Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

1991. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK Ára: 9,60 forint XLVI. ÉVFOLYAM 255. SZÁM Határozottan tiltakozunk Habsburg Ottó: „Tudom, sokak számára nehéz az élet” a határsértések ellen Antall József Barcson A leghatározottabban tiltako­zunk a határsértések és az akná- sítás ellen, amiért a felelősség a jugoszláv felet terheli — han­goztatta Antall József miniszter- elnök, miután megtekintette a jugoszláv gép vasárnapi berepü­lése során Barcs városára hullott gránátok robbanásának helyszí­nét. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a magyar fél eddig rendkívül visszafogott volt a légtérsértésekkel és a határa közelébe telepített aknazárakkal kapcsolatban, de mint mondta, nem tolerálható, hogy a jugo­szláv területen folyó harcok Ma­gyarországra is átterjedjenek, il­letve határaink mentén olyan aknákat telepítsenek, melyek robbanásának hatósugara orszá­gunk területét is érinti, és nem fogadhatjuk el, hogy a szomszé­dos ország területén folyó légi hadműveletek során megsértsék Magyarország légterét. Mint mondta: a kormány mindent megtesz a kérdés nemzetközi szintű kezelésére, tájékoztatja az ENSZ Biztonsági Tanácsát és az Európai Közösséget. Felaján­lotta, hogy a határ magyar olda­lán nemzetközi szervezetek fo­lyamatos megfigyeléseket vé­gezzenek. Antall Józsefet elkísérte bar­csi útjára Für Lajos honvédelmi miniszter és—eleget téve a kor­mány meghívásának — a hely­színen megjelent Rudi Sova, Ju­goszlávia budapesti nagyköve­te, és Jusuf Banjica katonai és légügyi attasé is. A jugoszláv katonai diplomata szerint a Barcsra hullott gránátokat tar­talmazó konténeren a robbanó­szerkezet svéd gyártmányú volt, s kijelentette, hogy a jugoszláv néphadseregnek nincsen ilyen származású eszköze. (Folytatás az 2. oldalon) s Bőd Péter Ákos Gyulán és Békéscsabán Bőd Péter Ákos ipari és ke­reskedelmi miniszter tegnap késő délután Gyulán, majd az esti órákban Békéscsabán tár­gyalt. A fürdővárosban az MDF székházában folytatott eszme­cserét, majd a békéscsabai vá­rosháza nagytermében tartott fórumot az egyik legfontosabb tárca minisztere. A rendezvé­nyen elsősorban gazdasági szakemberek vettek részt. A fó­rum lapzártánk utánig tartott, a fölmerülő kérdésekre, illetve válaszokra a későbbiek során a Hírlapban még visszatérünk. A Magyar Paraszt Szövetség gazdanapot szervezett Békés- szentandráson és Szarvason. A kétnapos rendezvényre neves vendégek is érkeztek, köztük dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, valamint Vörös Vince, az Országgyűlés alelnö- ke, a parasztszövetség országos elnöke, dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, Nagy Ferenc József tárca nélkü­li miniszter és mások. Békésszentandráson, a római katolikus templomban tartott istentisztelettel kezdődött a program, majd az első és máso­dik világháborús emlékműnél helyezték el a kegyelet virágait a vendégek. Habsburg Ottó és kí­sérete ellátogatott a Békésszent- andrási Szőnyegszövő Szövet­kezetbe, majd Szarvasra, az Agráregyetem Főiskolai Kará­ra, ahol középiskolásokkal és főiskolai hallgatókkal találko­zott. A Páneurópai Unió elnöke előadásában Európa politikai és gazdasági jövőjéről szólt, ki­emelve Magyarország helyét és szerepét. — Foglalkozom az ország problémáival, mindig is érdekelt a magyarság sorsa — kezdte Habsburg Ottó. — Saját tapasz­talatomat mondom: ez az ország két év alatt rengeteget fejlődött, de azt is tudom, hogy sokak szá­mára nehéz az élet, és lesz még nehezebb. Mégis úgy gondo­lom, hogy jó úton jár a magyar­ság. A földet szereti, és ez a fontos, mert hiába átkozzák el sokan az agrárágazatot, be kell látni, hogy termőföld nélkül nem élhet az ember. Az európai közösséghez való csatlakozás kapcsán is jó esé­lyeket jósolt az elnök, majd átadta a szót a hallgatóságnak. A kérdezők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy milyen jövőt jósol Habsburg Ottó a fiatal szakembergárdának a mezőgaz­daságban. A délutáni program nagygyűléssel ért véget. Cs. I. Szabadrablás Síró fiatalasszony lép be a szerkesztői szo­bába. Könnyeivel küszködve meséli, nagyra nőtt kamasz fiának a család anyagi helyzetét romba döntő akcióját. A srác tudva anyja megtakarított pénzének rejtekhelyét, úgy gondolta, nagylábon fog élni, s a szomszédos belvárosi játékteremben szóra­kozik egy kicsit. A csillogó-villogó automaták nyelték a hú­szasokat, a srác könnyű kézzel szórta a pénzt, egymás után váltotta az ezreseket. A tulajdo­nosnak, alkalmazottjának persze nem tűnt fel, hogy egy tizennégy és fél éves siheder adja a gáláns szerencselovagot. Nekik a fontos a pénz volt, a „zöldhasú”, a „Bartók”. Nem reájuk tartozik, hogy honnan, milyen úton kerül a kasszába. A lényeg: hogy ott legyen... Senkinek sem számított egy-egy család eset­leges tönkretétele vagy az a lehetőség, hogy bűnös úton került a fiatalkorúhoz... Ez kérem egy igazi, liberális vállalkozás, itt aztán nincs a pénz­nek sem szaga, sem eredete. Három hét telt el így, a fiú csak napszámra hordta anyja lakásra kuporgatott pénzét, iskolába sem járt — egyszer csak elfogyott a százezer forint. Jogilag nem támadható a tulajdonos (bérlő?) magatartása, ám erkölcsileg igen. Nem merült fel benne egy szemernyi kétely sem, hogy tisztessé- ges-e elfogadni a begőzölt kölyöknél lévő pénzt, ami egyszerűen nem lehet a sajátja? Nem gondolt arra, hogy fenéken billentse a kölyköt, s küldje mondjuk iskolába? Lehet, hogy naiv vagyok... Azóta történt egy s más. Például nekiültem számolni. Ha egy játék átlagosan három percig tart, úgy nyolc óra alatt—egy munkanap—3200 forintot lehet elvenni. Három hét alatt (21 nap) 63 ezret. Sehogy sem stimmelnek a számok. Kinek higgyek ezután?... Kőhalmi Endre Az új határidő: december 16-a A békési emberek nem hagyják a jussukat A Parlament az eredeti idő­pontot meghosszabbítva 1991. december 16-án 24 óráig meg­hosszabbította a kárpótlási igé­nyek bejelentési határidejét. — Mi indokolta a honatyák döntését — tettük fel a kérdést Gondos Józsefnek, a megyei kárpótlási hivatal vezetőjének, aki válaszát a következőkkel kezdte: — Az elmúlt hetekben nyil­vánvalóvá vált, hogy a jogosul­tak jelentős része az igényérvé­nyesítéshez szükséges okiratok, dokumentumok többségét nem tudta beszerezni időben. Pedig a földhivatalokban és levéltárak­ban emberfeletti munkát végez­nek az ott dolgozók. — Érvényes-e a korábbi ten­dencia, miszerint a Békés me­gyeiek az átlagot meghaladó arányban kérik vissza volt érté­keiket? — Körülbelül két hete szinte ránk zúdult az igénylők hada, ez idáig 26 ezer érvényes kárpótlá­si igényt regisztráltunk. Áz át­lag, napi 1800 igénylőből 600 személyesen keres fel bennün­ket Békéscsabán, 1200 pedig postázza az iratokat. I. s. Ma: „Piacon” a mezökovácsházi képviselő-testület (3. oldal) Nyúlj a szoknyám alá! (4. oldal) Ez nem játék (5. oldal) Holnap: Békéscsaba és környéke BERENYI TÉGLA — 12-féle termék egy helyről — szolgáltatások igény szerint — termékeink ára áfával, csomagolva, gépkocsira rakva értendő: Mezoberény, I. Sz. Téglagyár. Telefon: (66) 52-711. Telefax: (66) 52-455. B/30-as blokktégla I. o. 21,80 Ft B/30-as blokktégla II. o. 20,18 Ft Uniform blokktégla 30,65 Ft HB—38 blokktégla 19/14 35,82 Ft HB—38 blokktégla 19/19 38,75 Ft Thermopor 19/14 34,34 Ft Thermopor 19/21,5 38,75 Ft Kettősméretű 16,15 Ft 12/38-as válaszfal 30,28 Ft 10/40-es válaszfal 31,41 Ft 10/30-as válaszfal 24,46 Ft Kisméretű tömör 9,61 Ft Kisméretű üreges 9,61 Ft Európa­bajnoki selejtező: Magyarország­Norvégia 0—0 ,Foglalkozom az ország problémáival, mindig is érdekelt a magyarság sorsa...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom