Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

1991. szeptember 24., kedd KÖRKÉP Ereklye - egy „Bartókért” S zőny egdarabkák a hit letéteményesei? Pápai ereklyéket kínált la­punk hasábjain egy budapesti kft. A hirdetésből megtudhat­tuk, hogy apró kockára vágott— pecséttel és tanúsító okirattal hi­telesített (?) — szőnyegdarab­kák birtokában otthonunkba költözhet II. János Pál látogatá­sának emléke. Nem tehetek róla, de engem az egykori búcsúcédulák pén­zért vásárolható (?) üdvösségé­nek gusztustalan kufárkodására emlékezten ez az eljárás. Szo­morú és szégyenteljes, amikor ezer forintért kínálgatják a jobb sorsra érdemes szőnyegkocká­kat, s vele együtt valamiféle hit­béli boldogságot. Vajon miként vélekedik erről a lelkek üdvözülésével napra nap foglalkozó papság? Meg­kérdeztük ez ügyben Bielik Gá­bor apát urat. — Számomra visszatetsző dolog... Azt írják, hogy „pápa­ereklyét” kapnak a vásárlók, pe­dig az egyházi törvénykönyv — Codex Juris Canonici — szerint nem minősülhet ereklyének. Ennek csak a szentek, illetve boldogok tárgyait, földi marad­ványait nevezzük. Élők eseté­ben ezeket kegy- vagy emléktár­gyaknak minősíthetjük legfel­jebb. De mit mond a Codex? Az 1090-es Canon első paragrafusa szerint: „Szent ereklyéket elad­ni tilos!” Tehát — ha valóban azok lennének a szőnyegek — akkor sem árusíthatná senki! Ám ettől függetlenül ez az egész kiárusítás az egyház szelleme, érzésvilága és gyakorlata ellen való. Ugyanis, ami a materiális érték felett van, az kegyértéknek minősül, s ezt az egyház nem engedheti meg, hogy bárki pénzre váltsa át. Hadd mondjak egy párhuzamot: amikor a — világi kereskedelemben vásá­rolt — rózsafüzéreket, feszüle­teket megáldjuk, akkor sem kér­hetünk a kegyértékért anyagi javakat. Nem szabad megen­gedni, hogy a „piacgazdaság” az egyház érdekeit sértse. Szem­be kell szállni az ilyen üzleties­kedéssel. —Milyen sors lett volna mél­tó ezekhez a kegytárgyakoz? — Van jó példa a magyar egyház történetében. A tragikus sorsú jezsuita Kaszab István re­verendáját is több ezer darab erekyének vágták fel, ám ezeket ingyen adták a híveknek. Akadt volna más lehetőség is, az örök­becsű szőnyegeket felajánlhat­ták volna a gyulafehérvári szé­kesegyháznak, a kárpátaljai magyar templomoknak, ahol — s ebben biztos vagyok — méltó helyre került volna az ereklye. Kőhalmi Endre Horoszkóp Szeptember 24. MERLEG (IX. 24— /W Xy X. 23.). Bizakodva te- kinthet a jövőbe a jegy '' szülötte. A térsugár­zás hatása egyénenként eltérő, de mára általában is jót ígér. Ha estére feltekint az égre, meglát­hatja csillagjegyének képét. Ezen a napon született 1910-ben Vas István Baumgarten-díjas, két­szeres Kossuth-díjas és háromszoros József At- tila-díjas költő SKORPIÓ (X. 24— XI. 22.). Legyen opti­mista, s reggeli jó ked­vét őrizze meg egész nap. Most lehetőleg a saját józan eszére hallgasson. Szükséges vásárlásait ne halassza hol­napra. NYILAS (XI. 23— XII. 21.). Felfigyeltek Önre! Sőt, ha a jelek nem csalnak, már a hálót is kivetették. Ebbe a kap­csolatba csak akkor menjen bele, ha tiszta szívvel és őszin­tén tudja vállalni Őt. Figyeljen oda partnerére, és halmozza el szeretetével. BAK (XII. 22—1. 20.). Kedvezőtlen bí­rálat éri, ami megne­hezíti napját. Az érzel­mekre nem sok energia jut, így észre sem veszi, hogy vágyód­nak az Ön társaságára. VÍZÖNTŐ (1.21—11. (<3^0^ ÚJ’ fontos felada- V^jgÉíp/ tok várják. Jó lenne, ha észrevenné partnere gondjait, még akkor is, ha Ő ezt kedvességével igyekszik eltit­kolni, és természetesnek mutat­kozik. HALAK (II. 21—III. 20.). Fantasztikusan tettre kész, bármilyen munkáról van szó. Szí­vesen dolgozik, segít másokon. Embertársainak panaszát, gond­ját átérzi, megérti a másikat. KOS (III. 21—IV. 20.). Egy új vállalko- vm / zásban szerencse kísé- ^' ri. Meglepő ajánlatot kap, s hirtelen nem is tud dönte­ni. Válaszoljon határozott igen­nel, merjen kockáztatni. Fortuna Ön mellé áll. BIKA (IV. 21—V. 20. ). Kellemes, köny- nyed napja lesz. Rá­jön, hogy partnere sokkal többet tesz Önért, mint gondolta. Megérdemli, hogy kedvében járjon. IKREK (V. 21—VI. 21. ). Ne bonyolódjon bele az Ön ellen foly­tatott intrikákba. Sem­miképp ne álljon velük vitába. Bízzon barátaiban és párjában, akik átsegítik a nehéz idősza- j kon. RÁK (VI. 22—VII. 22. ). Erősödnek szo­rongásai. Pénzügyi helyzetét, személyes kapcsolatait is borúlátóan ítéli meg. Ráférne Önre egy kis lazí­tás. Olvasson, tévézzen, beszél- í gessen ismerőseivel. OROSZLÁN (VII. 23—VIII. 23.). Szíve­sen és lelkesen végzi ma munkáját, szinte belefeledkezik. Túlórázni csak a legszükségesebb esetben in­dokolt, hiszen holnap is lesz nap. SZŰZ (VIII. 24—IX. 23. ). Többször látják Önt flörtölni lakóhe­lye közelében. Vi­gyázzon! Ha nem kerül is szem­től szembe partnerével, „jóaka­rói” mindig akadnak a Szűz je- gyűeknek is. Kárpótlási kiskáté L Börtönből kolostor A rendszerváltással lehető­ség nyílik arra, hogy az egyházi javak visszakerüljenek eredeti tulajdonosaikhoz. A Pálos Rend is visszakéri egykori márianost- rai kolostorát. Ebben jelenleg— 1958-tól női, 1949-től férfi — fegyház működik. Ä hazai Pálos Rend nem alkot önálló szervezetet, hanem a len­gyelországihoz tartozik. Az at­tól való elszakadás feltétele, hogy itthon legalább három rendháza legyen. Mivel kettő, a pécsi és a budai már létezik, en­nek a harmadiknak, a márianost- rainak különös jelentősége van. A fegyház áttelepítéséhez és a rendház felújításához azonban anyagi segítségre van szükség. A Pálos Rend tulajdonában lévő kolostor átépítése több millió forintot igényel. A vallási vonatkozáson túl jelentős idegenforgalmi és szo­ciálpolitikai elképzelések is ki­rajzolódnak. Márianostra a Börzsöny szép fekvésű falva, amely kiválóan alkalmas turisz­tikai célokra. Az előzetes tár­gyalások szerint jönnének is a külföldiek — eddig két szálloda építésére jelentkezett befektető — „csupán” a fegyház zavarja őket. A rend országos gondnoka, Árvái Vince népfőis­kolák alapítását tervezi, ame­lyek a mezőgazdasági ismere­teken kívül egyfajta szociális képzést is nyújtanának. Ez utób­bit főként a lányoknak ajánlja Vince atya, hiszen a könyvelői, háztartási, betegápolási felada­tok ellátását sajátíthatják el a hallgatók. A végbizonyítvány állami elismertetéséről tárgya­lások kezdődtek a kormányzat­tal. Domi Ferency-Europress Hosszas vita utána parlament megalkotta a kárpótlási tör­vényt, s napjainkban a végrehaj­tásra tevődik a hangsúly. Békés megyében bizonyára sokakat érint, hogyan, miként lehet kár­pótlási igényüket beterjeszteni. Lapunk a Békés Megyei Kár­pótlási Hivatal vezetőjétől, dr. Gondos Józseftől kért hasznos tudnivalókat. A sorozatunk első részében a formanyomtatvá­nyok kitöltéséről, formai és tar­talmi követelményeiről esik szó. — A kárpótlásra jogosultak­nak elsősorban a tulajdonuk meglétét kell közokirattal avagy ennek hivatalos másolatával bi­zonyítania — magyarázza dr. Gondos József. — Közokirat minden olyan okirat, amelyet erre hatáskörrel és illetékesség­gel bíró államhatalmi, állam- igazgatási szerv állít ki, s amely valamely tény vagy aktus meg­létét bizonyítja. Hiteles máso­latnak tekintjük az olyan okira­tot, amely az eredeti szövegű pontos másolata, esetleg jól ol­vasható fénymásolata, amelyet azonban vagy a köziratot kibo­csátó szerv vagy erre jogosult más személy (közjegyző, jegy­ző, földhivatal, kárrendezési hivatal) hitelesít. Nagy nyoma­tékkai fel kell hívnom a figyel­met arra, hogy a másolat csak az eredeti okirat egybevetésével hitelesíthető. Amennyiben a tu­lajdon megléte telekkönyvi szemlével, birtoklevéllel nem bizonyítható — mert kivétele­sen nincs meg —, úgy adásvételi szerződéssel vagy megfelelő bizonyítékokon nyugvó hatósá­gi bizonyítvánnyal is lehetséges tulajdont igazolni. Különösen igaz lehet ez a vállalkozások igazolására. E vonatkozásban igen figyelemreméltó doku­mentációs anyag található a Békés Megyei Levéltárban, va­lamint az önkormányzatok, az ipartestületek és a Békés Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság irattárában. Szintén utalnom kell arra, hogy ma már kormányrendelet utasítja nem­csak a hivatalokat, de a gazdál­kodó szerveket is, hogy kötele­sek okirat hiteles másolatot, iga­zolást kiadni, adatot szolgáltat­ni. Sokkal több gondot okoz a gyakorlatban az „elvétel” jogcí­mének okirati bizonyítása. Amely többek között azt bizo­nyítja, hogy a jogsérelem a tör­vény 1. vagy 2. számú mellékle­tében tételesen felsorolt jogsza­bályok valamelyike által került alkalmazásra. A kárpótlásra jo­gosultak zöme rendelkezik az elvételről szóló államigazgatási határozattal, illetve a jogcím fel­tételezhetően telekkönyvi be­jegyzésre került. Ebben az eset­ben külön igazolásra nincs szük­ség. Amennyiben ezek a doku­mentumok hiányoznak, úgy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok igazoláson alapuló hatósági bizonyítvánnyal vagy földhivatali bejegyzéssel pótol­ható. Ez utóbbi természetesen időigényesebb. Megváltott föld- tulajdon esetén 1968 és 1989 között semmi egyéb dokumen­tum nem szükséges az adatlapo­kon kívül, mint a megváltási ha­tározat. Ez egyidejűleg bizo­nyítja a tulajdont is, meg az elvé­tel jogcímét is. Gyakori problémát jelent — meríti a példát dr. Gondos József —, hogy a tanyás ingatlanok belterületi házas ingatlanoknál a „felülépítmény” területe nem szerepel a tulajdoni lapon, bir­tokíven. Ebben az esetben ha az épület, épületek még megvan­nak, akkor egy önkormányzati alkalmazott felmérésén alapuló hatósági bizonyítvánnyal ez pó­tolható. Amennyiben az épüle­tet lebontották, akkor adásvételi szerződéssel, helyszínrajzzal, megosztási vázrajzzal, bontási engedéllyel és ezek alapján kiál­lított hatósági bizonyítvánnyal a probléma megoldható. Mind­ezek hiányában a megyei földhi­vatal az úgynevezett nagy színes térképről megfelelő műszaki megoldással le tudja olvasni a felülépítmények alapterületét, amely a kárpótlás alapjául szol­gálhat. Amennyiben a jogsérelmet szenvedett nem azonos a kárpót­lásra jogosulttal — egyszerűb­ben szólva öröklés következett be —, úgy szükséges a jogsérel­met szenvedett halotti anya­könyvi kivonata, valamint a jo­gosult születési anyakönyvi ki­vonata. Ha az unoka a kárpótlás­ra jogosult, úgy a közben eső szülőknek még a születési és a halotti anyagkönyvi kivonata is szükséges. Fontos tudni, hogy a kárpótlási törvénynek sajátos, úgynevezett sui generis öröklési rendje van, azaz nem ismeri sem a végrendeleti öröklést, sem az osztályra bocsátást, sem az ol­dalági öröklést, de még szülő sem örökölhet gyermeke után. Házastárs csak akkor, ha leszár­mazott nincs, s két szigorú felté­tellel névváltoztatás esetén (há­zasságkötés, örökbefogadás, névváltoztatás) szintén okirattal bizonyítani szükséges magát a tényt — fejezte be az első rész­ben az okiratok kitöltésével kapcsolatos legfontosabb tudni­valók ismertetését dr. Gondos József. Lejegyezte Papp János Energiahelyzet a „forró ősz” előtt Mérhetetlen kiadásaink? Nyarának jókora szeletét víz­ügyek, gázügyek, távhőszolgál­tatási gondok rendezésére fordította dr. Remport Katalin. A lakossági energiaár-emelések — melyek pénztárcánkra gya­korolt hatását rövidesen tapasz­talhatjuk —, takarékosságra ösztönzik a lakosságot. De va­jon tudnak-e, akamak-e takaré­koskodni a szolgáltatók? Ennek járt utána a képviselőnő az or­szágos és a megyei szervek, vál­lalatok vezetőinél. — A víz- és energiadíjak emelését a lakosság meglehető­sen sokallja — mondta dr. Rem­port Katalin. — S ebben a hely­zetben jutott tudomásomra, hogy a lakosság által takarékos- sági célból beszerelt vízmérő műszereket a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nem fogadta el. Ilyesmit az or­szág más részéről is hallani le­hetett, ezért szóba hoztam a dolgot Antall Józsefnek. „Kati, fogja össze azokat, akiket még érdekel e téma, s keressék meg a minisztériumokat”—mondta. — Mire jutottak? — A vízszolgáltatóknak el kell fogadniuk a lakosság által felszereltetett vízórákat. A BM és a Köhém közösen megke­reste az önkormányzatokat: ha lakásaik egyetlen lakója is kéri, el kell fogadniuk a vízóra besze­relését. Az önkormányzat ugyan nem kötelezhető a vízórák fel­szerelésére, ám a bérből „lelak­hatják” a felmerült költségeket. Ha a szolgáltató nem akarja ezt tudomásul venni, a lakók a pol­gármesteri hivatalhoz, a Kö- hémhez vagy a bírósághoz for­dulhatnak. — Bonyolultabbnak tűnik a lakáson belüli takarékosság a távfűtés és a melegvíz-szolgál­tatás esetében. — E kettő többnyire együtte­sen jelentkezik. Részben a fűtés, részben a melegvíz-felhaszná­lás költsége jelentkezik ilyen­kor. A lakásokat nem lehet egyedi mérésre kapcsolni, mivel megbontanánk a távhőszolgál­tatás szerkezeti egységét. A mérési lehetőség kiépítése laká­sonként 10—50 ezer forintba kerülne, s nem oldható meg úgy, hogy ez a szomszéd fűtési költ­ségeit ne befolyásolja. A megol­dás az lehet, hogy az egy házi központhoz tartozók együttesen elhatározzák: a jövőben nem átalány alapján fizetnek, hanem a közös bojlert látják el mérő­műszerrel. így a beérkező hő­mennyiséget megmérhetik. Egymás között pedig meghatá­rozhatják, hogy ki mennyit fi­zessen. Ez függhet például attól, hogy milyen távol esik a lakás a hőtermelés helyétől, illetve a hőelosztó alközponttól. A me­legvíz-felhasználás mérésére viszont lakásonként műszer sze­relhető fel, így elkerülhető az átalánydíj-fizetés. — Arról hallhattunk, hogy egyre csökken a távfűtés költ­ségvetési támogatása. — Az eddig 62 százalékos támogatást 35-re csökkentették júniusban, sőt a teljes megszün­tetést tervezik. Ez ellen a távfű­tők is felléptek, mert félnek, hogy a lakosság megtagadná a számlák kifizetését. Ok a terme­lői ár csökkentését javasolják. Sok függ ugyanis attól, hogy melyik hőtermelő milyen ener­giát használ, s milyen műszaki adottságú a rendszer. Van, ahol a termelői ár a jelenleginek a felét sem tenné ki, máshol akár az ötszörösére is növekedne. Az utóbbiak orvoslására a Pénz­ügyminisztérium tett is félre pénzt. Augusztus 20-áig kellett megadniuk a hőközpontoknak a lehetséges új árakat. A miniszté­rium egyben energiaracionali­zálási terveket is kért tőlük. — A lakosság fizetőképessé­ge alighanem elérte a határt. Van-e mód arra, hogy a legrá­szorultabb családokat segítsék az energiárak fedezésében? — Az önkormányzatok újabb összegeket kaptak szociális tá­mogatásra. A legszükségesebb esetekben az árnövekmény ter­hét átvállalhatják. Persze csak az ésszerűség és a takarékos energiahasználat mértékéig. Voltak arra is próbálkozások, hogy több szolgáltató számára egyetlen leolvasó, számlázó és pénzbeszedő tevékenykedjen. Megbukott a dolog, mert így a díjbeszedő vállalkozás használ­hatná a szolgáltatók pénzét. — Létezik egy miniszteri ren­delet, amely a gázenergia-fo­gyasztást a hőmérséklet és a lég­nyomás függvényében eltéríthe- tővé teszi a mérőműszerünk ál­tal kimutatottól. —Több gázszolgáltató válla­lat is jelezte, hogy e korrekciós lehetőséget a lakossági fogyasz­tásban nem kívánja alkalmazni. Ha igaz, az intézmények eseté­ben is csak akkor érvényesítik ezt az átszámítási módot, ha a gázórát a szabadban helyezték el. Kiss A. János Szóló szőlő, mosolygó alma Harmincéves az orosházi kertbarátok klubja Az Orosházi Petőfi Művelő­dési Központ adott otthont an­nak a szemet gyönyörködtető kertészeti kiállításnak, amelyet az ez évben 30 éves orosházi Mohácsy Mátyás Kertbarát Klub rendezett tevékenységük megismertetésére. A kiállítás egyben visszaemlékezés is volt a három évtized eseményeire. A péntek délelőtti megnyitón Be­nőné Szerető Hajnalka mondott köszöntőt, majd dr. Gulyás Mi­hály polgármester méltatta a klub munkáját: — Az itt .látható termékek mindegyike az ősök munkáját viseli magán. Az 1800-as évekre visszamenően emlékezetes a gyulai Petrik Ambrus neve, mint az orosházi legjobb borász. Hogy a múlt század közepén mennyire ragaszkodtak itt a sző­lészeti kultúrához, azt a címer­ben található szőlőfürt is bizo­j nyitja. Féja Géza könyvében kiemeli az orosházi emberek szorgalmát, tenni akarását, ami évtizedek múltán is megmaradt. Bizonyítja ezt a kiállítás, vala­mint a klub országos hímeve. Ezt követően Uberszki Már­ton, a klub elnöke emlékezett vissza a harminc évre: — A Mohácsy Mátyás Kert­barát Klub 1961-ben elsőként alakult Békés megyében. Tevé­kenységük igen sokrétű, a moz­galom fontos szerepet játszik a lakosság jobb zöldség-gyü­mölcs ellátásában. A klub az évek során országos hímévre tett szert, és több elismerésben is részesült. ,, ..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom