Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-03 / 206. szám
1991. szeptember 3., kedd KÜLFÖLDI HÍREK Jugoszlávia Békekonferenciát, mielőbb! Tűzszünet — vissza a fegyverekkel Major Kínában Kérdőjelek Tallinn és Ljubljana Az önállóság útjára lépett balti államok diplomáciai elismerése nemcsak a budapesti parlament napirendjén szerepel. Az utóbbi napokban a világ számos országa jelentette be, hogy teljes jogú diplomáciai kapcsolatot létesít Litvániával, Lettországgal és Észtországgal. Természetes folyamat ez? Igen, hiszen ezen országok önállóságának elismerése egyenesen következik a hírhedt Molotov—Ribben- trop paktum semmissé nyilvánításából. Ha mindezt összevetjük a jugoszláviai fejleményekkel, akkor azt látjuk, hogy Horvátország és Szlovénia önállóságának elismerése viszont hetek óta bizonyos fokig óvatos fogadtatásra talál szerte Európában, de azon túl is. Mivel magyarázható ez? Nehéz lenne a kérdésre adható minden választ megfogalmazni, de talán egyetlen gondolattal is utalhatunk a lényegre. Míg a balti köztársaságok független léte, esetleges leválása a Szovjetunióról nem sértene európai, sót világpolitikai érdekviszonyokat, addig Jugoszláviával kapcsolatban — sokak véleménye szerint — Európa érdekét az szolgálná leginkább, ha ott szuverén államok konföderációja jönne létre. A többi kérdőjelre a következő napok, hetek adják majd meg a választ. FEB Hans van den Broek holland külügyminiszter nyilatkozatában állást foglalt a békekonferencia mielőbbi összehívása mellett. Leszögezte, hogy a tárgyalásokon két alapelvet kell tiszteletben tartani: a határok sérthetetlenségét, és minden jugoszláviai fél jogait. Számításba kell venni a jugoszláviai népeknek azt az óhaját, hogy bekapcsolódjanak az európai folyamatokba — mondotta. A holland külügyminiszter rámutatott, hogy a tűzszünet nem lehet tartós, ha a fegyveresek nem szolgáltatják vissza fegyvereiket, s nem térnek vissza a rendes élethez, illetve, ha a hadsereg nem tér vissza a laktanyákba. A dokumentumok aláírását óriási bizonytalanság előzte meg. Az államelnökség ülését Stipe Mesic elnök többször is A Reuter brit hírszolgálati iroda washingtoni tudósítója által idézett nyugati szakértők kíváncsian várják a választ arra, hogy vajon mit rejtenek a KGB szupertitkos dossziéi például John F. Kennedy elnök meggyilkolásáról vagy a II. János Pál pápa ellen elkövetett merényletről. Lehetségesnek tartják ugyanis, hogy a Szovjetunióban végbemenő változások következtében fény derül majd ezekre a titkokra és más rejtélyes ügyekre is. William Colby, aki 1973 és 1976 közt a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója volt, annak a véleményének adott hangot, hogy Moszkvában összehívta, először vasárnap este hétre, aztán kilencre, s végül csak fél tizenegykor kezdődhetett meg a tanácskozás, amelyen a tűzszüneti okmányokról szóló első szavazás eredménye a szokott négy—négyes döntetlent hozta. Ekkor a szerb blokk még elzárkózott az egyezménytől, mert sérelmesnek tartotta az EGK brüsszeli nyilatkozatának bevezető részét a felelősség kérdéséről. Mesic elnök az első sikertelen szavazás után újságíróknak elmondta: azt követelik szerb részről, hogy a horvát erőket az egy évvel ezelőtti szintre csökkentsék, s teszik ezt akkor, amikor húsz horvát város ellen intéztek támadást. Elmondta: a fő probléma az, hogy nem nevezték meg a felelőst, s ez szavai szerint „Szerbia, a Jugoszláv fellebbenthetik a fátylat „híres ügyekről”, ha a reformerek valóban fel akarják égetni a kommunista múlthoz vezető hidakat. Bakatyin, a KGB új főnöke a múlt héten kijelentette, nincs ellene annak, hogy nyilvánosságra hozzanak minden okmányt, amely a szervezet történetével foglalkozik, de határozottan ellenzi azoknak az okmányoknak hozzáférhetővé tételét, amelyek a KGB ügynökeire vonatkoznak. Egy sajtóértekezleten pedig „az emberiség elleni bűncselekményekre” vonatkozó okmányok tekintetében is szélesebbre látszott tárni az ajtót. Néphadsereg egyes részeivel együtt”. Szünet után Hans van den Broek zárt ajtók mögött külön megbeszélést folytatott az elnökség szerb és Crna Gora-i tagjaival, s ezt követően a testületben újabb szavazást tartottak: ekkor már heten szavaztak a dokumentumra igennel, egyetlen tag, a Crna Gora-i Branko Kostic szövetségi alelnök tartózkodott. O még vasárnap este is úgy nyilatkozott, hogy Brüsz- szelnél tiltakozni kell a Jugoszláviáról szóló deklaráció bevezetője és Szerbiát elítélő hangneme miatt, s hogy a megfigyelői tevékenységbe nem lehet bevonni azon országok képviselőit, amelyek a második világháború idején Jugoszláviát megszállták. Húsz tonna élelem Moszkva központjában vasárnap délután megkezdődött azoknak a magyar élelmiszereknek, mindenekelőtt konzer- veknek az árusítása, amelyeket a New Bank Management nevű magyar konzorcium ajánlott fel segélyként a szovjet fővárosnak. Az eseményről a szovjet televízió is beszámolt, rövid képet adva a magyar zászlóval feldíszített üzlet kínálatáról. A segélyként Moszkvába érkezett 20 tonnányi magyar élelmiszer eladásából befolyó összeget a moszkvai polgármesteri hivatal jótékony célokra fordítja. Moszkvai látogatását befejezve hétfőn Kínába érkezett John Major brit miniszterelnök —jelentette az AP amerikai és a DPA német hírügynökség. A háromnapos hivatalos látogatás indoka egy hongkongi repülőtér megépítésére vonatkozó megállapodás' aláírása. A hír- ügynökségek azonban kiemelik: önmagában jelképértékűnek mondható, hogy az 1989-es „pekingi tavasz” véres leverése után a nagy nyugat-európai demokráciák vezetői közül Major nyitja meg a Kínát felkereső politikusok sorát. Egy vezető angol pedagógus véleménye szerint a gyerekeket már hároméves korukban be kellene iskolázni. Tim Big- house, a Keele Egyetem pedagógiai szemináriumának professzora azzal indokolta elképzelését egy plymouthi szakmai konferencián, hogy a gyerekek Kaifu Tosiki japán miniszter- elnök egy hónappal ezelőtti pekingi látogatása során normali- zálták a kínai—japán kapcsolatokat. Az AP amerikai hírügynökség jelentésében ugyanakkor rámutat arra: hasonlóról a brit vezető útjával kapcsolatban nem lehet beszélni, tekintettel arra, hogy továbbra is érvényesek az Európai Közösségek által két éve hozott Kína-ellenes szankciók. Major szerdán utazik tovább a hongkongi koronagyarmatra. tanítási és nevelési folyamatát sokkal korábban kell kezdeni, mint azt korábban gondolták. Ha előbbre hozzuk a beiskolázást, a játék és a tanulás közötti, meglehetősen sok problémát jelentő választóvonalat is — célirányos pedagógiai módszerekkel — előbbre lehet hozni. Mit rejtenek a KGB-dossziék? Moszkva Együttülés Hétfőn délelőtt a Kreml kongresszusi palotájában megkezdődött a szovjet Népképviselők Kongresszusának rendkívüli ülése. Jó előjelnek tekinthető, hogy a szovjet elnök és Borisz Jelcin egymás mellett ült az ülés megnyitásakor, s hogy 1900 küldött jelenlétét regisztrálták. Az ülés első pillanataiban megemlékeztek a puccs alatt életüket vesztett fiatalokról. Ezután Nurszultan Nazarbajev kazah elnök ismertette a 10 köztársaság (a balti államok, Grúzia és Moldova nélkül) és Mihail Gorbacsov vasárnapi találkozóján kidolgozott nyilatkozatot. Államtanács megalakítását is szorgalmazzák, ebben népképviselők vennének részt, arányosan minden köztársaságból. Indítványozzák, hogy kössenek mielőbb egyezményt a kollektív biztonságról, a védelmi politikáról és a hadsereg reformjáról. Kinyilvánítják, hogy szigorúan tartják magukat a (volt) Szovjetunió nemzetközi kötelezettségeihez. Erdélyi egyetemisták helyzetrajza Szűrös Mátyás:—A mélypontot még nem értük el. Pista bácsi:—De jó úton haladunk... Coca-Cola a súlytalanságban. Atlanta, Georgia állam, USA: Ashis Gupta, az amerikai Coca-Cola cég kutatója 1991 augusztusában bemutatta a súlytalanság állapotában is fogyasztható dobozos kólát. A terméket a szovjet Mir űrállomás legénysége kapta meg kipróbálásra MTI Külföldi Képszerkesztőség Itt az újabb tanév. Gyerekek, fiatalok százezrei indulnak el ismét naponta az alma mater épülete felé. Ám a körülmények különbözőek; régiókra osztott nemzetünk országhatáron túl rekedt magyarságának diákjai számára az anyanyelvű oktatás feltételéhez göröngyös út vezet. A felsőoktatásban még inkább hatványozódnak a nehézségek. Erdélyben járva magyar egyetemistákkal lehetőségeikről, problémáikról beszélgettem. Jakabházi Annamária és Boái János a kolozsvári Babes- Bolyai Természettudományi Egyetem matematika karának másodévbe lépő hallgatói. Annamária elmondja: mivel csak az utolsó pillanatban dőlt el biztosan, hogy magyarul is lehet felvételizni, őt egész évben magántanár románul készítette fel, ezért román nyelven is felvételizett. János magyar nyelven írott dolgozatával nyert felvételt. — Nálunk matematika tagozaton, évfolyamunkon két magyar csoport van 30—30 létszámmal — mondja János. — Az első két évben mindent anyanyelvűnkön oktatnak. A tantárgyak 40 százalékát lehet magyarul tanulni, s mivel képzésünk négy- és ötéves, első két évben magyarul, aztán pedig csak románul tanítanak. Ez a ’89-es fordulat után elfogadott törvény, de a felsőoktatásban előadó magyar tanárok hiányából is következik. — Románul is el tudnánk végezni az egyetemnek azt a két-három évét, de nem szeretnénk—jegyzi meg Annamária. — Ezen én nem is gondolkozók, ugyanis románul nem akarom! — jelenti ki határozottan János. — Szerintem a magyar nyelven oktató matematikatanárokra is szükség van, hisz számtalan általános iskola és tizennyolc önálló magyar középiskola működik az országban. Az idei másodévesekben megfogalmazódott a változás igénye, de sem a törvény, sem a magyar anyanyelvű tanárok létszáma nem teszi lehetővé harmadévben a magyar nyelvű oktatást. Viszont akkor legalább azt kérték: a magyar csoportokat ne bontsák meg, hogy közösen vágjanak neki a nehéz megmérettetésnek. — Harmadéven előad egy magyar tanár — teszi hozzá Annamária—, de románul tanít! Tehát részben kendőzik a valóságot, hisz egy tantárgyat legalább máris engedhetnének magyarul oktatni. Aztán szerintem az hülyeség, hogy nincs elég magyarul beszélő tanár. Szülővárosomból, Segesvárról a gimnáziumi számtantanár szívesen eljönne egyetemünkre tanársegédként magyarul matematikát tanítani. Elő is jegyezték, és azzal is maradt... A matematikát pedig ahhoz, hogy tudjuk, meg kell érteni, s románul megérteni nagyon nehéz! Szerencsére a magyar anyanyelvű tanárok a magyar hallgatókkal jobban törődnek, szívükön viselik sorsunkat. Az elhelyezkedés lehetőségével kapcsolatban Annamária és János egyetértésben megállapítja: „Jó, hogy a felsőbb utasításra történt kihelyezések megszűntek, hisz így nem valószínű, hogy Óromániába kerülünk, ahol nemhogy magyarul tanítani, de még magyar szót hallani sem lehet. Viszont kétségtelen: mire mi végzünk, az erősebb erdélyi magyar középiskolák feltöltődnek, ám a kisebb vagy a vidéki magyar iskolák tárt kapukkal várnak bennünket, hisz ma kevés Erdélyben a szaktan- tárgyakat magyarul oktató pedagógus.” NL «IF* «tr «1b1 Tóth Mónika a Temesvári Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának negyedévbe lépő hallgatója. — Nálunk sajnos nincs magyar tagozat—mondja Mónika. — Magyarul tudó tanárok vannak, magyarul is tanítanának, de ’90-ben a magyar hallgatók kérelmét elutasították, s nem engedélyezték az anyanyelvű oktatást. Főleg a szakkifejezések miatt. Azzal érveltek: a latin eredetű szakkifejezések magyarul teljesen másképp hangzanak, s ha egy magyarul diplomát szerzett mérnök ezeket nem ismeri, nem tudja kamatoztatni szakképzettségét. Ám azért a magyar anyanyelvű tanárok hozzánk való viszonyulása közvetlenebb. Amikor másodéves voltam, a matematikatanárunk magyar volt, és jobban segített, a technika szintén. A felvételivel kapcsolatban megjegyzi: „Egyetemünkön a felvételi teszt formájában folyik, ezért csak románul lehet felvételt nyerni”. Végezetül az elhelyezkedés kilátásairól kérdezem. — Ma már senkit sem helyeznek ki. Ez részben előny, részben hátrány. Jó, mert a szülőföldünktől több száz kilométerre kijelölt állást nem kell elfogadni, viszont a kihelyezések időszakában mindegy volt román vagy magyar, mindenki kapott a szakképzettségének megfelelően lehetőséget, míg ma mi keresünk munkát. Igaz, mi választjuk meg, hol szeretnénk elhelyezkedni, de állást találni egyre nehezebb — válaszolja Mónika. Tehát maguk, a leginkább érintettek szájából hallottuk a tényeket, s csupán reménykedni tudunk: talán egyszer eljön az idő, amikor Erdélyben nem százalékokban határozzák meg egy egyetemi hallgató magyarságát, és jó volna, ha arra is rájönnének az illetékes szervek, ha a folyadéknyomásos gépnek azt mondjuk: hidraulikus masina, attól még nem termel többet! — Magyari Barna — Hároméves elsősök?
