Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

1991. október 28., hétfő 0 OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE ----­■ * Szerkesztő: Papp János. Te­lefon Békéscsabán: (66) 27-844, Csorváson: 14. Röviden... Sámsoni útkeresés A Békéssámsoni Előre Tsz a nevéből adódóan is előre tekint. Már két éve úgy hasznosítják a szabad földterületeket, hogy minimális összegért, 1 Ft/m2 áron adja bérbe kisvállalko­zóknak. Az idén 17 hektáron ter­meltek ilyen módon hagymát, ahol az alapanyagot, a dughagy- mát a termelő hozta, az összes továbbit a termelőszövetkezet irányításával végezték el. Közö­sen művelték a táblát, közösen vegyszerezték, s a termék leadá­sa után a kapott pénzből befizet­ték az egyéni termelők a műve­lési költséget a téesz pénztá­rába. F rizurabemutató Az orosháziak legnagyobb megelégedésére új funkciójá­ban mutatkozott be a volt tiszti klub. A helyiség új bérlője Klub ’91 néven ad helyet különböző vállalkozásoknak, illetve szóra­kozási lehetőségnek. Legutóbb, október 26-án fodrászati, koz­metikai és frizurabemutatót tar­tottak. Amatőr festő képkiállítása Csorváson október 19-étől október 25-éig lehetett megte­kinteni az új általános iskola au­lájában Szabó László hódmező­vásárhelyi amatőr festő képkiál­lítását. A művész autodidakta módon képezte önmagát, hiszen eredeti foglalkozása távol esik a művészeti ágaktól. Képein érző­dik a vásárhelyi táj szeretete és az ottani festőművészek jelleg­zetes ábrázolásmódja. Mentőöv az OMTK-nak Orosháza város önkormány­zati testületé legutóbbi ülésén 1,2 millió forint rendkívüli tá­mogatást szavazott meg az Orosházi Munkás Testedző Körnek. Mint ismeretes, a sport­kör nehéz anyagi helyzetben van — mint általában minden sport —, s ezen anyagi támoga­tás nélkül ezt az évet nem tudta volna átvészelni. Bartók-évfordulóra A Csorvásiak Baráti Társasá­ga Bartók Béla fiát szeretné megnyerni arra, hogy a települé­sen tartson előadást, s legyen díszvendége az édesapja tiszte­letére'rendezett ünnepi megem­lékezésnek. Bizonyára kevesen tudják, hogy Bartók Béla annak­idején Csorváson kötött házas­ságot, s emlékét a művelődési ház — ma átalakítás alatt álló részén — emléktábla őrzi. Az oldalt írta és ösz- szeállította: Papp János. A fotókat Kovács Erzsé­bet készítette Nem szavazta meg... ...október 18-ai soros ülésén Orosháza képviselő-testülete a Rá­kóczi úti tízemeletes épületek közötti tanulmánytervet. Orosháza városközpont rekonstrukciójára 1987-ben készült részletes rendezé­si terv, amely a Rákóczi út északi oldalán lévő lakótelepi terület úgynevezett városi funkciókkal történő kiegészítését irányozta elő. Ennek keretén belül kereskedelmi üzletsor létesítését tervezték, el­különített városi közterületből. A javaslat két kétszintes és egy egyszintes üzletház megvalósítá­sát irányozta elő. Az ott lakók erős ellenállásának következtében a képviselő-testület nem járult hozzá a terv megvalósításához. Nyolcvankétmillió a termelőknek Szinte nincs olyan mezőgaz­dasági termék, amellyel ne lett volna felvásárlási probléma. A kistermelők saját bőrükön érzik az egyelőre még nem igazán működő piacgazdaság hatásait. A paradicsomtermelőknek hiá­ba volt szerződésük a feldolgo­zóüzemekkel, vagy későn vet­ték át termékeiket vagy áron alul, de sehogyan sem boldogul­tak. Csanádapácán másképpen történt. 1500 vagon paradicso­mot vett át szerződés alapján egyéni termelőktől és nagyüze­mektől a Napsugár Paradicsom Feldolgozó Kft. S e mennyiség ellenértéke meghaladta a 82 millió forintot. Földfoglalás A kardoskúti Molnár Máté és mezőhegyesi testvére, Molnár Imre nem győzték kivárni a kár- rendezési hivatalok földet visz- szaadó határozatát. Igaz, ők ilyet nem is nyújtottak be. Ab­ból indultak ki, hogy a kardos­kúti tanyájuk körüli terület már a család birtokában volt az 1930- as években is, később, az ’50-es évek végén a kényszertagosítás Molnárék birtokát sem kímélte. A két gazda döntött: nem vár­nak tovább, és a Kardoskúti Rákóczi Termelőszövetkezet szántójából, a saját tanyájuk kö­rül 23 328 négyzetmétert hasz­nálatba vettek. A termelőszö­vetkezet jogtalan birtokba vétel címén a helyi önkormányzathoz fordult jogorvoslatért. A múlt héten Zsarnai Anita jegyző meghallgatta mindkét felet, ám békét komi nem állt módjában. Molnár Máté hajthatatlan, a föld az övé és testvéréé, így annak műveléséről nem mond le. Törvény értelmezés A politikai történések középpontjában minden bizonnyal a kárpótlási igények be­nyújtása előkelő helyet foglal el. A földhi­vatalok megfeszített tempóban igyekeznek telekkönyvi és tulajdoni lap másolatot adni a károsultaknak, illetve azok leszárma­zottjainak. Az igényjogosultság, azaz a tu­lajdon hiteles igazolása sokszor fáradtsá­gos utánajárásba kerül a magánszemély­nek és a hivatalnak egyaránt. Mindkettő helyzetét nehezíti, hogy a tör­vényt eltérő módon értelmezhetjük. Az ügyfél dolgainak intézé­se közben arra hivatkozik, hogy kárpótlási törvény kimondja, a kárpótlással kapcsolatos minden ügyintézés illeték- és teher­mentes. Ezen tényt megerősíti a tömegkommunikációban el­hangzó hivatalos vélemény is. A végrehajtó szervezet, így az önkormányzatok és a földhivatal is azonban az illetéktörvényre hivatkozva nem adhat illetékmentességet, azaz okmánybélyeget kér a másolatok kiadásakor. Az anyakönyvi kivonat másolata például 300 forintért szerezhető be. Ettől az önkormányzatok nem tudnak eltekinteni, mert a törvény így rendelkezik. Nem tudni, mi az igazság, és a hivatalok munkatársai sem tudják, így hol így, hol úgy alkalmazzák. Térségünk köztársasá­gi megbízottja, dr. Farkas László körlevélben utasította a tele­pülési önkormányzatokat, hogy az anyakönyvi másolat első példánya illetékköteles, az összes többi ingyenesen fénymásol­ható. Nálunk így kell csinálni. p } 1 1 Orosháza új rendőrkapitánya: Szalai Ferenc őrnagy Mint ismeretes, Orosházán másodjára írtak ki pályázatot a város rendőrkapitányi tisztségé­re. A közelmúltban értékelték a pályaműveket, s Szalai Ferenc, akkor még rendőr százados munkáját ismerték el első rangú­nak. Az ide tartozó nyolc telepü­lés mindegyike rá adta szavaza­tát. Szalai Ferenc 1948-ban szü­letett Orosházán, itt járt általá­nos iskolába, majd Gyulára ke­rült. Textilipari technikusként végzett, s Mezőberényben a Pamuttextil Vállalatnál helyez­kedett el. Katonaidejét Kecske­méten, a repülőezrednél töltötte 1970-72 között, ahonnan őrmes­terként szerelt le. Ezt követően útja ismét Orosházára vezetett, s a bamevál itteni üzeménél vál­lalt munkát. 1976-ban saját ké­résre felvették a rendőrség állo­mányába, s őrmesteri rendfoko­zattal a vállapján, járőrként köz­területi feladatokat látott el. Ké­sőbb, 1978-ban kezdte tanulmá­nyait a rendőrtiszti főiskolán, a közrendvédelmi szak nappali tagozatán, ahol 1981-ben vég­zett kitüntetéssel. — Hamar bedobtak a mély vízbe, hiszen Orosházára kerül­tem a közrendvédelmi osztályra alosztályvezetőnek. Egészen 1990-ig ebben a beosztásban dolgoztam. Ez a terület megfele­lő elméleti és gyakorlati tapasz­talathoz juttatott. Később, pá­lyázat útján a közrendvédelmi osztály vezetőjének neveztek ki. A mai beosztásomig itt tevé­kenykedtem — mondja Szalai Ferenc. A rendőrkapitányi pályázat benyújtására munkatársai ösz­tönözték. Felettesei 1991. októ­ber 15-én nevezték ki Orosháza rendőrkapitányának, és soron kívül őrnagyi rendfokozatot is kapott. Tervei között szerepel, hogy az eddigi bizonytalanság után a kapitányság állományát megnyugtassa, s némi önbizal­mat tápláljon beléjük. Hiszen enélkül a színvonalas munka nehezen várható el. Munkatár­sai Szalai Ferencet emberköz­pontú, demokratikus vezetőnek tartják, olyannak, aki az ésszerű javaslatot hajlandó elfogadni. — A házon belül szerkezeti változást tervezek, de a szemé­lyi állomány megváltoztatására nem gondolok. Elengedhetet­lennek tartom a rendőrség és az önkormányzat közötti korrekt, naprakész kapcsolat kiépítését. Engem minden Orosházához köt. Családommal hosszú ideje itt élek, feleségem itt dolgozik, s két kislányom is, Bernadett, aki éppen érettségi előtt áll, és Ag­Azóta már Szalai Ferenc szá­zados őrnagyként látja el Orosháza város rendőrkapi­tányi teendőit nes, aki óvónőnek készül, szin­tén erősen kötődik a városhoz. Szeretném azonban elérni azt is, hogy az Orosházához tartozó települések is megfelelő mun­kakapcsolatba kerüljenek ve­lünk. Szorgalmazzuk, hogy ahol még nincsen, ott hozzanak létre önvédelmi egyesületeket, ame­lyek nagymértékben támogatják a rendőri munkát, ezt igazolja a már működő három ilyen egye­sület — fogalmazza meg ars poeticáját Szalai Ferenc őrnagy. Felnőtt díszítőművészek Csorváson Fejes Ferencné szakkörvezető irányítása alatt 1975 óta dolgozik a felnőtt díszí­tőművészek köre. Ezalatt az idő alatt mintegy 18-20 tájegység népművészetével, ezen belül a hímzésekkel ismerkedtek meg. Mintáikat Kalotaszeg, Torockó, Mezőség, Székerdély vastag­varrásokból, Matyóföld, Ribóc, Rábaköz egyedi hímzéseiből, Békés megye szűcshímzéseiből és Baranya motívumaiból merí­tik. Magas színvonalon készül­nek a fehérhímzések, a lyukhím­zések és a pókvarrás, amelyeket kizárólag kézi varrással végez­nek. Minden esztendőben igyekszenek valamilyen újat tanulni, elsajátítani. Az idén a Zobor vidék került sorra (Nyit- ra—Vág közötti terület). Ez utóbbiból a napokban láthattak kiállítást a csorvásiak az új álta­lános iskolában. Szintén újnak számít, hogy gyapjúval varrt különleges technikájú kelim- hímzéssel is próbálkoznak. Eb­ből faliszőnyegek, párnák, s na­gyobb szőnyegek készülnek. A szakkör tagjai nagy elhiva­tottsággal s odaadással hódol­nak e nemes szenvedélynek, amellyel nemcsak megörökítik a múlt mestereinek hagyatékát, hanem hajlandók lennének azt fiataloknak tovább adni is. Népfőiskola Korábban már hírt adtunk ar­ról, hogy Keller József, a Tán­csics Mihály Gimnázium nyug­díjba vonult igazgatója és az őt támogató szervezetek ősztől beindítják a Mokri Sámuel Nép­főiskolát. A hónap közepén, pontosab­ban október 19-én a Táncsics Mihály Gimnázium zsibon­gójában dr. Márton János egye­temi tanár, a Mezőgazdaság a polgári demokráciában címmel megtartotta első előadását. A hallgatók az előadások után konzultációs foglalkozáson be­szélhetik meg a tananyagot. Kardoskúti beruházás A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat oros­házi üzemében, Kardoskúton ebben az évben egymilliárd 65 millió forint értékű beruházást hajtottak végre. Az első félév­ben 795 millió forint értéket avattak fel, s helyeztek üzembe. Befejeződött a Battonya—Kelet II., az Endrőd I.—II. termelésbe állítása, valamint a csanádapá- cai gáz- és olajmezők megnyitá­sa. Az év hátralevő részében a kardoskúti földalatti gáztároló második üteme, valamint Batto­nya—Kelet beruházás III. sza­kasza kerül kiépítésre. A múlt hét esőzései jelentős mértékben akadályozták a termelőszövetkezetek őszi betakarítási munkáit. A felvételen a cukorrépa-betakarítást láthatjuk, s elmondhatjuk azt is, hogy a várhatóan jó termésátlag következtében a Mezőhegyesi Cukorgyár a kalkulált mennyiségnél valószínűleg többet dolgoz majd fel, a szakemberek szerint magas cukortartalmú répából Technikusból pék Merészet gondolt három hó­nappal ezelőtt Szilasi H. Lajos gépésztechnikus és családja. A családfőnek, feleségének és fiá­nak úgy tűnt, hogy veszélyben forog a munkahelye. Megfogal­mazódott tehát a nagy kérdés: hogyan tovább? Szilasi H. Lajos nem jött zavarba. Úgy gondolta, kocsmát nem nyit, butikos nem akar lenni, de valamilyen vállal­kozásba kezd. — Azon gondolkodtam, hogy mi az, amire az embereknek szükségük van, s melyik az a tevékenység, amelyben a pénz a leghamarabb megfordul. Abban maradtunk az asszonnyal, hogy pékséget nyitunk. A döntést tett követte, élelmiszer-ipari termé­kek forgalmazására kértünk és kaptunk engedélyt — idézi fel a történteket a vállalkozó. A szegedi Postabankhoz nyújtottak be pályázatot, hogy a két, gázzal fűthető kemence épí­téséhez szükséges pénzt meg­szerezzék. A bank igen rugal­masan állt hozzá a kérelemhez, és a vállalkozói hitelt egy év türelmi időre megkapta a család. Innentől számítva mintegy há­rom és fél hónap alatt épült meg a korszerű sütőkemence. Talán többek számára érdekes, hogy Szilasi H. Lajos semmit sem ért a kenyérsütéshez. —Ez így igaz. De úgy gondo­lom, nem nekem kell hozzá érte­ni, hanem annak a két péknek, akiket alkalmazok. Jelenleg napi 8—12 mázsa kenyeret sü­tünk, a kalácsok közül cukros, fonott és úgynevezett banánka­lácsot gyártunk — tájékoztat Szilasi úr. Az egy hete működő üzem, s a családi ház előterében álló bolt forgalma felfutóban van. A ve­vők elégedettek a minőséggel és a kiszolgálással egyaránt. A vál­lalkozó azonban, érezve a piac törvényszerűségét, a továbblé­pés útjait keresi. A jövőben ka­kaóscsigát, túrós buktát és más egyebet is gyártani kívánnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom