Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

1991. október 14., hétfő © SARKAD ÉS KÖRNYÉKE Dolgozni 360 napot érdemes vagy egyet se Történelem Idős asszony mormog a pol­gármesteri hivatal folyosóján: „Hogy törne ketté a dereka, neki bezzeg jó píze van!” Töb­bet nem hallok, hangját elnyeli a nyíló ajtók mögötti írógépko­pogás és egyéb irodai zajok. A jegyzőhöz igyekszem (többek között), de látom, rosszkor jö­vök. —Kihoznak a béketűrésből! — lihegi a fejét fogva, majd elnézést kér. — Tudja, július 23-a óta a segélyek elbírálása nem tartozik jegyzői hatáskör­be. Az ilyesmiről a testület dönt. De az emberek idejönnek és engem hibáztatnak, ha nem kapnak segélyt. Elmagyarázom szép szóval, nem az én asztalom a döntés, erre azt mondják, hogy míg a testület dönt, adjak nekik én kölcsön... Hazafelé csupa szomorú dolgok jutottak eszembe. A Kabos Gyula film, ahol a főszereplő a munkanélküliségtől rettegett, az úgynevezett kritikai realista vagy naturalista regények, ahol az írók, Balzac vagy Zola szépítés nélkül ábrázolták a lecsúszást, a nyomort. A történelemkönyvek lapjain a Nyomortelep Buda­pesten és a Munkanélküli kubikusok című illusztrációk vagy József Attila Tömeg című verse, ahol azt írja: „Munkát! Kenye­ret! Jön a tömeg jön a tömeg!” Lehet, hogy a történelem mégis ismétli önmagát? O i ^—tx- -­L erövidült az átfutási idő Sarkad, belvárosi református templom Szerkesztő: Magyar Mária Telefon:(66) 27-844 Testületi ülés Október 15-én tartja soros ülését a sarkadi képviselő-testü­let. A képviselők, valamint az ülésen részt vevő vendégek meghallgathatják a megyei munkaügyi központ tájékozta­tóját, amelyben az értékelők ki­emelten foglalkoznak Sarkad foglalkoztatási helyzetével. Ezután beszámoló hangzik el a helyi családsegítő központ mun­kájáról. Csehák Judit Kötegyánban Október 18-ára Kötegyánba kerekasztal-beszélgetésre hívták dr. Csehák Judit ország- gyűlési képviselőt, aki a társada­lombiztosítás tervezett reform­jával kapcsolatos elgondoláso­kat fogja ismertetni az érdeklő­dőkkel. Meggyesi öröm Új falatozót és élelmiszerbol­tot adtak át a napokban Sarkad- keresztúron. A 207 négyzetmé­teren fekvő kereskedelmi és vendéglátó egységet a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ építtette Ke­resztúr meggyesi részének jobb ellátására. A 7 millió forintba kerülő épületegyüttest az áfész egy helybéli lakosnak adta bér­be. A Sarkadon vagy annak kör­nyékén élő munkanélküliek ez idáig Gyulára, illetve Szegha­lomra utaztak, ha új munkahely­hez, esetleg segélyhez szerettek volna jutni, ugyanis a megyei munkaügyi központnak legkö­zelebb csak ezeken a települése­ken volt kirendeltségük. Az oda- visszautazás fáradsága és a költ­ségek miatt azonban egyre töb­ben halogatták az utazgatást, amely talán gondjaik megoldá­sát jelentette volna. Sokan a he­lyi polgármesteri hivatalokhoz fordultak segítségért, ám mint tudjuk, nekik nem feladatuk e probléma orvoslása. A sarkadi önkormányzat — látva az említett nehézségeket és a környéken egyre növekvő ará­nyú munkanélküliséget — szor­galmazni kezdte, hogy a megyei munkaügyi központ Sarkadon is működtessen kihelyezett ügy- félfogadást. Ehhez az önkor­mányzat — hivatalában — he­lyiséget is garantált. A megálla­podásokat követően szeptember közepétől hetente két alkalom­mal (szerdán és csütörtökön) a munkaügyi központ Sarkadon is fogad ügyfeleket. Az alig egy hónapos tapasztalatokról Szőke Károly ügyintézőt kérdeztük. — Rendelkezünk ugyan sta­tisztikai adatokkal, de ezek any- nyira gyorsan változnak, hogy inkább csak mutatónak jók, mintsem arra, hogy azokból biz­tos következtetéseket vonjunk le — mondta. — Egy dolog azonban máris látszik: a 11 ide­tartozó településről egyre több ügyfél keres fel bennünket. Míg az első héten 95 nevet jegyez­tünk fel, addig a harmadikon közel 200-an fordultak meg ná­lunk. Sajnos a bejelentett állás­helyek mindezzel nem voltak arányban, és három hét alatt csu­pán öt embernek tudtunk mun­kát biztosítani. Szőke Károly külön felhívta a figyelmet a pályakezdők patt­helyzetére. Mint mondta, a pá­lyakezdők munkanélküli-segé­lyét csupán az veheti igénybe, aki nappali tagozaton végzett és két év óta egyetlen napot sem tudott a végzettségének megfe­lelő helyen dolgozni. Ha már csak egyetlen nap munkaviszo­nya is volt, ettől a segélytől el­esik. Munkanélküli-járadékban pedig csak akkor részesülhet, ha legalább 360 napos munkavi­szony áll mögötte. A kettő kö­zött a fiatal patthelyzetben van... Szeged, Eger, Kecskemét és Szentes után a sarkadi postahi­vatal is beállt a korszerű techni­kával ellátott postahivatalok so­rába. Néhány nappal ezelőtt a Magyar Posta központjától négy IBM számítógépet kaptak. Nem titok, hogy ezeket az oktatási alapból vásárolta a felettes szerv, és hogy mindezzel első­sorban a városban folyó közép­fokú postaforgalmi képzést kí­vánják segíteni. A jelenleg Mezőgyánhoz tar­tozó, 173 lakosú Nagygyanté megindította a településük „le­válásának” folyamatát. A tervek szerint — ha megkapják a köz­A számítógépes feldol­gozásról Hatvani Béla, a hivatal vezetője még elmondta, hogy ezek- használata ugrásszerűen javított a lakossági szolgáltatá­suk helyzetén is, hiszen a közle­mények átfutási idejq az eddigi néhány hétről 72 órára rövidült. Magyarul, ha valaki a postán fizeti be csekkjeit, az 3 napon belül az ügyfél számlájára író­dik. társasági elnök jóváhagyását — január elsejétől önálló községgé alakulnak. (A részletekről bő­vebben legközelebbi sarkadi oldalunkon olvashatnak!) A Kovászna megyei Intorsura Buzaului városban minden év szeptemberében „Pászíorka”címmel román népviseleti, dal- és táncfesztivált rendeznek. Az idén (a korábbi évektől eltérően) a kilenc romániai megye résztvevőin kívül moldáviai és magyarországi román nemzetiségek is szerepeltek. A hazai románságot a méhkeréki fiatal hagyományőrzők képviselték. Műsorukban többek között olyan méhkeréki táncok szerepeltek, amelyeket Papp László, Gyalogh László és Netye György tanítottak be Önállósodási törekvések Nagygyantén Kastélyfelújítás Geszten az önkormányzat felújításokra szánt pénzalapjá­ból megkezdődött f kastély re­noválása, a József Attila utca burkolása, valamint néhány szolgálati lakás rendbehozatala. Üzemanyagpótlék A sarkadi önkormányzat au­gusztustól az év végéig 50 ezer forintot bocsátott a hely i rendőr­őrs rendelkezésére üzem­anyagköltségük pótlására. Mint Gábor István őrsparancsnoktól megtudtuk, a rendőrség azért fogadta ezt nagy örömmel, mert a főkapitányság által biztosított üzemanyag nemegyszer csupán a hónap kétharmadáig volt ele­gendő. Biharugráról Kalmár János biharugrai re­formátus lelkész november 1 -jétől a sarkadi református egy­háznál tölti be hivatását. Gréta Szeptemberben új divat­áruüzlet nyílt Sarkad főutcáján Gréta néven. Az üzlet a Leel- Őssy Kft. tulajdonában van. Új lelkész Október elsejétől Gáspár Ka­talin személyében új lelkésze van a geszti református egyház- közösségnek. Tanulónként 1500 Ft Az általános iskolások ingye­nes tanszerellátásán túl a sar- kadkeresztúri önkormányzat valamennyi helybéli általános és középiskolás tanuló számára 1500 forint iskolakézdési támo­gatást biztosított. A jegyzőnő Styling sampont használ Idősek világnapja Sarkadon A polgármester kezére koppintottak Hogy milyen nehéz manap­ság a jegyzők dolga, arról már rengeteget cikkeztek az újsá­gok, úgyhogy Forró Ilonával, Mezőgyán jegyzőjével hamar eldöntjük, mi most máshol kezdjük a beszélgetést. Például ott, hogy a kemény rock kivéte­lével mindenféle zenét szívesen hallgat, imádja a tévésorozato­kat, kiváltképp a Dallast, ki- kapcsolódásként pedig gyakran olvas krimit. Szereti nézegetni az aranyhalakat, kedvenc „éte­le” a zsíros kenyér, Styling sam­pont használ és folyton elhagyja a golyóstol Iáit. Hát istenem, ebből is látszik, a jegyző is csak ember. Ráadásul még szeren­csés is, hiszen egész nap azzal foglalkozhat, amit szeret. — Nyolc éve kerültem Mező- gyánba, mint vb-titkár—mond­ja —, tavaly megpályáztam a jegyzőséget, s elnyertem. A fel­adatom majdnem ugyanaz, mint régen, és én nagyon szeretem ezt csinálni. Persze fontos, hogy remek szakapparátussal dolgoz­hatom, s emiatt méginkább sze­rencsésnek érzem magam. — Tegyük fel, hogy valami mennyei pénzáldás száll a köz­ségükre. Véleménye szerint mire kellene azt leginkább beru­házni? — kérdezem. — Először is munkahelyet kellene teremteni. Másodszor is. Sőt! Harmadszor is. A kor­mány pályázat útján ugyan biz­tosít a munkahelyteremtő vállal­kozóknak némi támogatást, de ennél jóval több vállalkozóra lenne szükségünk, hiszen egyre több a munkanélküli. Alapvető szolgáltatások is hiányoznak a faluból. Nincs női szabó, nincs kerékpárjavító vagy efféle. Az­tán jöhetne az infrastruktúra. Rosszak az utak, nincs crossbá- runk. . — Van-e olyan pontja a köz­ségnek, amit azért szívesen megmutatna a turistáknak? — Látja, ebben is szerencsés vagyok. Az irodám éppen a tele­pülés legszebb részére néz, a fel­új ított templomra... Kikhez került a félmillió? A kötegyáni önkormányzat sáról. E szerint nyolc 35 éven megalkotta rendeletét az első aluli házaspár között osztottak lakáshoz jutók helyi támogatá- szét 521 ezer forintot. Október elsején zsúfolásig telt a sarkadi Bartók Béla Művelődési Ház. A város az időseket ünne­pelte, azokat, akikről az ENSZ határozata szerint e napon az egész világnak meg kell emlékeznie. Az ünnepély kezdete előtti utolsó percekben idős bácsi topogott a széksorok mellett hangosan kérlelve az egyik rendezőt: — Vezessen engem előre aranyos, szeretném hallani, amit mondanak. Tudja én már süket is vagyok... Ä mikrofon előtt aztán hamarosan megszólalt Tóth Imre, a város polgármestere. A hátam mögött egy idős néni kinyújtott nyakkal méregette a sar­kadi vezetőt: — Ez a fiatalember lenne a polgármesterünk? S ezután, ha lett volna légy a művelődési ház­ban, talán még annak a zümmögését is meg lehe­tett volna hallani, olyan csendben fogadták az idősek a hozzájuk intézett szavakat. A polgármes­ter pedig nem takarékoskodott a szívhez szóló történetekkel, idézetekkel. Elmesélte gyermekko­ra egyik legemlékezetesebb eseményét, amikor is a nagyapa egy orosz hadifogságból hazahozott vas evőkanállal csapott a kezére, mert unokája torkos- kodott: „Tanuld meg kisfiam, mindig csak annyit szedjél, amennyit meg tudsz enni!” — Sajnos, a mai lakásviszonyok már nem enge­dik meg a több generáció együttélését — mondta ezután. — A kisgyerekek közelében nagyon sok helyen már nincs ott a nagyi, akitől efféle bölcses­séget, okos előrelátást tanulhatnának. Olyan ez, mintha a fiatal hajtások nem tudnák, honnan gyö­kereznek... Az ünnepségen felszólalt Kiss Lajos is, a városi nyugdíjas egyesület egyik fő szervezője. Kérte, hogy azok az idős emberek, akik már nem tudnak dolgozni és magányosak, csatlakozzanak az egye­sülethez, amely orvosi vagy jogi felvilágosítást, valamint kulturális programokat biztosít szá­mukra. A találkozón virágcsokorral köszöntötték a megjelentek között legidősebb Kiss Kálmánt és Kiss Zsuzsika nénit, akik mindketten 1905 előtt születtek. Az idősek ünnepe szerény „lakomával” és ki­mondottan a számukra szervezett biliárd- és sakk­versennyel ért véget. A világnapon a művelődési ház emeletén kiállítást rendeztek az idős emberek munkáiból. (A legtöbb szavazatot Fekete Jánosné hímzett térítői és faliszőnyegei kapták, amiért az ünnepelt egy kerámia padlóvázát vehetett át a rendezőbizottságtól) Az oldal fotóit Fazekas Ferenc, Kovács Erzsébet és Gál Edit készítették

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom