkelőt. Az utóbbi napokban a koráb­bi időszakhoz képest több me­nekült kereste fel a Vöröske­reszt városi szervezetét. Első­sorban a férjük után szökött asz- szonyok és gyerekek jöttek; ők indokolták menekülésüket az­zal, hogy péntektől már senki nem jöhet át Jugoszláviából. Zakar János szerint erre semmi jel nem mutat, sőt az elmúlt he­tekben a jugoszláv hatóságok többször kérték a tiszaszigeti ideiglenes határátkelő megnyi­tását. A városnak egyre nagyobb gondot okoz a menekültügy. Ahol már hat-nyolc férfi lakik, ott nincs hely a feleségnek, gye­rekeknek. A munkát kereső, dol­gozni akaró menekültek már alig tudnak elhelyezkedni, rá­szorulnak a segélycsomagokra. Herman János közölte: várják a jugoszláv fél javaslatait, hol, mikor és milyen összetételben üljön össze a bizottság. A részle­teket diplomáciai csatornákon is egyeztetik. Ez azonban nem fel­tétlenül azt jelenti, hogy a bizott­ságban külügyminisztérium! tisztségviselők is részt vesznek - - tette hozzá a szóvivő. Sarokba szorítva Selejt Aranykeretes szemüvege mögül kérdőn néz rám. Nem érti, mi kivetni valót találok a dologban. Teljesen szabá­lyos az ügy, a paragrafusok erre lehetőséget adnak. S kü­lönben is mindenütt!?) így csinálják: a veszteséges ál­lami vállalat vezetői—kivá­lasztottjai? — alakítanak egy káeftét. Szigorúan egy­millió forintból — ennél ke­vesebből ugyanis nem lehet. Aztán a rosszul működő cég főnökei — a vállalkozás tu­lajdonosai — selejtezésbe kezdenek. Ma még a pénz­ügyi törvény lehetőséget ad a vagyon terhére történő le­írásra. A könyv szerint nullá­ra értékelt gépeket, berende­zéseket később átadják —- ingyen és bérmentve -— a káeftének hasznosításra. Hi­szen a leírt dolgoknak már ára sincs. így válik újrahasz- nosíthatóvá a (közös) tulaj­don. A főkönyvelő úr csodálko­zik, miért vagyok én felhábo­rodva. Honnan ez a szellemi toprongyságom, hogy nem értem meg a dörgést. Lehet­nék én is (jog)résen, csinál­hatnám ugyanezt. Nem kell várni a privatizációra, sú­lyos milliókért bérelni, ven­ni, százezres bánatpénzeket kockáztatni. Egyszerűen csak (vissza) élni kell a lehetőségekkel. Kőhalmi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom