Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21-22 / 222. szám

iÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­KORKEP 1991. szeptember 21-22., szombat-vasárnap Thermal INVEST: 1,5 milliárdra emelkedett az alaptőke Soros közgyűlését tartotta tegnap a Thermál INVEST Be­fektetési és Gyógyidegenforgal- mi Részvénytársaság Békéscsa­bán, a Trófea Hotelben. A beérkezett részvényjegy­zések alapján a társaság korábbi 300 milliós alaptőkéjét közel 1,5 milliárd forintra emelte. A köz­gyűlésen részt vett a társaság elnöke, Leonart Dunning, angol származású, hongkongi üz­letember is, aki délután tárgya­lásokat folytatott a megyei és a gyulai önkormányzat képvise­lőivel. Elhunyt dr. Márai György Gyulán, 83 éves korában el­hunyt dr. Márai György nyugal­mazott bíró. Sokirányú érdeklő­déséről árulkodott idős korában is aktív munkássága. Helytörténeti írásainak sokaságát hagyta ránk. Feldolgozta többek között a gyu­lai zeneiskola, a román iskola, az Erkel Kórus, a színészet, a zsidó­ság történetét. írt recenziókat, hangversenykritikákat. A megyei és a helyi újságok, a Békési Elet oldalain rendszeresen publikált, lapunkban is sok hangversenykri­tikája jelent meg. Első, D. Nagy András gyulai helytörténésszel közösen írt könyvének kiadását, amely az Erkel családról szól, már nem ér­hette meg. Az Erkel Társaság ala­pító tagját, korelnökét és júliustól dísztagját a gyulai Szenthárom­ság temetőben, vasárnap 14 óra­kor helyezik örök nyugalomba.- sz. m. ­„CSAK AZ SZÉGYEN, HA VALAKI NEM IS­MER SZÉGYENT.” (Pascal) A gázszámlás havonta csenget A gázszámlát október 1-jétől nem kéthavonta, hanem minden hónapban 1 -je és 20-a között kell fizetni, mégpedig a tényle­ges fűtőértékkel arányosan—és az augusztus 1-jét követő leol­vasásoktól számítva drágábban. Összefoglalva ezek azok a lé­nyeges változások, amelyekről tájékoztatta lapunkat Erdei Re­zső, a Dégáz békéscsabai, valamint Szabó István, a Dégáz orosházi üzemigazgatója. Mint megtudtuk, a fogyasztói áremelést, valamint a fűtőérték­kel arányos számlázást az ipari és kereskedelmi miniszter ez év májusában rendelte el. Az ár­emelés az augusztus l-je után leolvasott mennyiségnél érvé­nyesül, először szeptemberben, amit a fogyasztó októberben fi­zet majd. Ekkor kettő-, illetve háromhavi számlára kell számí­tani, attól függően, hogy ezt megelőzően mikor történt szám­lázás. Október 1-jétől pedig, amint már említettük, egysége­sen havonta kell a gázszámlát fizetni. S hogy mennyit? Az au­gusztus l-je után leolvasott mennyiségért már a megemelt árat kell fizetni, Orosházán pél­dául a korábbi 4 forint 47 fillér helyett köbméterenkét 6 forint 85 fillért, Békéscsabán pedig 5 forint 15 fillér helyett 7 forint 89 fillért. Október l-je után áttér­nek a fűtőérték szerinti számlá­zásra, így az egységárat már nem forint/köbméterben, hanem Ft/MJ(megajoule)-ban tüntetik fel, s a rendelet értelmében egy MJ háztartási földgáz lakossági díja 0,23 forint, a korábbi 0,15 helyett. A fűtőértékkel arányos szám­lázásról egy kicsit bővebben: az országben nem azonos a gáz fű­tőértéke, ezért eddig is különbö­ző áron kapta a lakosság, ám a köbméterenkénti egységár vál­toztatása nélkül bizonyos hatá­rok között eltérhetett a fűtőér­ték. Most, az új, úgynevezett ka­lorikus számlázással semmi­lyen eltérés nem lehetséges, az egységár követi a legcsekélyebb változást is, a fogyasztó tehát pontosan a minőségnek és a mennyiségnek megfelelően fi­zet. A számla természetesen ezután is ellenőrizhető: a gázóra szerint elfogyasztott köbmétert az adott településen érvényes fűtőértékkel, továbbá a mega- joulonkénti 23 filléres egységár­ral beszorozva kapjuk meg a fi­zetendő számla összegét. A fűtőérték településenként változó, és a kalorikus számlá­zásnál, tehát október 1-jétől a gázszámlán az eddig megszo­kott adatokon túl feltüntetik a földgáz tárgy havi fűtőértékét is MJ/m3 mértékegységben. A békéscsabai üzemigazgatóság­hoz tartozó 28 településen ez az érték a következő: 34,3 MJ/m3, Békésen, Békéscsabán, Csa- nádapácán, Csárdaszálláson, Csorváson, Gerendáson, Hu- nyán, Kamuton, Kétsoprony- ban, Kardoson, Köröstarcsán, Medgyesegyházán, Medgyes- bodzáson, Mezőberényben, Muronyban, Szabadkígyóson, Telekgerendáson és Újkígyó­son. 34,2 MJ/m3 Ecsegfalván; 39,1 MJ/m3 Füzesgyarmaton, 34,6 MJ/m3 Dobozon, Gyulán, Kötegyánban, Méhkeréken, Sarkadon és Sarkadkeresztúron, és végül 34,5 MJ/m3 Szarvason. Az orosházi üzemigazgató­sághoz tartozó'települések kö­zül a szerződés szerinti fűtőér­ték 34 MJ/m3 Pusztaföldváron és 29,8 MJ/m3 Orosházán, Kar- doskúton, Tótkomlóson, Mező­hegyesen, Battonyán, Végegy­házán, Dombegyházán, Kis- dombegyházán, Magyardomb- egyházán, Nagybánhegyesen, Magyarbánhegyesen és Kasza­peren. Végül még egy információ: a vállalat elektromos adatgyűjtés­re tér át, s így a díjbeszedők a megszokott kartonok helyett speciális adatgyűjtő készülék­kel jelennek meg a gázóra leol­vasásakor. Új arcokkal is talál­koznak majd a fogyasztók — nem árt tudni, hogy a Dégáz va­lamennyi díjbeszedője arcképes igazolvánnyal rendelkezik. Vendégkommentár Van, aki nem érti % a nacionalizmust. Ezt a számunkra megdöbbentő kijelentést nem egy marslakó hangoztatta, hanem egy magyar származású amerikai politikus. Az amerikaiak — fejtegette az amerikai — félnek Közép-Kelet-Európa balkanizálódásától, a nemzeti probléma előtérbe kerülésétől, mivel nem értik; egyre inkább lelohad érdeklődésük, a csendes amerikai vállalkozó egyre kevésbé gondol arra, hogy tőkéjét errefelé kamatoztassa. A magyar származású amerikai jószándékúan megjegyezte, hogy odaát, túl az Atlanti-óceánon többet árt Csurka István egyik-másik nemzetieskedő kijelentése, mint amennyit hasz­nált az amúgy nagy sikerű Göncz Árpád-féle látogatás. (Eugen Barburól és Comeliu Vadim Tudorról nem esett szó.) Mert az amerikaiak irtóznak a nacionalizmustól. Van egy olyan érzé­sük, hogy abból csak baj lehet. Félnek tőle, mint az AIDS-től. Bezzeg mi nem félünk. Bátran vállaljuk, dagadó kebellel, korgó hassal hangoztatjuk nemzetünk iránti mély szeretetün- ket. Nem szeretjük a cigányokat, a feketézőket, a nyomoréko­kat és az árvákat. Utáljuk a rüheseket, a koldusokat és az epilepsziásokat. Mert a mi szívünkben ott él egy szép, fennkölt eszme: a győzedelmes nemzet magasztos ideája, s abba ugye ezek az ocsmány dolgok nem fémek bele. Függetlenül attól, hogy léteznek. Annál rosszabb nekik. Nekik, akik léteznek anélkül, hogy erre engedélyt kértek volna tőlünk és dicsőséges nemzetünktől. Megfigyeltem: ha romániai politikus beszél az erdélyi ma­gyarokról, úgy kétmillióra taksálja őket, ezzel szemben a ma­gyarországiak kivétel nélkül két és fél millióról beszélnek. Hova lett ötszázezer magyar? Nem léteznek. Ugyanígy a ma­gyarok húszezer magyarországi románt emlegetnek, ellenben a románok körülbelül 25 ezerről vitatkoznak. Itt is eltűnt ötezer ember. Hová lettek? Mi az nekünk, az a pár ezer vagy százezer ember? Ha akarjuk, léteznek, ha nem akarjuk, nem léteznek. S hogy történetesen én vagy ön, tisztelt olvasó, pontosan e nem létező ötszázezer magyar közé tartozik, kit érdekel? Magára vessen. Hiszen ön nem is létezik. Ezek után mit várhatunk el az egyszerű amerikaitól, aki megszokta, hogy a számokat s az embereket kiváltképpen komolyan vegye? Ha errefelé, Közép-Kelet-Európában nem számít ötszázezer ember, mit számíthat például százezer tubus fogkrém? Minek hozzon ő ide pénzt és árut, ha errefelé nincs hitele a számtannak? Milyen biztosíték van arra, hogy nemzeti nekibuzdulásunkban nem fogunk elfeledkezni pár millió dol­lárról? Miután bebizonyítottuk, hogy minden erőfeszítés nélkül képesek vagyunk eltüntetni párszázezer embert? Nahát, ez az a nacionalizmus, amit egy csendes-rendes amerikai üzletember nem képes megérteni. Nőtáros Lajos aradi újságíró Tisztelt Kisiparosok, Vállalkozók! Ez az, amiből nem szabad kimaradni!!! Az országban másodikként Szeged után Békéscsabán is megjelenik a MÉDIA-MIX népszerű kiadványa: MIT... HOL... KITOL? SZOLGÁLTATÓ CÍMTÁR, a fogyasztók iránytűje! Benne sok száz békéscsabai, békési, gyulai szolgáltató, kereskedő, iparos, orvos, ügyvéd, vállalkozó címen, ajánlata. Az első kiadás 10 ezer példányban jelenik meg, melyet a Békés Megyei Hírlap segítségével ingyen kapnak az érdeklődők! Aki benne lesz, az több ügyfélre, vásárlóra, páciensre számíthat. Csak az lesz benne, aki kéri címe, ajánlata közzétételét! Üzletkötőink Békéscsabán. Gyulán házhoz mennek és díjtalanul tájékoztatják Önt, ha az alábbi telefonszámon hívja őket: (66) 24-140. Tisztelt Asszonyom, Uram! Gondolt-e Ön arra, hogy ezzel a kiadvánnyal folyamatosan bővítheti ügyfélkörét, és 10 ezer példányban jut el a könyvben az Ön címe, telefonszáma, fogadóórája minden lehetséges ügyfélhez. Kérjük, hogy az alábbi szelvényt kitöltve juttassa vissza a Békés Megyei Hírlap szerkesztőségébe (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) vagy dobja be reklámdobozainkba, melyek a Skála Divatsarok bejáratánál, a főposta melletti könyvesbolt földszintjén, a főposta helyiségében és a Békés Megyei Hírlap hirdetőirodájában van elhelyezve. Kérjük címünkre kitöltve visszajuttatni! Név: Cím: Telefon: Kérem, hogy az üzletkötőjük az alábbi időpontban keressen fel: Keresse emblémánkat! Tisztelettel / / O / — _______ügyvezető _________ B udapesti Nemzetközi Vásár Két vásárdíjas termék! (Folytatás az 1. oldalról) essék néhány szó a legsikere­sebbekről. Az Orosházi Baromfifeldol­gozó Vállalat neve jól ismert a szakmában, széles termékvá­lasztékuk a dunántúli megyék­ben is, különösen az osztrák ha­tár mentén népszerű. A vásárdí­jat — első oldali képünkön — a .35 százalékos libamáj-tartalmú kenőmájasuk érdemelte ki. Sa­ját szabadalmú termékeik közül többet átvettek más élelmiszer- ipari üzemek. Feldolgozósoruk korszerű, nyugat-európai és amerikai gépeknek, berendezé­seknek köszönhetően. A füstölt és pácolt, pomerániai libamell 30 éve szerepel az igazi ínyen­cek étlapján. Újdonságaik közé tartoznak az alusil csomagolású termékcsalád és a Com Dog, az étolajban sütött, tésztabevonatú virslipálcikák. Talán nem lesz érdektelen bemutatni ezt a slá­gergyanús finomságot. Két cen­tis átmfrőjű bélbe 14 centi hosz- szú, hámozott baromfivirslit tesznek tésztába mártva. Mind­ezt pálcikára szúrják és olajban készre sütik. Azt már eddig is tudtuk, hogy a Schweppes és az Arola ter­mékcsalád nem csak „üdítő” je­lenség, hanem keresett áru is a piacon. A konkurenciaharcban a Békés megyei gyár lépett, az üvegpalackos kiszerelés mellett új, ún. PET-flakonban is megje­lenik a népszerű üdítő. A PVC- nél jobb, egészségbarát anyag nemcsak a széndioxidban dú- sabb üdítő állagát őrzi meg, ha­nem könnyebben és ésszerűb­ben tárolható, szállítható. A gyár a tavalyi esztendő vé­gén mintegy 50 millió forintos beruházással kezdte építeni az új töltőrészleget, s már áprilisra az új kiszerelésű üdítő a boltok­ban volt. Idén mintegy 2 millió darabot szeretnének értékesíte­ni, s látva a nagy érdeklődést, jövőre nem elérhetetlen a 4 mil­liós terv teljesítése sem. Kőhalmi—Lovász Fotó: Fazekas Ferenc Blood and fire - vér és szív Az Üdvhadsereg tisztjei és adománya a menekülttáborban Jézus vére és a szentlélek tüze az Üdvhadsereg jelvényén. Viselői; Victor R. Doughty, őr­nagy csapattest-parancsnok és felesége, Liliann asszony, aki ugyancsak őrnagyi rangban lá­togatott meg bennünket. Ado­mányt, 275 hálózsákot hoztak a Jugoszláviából menekülteknek a békéscsabai menekülttáborba. — Az Üdvhadsereg 1865- ben alakult Londonban — ma­gyaráz az őrnagy úr —, amikor az alapítónk a hidak alatt élő otthontalanoknak prédikált és ráébredt, hogy a lelki segítség mellett más támogatásra, ételre, meleg ruhára is szükségük van. Ez volt a kezdet, azóta az Üdv­hadsereg valójában egy egyház, doktrínákkal, hitvallási tételek­kel. Kilencvenhárom országban vagyunk jelen. Vannak közöt­tünk tisztek, mint mi, akik teljes idejüket a szolgálatban élik, felszentelt papoknak felel meg ez. a lét. Mások a gyülekezeti, egyházi tagok, az üdvkatonák, akik ugyancsak a szolgálatban segédkeznek. A harmadik tag­sági forma, akik saját vallásukat nem adták fel, de látogatják a rendezvényeinket, segítenek. A feleségemmel 18 hónapja érkeztünk Magyarországra, az ő szülei magyarok, 1920-ban ván­doroltak ki Amerikába. Üdv­hadsereg volt már Magyarorszá­gon 1924-től 1949-ig, akkor nyolc központunk létezett négy különböző vidéken. 1949-ben elvette az állam az ingatlanain­kat. Úgy döntött a magyar kor­mány, visszahívja az Üdvhadse­reget. A Parlament a nyáron ha­tározott elkobzott tulajdonaink visszaadásáról. Először is novemberben 5 évre megkapunk egy épületet, ahol ruha- és ételosztást szerve­zünk és az idősebbek találkozó­központját is kialakítjuk. Visz- szakapunk egy VIII. kerületi épületet, ahol 165 otthontalan férfinak adunk szállást. Remél­jük a többi épületet is megkap­juk, ahol majd a sok érdeklődő magyar fiatalnak egy Üdvhad- sereg-képző központot terem­tünk. A londoni száműzetésben élő, szerb származású Katalin cámő járt közben a nemzetközi főhadiszálláson a jugoszláv menekültek érdekében. Megér­tettük, tennünk kell valamit ér­tük. Ezért vagyunk itt... Bede Zsóka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom