Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

KÖRKÉP 1991. november 13., szerda „Renitensek” nyilatkozata Nyilatkozatot tettek közzé azok a kisgazda parlamenti kép­viselők — mintegy harmincán —, akik nem hajlandók aláírni a Torgyán József által megköve­telt úgynevezett „hűségnyilat­kozatot”, ám továbbra is az FKGP képviselőinek tekintik magukat. Megfigyelők a határon? Kedden Budapesten megbe­szélés kezdődött Magyarország és az Európai Közösség küldött­ségének részvételével arról a magyar indítványról, hogy az EK jugoszláviai megfigyelő­inek tevékenységét terjesszék ki a magyar—jugoszláv határra is —jelentette be a külügyi szóvi­vő. Milliók a menekülteknek Exponált szónokok, újabb sérelmek Torgyánnal vagy nélküle? (Folytatás az 1. oldalról) tikai bizonytalanság miatt az előterjesztőket terheli a felelős­ség. Szükségesnek tartotta a ja­vaslat gyökeres átdolgozását, mert — mint mondta — a kép­viselők csak jobban megalapo­zott számítások alapján mond­hatnak jó lelkiismerettel igent a tervezetre. Palotás János kije­lentette, hogy a magyar gazda­sági élet szereplői egyértelműen letették a voksukat a világkiállí­tás mellett, mert az expo munka­helyet, jövedelmet, adófizetést kínál a munkanélküliség he­lyett. A szükséges infrastruktu­rális beruházásokat a világkiál­lítás nélkül állami vagy önkor­mányzati erőből kell megvalósí­tani, ám az csak központi és he­lyi adókból lenne finanszírozha­tó. Orbán Viktor hamisnak tar­totta azt az érvelést, hogy a vi­lágkiállításról tisztán gazdasági alapon lehetne dönteni. Ez az ügy politikai kérdés is. Pető Iván visszautasította azt a sugalma- zást, mintha „aljas indokból hanyatláspárti” lenne az ellen­zék. Majd arra hívta fel a figyel­met, hogy nemcsak a vállalko­zók teszik kockára a pénzüket. Pál László (MSZP) kijelentette, hogy a törvényjavaslatot jelen­legi formájában nem tartja elfo­gadhatónak, de létezhet olyan változat, amely megszavazható. Kádár Béla külgazdasági miniszter döntést sürgetett, amelyet az Országgyűlésnek vállalnia kell. A vitában szóba került, hogy a kormány tervezi-e az eredeti törvényjavaslat mó­dosítását. Kádár Béla úgy fogal­mazott, hogy a tervezetet a kor­mány nem kívánja módosítani, ám a megalapozott képviselői indítványok nyilván változtat­hatnak azon. A több mint három órán át tartó polémiát az elnöklő Dom­bach Alajos idő hiányában bere­kesztette. Bíróságok: kompromisszum Hétfőn este fogadta el az Országgyűlés a bíróságokról szóló törvény módosítását, ami létrehozta a bírák önkormányzati szervezetét, általános pályázatot írt elő a bírósági vezető posztokra és meghatározta a bírósá­gok adminisztratív igazgatási szabályait. A törvény megszületését képvi­selőink közül Vastagh Pál (MSZP) és Pásztor Gyula (FKGP) segítették módosító javaslataikkal. Okét kérdeztük, elégedettek-e az eredménnyel. — A kormány eredeti javaslata nagyon kemény ellenzéki politika össz­tüzébe került — elevenítette fel hosszú hetek egyeztetéseit Vastagh Pál.— Most tulajdonképpen kompromisszum alakult ki. Fontos eredmény, hogy létrehozta a jogszabály az Országos Bírói Tanácsot és sikerült korlátozni az igazságügy-miniszter kinevezési jogát abban az esetben, ha a pályázat nem jár eredménnyel. — A törvény módosítása csak részben érte el célját — válaszolta Pásztor Gyula —, de a pillanatny i helyzetben nem lehetett többet megten­ni. Ez nem zárja ki azt, hogy a későbbiekben, ismételt reformokkal teljes mértékben független legyen a bíróság. —Mi a véleményük a pályázati rendszerről? — Ez jó dolog — vélte Pásztor Gyula —, elősegíti a kiválasztódást. Régebben is meg kellett volna már ezt tenni. Soha nem voltam híve a kine- vezéses rendszernek. Vastagh Pál másképp látta: — Aggasztó olyan időszakban lebegtetni és lecserélni az igazságszol­gáltatás egész vezetői garnitúráját, amikor az ügyészségre és a bíróságra, a múlt héten elfogadott törvény alapján, meglehetősen nagy politikai nyomás nehezedik majd. S. A. Pásztor Gyula bizakodik (Folytatás az 1. oldalról) hez. Ezért hiszem és remélem, hogy most egy ember miatt nem kerül sor pártszakadásra. Bízom abban, hogy valamilyen módon ki tud lábal­ni a kisgazdapárt a jelenlegi válság­ból. — Az utca em­bere azt mondja: meg kellene már állítani Torgyánt. Meg lehet őt állíta­ni? — Én úgy gon­dolom, hogy ez a párt tagságának a döntésétől függ. Nem tartom kizárt­nak, hogy egy rö­vid időn belül ösz- szeül a nagyvá­lasztmány, ahol er­ről a kérdésről esetleg döntés születhet. Ott a tagság eldöntheti, kinek a zász­laja alatt akar tovább menetelni. Természetesen ezzel a „Tor- gyán-jelenséggel” valószínűleg „A Torgyán-jelenséggel valószínűleg a koa­líciós partnerek is foglalkoznak.” foglalkoznak majd a koalíciós partnerek is, s ha ezeket a mód­szereket nem tudják magukévá tenni, annak belpolitikai hatása is lehet. Simonffy Most nem emelték Párbeszéd a hazai románság jelenéről, jovojerol Összesen 2,9 millió dollár, mintegy 220 millió forint érke­zik még az idén a Magyaror­szágra menekült jugoszláv ál­lampolgárok élelmezésére, el­helyezésére és az egyéb, ezzel kapcsolatos költségek részbeni fedezésére. A december 31:éig tartó programhoz az Egyesült Államok 1,8 millió dollárral, az Európai Közösség 400-440 ezer dollárral, Svájc 400 ezer frank­kal és Norvégia 500 ezer koro­nával járult hozzá. Több ország, így Franciaország, Dánia, Né­metország, Ausztria és Hollan­dia a Nemzetközi Vöröskeresz­ten keresztül juttatja el adomá­nyát. Magyarországon jelenleg mintegy 40 ezer menekült tar­tózkodik, közölük 3500-an be­fogadóállomásokon. Kamarában a taxisok Megalakult az Országos Taxis Kamara. A szervezet fő célja a taxisérdekvédelem meg­valósítása, és az, hogy a szerve­zet az önkormányzatokkal való folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés révén hozzájáruljon a normális munkafeltételek ki­alakításához. Nosztalgiamentes Hexagonale A Hexagonale országok kis­vállalkozóinak háromnapos szimpóziumán Bőd Péter Ákos ipari miniszter kifejtette: a He- xagonalét nem a nosztalgia hív­ta életre, hanem az az együttmű­ködési készség, amely Magyar- ország számára is létfontosságú. A vállalkozások megerősödé­séért a kormányzat, ezen belül a tárca is felelőséggel tartozik, és igyekszik fejlődésükhöz mind az általános, mind a sajátos tör­vényi és szabályozási kereteket biztosítani. Az árak nem repülnek A forintleértékeléssel össze­függésben a Malév nem emeli meg a jegyárakat — mondta kedden az MTI érdeklődésére a vállalat szóvivője. Kárász Péter emlékeztetett arra, hogy légifu­varozók nemzetközi egyesüle­tének (IÁTA) 204 tagja közül mindössze húsz vállalat nyere­séges ebben az évben, közte a Malév, amelynek várható ered­ménye meghaladja az 1 milliárd forintot. Három megyében, közöttük Békésben is emelte a húsipar az árakat — hallhattuk hétfőn este a TV Híradóban a kellemetlen hírt. Tegnap azzal a kérdéssel kerestük meg dr. Csornai Józse­fet, a Gyulai Húskombinát mar­ketingosztályának vezetőjét, hogy milyen mértékű ez az eme­lés, és mi az indok. — Magunk is meglepődtünk, amikor meghallottuk a hírt, ugyanis most nem emeltünk ára­kat — mondta a meglepő, ám korántsem kellemetlen újságot az osztályvezető. — Legutóbb szeptember 2-án emeltünk, illet­ve hogy egészen pontos legyek, az történt, hogy február 17-én a mi vállalatunk is csökkentette, az 1990-es árakhoz képest mint­egy 17 százalékkal a húsárakat. Ezt az engedményt vontuk visz- sza szeptember elején, amikor minimális emelés is történt, mégpedig differenciáltan: az lett drágább, ami magasabb áron exportra is eladható. Ha betegek leszünk, vajon kihez fordulunk majd ezután? Maradunk megszokott körzeti orvosunknál, esetleg a város tá­volabbi részébe, netán másik te­lepülésre járunk gyógyíttatni magunkat? Mindezt megtehet­jük, hisz a döntést ezentúl iga­zán ránk bízzák: legkésőbb feb­ruártól szabad orvosválasztás lesz Magyarországon. A hazai egészségügy forradalmi átala­kulásának ez persze csak egyik pillére, hiszen nem csak szerke­zete, intézményrendszere válto­zik jelentősen az elkövetkezen­dő hónapokban, de — legalább­is ebben reménykednek az e te­rületen dolgozók — az orvo­sok, szakdolgozók anyagi meg­becsülése is. E kérdésekről rendezett teg­nap szakmai fórumot Gyulán a Pándy Kálmán Megyei Kórház. A megyéből mintegy kétszázan vettek részt az Erkel Ferenc Művelődési Központban meg­tartott rendezvényen, melynek előadója, dr. Andréka Bertalan, Azt már Zahorán Miklós fel- vásárlási főosztályvezetőtől tudtuk meg, hogy ha szűkösen is, azért van mit feldolgoznia a húskombinátnak. A termelők felismerve, hogy kevesebb a sertés, drágábban adják, az átla­gos felvásárlási ár jelenleg ki­lónként 67,50—68 forint. a Népjóléti Minisztérium he­lyettes államtitkára az egészség- ügyi reform időszerű kérdései­ről beszélt. Bevezetőjében el­mondta, hogy az elkövetkezen­dő hónapokban olyan folyamat indul el, amely valóban megújít­ja a magyar egészségügyet, s remélhetőleg javítja az eseten­ként tragikus statisztikákat. Beszélt a háziorvoslásról, az ezt december elsejétől koordináló Országos Háziorvosi Intézetről, az önkormányzatok finanszíro­zó szerepéről, a tisztiorvos fel­adatköréről, s vázolta a teljesít­ményarányos bérezésre vonat­kozó elképzeléseket. Az el­hangzottak, majd a kérdésekre adott válaszok joggal ébreszt­hettek optimizmust a fórum résztvevőiben, hisz — ha mindez megvalósul — szerve­zettebben, igazságosabb rend­szerben, megfelelőbb anyagi háttérrel dolgozhatnak, s remél­hetőleg a betegek is jobban jár­nak majd. G. K. Az elmúlt rendszer nemzeti­ségi politikájának következté­ben felére, vagy még nagyobb arányban csökkent a magukat román nemzetiségűeknek val­lók száma hazánkban. A rend­szerváltozás után hogyan kell változtatni a nemzetiségi prob­lémák kezelésének módján? — többek között erről esett szó teg­nap azon a békéscsabai találko­zón, melyen Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye románlakta településeinek polgármesterei, jegyzői, pedagógusai, népmű­velői, egyházi emberei vettek részt. A megyeházán megtartott tematikus párbeszéd témája a hazai románság jelene és jövője volt. Petruzsán György, a Ma­gyarországi Románok Szövet­ségének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy eleven helyi közösségek nélkül nem lehet (Folytatás az I. oldalról) el eddig az őszi búzát. Az eső­zések miatt szinte csak lopva tudnak dolgozni a vetőgépek, a tegnapi napon sem volt alkal­mas a talaj a vetésre, de legalább a kukorica betakarításával ha­ladnak. Az őszi búza vetőmagot részben vásárolták, zömmel vi­szont saját termésűt használnak vetésre. Minimális műtrágyára futotta, tavasszal szeretnének majd fejtrágyázni, ha lesz rá pénz. A hangulat nem túl rózsás a gazdaságban, hiszen akik a melléküzemágakban dolgoztak, azok munkanélküliekké váltak, miután kénytelen volt felszá­molni a gazdaság ezeket a ki­egészítő egységeket. A gyomaendrődi Győzelem Tsz növénytermesztési főága­sikeres harcot vívni a nyelv, a hagyományok megőrzéséért. Szükség van olyan helyi érdek- képviseleti szervekre, amelyek ösztönzik, támogatják a nemze­tiségi oktatást, a színvonalas kulturális csoportok működését. A szövetség célja — mondta — egységet teremteni, a közös cél érdekében mozgósítani az isko­lákat, az egyházakat, a művelő­dési intézményeket. Az oktatás­ra különösen nagy felelősség hárul, hisz a románság nagy ré­sze nem beszéli megfelelő szin­ten az irodalmi nyelvet. A bevezető gondolatok után a készülő kisebbségi törvényről szólt Fretyán István, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kormányfőtanácsosa, majd kö­tetlen beszélgetéssel folytatód dott a találkozó. zatvezetője, Paróczai József ar­ról számolt be, hogy náluk az 1200 hektárból 720 hektár búza van elvetve. Ok is az időjárás miatt késnek. Fémzárolt vető­magra nekik sem futotta, így sa­ját termesztésű, de bevizsgálta­tott, másodfokú szaporulatot használnak. A gazdaság, miként annyian mások, sorban áll az Áfomál, üzemanyagot ők is csak készpénzért kapnak, de emiatt még nem kellett leállni a munkákkal. Műtrágyára nem jutott pénz az idén, istállótrá­gyával -igyekeznek pótolni, mintegy 400 hektárra jutott szer­ves trágya. Ami a magágyat ille­ti, a sok csapadéktól függetlenül a 720 hektárt jó minőségben si­került elvetniök. S hogy ez után mi lesz? Megpróbálják a szórva- vetést. (Tóth) Másképp gondolkodók A Kisgazdapárt Mezőko­vácsházi Szervezete, mivel hosszú ideje elégedetlen a Zsí­ros Géza által vezetett megyei vezetéssel, úgy határozott, hogy kiválik a megyei szervezetből és közvetlenül az országos köz­pont irányítása alá kíván tartoz­ni. Egyben felszólítják a Békés megyei szervezeteket, hogy csatlakozzanak akciójukhoz. Savókba szorítva Ki röfög utoljára? A disznóm nyugodtan fala­tozta reggeli moslékját az ól­ban. Mit is érdekelte öt, hogy az éhes fogyasztó éjszaka már megemelt sertésárral álmo­dott. Még egy kis kárörömöt is kiolvastam hízóm röfögéséből —mintha tudta volna, hogy a hír kacsa, bár más megyékben valószínűleg igaz — olyat, amilyet akkor tapasztaltam nála utoljára, amikor a takar­mányárak növekedtek, a felvá­sárlási árak viszont lecsök­kentek 44 forintra. A vásárlók meg közben élvezték a kedvez­ményes húsakciót. Most aztán fordult a kocka, mint disznóm az óljában, és a piaci szerencse — a 70 forint körüli átvételi ár— némileg a termelőknek kedvez, a vesztes pedig a fogyasztó, a 10—15 százalékos húsáremelés miatt. Az árakat ugrató húsipari vállalatok emlegetnek ener­gia-, raktározási és egyéb költségeket, valamint saját hatáskörben mozgatható sza­badárakat. Szőke Károly mi­niszteri biztos a Magyar Hír­lapban rámutatott arra is, hogy a helyzet javulására nem lehet számítani, mert a több­lettermelés idején sok anyako­cát kivágtak, és engedélyezték a malacexportot. Amíg ezen morfondírozom, a disznóm jóllakik, és elindul szokásos dagonyázó kőrútjára az udvarban. Látszik rajta: legszívesebben kiröhögne, jobban mondva kiröfögne, hogy hol fogyasztóként, hol termelőként járok rosszul. Persze nem sejtheti, hogy eb­ben a ,,meccsben” december­ben ő röfög utoljára. Mert a játék végül is az ő húsára megy, és a kiélezett nagykés már bevetésre kész a kamrában. (nyemcsok) Februártól orvost választhatunk Egészségügyi fórum Gyulán G. K. „NÉPEM SZAVÁNAK, HIDD CSAK EL, HATALMA NAGY.” (Aiszkhülosz) Ki mint vet...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom