Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-19 / 220. szám
1991. szeptember 19., csütörtök KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL Hollandia a beavatkozást sürgeti —Anglia a katonáit félti Tüzszünet után légiriadó Jugoszláviában lejárt az újabb tüzszünet hatálybalépésének határideje. Ennek ellenére a horvát fővárosban szerdán légiriadó volt, és a belvárosban puskaropogás hallatszott. A város utcái pillanatok alatt elnéptelenedtek azt követően, hogy megszólaltak a légiriadót jelző szirénák. Az emberek az óvóhelyeken kerestek menedéket. A szabad sajtóról - két megközelítésben A horvát rádió reggeli híradásában ismét figyelmeztetett arra, hogy folytatódott az orvlö- vész-tevékenység, s hogy főként a tisztek lakásaiból nyitnak tüzet a lakosokra. Varasdon kedd este óta tartanak a harcok. Az általános támadásra a sportrepülőtér elleni újabb légitámadás adott jelet, ekkor megsemmisült két repülőgép. A mintegy kilencvenezer lakosú városban utcai közelharc kezdődött, a hadsereg szüntele(Foly tatás az 1. oldalról) a gyulai tűzoltóság előtt beleszaladnak a pirosba. A hajsza— mint említettük — Póstelekig tartott, ahol a békéscsabai rendőrök segítségével megállították a menekülőket. nül lőtte a várost, sok a sebesült és a halott. Eszéken a kedden lezajlott harcokban szintén nagy veszteségek voltak. A városi kórházba 25 halottat és ötven sebesültet vittek be. A horvát televízió szerint Zágrábban megbeszélést tartottak a horvát vezetők és a szövetségi hadsereg képviselői. A találkozón megállapodás született a harcok befejezéséről. A BBC világszolgálatának zágrábi tudósítója közölte: Zágráb belvárosában összecsaptak Az afrikaiakat átsegítő három román állampolgárt, a 26 éves Petru Nant, a 25 esztendős Gheorghe Sast és a 22 éves Vasile Deacot őrizetbe vették, s a bíróság néhány nap múlva hoz ítéletet ügyükben. L. E. Augusztus végéig 22 A millió külföldi látogatott hazánkba. Meg néha Jeszenszky Géza. a szemben álló felek orvlövészei. Ezzel egy időben a szövetségi légierő támadott egy repülőteret Zágráb közelében. A jelentést azonban független források nem erősítették meg. Hollandia, amely az EK soros elnöki tisztét tölti be, arra szólított fel, hogy küldjenek fegyveres európai egységeket Jugoszláviába. Hans van den Broek, holland külügyminiszter szerint a békefenntartó egységeknek sokkal nagyobb esélyük van a tűzszünet betartatására, mint az európai megfigyelőknek. A politikus mindamellett hangsúlyozta, hogy az egységeket nem használhatnák fel fegyveres beavatkozásra. A BBC hágai tudósítója megállapította: nem valószínű, hogy a megerősítés ellenére a holland külügyminiszter kijelentése kedvező fogadtatásra talál Londonban. A brit kormány ugyanis hangsúlyozta, hogy nem szabad veszélynek kitenni brit katonák életét. Jelcin kórházban Szívpanaszok miatt szerdán kórházba szállították Borisz Jelcint. Betegsége miatt meghatározatlan időre le kellett mondani két, orosz parlamenti képviselőkkel megbeszélt szerdai találkozót. A hírt az Interfax hírügynökség közölte. Az első jelentések nem jelölték meg pontosan a baj okát, csupán az elnök egészségi állapotának rosszabbodására utaltak. Később Jelcin sajtótörzsének egyik szóvivője pontosította a diagnózist: szívgyengeség, amelynek következtében az elnök irodájában rosz- szul lett. A szóvivő szerint a szívpanaszokat az elmúlt hetek megfeszített munkája okozta. A napokban jelent meg a Nyilvánosság Klub Országos Egyesületének a sajtóval kapcsolatos felhívása, melyre Szo- kolay Zoltán békéscsabai országgyűlési képviselő egy másik felhívással reagált. Most — kommentár nélkül — mindkét felhívást közöljük. A nyilvánosság védelmében A demokrácia egyik legfontosabb garanciája a társadalmi nyilvánosság. Nélküle nem lehetséges folyamatosan ellenőrizni a hatalom gyakorlóit. De nélküle a közvélemény sem képes befolyással lenni a közhatalom gyakorlására. Hiszen a szabad sajtó a közvélemény éber szeme, az a láthatatlan kötelék, amely a polgárokat a közügyekkel, a világgal összeköti. Ha a nyilvánosság nem képes betölteni e funkcióit, veszélybe kerül a demokrácia. A demokratikusan megválasztott új politikai hatalom kezdettől fogva idegenkedett tudomásul venni a nyilvánosság kontrollját. Mi sem beszédesebb annál, mint hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalások a nyilvánosság kérdéseiben teljes kudarccal végződtek. Ám az a tény is sokat elárul a hatalom jelenlegi birtokosainak a nyilvánossággal kapcsolatos felfogásáról, hogy az 1989-es „alkot- mányozó” fórum jegyzőkönyvei mind a mai napig titkosak. Most pedig a politikai vezetés hangadói elérkezettnek látták az időt, hogy támadásaikat a nyilvánossággal szemben immár programként fogalmazzák meg. Ez az egyik leglényegesebb üzenete a legnagyobb kormánypárt parlamenti frakcióvezetője fellépésének. Ez a támadás a nyilvánosság csatornáinak eldugulása révén egy ellenőrizhetetlen és kizárólagos hatalom kialakulásával fenyeget. Az ilyen törekvésekkel szemben pedig alkotmányunk betűje szerint „mindenkijogosult és egyben köteles fellépni”. A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület és az alulírottak a következő felhívással fordulnak mindazokhoz, akiknek fontos a közvélemény szabadsága és a csorbíthatatlan nyilvánosság: 1. Akadályozzuk meg azt a nyílt törekvést, amellyel a kormányzat ki akarja sajátítani és propagandaeszközzé kívánja lealacsonyítani a közszolgálati médiumokat, a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót. 2. Akadályozzuk meg az írott sajtónak a kormányzat által irányított privatizációját, a pénzintézetekre való nyomásgyakorlás módszereivel történő fokozatos bekebelezését. 3. Akadályozzuk meg, hogy a kormányzat a jogállamiság elemi elveit sértő politikai boszorkányüldözéssel megfélemlítse az újságírókat, és a félelem légkörét alakítsa ki a társadalomban. 4. Akadályozzuk meg, hogy a társadalomtudományi kutatásokat a Justitia-tervhez hasonló politikai célokra használják fel. 5. Akadályozzuk meg, hogy a közvéleményt büntessék meg közérdekű információk eltitkolásával, ha egyes lapok véleménye nem esik egybe a kormányéval. Ma még nem késő megállítani azt a folyamatot, amely a nyilvánosságnak a kormányzat által kezdeményezett monopolizálá- sához és a demokrácia módszeres lebontásához vezethet. Budapest, 1991. szeptember 13. Kibocsátották a Nyilvánosság Klub ügyvivői: Babus Endre újságíró, Ernőd Pál újságíró, Halmai Gábor jogász, Hegyi Gyula újságíró, Kenedi János kritikus, Kocsis Györgyi újságíró, Lovas Zoltán újságíró, Ránki Júlia újságíró, Vicsek Ferenc újságíró. Ezután több mint száz aláíró következik, köztük Bibó István tanár, Esterházy Péter, Faludy György írók, Gábor Miklós, Garas Dezső színművészek, Kéri László szociológus, Molnár Gál Péter színikritikus, Rá- dai Eszter, Sárközy Erika, Szenté László újságírók. A felhíváshoz bárki csatlakozhat a következő címen: Nyilvánosság Klub, 1396 Budapest, Pf. 459. Szokolay Zoltán felhívása a demokrácia védelmében A demokrácia egyik legfontosabb garanciája a társadalmi nyilvánosság. Nélküle nem lehetséges folyamatosan ellenőrizni sem a hatalom gyakorlóit, sem a tömegtájékoztatás korrektségét, objektivitását és szakszerűségét. Nélküle a közvélemény nem képes érdemben kifejeződni, nincsenek tartalmas viták, hírek és érvek helyett előítéletek és indulatok játsszák a főszerepet. Hiszen a szabad sajtó a közvélemény éber szeme (kellene, hogy legyen), az a látható, hallható és olvasható kötelék, amely a polgárokat a közügyekkel, a világgal összeköti. Ha a nyilvánosság nem képes betölteni e funkcióit, veszélybe kerül a demokrácia. A szabad sajtó munkatársainak egy része kezdettől fogva idegenkedett tudomásul venni a demokratikus választások eredményét. Mi sem beszédesebb bizonysága ennek, mint a választás éjszakájának fanyalgó tévéműsora, avagy az a tény, hogy a kormány beiktatásakor a TV megszakította a parlamenti Nem mindenki tette le a fegyvereket mti fotó: Mónos Gábor A tíz kicsi néger és a két Dacia esete közvetítést. Ám azok az esetek is sokat elárulnak a tömegkommunikáció jelenlegi birtokosainak a nyilvánossággal és a demokráciával kapcsolatos felfogásáról, amikor a „hallgattassák meg a másik fél is” elvét megsértve országgyűlési képviselőket zártak el a nyilvános válaszadás lehetőségétől egyik-másik napilapban. Most pedig a szabad sajtó hangadói elérkezettnek látták az időt, hogy támadásaikat a demokráciával szemben immár programként fogalmazzák meg. Ez az egyik legfényesebb üzenete a Nyilvánosság Klub fellépésének. Ez a támadás a nyilvánosság csatornáinak eldugulása révén egy ellenőrizhetetlen és kizárólagos hatalom kialakulásával fenyeget. Az ilyen törekvésekkel szemben pedig Alkotmányunk betűje szerint „mindenki jogosult és egyben köteles fellépni”. Alulírott Szokolay Zoltán magyar állampolgár (mellesleg: újságolvasó, rádióhallgató és tévénéző) a következő felhívással fordulok mindazokhoz, akiknek fontos a közvélemény szabadsága és a csorbíthatatlan nyilvánosság: 1. Akadályozzuk meg azt a nyílt törekvést, amellyel egy, a legnagyobb liberal ista párthoz közel álló szemléletű csoportosulás ki akarja sajátítani és propagandaeszközzé kívánja lealacsonyítani a közszolgálati médiumokat, a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót. 2. Akadályozzuk meg, hogy végleg lehetetlenné váljon annak kivizsgálása, miképp és kik által irányított formában zajlott le 1989—90-ben az írott sajtó privatizációja, ideértve a megyei napilapok eladását is. 3. Akadályozzuk meg, hogy a sajtó bizonyos — politikailag elkötelezett — szakmai vezetői a jogállamiság elemi elveit sértő politikai boszorkányüldözéssel megfélemlítsék az újságírókat, és a félelem légkörét alakítsák ki a társadalomban. 4. Akadályozzuk meg, hogy politikai célok által vezérelve bárki megakadályozhassa vagy egyáltalán megkérdőjelezhesse a társadalomtudományi kutatások létjogosultságát, a közelmúlt szakszerű és objektív vizsgálatát, a történelmi igazságtételt. 5. Akadályozzuk meg, hogy egyes lapok a közvéleményt büntessék meg a közérdekű információk eltitkolásával, pusztán azért, mert szerkesztőik véleménye nem esik egybe a kormányéval. Ma még nem késő megállítani azt a folyamatot, amely a nyilvánosság monopolizálásához és a demokrácia módszeres lebontásához vezethet. Szokolay Zoltán országgyűlési képviselő A most nyilvánosságra hozott felhíváshoz bárki csatlakozhat a következő címen: Szokolay Zoltán, 5601 Békéscsaba, Pf. 292. Távszabályozós Videoton színes televíziók reklámáron a Vídia Kereskedőház Rt. üzletében: régi ár viszonteladóknak fogy. ár na9*ker,ar +25% afa TS3341 TXT51 cmképátmérős 45030 37 690 27 739 TS 3350 55 cm képátmérős 45 030 37 690 27 739 TS 3350 TXT 55 cm képátmérős 49300 40 590 29 873 TS 4351 56 cm képátmérős 44420 34 660 25 507 TS 5356 63 cm képátmérős 52100 45 800 33 717 TS 5355 TXT 63 cm —' — OSD 57690 51 000 37 553 TS 6354 TXT 72 cm —OSD 66550 55 230 40 648 TS 6357 TXT 72cm —”— OSD, PIP 82300 70 890 52 172 BÉKÉSCSABA, VÍDIAÜZLET, SZERDAHELYI ÚT. JkviDiA TELEFON: (66) 27-455. Kereskedőház Rt. Videoton Elektronikai Kft. Békéscsaba, Andrássy út 23—27., telefon: 23-554. VIDEOTON SZÍNES TELEVÍZIÓK 1 ÉV GARANCIÁVAL OLCSÓBB ÁRON VÁSÁROLHATÓK. 51 cm távszabályozós japán képcsővel 39 400 Ft 56 cm távszabályozós japán képcsővel 36 200 Ft 63 cm távszabályozós japán képcsővel 53 300 Ft 72 cm távszabályozós japán képcsővel 57 700 Ft 72 cm távszab. TXT-s „kép a képben" 73 990 Ft 8 évnél nem régebbi, színes televízióját visszavásároljuk, ha nálunk újat vásárol. OTP-RE IS ÁRUSÍTUNK. Keresse a hírlapárusoknál! i-------------------------------------------------------------------------------------1 ,-------------------------------------------------------------------------------------1 Megjelent a Malko legújabb száma! Merészség Acélidegek Lányok Kaland Orvgyilkosságok
