Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

KÖRKÉP 1991. szeptemberi, szerda Thália hívei a főiskolán Hiheti-e magát valaki sze­rencsésebbnek annál a húsz év körüli embernél, akit felvettek a Békéscsabai Tanítóképző Főis­kolára, s ráadásul a színészkép­ző tagozatra is? Nehezen hi­szem, amint végignéztem a fiúk, lányok arcán, Sík Ferenc főren­dező úrra függesztett áhítatos tekintetén. Lelkesek, boldogok és Thália hívei ők... Jó ötlet, néhány lelkes mű­vész, a Regionális Színházmű­vészetért Alapítvány és a min­den okos kezdeményezésre nyi­tott főiskola kellett ahhoz, hogy ebben a tanévben az alapképzés mellett fakultációként, nappali tagozató^, színészképzés indul­jon a tanítóképzőben. A tanító­képző főtitkárától, dr. Hajdúk Etelkától megtudtuk, hogy a 218 elsőéves közül 100 körüli volt a jelentkezők száma erre a tago­zatra, és a tízet közelíti az osz­tálylétszám. A főiskola sokolda­lúan szeretné felkészíteni diák­jait, a pedagógus pálya tudniva­lói mellett számítástechnikai, menedzseri, háztartási ismere­teket is oktatnak majd. — A Színművészeti Főiskola monopolhelyzetben volt Ma­gyarországon, mégsem végezte el azt a feladatot, amit a háború előtt a Színiakadémia — mond­ta a péntek délutáni tanévnyitón Sík Ferenc, a Nemzeti Színház főrendezője. — Színházi embe­reket, nem feltétlenül színésze­ket szeretnénk ebben a békés­csabai osztályban képezni. A pályaalkalmasságot a páratlan félévekben rostavizsgán ele­mezzük, de valójában minden óra egy kis vizsga lesz majd. Gergely László, a Békés Megyei Jókai Színház rendező­je lesz a diákok osztályfőnöke: — Minden színháznak szüksége van utánpótlásra. A színházi stú­dió helyett, a centralizált főváro­si színészképzés mellett szeret­nénk ezeket a fiatalokat valódi nemzettudattal felvértezett, ki­alakult személyiséggé formálni a négy év képzési idő alatt. A főiskola örömmel fogadott ben­nünket, alig három hónap alatt sikerült ezt az oktatási formát jogilag is elismertetni. A mi diákjaink jelentős terheket vál­lalnak, hiszen hetenként 40-45 órájuk is lesz és rendszeresen kell készülniük. A második év­től alakítunk ki közvetlenebb kapcsolatot a „műhelyekkel”, járjuk a környék színházait. Vendégelőadókat is meghí­vunk. színészeket, rendezőket. Nyáron a Gyulai Várszínházban munkával töltik a gyakorlati időt a tanítványaink. A negyedik év elsősorban színházaknál töltött gyakorlat lesz. Természetesen fellépési lehetőséget is minél többet szeretnénk biztosítani. Például tervezünk egy szinkron- stúdiót, de erről bővebben ké­sőbb... BedeZsóka Az egyház, a tudomány szolgálatában állt Dr. Pokoly Józsefre emlékeztek Gyulán és Geszten Antall József miniszterelnök köszöntő levelét dr. Kocsis Elemér püspök olvasta fel Fotó: Fazekas Ferenc Az egyházi és a világi történet- írás professzora,volt dr. Pokoly József egykori geszti református lelkész. Születésének 125. évfor­dulóján emléküléssel tisztelegtek Gyulán, a Kálvin utcai református gyülekezeti házban életműve előtt. Szombaton délelőtt Nagy László gyulai esperes köszöntötte az ülés előadóit, résztvevőit és a díszelnököt, dr. Pokoly József fiát, a Kanadában élő dr. Pokoly László református lelkészt, vala-' mint a családot. Dr. Kocsis Ele­mér, a Tisztántúli Egyházkerület püspöke először az emélkülés fővédnökének, dr. Antall József miniszterelnöknek üdvözlő sorait olvasta fel. „A mai utódoknak kötelessége felmutatni, hogy a kereszténység minden korban szolgálatra indított kiváló embe­reket, akik életüket az ország fel- emelkedésének szentelték és nemzedékeket neveltek ugyaner­re a feladatra. A Magyar Refor­mátus Egyház mindig az élen járt ebben a munkában és őszintén remélem, hogy az ismét szabaddá vált országban ismét elfoglalja méltó helyét az egyházi és világi tudományok művelésében” — írta a miniszterelnök. Dr. Kocsis Elemér megnyitó áhítata után a Magyarországi Re­formátus Egyház Doktorok Kol­légiuma Egyháztörténeti Szek­ciója tudós professzorai dr. Cso- hány János, dr. Barcza József és dr. Benda Kálmán szóltak dr. Pokoly József életútjáról, a lel­készről, az egyháztörténészről, az egyetemes történészről. A Tisza család nevelője, a geszti lelkipásztor, a kolozsvári és debreceni kollégium egyetemi tanára, rector magnificus megírta a magyarországi protestantizmus és az erdélyi református egyház történetét, először vizsgálta az egyházi jogot és intézményrend­szert az adott korba helyezve. Szekfú Gyula előtt a szellemtörté­netírás bölcsőjénél állt, munkás­sága forrásértékű az újraalakuló történelmi értékrend számára. Az emlékülés résztvevői dél­után Gesztre látogattak, ahol a történelmi emlékparkban dr. Po­koly József emlékkövénél elhe­lyezték a kegyelet virágait. Az ülést istentisztelet zárta a geszti templomban, melyet Váradi Jenő helybéli lelkész, Nagy László és dr. Kocsis Elemér tartott. Sz. M. A példa értéke Valóban áldatlan a helyzet Mezőhegyesen. El kell jönni, itt kell élni az emberek között né­hány napig, hogy érzékelhető legyen a feszültség, amit az időnként felröppenő — talán nem is „kacsának” szánt — hí­resztelések csak tovább fokoz­nak. Tény: Vezér kell a kombinát­nak! Ki legyen az? Esetleg meg lehet kérdezni a mezőhegyesi- eket is, és ne a hátuk mögötti pártcsatározások döntsék el a kérdést. Ne egyéni érdekek, szimpátiák, hanem a térség jö­vőjét pozitívan befolyásolni • • • képes személyek szerint döntse­nek. Az „átkos pártállam” idején egy tsz-elnököt keményen meg­bíráltak, alulról és nem jelzésre! Kijött a (volt) járási PB néhány munkatársa, és egyénileg, mik­rofon nélkül elbeszélgettek min­denkivel, vezetővel, beosztottal egyaránt. Három napot vett igénybe, de az elnök — pedig igen jó elvtárs volt! — már nem volt elnök. (Tragikus fintora a sorsnak, hogy az utódja még rosszabb lett!) A példák értéke annyi, amennyit megfogadnak belőle, de odafigyelni nem árt. . . —ipi— „SZÓ SZAVAT HÚZ MAGA UTÁN; ÉLŐ TANÁCSKOZÁSBAN FEJLIK KI S TARTA- TIK FENN A SZABAD­SÁG SZELLEME; S JAJ A NEMZETNEK, MELY ÍROTT PA­RANCSOKAT NÉ­MÁN OLVAS, S VA­KON ENGEDELMES­KEDIK!” (Kölcsey Ferenc) Beszélgetés dr. Simon Imrével, a megyei önkormányzat elnökével „Folyik az önkormányzatok felszeletelése” A megyei közgyűlési elnö­kök negyedik értekezletét a kö­zelmúltban tartották Mezőhegyesen. Dr. Simon Imre. a Békés megyei közgyűlés elnöke ebből az alkalomból in­terjút adott lapunknak. —Elnök úr! Hogyan látja Ön a megyék megváltozott helyzetét és szerepét? — Magyarországon a me­gyék helyzetét az önkormány­zati törvény annak idején „le­rendezte”. A megye korábbi funkcióit lényegesen megnyir­bálták, s ezt tovább folytatták a hatásköri törvénnyel. Ez azt eredményezte, hogy ma nálunk egy gyenge megyerendszer léte­zik, lényeges önálló pénzügyi források és fontos hatáskörök nélkül. Illetve van ebben a szi­tuációban jó is: a megye saját maga alakíthatja a hatáskörét, s így a települések felé elvileg föl tud vállalni koordináló, terület- fejlesztő, érdekképviselő szere­pet. Mióta a köztársasági megbí­zotti hivatalok és a dekoncent- rált szervezetek létrejöttek, azó­ta a megye funkciója teljesen más, mint korábban. Mára a megye sajátos önkormányzati alakulattá vált Magyarorszá­gon. Nem tudom, hogy ebben a formában meddig marad fönn. Nagyon sok megyei elnök bízik benne, hogy a területi állami­gazgatás ebben a struktúrában sokáig nem létezhet, hiszen a megye történelmi érték is. Ma­gyarországon mindenkor meg­volt a szerepe, súlya. Nem lehet az országot — ha még oly kicsi is — egy központból irányítani.-— Mi lehet a Megyei Önkor­mányzatok Szövetsége? — A vázolt helyzetből adó­dik, hogy a megyéknek össze kell fogniuk részben a saját, részben a területükön lévő tele­pülések érdekében. Habár a tör­ténelem során más-más volt a helyzetük, mindig részt vettek a központi és a területi hatalom közötti huzavonában oly mó­don, hogy a központi hatalmat kívánták ellensúlyozni. Ez per­sze nem az elmúlt negyven évre vonatkozik. 1991 tavaszán megrendeztük a megyei közgyűlési elnökök első találkozóját. Ekkor döntöt­tünk a Megyei Önkormányzatok Szövetségének létrehozásáról. Azóta bejegyezték, hivatalosan működik. A mezőhegyesi talál­kozó már a szövetség negyedik összejövetele. Eddig Vörösbe - rényben, Tokajban és Lengyel­tótiban találkoztunk. Ebbe a sor­ba nagyon szépen beleillik Me­zőhegyes a múltjával, a nagy­ságrendjével. Ugyanis nem nagyvárosokban találkozunk, hanem kisebb településeken. Ezzel is hangsúlyozzuk, hogy a megyei önkormányzatok magu­kénak érzik a hozzájuk tartozó településeket. — Önök tehát a megyei ön- kormányzatok megerősítésén fáradoznak, de vannak ellenté­tes tendenciák is. — Változatlanul folyik az önkormányzatok leépítése és felszeletelése. Egyértelmű szándékok mutatják, hogy igyekszenek elvágni a megyei önkormányzatok és a települé­sek közötti szálakat. „Felfelé” ugyanez már megtörtént akkor, amikor egyes hatásköröket az újonnan létrejött dekoncentrált szervezetekhez utaltak. Mit te­hetnek ebben a helyzetben a megyék? Megpróbálják újjá­szervezni a horizontális kapcso­latokat társulási vagy egyéb for­mákban. Egy kistelepülés ön­magában ugyanis minden tekin­tetben nem nevezhető életké­pesnek. Az önkormányzati hi­vatalban 6-7 ember dolgozik, s ha nincs közöttük műszaki szak­ember, mámök vagy építész, akkor még egy céltámogatásra kiírt pályázatot sem tudnak kor­rektül elkészíteni. Szükség van tehát valamilyen szaktanács- adói szerepkörre. Piaci alapon ez meglehetősen költséges len­ne, ezért a megyei önkormány­zatoknak kell biztosítaniuk az ilyenfajta szolgáltatásokat. Ezekre a települések igényt is tartanak. — Konkrétan miről tanács­koztak Mezőhegyesen? — Mostani találkozónk alap- gondolata az önkormányzati vagyon kérdése, s ezzel össze­függésben az önkormányzatok változó szerepe és lehetősége. Az, hogy hogyan lehetne közös fellépéssel jobban védeni érde­keinket. Egy példával megvilá­gítva: a jövő évi költségvetés tervezetében az szerepel-, Jiogy a. megyei önkormányzatok ille­tékbevételét megpróbálják cent­ralizálni, majd újra visszaoszta­ni. Ez az elképzelés a régi rend­szerre emlékeztet. A kis létszá­mú és csekély ingatlanú megyék esetében plusz bevételt jelente­ne, máshol pedig elvonást. Há­rom olyan megye akadt, amely helyeselte az elgondolást, mondván, hogy ők rendkívül hátrányos helyzetben vannak. A tegnapi megbeszéléseink során feltettük a kérdést: érdemes-e egymás torkának ugranunk? Azt a közös álláspontot alakítottuk ki, hogy legalább ezt az utolsó­nak megmaradt bevételi forrást hagyják a megyéknél, illetve ha elvonják, az újraosztást bízzák magukra a megyékre. Az állam — ha szükségét érzi—differen­ciáljon más módon, például a normatívák vagy a céltámogatá­sok odaítélésében. Megnyugta­tó, hogy javaslatainkat az emlí­tett három megye képviselői is elfogadták, így ebben a kérdés­ben egységesen fogunk fellépni. —A tanácskozáson 17 megye vezetői voltak jelen. Milyen ha­tással volt rájuk a város? — Benyomásom szerint so­kuknak nagyon kellemes megle­petést okozott Mezőhegyes a parkjaival, a történetével, a műemlékeivel. A találkozó helyszínéül éppen azért javasol­tam, hogy megmutathassuk: Gyula, Békéscsaba és Szarvas mellett más patinás helyei is vannak a megyének. Ilyen töb­bek között Mezőhegyes is. Ménesi György Citromízü Narancsklub? (II.) A Fidesz-M frakció teljesen másként látja (Folytatás az 1. ódáiról) Az ÓTP alatti pincét a bé­késcsabai polgármesteri hivatal ' elődje utalta ki a Fidesznek ifjú­sági klub céljára. Nagy Sándor túllépte hatáskörét, mert egy- személyben mondott le a Fi- desz-tagok nevében a bérleti jogról a Narancs Alapítvány ja­vára. Bizonyára kitalálták már, hogy ezt szintén Nagy Sándor alapította magánszemélyként. Belevett további 3 Fidesz-tagot a buliba. Az egyszerű Fidesz- tagok minderről semmit sem tudtak, mivel ezeket a cseleke­deteket a hátuk mögött végez­ték. Senki sem hatalmazta fel ezeket a személyeket, hogy ala­pítványt hozzanak létre, ennek javára lemondjanak a bérleti jogról és azt bevigyék egy kft.­be apportként. Véleményünk szerint ennek az egésznek az öt­lete azoktól a bizonyos, a cikk­ben említett tőkepénzes ma­gánszemélyektől ered. Polgárjogilag az egész ügylet törvénytelen. A bérleti jogvi­szonyt vissza kell adni a Fidesz­nek. A Narancs klub jelen pilla­natban Nagy Sándorhoz áll kö­zel, mi vei a Fidesz semmiféle el­lenőrzést nem gyakorolhat fö­lötte. Előfordulhat, hogy neve­zettek kilépnek a pártból, belép­nek egy másik pártba, és akkor ahhoz a párthoz áll közel a klub. Sőt, még az is előfordulhat, hogy egyszerűen kitiltják a Fidesz- tagokat a klubból. A tagoknak nincs semmi beleszólása, hogy milyen programok legyenek a klubban. Véleményünk szerint az egész ötletet az Ifi Casinó extra­profitot jövedelmező működése adta azoknak a bizonyos tőke­pénzeseknek. A kft. a 125 000 forint haszná­latbavételi díjat valóban ki­egyenlítette, de az elmaradt bér­leti díjat érthetetlen módon az IKV elengedte. Nem kezdemé­nyeztünk vizsgálatot a Fidesz etikai bizottságánál, mert ez büntetőjogi ügy. Mindezek után, ha már szót kaptunk, szeretnénk ismételten felszólítani Szente Bélát és Fo­dor Józsefet, hogy mondjanak le. Fidesz-M frakció békéscsabai csoport ja

Next

/
Oldalképek
Tartalom