Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28-29 / 228. szám

1991. szeptember 28-29., szombat-vasárnap-KÜLFÖLDI HÍREK Bukarest A bányászok hazaindultak, majd visszafordultak A bányászok vezetője pénte­ken befejezettnek nyilvánította konfliktusukat, miközben a szakszervezeti központok felhí­vására megmozdult a bukaresti munkásság: a Palota-téren több- ezren gyűltek össze a bányászok követeléseinek támogatására. A Zsil-völgyi bányászok, akik csütörtökön kikényszerí­tették a Petre Roman vezette kormány lemondását, pénteken reggel a cotroceni elnöki palotá­hoz vonultak, ahol képviselőiket fogadta Ion Iliescu államfő. A megbeszélések után Miron Cos- ma, a Zsil-völgyi bányászszak­szervezetek ligájának elnöke a rádióban és a televízióban el­hangzott felhívásában befeje­zettnek nyilvánította a konflik­tust. Közölte, hogy sikerült megállapodniuk az elnökkel kö­veteléseik teljesítéséről és még pénteken hazautaznak Buka­restből. A kora délutáni órákban a bányászok buszokon elindul­tak a vasútállomásokra, de ké­sőbb visszafordultak és azokon a buszokon, amelyek a rájuk vá­rakozó szerelvényekhez vitték őket, az elnöki palota elé vonul­tak. Számuk két-háromezer, s a váratlan fordulatnak az lehet az oka, hogy a cotroceni elnöki pa­lotát védőgyűrűbe fogó karha- talmisták gumilövedékekkel és könnygázgránátokkal fogadták a Forradalom terén összegyűlt, majd oda vonuló bukarestieket, akik a szakszervezeti központok felhívására a bányászok követe­léseit támogatják. Döntésre vár a Lenin mítosz Grúzia válságos hetei A grúz nemzeti gárda pa­rancsnoka szerint hatvan halá­los áldozata van annak a táma­dásnak, amelyet a Zviad Gam- szahurdia elnökhöz hű erők haj­tottak végre péntekre virradóra a gárda egyik bázisa ellen — je­lentette pénteken a TASZSZ hír- ügynökség. Ugyanakkor grúz elnöki források pénteken cáfol­ták a hatvan nemzeti gárdista haláláról szóló jelentéseket. A nyilatkozatot — a tbiliszi kato­nai parancsnok aláírásával — az elnöki sajtóhivatal egyik alkal­mazottja olvasta fel. A dokumentum szerint a Gamszahurdiához hű erők va­lóban elfoglalták az ellenzéki bázist, amely azonban az akció idején üres volt, s így elfogla­lásakor harcokra sem került sor. Gamszahurdia elnök egyéb­ként csütörtök esti tévé-beszé­dében kijelentette: a kormány­zat mindent megtesz, hogy vé­get vessen a válságnak, de arra figyelmeztette Grúzia lakossá­gát, hogy „komoly következmé­nyekkel” járhat, ha a hetek óta tartó zavargások folytatódnak. Tűz, szüntelen Heves harcok voltak csütörtökön este a horvát milicisták és a szövetségi hadsereg egységei között a jugoszláviai tengerparton, Dubrovniktől délre a horvát-montenegrói határnál. A Tanjug jugo­szláv hírügynökség jelentése szerint a hadsereg tüzérség bevetésé­vel verte vissza a horvát milicisták előrenyomulását. A horvát nemzeti gárda egységei csütörtök este a kelet-szlavóniai Vuköváron frontális támadást intéztek a Jugoszláv Néphadsereg laktanyája ellen, és harcok voltak Szlavónia egyéb térségeiben is — jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség. A francia parasztok tiltakoznak „Abszurd ötletnek” minősítette a Francia Mezőgazdasági Terme­lők Országos Szövetségének elnöke, hogy a közép-európai orszá­gok akkor akarják mezőgazdasági termékeit nyugatra importálni, „amikor a Szovjetunióban élelmiszerhiány van, az EGK országai­ban viszont hatalmas marhahús- és juhhús-készletek vannak”. A francia parasztok egyébként vasárnap nagyszabású tüntetést tartanak Párizsban, s tiltakozásuk egyik témája az, hogy szerintük a közep-európai mezőgazdasági termékek behozatalának bővítése to­vább növelné a mezőgazdasági válságot. Demes-Boros találkozó Pavol Demes, a szlovák kül- kapcsolatok minisztere hivata­lába kérette Boros Jenő pozso­nyi magyar főkonzult. A péntek délelőtt lezajlott találkozón a miniszter hangot adott aggodal­mának egyes magyar kormány- tényezők, köztük Antall József miniszterelnök olyan kijelenté­sei miatt, amelyek szlovák értel­mezés szerint Csehszlovákia szétválása esetén a csehszlovák — magyar határ revíziójára irá­nyuló esetleges magyar szán­dékra utalnak. A magyar főkon­zul leszögezte: — Az Antall József vezette magyar kormány demokratikus jellegénél fogva elismeri és tiszteletben tartja a Helsinki Záróokmány és a Pá­rizsi Charta határokkal kapcso­latos fejezeteit, és elutasítja a külső és belső határok erősza­kos megváltoztatását. Boros Jenő szerint ez kapott hangsúlyt azon a sajtóértekezleten is, ame­lyet a közelmúltban Antall Jó­zsef és Franz Vranitzky osztrák kancellár közösen tartott. Befektetéssel és privatizációval foglalkozó társaság országos hálózatának szarvasi kirendeltségéhez ügyvezető igazgatót keresünk. Annak a legfeljebb 45 éves, felsőfokú közgazdasági vagy jogi végzettséggel rendelkező szakembernek a jelentkezését várjuk, aki a — közvetlen helyi, illetve vonzáskörzeti, önkormányzati, piaci, vállalkozói kapcsolatok kiépítésében, — vállalkozási, privatizációs, befektetési, tanácsadói igények gyűjtésében, rendezésében, ellátásában, — vállalkozások szervezésében, — befektetési alapok gyűjtésében, közvetítésében jártas. Angol vagy német nyelvtudás előnyt jelent. Igényes munkájához méltó jövedelemre számíthat! A pályázatok beküldési határideje 1991. október 15. A pályázatokat október 30-áig elbíráljuk. A pályázatok anyagát bizalmasan kezeljük! Kérjük, hogy részletes szakmai önéletrajzát a szerkesztőségbe „Vállalkozás” jeligére küldje. Kevés pénz jut a kísér­leti iskolákra. A hagyományosak persze dúskálnak... Hogyan tovább?... 1991. szeptember 17-e, hajnali fél hat, Újvidék, Jugoszlávia. Az éjszakai rádióműsor után álmosad* fáradtan baktatok fel lakásomra. Egykor és háromkor hírek. Hírek rombolásról, vér­fürdőkről, esztelen testvérháborúról, mozgósításról. Én olvasom be az aznap éjszaka mozgósított egységek számait. Hál’ Isten­nek, az enyém nincs közöttük. A bejárati ajtóm mellett egy ismeretlen alak szólít le, azt kérdi, ismerek-e egy Huber Károly nevezetű egyént. A kézilámpa fényénél meglátok a kezében egy nagy csomó tartalékos katonai behívót. Elhűl bennem a vér: az enyém az első. Kínos, erőltetett vigyorral tagadom, hogy bármikor is találkoztam volna az emlí­tett alakkal. Közben kiver a jéghideg veríték. A lámpafény szerencsére a papírra irányul, nem látszik kínos vergődésem, nyavalyás kísérletem az elkerülhetetlen elhárítására. Agyamban gondolatok cikáznak lövöldözésről, vérontásról, halálról. Köz­ben az illető csalódottan távozik, én pedig reszkető kézzel, félve körülnézve kinyitom az ajtót és tehetetlenül ledőlök az ágyra. Tehát mindennek vége. Menni kell. Vagy oda, ahol harc, meg­semmisülés, kínlódás vár rám, esetleg a hajdani felebarátom fegyveréből kilőtt golyó általi halál, vagy menekülés a bizonyta­lanságba. Nem nehéz dönteni. El innen, el a két vérszomjas kiskirály emberi sorsokat derékba törő és életeket követelő hatalmi játékának megsemmisítő poklából. Délután négykor már úton vagyunk. Asszony, gyerek, útlevél és egy útitáska a leg­szükségesebb holmikkal. A gyerek sír, az asszony idegcsillapítót vesz be. — Apuci hová megyünk? — Nem tudom fiam. Keserű érzés fog el. — Apuci mikor megyünk haza? — Nem tudom fiam. Szabadkán a hajszál híján kerülöm el a balesetet. Otthon jár az eszem. A határátkelőn hányinger fog el az idegességtől, vajon átengednek-e egy szökevényt? Szerencsére simán megy minden, még nem kapták meg az értesítést a mozgósításomról. ...Szeged, a menekülteket befogadó központ. Az egyik hajdu- kovói srácot már vitték volna, de kiszabadult és hét órát gyalogolt Szegedig. Útlevél nélkül, éhen, szomjan. Gennyes sztori. És még hányat hallottam! Várni kell. Együtt cigarettázunk vele. Egyszerű, tagbaszakadt parasztgyerek. Ilyenek kellenek a testvérháború vágóhídjára. A békéscsabai menekülttábor várótermében tömeg és bűz. A félelem, a bizonytalanság verítékének bűze. Itt is várni kell, míg bejegyeznek és elhelyeznek bennünket. Estig ez is kész. Egy kétgyermekes családdal osztjuk a szobát. Emeletes tábori ágyak, orvosi vizsgálat, magas kőfallal bekerített udvar fogad bennün­ket. Nagyon emlékeztet a katonaságra, de itt már biztonságban vagyunk. Itt nem törik be éjjel az ajtót, és nem visznek el ismeretlen egyének ismeretlen irányba, egy ismeretlen hadsereg­be harcolni. Itt nem zúgnak el nap mint nap harci bevetésre induló MIG-ek a fejünk felett, és nem bombáznak porrá bennünket tévedésből, mint ahogy azt néhány nappal ezelőtt Bács faluval tették. Kilépek az udvarra és miközben elszívok egy cigarettát, elnézegetem az embereket. Reménység, várakozás, bizonytalan­ság és valamiféle szomorú boldogság tükröződik meggyötört arcukról. Minden bizonnyal az enyémről is. Hogyan tovább?... Huber Károly r-------------;-----------­A z Állami Biztosító Rt. sok millió ügyfele közül most Önökhöz fordulunk, akik gép­jármű-biztosítással rendelkeznek. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy fiókjainkban mostantól ellenőrizhető a kármentességi kedvezményre (BONUS-ra) jogosultak listája. Közöttük októberben egy tűzpiros Opel Corsát sorsolunk ki. Arra is emlékeztetni szeretnénk, hogy gépjármű-felelősségbiztosításuk folyamatossága érdekében szeptember 30-áig esedékes a következő díjfizetés. A barcelonai olimpián való részvételt a felelősségbiztosítottak körében januárban sorsoljuk. Jutalom a biztonságért. Állami Biztosító Rt. V._____________________________J M estersége: bérgyilkos Az amerikai hatóságok csütör­tökre virradó éjjel elfogták New Yorkban az egyik legveszélye­sebb kolumbiai bérgyilkost. A kábítószer elleni harccal foglal­kozó hivatal New York-i irodájá­nak vezetője szerint feltehető, hogy a kolumbiai férfi merényle­tet akart elkövetni az ENSZ köz­gyűlésére érkezett vezetők közül valaki ellen. Az őrizetbe vett kolumbiai, Dandeny Munoz-Mosquera a ko­lumbiai kábítószer-maffia alkal­mazásában állt. A dél-amerikai ország rendőrségének nyilvántar­tása szerint 40 kolumbiai rendőr­tisztet, bírót, illetve más hivatalos személyiséget gyilkolt már meg, 12 gépkocsit robbantott fel és ő ölte meg 1989 augusztusában Luis Carlos Galan-Sarmiento ko­lumbiai elnökjelöltet. Munoz-Mosquera szeptember 11-dikén érkezett Los Angelesbe és onnan a múlt szombaton uta­zott New Yorkba, amikor már több külföldi államfő is a város­ban volt, hogy részt vegyen az ENSZ közgyűlésének üléssza­kán. „Ez az ember a világ egyik legveszélyesebb bérgyilkosa. Azért jött amerikai földre, hogy itt gyilkosságot kövessen el” — mondta a New York-i iroda veze­tője. Bár a hatóságok nem tudták, ki lett volna a célpont, további kockázatot nem akartak vállalni, s ezért vették őrizetbe a bérgyil­kost.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom