Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

Nem protekcióért jöttek - Mérlegen a speciális fogadóórák (3. oldal) Belvíz több száz hektáron És még nincs vége októbernek.. Esős vasárnapot, sőt, esős októberi heteket tudhatunk ma­gunk mögött: a47—50 millimé­ter közötti sokéves októberi csa­padékátlagnak eddig a kétszere­se — helyenként a háromszoro­sa —hullott a megyében, és még nincs vége ennek a hónapnak. Amint tegnap délelőtt Goda Péter, a Körösvidéki Vízügyi Ha sok, ha kevés — gondot okoz ez is, az is. Most éppen bővében vagyunk a csapadéknak Fotó: Kovács Erzsébet • • Ünnepelünk Magyar mentalitás, a közép-kelet-európai térségre jellemző, vagy a korszak sajátossága, hogy mi itt időnként szókincsünk, anyanyelvűnk lecserélésére, naptáraink és történelemköny­veink átírására, nemzeti ünnepeink átrendezésére kényszerü­lünk? Máshol is együttjár a rendszerváltás az újratemetéssel, a múlttal való leszámolással, az intézményes bosszúhadjárattal, a szelektív, manipulált emlékezettel? Vagy csak nálunk? Még szerencse, hogy a szívekben, a lelkek mélyén sikerült a meghitt ünneplések hagyományát megőrizni. Családi és egyhá­zi körökben, kisebb közösségekben nem feledték el, mikor és kiért illik gyertyát gyújtani, nem kellett a hatalmi váltáskor új forgatókönyvet írni. így sikerült némiképp ellensúlyozni a hiva­talos megemlékezések, a kötelező felvonulások, az idegen, kívülről ránk erőltetett piros betűs dátumok terhét. Nemzeti történelmünk egyik sorsfordulójára, 1956-ra emlé­kezünk most, 35 év távlatából, október 23. mégis fiatal ünne­pünk, a köztársaság kikiáltásának napja. Korosztályomnak sze­mélyes élménye nincs, a családokat ért tragédiákra, meghurcol­tatásokra, a nemzet megalázására kisgyermekek nem emlékez­hetnek. Valami mégis dereng... Nappal lehúzott rolókról, az utcáról behallatszó dübörgésről, arról, hogy a felnőttek félve kukucskáltak ki a rolók résein, és kinn harckocsik vonultak... Aztán az iskolában ellenforradalomnak tanultuk, csak az utóbbi években változott a szóhasználat ’56-os eseményekre, népfel­kelésre, végül forradalomra. Ma már nagyjából tudjuk, mi és hogyan dőlt el akkor, és mindaz, ami történt, miképp befolyásol­ta hazánk sorsát, fejlődését — és jelenünket. Mégis gyakran úgy tűnik, mi, magyarok nem tudunk eléggé tanulni a múltunkból. Itt újból és újból szavak százai megkop­nak, hitelüket veszítik, tudományosnak vélt állításokról és csal­hatatlannak tűnt személyiségekről kiderül, hogy hazudtak. Ami párbeszédnek indul, pusztába kiáltott szó marad. Az emberi hangok elnémulnak, körülöttünk az érdek, a pénz beszél, s nem messze tőlünk a fegyverek. Miért? És meddig még? A kis népek történelmi létjogosultsága elképzelhetetlen az egyenes tartás, a nemzeti öntudat nélkül, ami nem alakul ki magától, csak akkor, ha következetesen építenek rá és elisme­rik. Afelől pedig nem lehet kétségünk, hogy a nemzeti öntudat megalapozásához a történelmi tisztánlátással kell hozzáfogni. Niedzielsky Katalin Igazgatóság vezetője elmondta, az előző 36 órában 40 millimé­tert meghaladó csapadék hullott Dénesmajor és Sarkad térségé­ben. A román oldalról nem ér­keztek ilyen adatok, de a műhol­das felvételek szerint ott nem állt be tartós esőzés. A folyók vízszintje még alacsony, cse­kély emelkedés egyedül a Feke­te-Körösön tapasztalható. Ami a belvízi helyzetet illeti, a csapadékelvezető csatornák egyelőre természetes úton, gra­vitációsan, szivattyúzás nélkül le tudják vezetni a vizeket, mert alacsony a folyók vízállása. Ugyanakkor egyes területekről a belvizet már szivattyúk segít­ségével kell eljuttatni egyes csa­tornákba. Elsősorban Békéscsa­ba környékén mutatkozik ismét a belvíz, itt az önkormányzatnak minden szivattyúja automatára állítva működik, míg az állami szivattyútelepek közül a borjú­réti üzemel, de a megyeszékhely környékén a mai napra az összes berendezést munkába állítják. Ahogyan az esőzések miatt telítődik a talaj, a megyében sokfelé megjelenik a belvíz. Az előzetes felmérések szerint már több száz hektár került víz alá. Pontos képet a mai, hétfői terep- bejárás, „légi szemle” alapján alkothatnak a szakemberek. Ma kezdődik egyébként a belvízi védművek szokásos évi felül­vizsgálata is. (tóth) A Ku-Klux-Klan Európában (2. oldal) * Szív, gondolat, tett Csorvásért (3. oldal) Egyházi iskolákat Szarvason? (4. oldal) Holnap: A világjáró Stefanik (4. oldal) Színjátszó gyermekeket várunk 1992 júliusában rangos nem­zetközi rendezvénynek adhat otthont Békéscsaba. Belgium, Svájc, Dánia, Ausztria és Lu­xemburg után Magyarországon lesz a VI. Európai Gyermek- színjátszó Találkozó. A nemzet­közi előkészítő bizottság ma délelőtt tanácskozik a békéscsa­bai főiskolán. Többek között megvitatják a szervezési felada­tokat, ismertetik a költségvetést és közösen kialakítják a kéthe­tes találkozó művészeti koncep­cióját. Külpolitikánk kulcseleme a kisebbségek védelme Magyarország sohasem töre­kedett határainak erőszakos megváltoztatására. Ezzel együtt a magyar -külpolitika egyik kulcseleme a kisebbségek vé­delme, ami a határokon belül és kívül egyaránt kötelezettséget ró a nemzetközi normákat szem előtt tartó magyar vezetésre — hangoztatta az MDF-elnökök vasárnapi tanácskozásán Antall József, hazánk kül- és belpoliti­kai helyzetét elemezve. Külpolitikai összefüggéseket boncolgatva csaknem másfél órás beszédében a kormányfő szólt arról, hogy a világot a jelek szerint készületlenül érte a kom­munizmus gyors összeomlása, s a katonai egyensúlytartásra be­rendezkedett Nyugat nem ren­delkezik megfelelő forgató- könyvvel a politikai változások kezelésére. Ez különösen preg­nánsan mutatkozik meg a jugo­szláviai válság ügyében. A sajtókonferencián ismer­tették az V. országos gyűlés elő­készítésének menetrendjét is. Eszerint október 21. és novem­ber 15. között országszerte köz­gyűléseken választják meg az MDF-szervezetek küldötteiket. A december 14. és 15. között megtartandó országos gyűlést a megyei választmányok kibőví­tett ülése, illetve december 1 -jén kibővített elnökségi ülés előzi meg. Foglalkoztak a sajtóval is. Javasolták, hogy az ország csúcsvezetői gyakrabban lépje­nek a nagy nyilvánosság elé. Többen figyelmeztettek arra, hogy nehézségekbe ütközik a kormányhoz közel álló lapok terjesztése vidéken. Békéscsabán emléktáblát, Gyulaváriban kopjafát avatnak huszonharmadikán Az 1956-os forradalom évfordulójáról niegyeszerte ünnepsé­geken emlékeznek meg, több helyen avatnak emléktáblát, kopja­fát, rendeznek emlékműsort. A következőkben az október 23-ai programokról adunk közre előzetes összefoglalót. Békéscsabán emléktáblát avatnak a Kazinczy utcai lakta­nya falán. Szerda délelőtt fél 10- kor kezdődik a Pofosz által szer­vezett, pártsemleges ünnepség, melynek során felavatják a két ’56-os gyulai mártír, Mányi Er­zsébet és Farkas Mihály emlé­kére állított táblát, Mladonyicz- ky Béla alkotását. A megyeszékhelyen a városi ünnepséget az ifjúsági házban rendezik meg. Ünnepi köszön­tőt Pap János polgármester mond. Gyulán különautóbusz indul október 23-án a városháza elől Békéscsabára, amellyel a me­gyeszékhelyre utazhatnak, akik részt kívánnak venni Mány Er­zsébet és Farkas Mihály gyulai mártírok emléktáblájának és sír­jának megkoszorúzásán. A gyu­lai Mogyoróssy Könyvtárban újjáalakul a Gyulaiak Baráti Köre — ez az esemény 11 óra­kor kezdődik. Kopjafát avatnak 15 órakor Gyulaváriban a Fehér- Körös hídjánál. A gyulai 1956- os kopjafánál a Kossuth téren 16 órakor kezdődik egy megem­lékezés. Az ünnepi képviselő- testületi ülés 16.30 órakor kez­dődik a városháza dísztermé­ben. Itt dr. Pocsay Gábor dísz­polgári címet kíván átadni Si- monyi Imre költőnek. Orosházán október 23-án 10 órakor lesz koszorúzás a Felvé­gi, majd 11 órakor az Alvégi temetőben. A művelődési köz­pont színháztermében 17 órakor emlékülést tartanak, mélynek díszvendége dr. Balsai. István igazságügyi miniszter. Szeghalmon október 23-án 10 órakor koszorúzzák meg a templomkerti kopjafát és 10 óra 45-kor kezdődik az ünnepi váro­si képviselő-testületi ülés, ahol Simon Imre, a megyei közgyű­lés elnöke mond beszédet. Sarkadon október 22-én 15 órakor a kopjafánál tartanak megemlékezést. Beszédet mond dr. Gábor Erzsébet államtitkár­helyettes, a köztársasági megbí­zott helyettese. Szarvason az első világhábo­rús emlékműnél köszorúznak október 23-án 10 órakor. Mezőkovácsházán többévi előkészület után október 23-án délelőtt felkerül az első emlék­tábla az Alkotmány utcában ki­alakított emléksétány egyik kőoszlopára. Az ünnepi prog­ramban az ’56-os forradalomra való visszaemlékezés után 10 órakor kerül sor az emléktábla felavatására. Eleken a templom melletti té­ren álló 1848-as emlékműre újabb tábla kerül 1956. október 23-a tiszteletére. A gyermekek és a mutatványosok legnagyobb bánatára az idei csorvási búcsú elmaradt a várakozásoktól. Bár mindenből volt bőven, ami a szórakozást, az alkalmi vásárlást szolgálta volna, legtöbb azonban mégis az esőből jutott. S ez utóbbi meghatároz­ta a többit is. Szinte három napon keresztül egyfolytában sza­kadt az égi áldás, így „elúszott” a búcsúval együtt a szokásos gyermekzsivaj és a családi „körmenet” is. Talán jövőre másként lesz, addig is fel a fejjel, gyerekek, az iskolát nem mosta el az eső! Fotó: Kovács Erzsébet RFKFS MEGYEI HÍRLAP !§y MAGYAR POSTA HIRDESSEN A HÍRLAPBAN! Hirdetését feladhatja a megye minden postahivatalánál. CEMENTAKCIÓ! Magyar 350-es cement, közvetlen a gyártótól a felhasználónak 380 Ft + áfa. Megrendelhető a (66) 56-079-es telefonon, Beliczaytól. 30 q felett díjtalan házhoz szállítás! Rúd-és állványfa reklámáron! I Elúszott búcsú

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom