Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

.BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1991. október 2., szerda Kesztyűs kéz és pártállami vagányok (Folytatás az 1. oldalról) sadalmi szervezeteknek, hogy hiányos adatszolgáltatásukat kiegészítsék. Rendkívül élesen fogalma­zott Szokolay Zoltán (MDF), mondván: tarthatatlan, hogy a Parlament már harmadszor tár­gyal a vagyonelszámoltatásról és még mindig nem tud érvényt szerezni az általa megalkotott törvénynek. A témát Omolnár Miklós folytatta (FKGP), aki elsősorban a KISZ-vagyon át­mentését nehezményezte, és azt, hogy a törvény még mindig túlságosan „kesztyűs kézzel bánik a dörzsölt pártállami va­gányokkal”. Büntetőjogi eljá­rást javasolt a visszaélések feltá­rása érdekében. A szocialista párt előadója, Jánosi György hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a pártja e törvényjavaslat „fenyegetettje”, a szocialista frakció sürgeti a vagyonelszámoltatást, mert mint mondta: „a Parlamentben is közös érdekünk a múlt ügyei­nek rendezése”. Bírálta az ere­deti törvényjavaslat beterjesz­tőit, akik nem határoztak meg pontos eljárási szabályokat és szankciókat. Ezzel összefüg­gésben kifejtette: a frakció be­nyomása szerint a kormány még most sem akarja lezárni ezeket az ügyeket, hanem politikai nyomást gyakorol az érintett szervezetekre. Közölte: az MSZP adathiány miatt a jövő­ben sem tud elszámolni az MSZMP vagyonával, és nem is várható el tőle, hogy rendet te­gyen 40 év hordalékában. A szo­cialista frakció nevében azt kér­te, hogy a benyújtott módosító javaslatokra tekintettel a T. Ház napolja el az általános vitát a be­nyújtott törvényjavaslatról. En­nek a kérésnek az elnöklő Szű­rös Mátyás javaslatára a képvi­selők eleget is tettek. Az Országgyűlés nem sza­vazta meg az 1990. évi ideigle­nes vagyonpolitikai irányelvek­ről szóló határozati javaslat módosítását. Ismét a vagyonelszámoltatásról Az egyik felszólaló „ejnye-bejnye törvénynek” nevezte az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámol­tatásáról szóló, tavaly elfogadott törvényt, célozva csekély eredmé­nyességére. Tegnap kezdte meg az Országgyűlés e törvény módosításának vitáját. Az MDF álláspontját Szokolay Zoltán békéscsabai képviselő fejtette ki, akit arról kérdeztünk, hogy mi indokolja a módosítást. — Nem sikerült érvényt szerezni ennek a törvénynek. Az érintett társadalmi szervezetek benyújtották ugyan a vagyonel­számolásukat, ezt azonban az Állami Számvevőszék nem tudta hitelesíteni, mert alapvető adatok hiányoztak belőlük. Úgy érzékel­tem, hogy a közvélemény azóta sem nyugodott meg ebben a kérdés­ben, 1989 ősze óta folyamatosan emlegetik a párt- és KISZ-vagyon elszámoltatásának kérdését. — A módosító törvény milyen változást hozhat? — Új határidőket szab, megadja annak a lehetőségét, hogy pótol­ják a hiányosságokat. Ugyanakkor kilátásba helyezi azt a szankciót is, hogy aki q^m pótolja a mulasztásait, attól jövőre megvonható a költségvetési támogatás, illetve az általa ingyen használt ingatlano­kért is fizetnie kellene. Jó lenne eloszlatni minden mendemondát, midenféle gyanakvást az elszámolás körül. Szerencsére minden parlamenti párt erre törekszik. S. Á. „AZ EMLÉKEZŐTEHETSÉG: ETIKAI KÉRDÉS.”, Ancsel Éva A Tevan Kiadó kötetéről Horgas Béla: Nyár jön-e? Nincs semmi ismeretlen, de minden kiismerhetetlen. Mottó­ként ez illene Horgas Béla leg­újabb verseskötete elé, hisz a látható világ megállíthatatlan mutálása, változása minden­képp központi témája az új opu­soknak. Azt sugallja, hogy az itt- lévő dolgok: csupa képmás, árny és jelkép. Valami minden­nek egyfajta miniatűrje, módo­sulása, //wrvz-ideje. A rávetítő- déseknek azonban megvan az elévülési idejük is, amikor az eddigi áttételek beleromlanak az új nézőpontba, „...képrétegek torlódnak élők és holtak / hol­dudvarai, már visszafelé hoz a vécészagú / expressz. Tisza- süly, Kőtelek, Nagykörű marad / mögöttem, ahol jártam, mo­csok és káprázat...” (Egy de­cemberi reggel) Végre egy verseskötet, amelyben megtalálhatók mosta­ni sorsunk nembeliségbe emelt liturgiái is. A korszakváltás fáj­dalmai, melankolikus tűnődé­sei: „...hatalmas a sírás, amorf világokat áztat, / látod ahogy nézed, a méhektől megduzzadó ágat.” Horgas Béla Nyár jön-e? Bezámak-e az óvodák Békéscsabán? Támogatás nélkül nem megy... (Folytatás az 1. oldalról) intézmény tartotta el, s ezt a pluszköltséget ebben a gazdasá­gi helyzetben egyszerűen már nem képesek vállalni. Tudok olyan esetről is, ahol a vállalatot egy amerikai cég vásárolja meg, s a tulajdonos úgy gondolkodik, hogy az óvoda fenntartása nem az ő feladata, azt a dolgozók adójából az államnak kell fedez­nie. — Hogyan érinti az üzemek ezen kényszerű elhatározása az önkormányzati kezelésben lévő óvodákat? — Feszítő gondot nem jelen­tett, bátran elmondhatjuk, hogy sikerült minden kisgyermeket elhelyezni. A szülőknek felaján­lottuk, hogy a város bármely óvodáját választhatják, s a lehe­tőségekhez mérten — a lakó- és munkahelyet figyelembe véve — megpróbáltuk teljesíteni is a kéréseket. Külön gondot fordí­tottunk arra, hogy a munkanél­küliek gyerekeit is el tudjuk he- lyezn, hiszen ezek az óvodások sokszorosan rászorulnak az óvodai ellátásra. —Arról, hogy hogyan tudták megoldani a megnövekedett számú kiscsoportosok elhelye­zését a gyakorlatban az egyik legérintettebb — a Kulich lakó­telepi — óvoda vezetőjét, dr. Totorán Jánosnét kérdeztük meg. — Valóban nehezebbé vált a helyzetünk, de nemcsak az Uni- con óvoda csoporiesökkentése miatt, hanem .i Millennium la­kótelep felépülése is megnövel­te a körzetünkbe tartozó gyere­kek számát. Eddig sokat segített az Unicon óvoda az elhelyezési gondok csökkentésében, az üze­men kívüli gyerekek felvételé­vel. A tavalyi létszámhoz képest most 12 kiscsoportossal lettünk többen, így az egy csoportba tar­tozó gyerekek száma az idén át­lagban 33 fő. Ez 126 százalékos feltöltöttséget jelent. A magas létszám következtében az idén nem tudtuk elhelyezni a gyesen, illetve gyeden lévő szülők gye­rekeit. Nekik a legközelebbi, Lenkey utcai óvodát ajánlottuk fel. — Hogyan tudják biztosítani az óvodák fenntartását? — A 23 óvoda fenntartásához — veszi át a szót az óvodai gaz­dasági ellátó szervezet vezetője, Kocsis L. Péterné — jelenleg 1,5 millió forint hiányzik. Az önkormányzattól azonban ígé­retet kaptunk, hogy ezt az össze­get mindenképpen biztosítani fogják. Azt hiszem, hogy a szü­lők megértő és segítő támogatá­sa nélkül nagyon nehéz lenne az óvodák helyzete. — Előreláthatóan hogyan alakul az elkövetkezendő évek­ben az óvodai férőhelyek szá­ma? — Egyértelműen elmondha­tó, hogy 1—2 éven belül csök­kenés nem várható. Az újabb demográfiai hullámra az előre­jelzések szerint körülbelül 6 év múlva számíthatunk. M.K. Ha elindul a vonat... Közelebb kerül a főváros? Az idén készen kell lennie a Gyoma—Békéscsaba közötti sza­kasznak Akik az elmúlt egy-két évben gyakorta utaztak vonattal a fő­városba, szemmel kísérhették a Budapest—Békéscsaba vasúti fővonal rekonstrukcióját, kor­szerűsítését. Az építési szaka­szon számtalanszor fékezett, lassított, olykor várakozott is a szerelvény, hogy aztán óránként 100 kilométeres tempóban foly­tathassa útját ezen a fontos tran­zitútvonalon, mely több mint 100 éve már az európai törzshá­lózat része. így érthető is, hogy a fejlesztés előírásait a különböző európai szervezetek ajánlották, s a munkálatokat ez alapján vég­zi a MÁV. — Többéves ütemezett mun­ka keretében folyik a fővonal rekonstrukciója, korábban már megvalósult a Szajol—Gyoma közötti szakasz, az idén készen kell lennie a Gyoma—Békés­csaba közötti vonalszakasznak, melynek költségei több száz­milliós nagyságrendűek — kez­di a beszélgetést Szamos Alfonz, a MÁV vezérigazgatóság cso­portvezetője. A Gyoma és Békéscsaba kö­zötti pályaszakasz terv szerinti beruházása részben új nyomvo­nalon a pályakorrekciókkal, a helyben cserékkel — vagyis a meglévő alépítményre kerül az új vágány — csaknem 255 mil­lió forint. Ehhez jönnek még az egyéb műtárgyköltségek — melynek legnagyobb, 100 mil­lió forintos tétele a Hármas-Kö­rös gyomai hídjának felújítása — a biztosító berendezések és a felsővezetékek költségei. A vo­nalátépítés során az állomások egy része felújításra, illetve át­építésre kerül. — Milyen szempontok sze­rint folyik a rekonstrukció? — A jövőben, a jelenlegi 100 kilométer/óra sebességgel szemben 140 kilométer/óra ki­építési sebességre készül a pá­lya 22 tonnás tengelyterheléssel és villamosítással. A pálya teljes elkészültével azonban óránként csak 120 kilométeres tempóban haladhatnak a vonatok, ugyanis a magyar vasút vontató és vonta­tott járműparkja csak erre felel meg. A rekonstrukciót követően magasabb komfortfokozaton az utazási idő csökken, s minden bizonnyal az állomásokon is nő a kiszolgálás színvonala. — Mi lesz a Békéscsaba— Kürtös közötti szakasz sorsa? — Ennek a vasúti szakasznak az átbocsátó képessége pillanat­nyilag megfelel az igényeknek. A rekonstrukciót követően a budapest—békéscsabai fővona­lon megmarad a két vágány s így ütemesebb közlekedés, áruszál­lítás valósulhat meg — mondot­ta Szamos Alfonz. Szekeres András Kétszeres áremelés, háromszoros tartozás (Folytatás az 1. oldalról) rom-négy hónapra engedményt. Az áremelések után megnőtt a reklamálók száma, különösen a vízórával nem rendelkező kert­tulajdonosok körében. Májustól szeptemberig napi három liter az átalány egy négyzetméterre. A panaszosoknál felülvizsgál­ták a kert nagyságát, s hogy a teljes időszakban locsolnak-e. Újabb jelenség a saját kútfúrás. Ugyanakkor nem tudják ellen­őrizni, hogy mégis nem a köz­műves vízellátásból öntöz- nek-e. A vállalat korrekt megol­dási javaslata a vízmérők felsze­Megalakult a Gabonatanács A gabonavertikum tagjai az agrárpiaci koordináció előmozdítá­sára hozták létre a tanácsot. A szer­vezet arra törekszik, hogy a gabo­naágazat a piacgazdaság feltételei között is eredményesebben működ­hessen. A Gabonatanács ezért fo­lyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi a piaci folyamatokat és ja­vaslatokat tesz az ágazatot érintő döntések meghozatalára. A Gabo­natanács ugyanis a gabonatermelés és a piaci működésben érdekelt jogi, valamint természetes személyek koordinációs testületé. Működése az egész ország területére kiterjed. A tanács első munkaülését vár- >1 hatóan október közepén tartja majd. L. relése. Egyébként ugrásszerűen megnövekedett a vízórák iránti igény. A korábbi 100—200 da­rab helyett 6—700-at kértek az áremelés után. A tömblakások­nál lépcsőházanként, vagy két lépcsőházankét egy közös víz­mérő van, így a vízdíjat létszám­arányosan osztja fel a vállalat. Ezt Máté Sándor sem tartja igaz­ságosnak, hiszen az egyik lakás­ban automata mosógéppel mos­nak, a másikban nem. Árról nem is beszélve, hogy van, aki „elfe­lejti” bejelenteni albérlőit. — A családok tartozása 725 ezer forint — mondta az igazga­tóhelyettes. — Egy részük ígér­te, a következő hónapban fizet, így nem számítanak abszolút hátralékosoknak. Mintegy 100 ezer forint viszont az olyan kint­lévőség, amelynek behajtására 2000 forint fölött a vállalat fize­tésletiltást, vagy végrehajtási eljárást kezdeményez. Az intéz­mények, üzemek, vállalatok tar­tozása nem jelentős. Olyan el­számolási rendszert alkalmaz­nak a havi 5 ezer forint fogyasz­tást meghaladó vállalatoknál, hogy azok öt alkalommal fizet­nek előleget és a különbözetet utólag térítik meg. Sz. M. MEGRENDELŐLAP 1 Megrendelem a Békés Megyei Hírlap című megyei napilapot .......példányban.........................hónapra. K érem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:....................................................... | Címe: (város, község, irányítószám): Utca, házszám:.......................................................... A z előfizetési d íj: egy hónapra 245 Ft, negyedévre 735 Ft, fél évre 1470 Ft, egy évre 2940 Ft. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül, | a helyi postahivatalok részére kérjük feladni. ______________________________________________________i ;ees megyei hírlap HIRDESSEN A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPBAN! Hirdetését feladhatja 1991. október 1-jétől a megye minden postahivatalánál. hs/ MAGYAR POSTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom