Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26-27 / 251. szám

Ma Szarvasra látogat Marian Calfa - Nyilatkozata két nyelven (3. oldal) A Magyar Olimpiai Akadémia 16. vándorgyűlését tegnap, pénteken nyitották meg Békéscsabán a Textilipari Szakközépiskolában. A vándorgyűlés résztvevői ma a Tanítóképző Főiskolával ismer­kednek, s megtekintik az olimpiai gyermekrajz-kiállítást Fotó: Fazekas Ferenc Gyula ritkaságnak számít a világban Várszínházi nívódíjat kaptak A Gyulai Várszínház 21. al­kalommal ítélte oda nívódíjait. Gyula város önkormányzata „Várszínházért” díjban ré­szesítette Szász Endre grafikus művészt, Kozák András színművészt, Szinetár Dóra gyermekszínészt és Pál Tamás karmestert. A Békés Megyei Önkormányzati Hivatal nívó­díját a képviselő-testület Schlanger András rendezőnek ítélte. A Gyulai Várszínház által alapított „Őze Lajos díjat” Kút­völgyi Erzsébet színművész kapta. A díjátadás után Pál Tamás karmesterrel, a Salieri Kamara- zenekar vezetőjével beszélget­tünk. A gyulai születésű kar­mester először szerepelt a Vár- zínházban. ív ágy bátorság volt a szín­ház ta város vezetői részéről, hogy éppen Mozart-darabbal kezdhettünk. Ez is azt bizonyít­ja, hogy Gyula — törekvéseihez híven — ismét meghaladta a sablonos szabadtéri színházak színvonalát. — Nyilván van összehasonlí­tási alapja a világ számos sza­badtéri színházával. Mi külön­bözteti meg a Gyulai Várszínhá­zát másoktól? — A rendkívül improvizatív környezet. Ez ritkaságnak szá­mít szerte a világon. Ettől tudott a Gyulai Várszínház az egész magyarországi színházi élet ré­szévé válni. A legifjabb díjazott Szinetár Dóra. —A Thália Színházban azóta is nagy sikerrel játszott Légy jó mindhalálig című musical elő- bemutatója Gyulán volt. Érzel valamilyen különbséget a buda­pesti és a gyulai előadások kö­zött? — A közönség reagálása más. Pesten szinte minden elő­adást ugyanúgy fogadnak. Gyu­lán viszont pontosan lehetett érezni, melyik drámai pillanat sikerült nagyon jól, vagy kevés­bé. — Kaptál már díjat életed­ben? •— Kerületi Kazinczy- és Ka- rinthy-versenyben értem el eredményeket.-—A színdarab után mi lesz a következő feladatod? — Most fejeztem be a máso­dik lemezemet, s a többi még titok... A lemezt—amely „Min­denhol” címen jelent meg — ugyanazok írták, mint az elsőt, s remélem, ugyanolyan sikeres is lesz! Domi Zsuzsa Ferenczy Europress A tenger törvénye Döbbenetes képsorok figyelmeztetnek újra a televízióban: a mérhetetlen, pusztulásba sodró gyűlölet, gyilkolás megint cél­táblájára tűzte Dubrovnikot, az Adria gyöngyszemét, a világ- örökség féltett kincsét. S miközben a tenger felől körvonalazó­dik az évszázadok hagyatékát gondosan őrző város, eszembe jut I egy természettudós minap elhangzott gondolata. A búvárként gyakran az óceánok mélyére ereszkedő kutató imigyen szólt: a tengerekben a természet törvényei kristálytisz­tán, érintetlenül diktálják a vizek világának mindennapjai!. A meleg és hideg áramlatoknak sohasem jut eszükbe visszafelé indulni, de még egy percet sem késni. A növényevő halaknak akkor sem támad gusztusuk a másik felfalására, ha momentán pocsék napjuk van. A ragadozók is csak azokra vadásznak, amelyekkel a kezdetek óta csillapítják étvágyukat, s meg sem fordul a fejükben, hogy a félelmetes tigriscápa torkának esse­nek. Nem próbálják elfoglalni más vízi lények életterét, kiirtani a gyengébbek írmagját is. Nem bújnak ki a hullámok alól, hogy megzavarják a szárazföldi életet, a fóka, a pingvin nem vágyik a langyos Karib-tengerre. Kiszámíthatóak, és nem gyűlölködnek, nem szállta meg őket a gonosz. Ismerik környezetük minden rezdülését, s nem akar­nak erőszakkal változtatni rajtuk. Nem gyártanak fegyvereket és nem üzennek háborút. Ha beszélni tudnának, nyugodtan dicsekedhetnének: odalent nincs az a hatalom, fondorlat, ár­mány, amely el akarná torzítani a természet törvényeit. Könnyű nekik. A tengerek mélyén nem élnek emberek. László Erzsébet Megyei liga alakult Forgács Pál Békéscsabán — Most akkor valójában ki képviseli a mi jogainkat? — te­heti fel a kérdést bármelyik ma­gyar munkavállaló, hisz a szak- szervezetek kapcsán leginkább elszámolásról, késhegyig menő vagyonvitákról hall, vagy arról, programjának ütőképességét, taglétszámát tekintve ki rúghat leginkább labdába. Van, aki a hagyományos, más az új típusú szakszervezetek mellett teszi le a voksot. Úgy tűnik, az utóbbiak száma szaporodik megyénkben is, hiszen pénteken nyolc tag- szervezet megalakította a Füg-'1 getlen Szakszervezetek De­mokratikus Ligájának megyei szervezetét. Ez alkalommal Békéscsabára látogatott For­(Folytatás a 3. oldalon) fenyegeti térségünket A megyegyűlés előtt a költségvetés Ma: Mennyibe kerül nekünk a háború? (2. oldal 1 Olimpiabarátok (3. oldal) A bizalomra építő holland (4. oldal) Torgyán a lovát ugratja? (5. oldal) / En focista akarok lenni (lS.oldal) Hétfőn: Aradi tárlat Gyulán (4. oldal) További leszakadás Határ­esete Riadó, üldözés Rövid számvetést végzett a külkapcsolatokról, az elmúlt időszak tanácskozásairól, hatá­rozatok végrehajtásáról tegnap Békés megye közgyűlése. Átte­kintette a megyei önkormányza­ti intézmények gazdálkodását, melynek keretében összesen 14 millió forint pótlólagos támoga­tást szavazott meg az év hátrale­vő részére. Megkezdődött a képviselő- testület 1992. évi költségvetésé­nek előkészítése is. Mint kide­rült, az önkormányzatok pénz­ügyi szabályozása jövőre is for­rásszabályozásra, ezen belül pedig alapvetően a normatív ál­lami hozzájárulások rendszeré­re épül. Az ülésen felszólalt Futaki Géza, az SZDSZ megyei képvi­selője, aki a helyi önkormányza­tok kiegészítő támogatásáról szóló törvényjavaslattal kapcso­No, ide is épp mi hiányoz­tunk! —dünnyögöm röstellked- ve, csak úgy, magam elé, miköz­ben elhelyezkedünk a lökösházi határőrlaktanya főnöki iro­dájában. Tapasztó István őr­nagy, az őrsparancsnok olyan előzékenyen, készségesen fo­gad, mintha egyéb gondja se lenne, mint velünk beszélgetni, de a sűrű telefoncsörgés, jövés­menés — egyáltalán a légkör, a hangulat nem hagy kétséget afe­lől: „esemény van”. Erre persze magamtól sose jönnék rá, mi­után a határőrökről mindössze annyit tudok, amennyit egy civil magyar állampolgár: őrzik a ha­tárt. No meg diákkoromban Orosházáról Gyopárosfürdőre biciklizve a laktanyáik mellett tekertünk el nagy lármásan, be- besandítva a kapuőrségre, ami szintén eseményszámba ment, de ez egészen más. „Esemény van” Bicskei László századostól, az orosházi határőrkerület fő­előadójától tudom, hogy a határ­sértést nevezik eseménynek. Tegyük hozzá rögtön: nem vala­mi ritka, rendkívüli dologba csöppentünk bele ezen a hétköz­napon, október 24-én. Valósá­gos „iparággá” fejlődött az el­múlt néhány évben—úgy 1988- tól — az embercsempészés, jól szervezett banda vagy bandák lopják át a román—magyar ha­táron a vágyálmokat kergető szerencsétleneket. Egy 30—50 fős csoport — és ez nem ritka— fejenként úgy 100 márkájával számítva! ...És micsoda fegyel­mezett „ügymenet”: az illető csak akkor kapja meg odaát a pénzét, ha delikvensei rendben megérkeztek. A nagy játszma első fordulója itt, a magyar— román határon dől el, miután Romániába vízum nélkül utaz­hatnak. A lökösházi parancsnok alig­hanem keveset aludt az elmúlt éjszaka. Fáradt mozdulattal ki­simítja az arcát, a szavaiban ke­serűség bújkál: — Mintha hintalovon lova­golna, úgy érzi magát az ember. Mindenekelőtt hiányzik nagyon a határőrizeti törvény. Nagy­üzemben megy a lólopás, de mit lehet tenni? Megfogom a határ­tól 50 méterre, erre azt mondja, ■> jártatja a jószágot. Se járlat, se semmi jel, igazoló papír, paksus nincs előírva, hát hogy lehetne rábizonyítani a nyilvánvalót?! Aztán itt vannak a menekültek! Jönnek csapatostul, afrikai, tö­rök, afgán, kínai, hát mondja meg, mit keres itt az is, a világ másik végéből? Kiszolgáltatot­tak, azt se tudják, hol járnak, kérdi a múltkor is az egyik: Ausztria? Elfogjuk, visszaadjuk (Folytatása3. oldalon) latban mond­ta el aggá­lyait. A támo­gatások sorá­ban Békés megye hátul­ról az ötödik (a tervek szerint összesen 31 rnillió forintot kap, míg a kedve­zőbb adottságú Borsod megye 434 milliót) annak ellenére, hogy a legelmaradottabb térsé­gek közé tartozik, s a következő évek sem ígérnek javulást. Kérte a közgyűlést, gondoskodjon egy átgondolt tervezet elkészítésé­ről, hogy a céltámogatásokból nagyobb összeget kapjon a me­gye­A megyegyűlésen először tartottak tegnap közmeghallga­tást, amelyről a napokban rész­letesen beszámolunk olvasóink­nak. L. E. Hárman a sok száz menekült közül. „Egyedül” — bizonygatja Dulal Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom