Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-07-08 / 210. szám
KÖRKÉP 1991. szeptember 7-8., szombat-vasárnap A kabinet kitart A kormányszóvivő sajtótájékoztatója A térségünkben*zajló óriási politikai változások ellenére Magyarország fizetési mérlege kedvező, felgyorsult a működő tőke beáramlása, javult az ország devizahelyzete, a deviza- tartalékok augusztus végén meghaladták a kétmilliárd dollárt — állapítja meg az a kormánynyilatkozat, amelyet pénteki sajtótájékoztatóján ismertetett az újságírókkal László Balázs szóvivő. A kabinet csütörtöki ülésén, a miniszterelnök hivatalos japán útjának megkezdése előtt tekintette át az ország külgazdasági és pénzügyi helyzetét valamint a magyar—japán gazdasági kapcsolatokat. A kabinet a nyilatkozatban megerősíti, hogy kitart eddigi, a világgazdaságra orientált külgazdasági politkája és az adósságszolgálat pontos teljesítése mellett. A magyar gazdaság konvertibilisexport-forgalma dinamikusan emelkedik, az idén 30 százalékkal növekedett. A KGST-piac összeomlása ellenére a folyó fizetési mérleg az év első nyolc hónapjában némi többletet mutat, augusztus végéig a vártnál több, 650 millió dollárnyi működő tőke áramlott az országba. Az ország adósságállománya 20 milliárd dollár alatt marad, vagyis csökkent. A folyó fizetési mérleg egyensúlyban van, és jelentős mennyiségű készpénz — működő tőke —jött Magyar- országra. Az idén helyreáll az ország külső pénzügyi egyensúlya, az év hátralévő részében nem lesz szükség különleges erőfeszítésekre. A gazdaságpolitika fő célja tehát az infláció csökkentése lehet. Miközben az ország külső pézügyi egyensúlya javult, a belső egyensúly romlott: a költségvetés hiánya a prognosztizáltnál 10 milliárd forinttal több lesz. Várhatóan jövőre sem csökkennek a költségvetés terhei, ez pedig azt jelenti, hogy a hiány sem lesz sokkal kevesebb, nehéz lesz tehát az inflációt visszafogni. A kabinet csütörtöki ülésén rendelet született arról, milyen formában szólhatnak bele a munkavállalók az állami tulajdon privatizációjába. E rendelet nem az eddigi privatizációs szabályokat módosítja, hanem az állami vállalatoknál dolgozók jogairól intézkedik. Célja, hogy elejét vegye az információhiányból adódó vitáknak. A rendelet lehetővé teszi, hogy a munkavállalók időben tájékozódhassanak az átalakulás során a tervezett, foglalkozásukat, javadalmaztatásukat, tulajdonszerzésüket, szociális feltételeiket érintő változásokról. A dolgozók a privatizációt csak véleményezhetik, vétójoguk azonban nincs. Tizenöt napon belül közölni kell a dolgozókkal, ha tervbe vették a vállalat magánkézbe adását, a vagyonügynökség döntéséről pedig nyolc napon belül. Ismét foglalkozott a kabinet a társadalombiztosítási alap egyre növekvő, behajtatlan kintlevőségeivel, amelyek már 40 milliárd forintra rúgnak. A kormány megváltoztatott bizonyos rendelkezéseket, ezek értelmében a tartozások behajtásánál az adókra érvényes előírásokat kell alkalmazni. A kormány elfogadta az idei költségvetési terv módosítását, így változik a helyi önkormányzatok támogatása, jelentette be a szóvivő. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok pontosítottak bizonyos adatokat, amelyek alapján normatív támogatást kapnak. László Balázs bejelentette: a kormány szeptember 29-ét a Magyar Honvédelem Napjává nyilvánította. Ez a katonai szerveknél munkaszüneti nap lesz. Ki akarja lejáratni a gyomaendrődi önkormányzatot? Az endrődi emlékmű marad A napokban felháborodott hangú levelet kaptunk egy Ózdon élő munkásasszonytól, Dávid Ti- borné Privóczki Veronikától. A következőket írta: „Megdöbbenve értesültem arról a hírről, hogy az önkormányzati testület azonnali hatállyal felszámolja az endrődi 1935. március 20-ai csendőr sortüz áldozatainak emelt emlékművet és emlékhelyet. Megdöbbentett a döntés, mert azok az emberek, akik áldozatul estek a Horthy-fasizmusnak a szégyenteljes napon, soha nem voltak kommunisták, ellenben mérhetetlenül szegények, éhesek, kegyetlenül elnyomottak és kizsákmányoltak. Éppen azért haltak meg, mert fel merték emelni a szavukat a jobblétért, a nagyobb szelet kenyérért, ami után a sok éhes gyermekszáj hiába áhítozott...” A levélíró gyalázatnak tartja a holtak — köztük nagyapja, Privóczki István — emlékének ily módon való megsértését, s követeli, hogy az emlékmű maradjon a helyén. A levelet — hangot adva tiltakozásának — elküldte az érintett önkormányzatnak, illetve néhány országos lapnak is. — Valóban tervezik az emlékmű eltávolítását? — kérdeztük dr.Frankó Károlyt, Gyomaen- drőd polgármesterét. — Ez egyáltalán szóba sem került soha, semmilyen fórumon! Egyszerűen rosszindulatú pletykáról van szó. A Szabadság című lap legutóbbi példányában jelent meg a hír, amelynek semmiféle alapja nincs. Nem tudom, a cikkíró honnan vehette az információt? Természetesen nem hagyjuk annyiban a dolgot; a cikket hitelrontásnak vesszük és helyreigazítást kérünk. Egyébként mi is megkaptuk a tiltakozó levelet, s azonnal válaszoltunk Dávid Tiboménak. Megírtuk, hogy szó sincs az emlékmű eltávolításáról, sokkal inkább arról, hogy valaki rosszindulatú pletyka terjesztésével akarja lejáratni a gyomaendrődi önkormányzatot. G. K. December elejétől ingyen vehetik át a budapesti telefonelőfizetők az új fővárosi telefonkönyvet, melyet a Magyar Telefonkönyv Kiadó Társaság egy német céggel együtt készít. A több mint félmillió példányban megjelenő kötet tartalmazza majd a magán- és közületi előfizetők abc-rend szerinti adatait és hirdetéseit MTI-fótő: Balaton József Kedvező „hátszél” az oktatásnak Miből működtök, iskolák? (Folytatás az 1. oldalról) megnézhetnénk magunkat. Tőlük rengeteg segítséget kaptunk, de hát ma már nem tehetik meg, hogy önköltségi áron végezzék a munkát. — Két szakembert tartunk, ők a fűtéstől kezdve a villany- és vízvezeték-szerelésig, a festéstől a mázolásig mindent elvégeznek. Nagyon ügyelünk az épületre; a gyerekek télen az előtérben cipőt váltanak, s vigyáznak a berendezésre, az eszközökre is. — Igért-e segítséget az ön- kormányzat? — Az iskolákat átvilágítva kiderült, hogy ez az intézmény nagyon rosszul áll. Biztatást kaptunk arra, hogy nem csak a biztonságos működtetésre, de az állagmegóvásra is előteremtik a pénzt. Az önkormányzat hozzáállása optimizmusra ad okot. Régen az kapott, aki közelebb ült a tűzhöz, vagy jobban tudott siránkozni. Most bízunk abban, hogy a rangsorolás objektív lesz és kedvező „hátszelet” kapnak az oktatási intézmények. _ Épp a humán blokk műszaki átadásához készülnek a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolában. Három tanteremmel, könyvtárral, tágas aulával, büfével bővül ezáltal az intézmény. Pályáznak, bérmunkát vállalnak — Nagy szükségünk volt az új szárnyra—mondja Gyulafalvi Ernő igazgató—hiszen egyre nő az érdeklődés iskolánk iránt. Az idei tanévben két számítás- technikai osztályt indítottunk. Az oktatás tartalmi fejlesztése csak úgy lehetséges, hajavulnak a tárgyi feltételek, hiszen ez a szakterület nagyon eszközigényes, s a színvonalas gyakorlati oktatás a szakma elsajátításának alapfeltétele. —Hogyan teremtik elő minderre a pénzt? — A normatív támogatást véleményem szerint nem a szükségletek, hanem a lehetőségek szerint állapították meg. Mi nem kapunk pénzt a tanműhelyi képzésre, s ez nagyon hiányzik. Az önkormányzat a pénz újraosztásánál szerencsére igyekezett figyelembe venni, hogy egy bizonyos típusú oktatás mennyire anyag- és eszközigényes. A működési feltételeinket biztosítják, de a fejlesztéshez nem tudnak hozzájárulni. Erre más forrásokat kell keresnünk. — Milyen lehetőségeik vannak? — Notórius pályázók vagyunk; a fejlesztéseket zömmel ebből tudjuk megvalósítani. A szakképzési alapból, a vállalati hozzájárulásokból szintén befolyik bizonyos összeg. Ezenkívül bérmunkákat vállalunk, számítástechnikai jellegű tanfolyamokat indítunk, büfét üzemeltetünk. Van helye a pénznek, hiszen még hátra van az iskola befejező fejlesztése. Túl lehet élni ezt a tanévet — Mindenképpen biztosítani akarjuk az oktatás folyamatosságát! — szögezi le Csepelényi- né Fekete Mária, a Békéscsabai Polgármesteri Hivatal Oktatási Irodájának vezetője. — Ezt hangsúlyoztuk azon a fórumon is, melyet tanévkezdés előtt tartottunk a város iskolaigazgatóinak. Kétségek közt jöttek oda, és megnyugodva távoztak. Láthatták, hogy határozott elképzelésünk van Békéscsaba oktatásának fejlesztéséről. A képviselő-testület nemrég elfogadta az alpelveket, s ez alapján október végéig rövid távú oktatási programot dolgozunk ki, áttekintve mindegyik területet. A szakmai elképzeléseket természetesen csak megfelelő pénzügyi háttérrel lehet megvalósítani. — Inflációval terhes időszakban, szűkös anyagi lehetőségek közt is túl lehet élni ezt a tanévet — állítja Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetője. A működési feltételeket biztosító állami támogatás mellett vannak különböző bevételi forrásaik az iskoláknak: bérbe adhatják termeiket, tanfolyamokat szervezhetnek, kereshetnek támogatókat. Emellett törekedniük kell a takarékosságra, a létszám-optimalizálásra is, egyszóval az ésszerű gazdálkodásra. Reméljük, az intézmények nem ülnek karbatett kézzel, az önkormányzat pedig garanciát vállal arra, hogy pénzhiány miatt egyetlen iskolát sem kell bezárni az idei tanévben. Gubucz Katalin Vendégkommentár Könyvkiadók bajban! 1970-ben magyar könyvespályám —- itthon reménytelenné vált — megújítása végett telepedtünk ki Amerikába. Természetes tehát, hogy amikor ’87 őszén a lakitelki találkozóval a népi mozgalom jegyében számomra is érvényesen megindult a politikai olvadás, ott helyben bejelentettem a részvételemet, és elkezdtem előkészíteni a kiadóm hazatelepítését. Az akkor még továbbélő politikai és jogi kötöttségek miatt buktatókkal járó társulásokba késztetve végül csak 1989-ben indulhattunk meg, amikorra a legyengült gazdaságra ráengedték könnyen hozzáférhető utcai árusítással a bűnügyi, a pomó- és a politikai horror könyvek tömegét. Az értékes könyvkiadás — elsősorban a hivatásos terjesztés csődje miatt — nehéz helyzetbe került. A privatizáció sem kecsegtet gyors sikerrel, még azt sem tudjuk, hogy lesz-e elég magánvállalkozó, aki meg tudja fizetni a bérleti jogot, a többszörösére emelhető bérleti díjakat, a berendezést és raktár- készletet. A könyves nagykereskedelmi állami vállalatok az évekre nyúló átalakulás lázában alig vásárolnak, a hozzájuk tartozó könyvesboltokkal való közvetlen üzleti kapcsolatra nincs jogi lehetőség sem, de ha lenne is, nehéz elképzelni, hogy a kiadók 600 könyvesbolttal hasznos és működőképes közvetlen üzleti viszonyba kerüljenek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hitelezési csalás, bizományosi sikkasztás, szerzői és kiadói jogsértés ellen nincs büntetőjogi védelem, s így néhány könyves kft. több száz millióval károsíthatta meg a kiadókat és a nyomdákat következmények nélkül, nem is beszélve sok egyéni áras kisebb sikkasztásairól és csalásairól. Ebben a helyzetben az állami kiadóknak is van nyilvánvalóan elég bajuk, legfeljebb a régi ösz- szefonódások révén a könyveik ma is eljutnak a könyvesbolt- hálózatba, s ha már eljutnak — vevő is akad rájuk. A magánkiadók egyedi ügyeit sem ismerem. Vagy külföldi tőkével, vagy utcán is eladható ponyvával segítenek magukon, vagy mind a kettővel. Magamról azt tudom, hogy egy évre még van tartalékom, s tovább csak akkor tudom folytatni, ha ez alatt az egy év alatt elérem azt, hogy a könyvesbolt-hálózatba, illetve a nagykereskedelmi vállalatoknak legalább 4— 5000 példányt, a szomszéd államokbeli magyaroknak legalább 2—3000 példányt, a saját könyvesboltunkban és könyvbarát társadalmi terjesztésünkben pedig 2—3000 példányt el tudunk adni. A nyomdai költségek csökkenése ugyanis az egyszerre kinyomtatott példányszám emelkedésétől függ, s ezért legalább 10 ezer példányban kell egy könyvet kiadni, és egy éven belül eladni ahhoz, hogy a vevők által még megfizethető bolti ár — levonva a kereskedelmi engedményt— fedezze a nyomdaköltséget, a szerzői díjat és a nagyon takarékosan beállított kiadói rezsit. Az egy éven túli eladás kamat- és inflációs vesztesége már olyan nagy, hogy minden számítást felborít. Az új hazai kiadóm profilja az eredetileg is tervezett három eredőjű: 1. Az 1939—48. közötti könyvek új kiadása (előkészületben: Sinka István versei, Németh László: A minőség forradalma és Kisebbségben, Ignácz Rózsa regényei). 2. A nyugati magyar könyveink hazai kiadása (Gombos Gyula életműve, Gábor Áron: Embertől keletre, Márai Sándor: A Garrenek műve). 3. A már korábban megismert második népi nemzedék, a népi művelődés, a politikai rendszer- váltás és a nemzeti kisebbségi kérdés könyveiből (Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Duray Miklós, Fekete Gyula, Kocsis István, Pozsgay Imre). A lehetséges keretünket ez a terv is túlterheli, s működésünkben egyik legnagyobb gond, érdemes kéziratok elutasítása. Ma már semmiféle politikai-hatósági tiltás nem akadályozza egy- egy könyv megjelenését, s ezt tudják a szerzők is, akik az anyagi, szervezési, terjesztési bajokkal nem számolnak, legalábbis a saját könyvükre nem tartják érvényesnek azokat. Irgalmatlan mennyiségű kézirat jut el hozzánk —nyilván másokhoz is —, nagyrészükkel még komolyan foglalkozni is lehetetlen, hát még kiadni. Csak abban reménykedhetünk. hogy a sok rossz ponyvára ráunnak az olvasók, s idővel több pénz jut a jó irodalomra is. Püski Sándor könyvkiadó „NAGYNAK LÁTSZHATUNK OLYAN TISZTSÉGBEN, AMELY KISEBB ÉRDEMÜNKNÉL; DE GYAKRAN KICSINYNEK LÁTSZUNK OLYAN TISZTSÉGBEN, AMELY NAGYOBB NÁLUNK.” (La Rochefoucauld) Most olcsóbb! Most olcsóbb! Ez itt az ingyenreklám helye Ne feledje! Most olcsóbb...! Három terméknél többet megnevező közleménynél a többi cikkre, valamint a nem élelmiszerekre a legolcsóbb hirdetési tarifát (szavanként 10 forint) számoljuk fel. Három termékig ingyenes! Csak az éleTtnisze- rekre! Közleményét, ha „délig behozza, holnapután olvashatja”! Hétfőtől péntekig várjuk, hogy mi, hol és mennyivel olcsóbb. * A Gyulai Diszkont Áruházban — Városház utca — a lunch hús import 440 grammos 62,70 Ft, különleges vagdalthús 150 grammos 22,40 Ft, lunch hús, 150 grammos 31,90 Ft.
