Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-16 / 217. szám
KÖRKÉP 1991. szeptemberi, szerda Thália hívei a főiskolán Hiheti-e magát valaki szerencsésebbnek annál a húsz év körüli embernél, akit felvettek a Békéscsabai Tanítóképző Főiskolára, s ráadásul a színészképző tagozatra is? Nehezen hiszem, amint végignéztem a fiúk, lányok arcán, Sík Ferenc főrendező úrra függesztett áhítatos tekintetén. Lelkesek, boldogok és Thália hívei ők... Jó ötlet, néhány lelkes művész, a Regionális Színházművészetért Alapítvány és a minden okos kezdeményezésre nyitott főiskola kellett ahhoz, hogy ebben a tanévben az alapképzés mellett fakultációként, nappali tagozató^, színészképzés induljon a tanítóképzőben. A tanítóképző főtitkárától, dr. Hajdúk Etelkától megtudtuk, hogy a 218 elsőéves közül 100 körüli volt a jelentkezők száma erre a tagozatra, és a tízet közelíti az osztálylétszám. A főiskola sokoldalúan szeretné felkészíteni diákjait, a pedagógus pálya tudnivalói mellett számítástechnikai, menedzseri, háztartási ismereteket is oktatnak majd. — A Színművészeti Főiskola monopolhelyzetben volt Magyarországon, mégsem végezte el azt a feladatot, amit a háború előtt a Színiakadémia — mondta a péntek délutáni tanévnyitón Sík Ferenc, a Nemzeti Színház főrendezője. — Színházi embereket, nem feltétlenül színészeket szeretnénk ebben a békéscsabai osztályban képezni. A pályaalkalmasságot a páratlan félévekben rostavizsgán elemezzük, de valójában minden óra egy kis vizsga lesz majd. Gergely László, a Békés Megyei Jókai Színház rendezője lesz a diákok osztályfőnöke: — Minden színháznak szüksége van utánpótlásra. A színházi stúdió helyett, a centralizált fővárosi színészképzés mellett szeretnénk ezeket a fiatalokat valódi nemzettudattal felvértezett, kialakult személyiséggé formálni a négy év képzési idő alatt. A főiskola örömmel fogadott bennünket, alig három hónap alatt sikerült ezt az oktatási formát jogilag is elismertetni. A mi diákjaink jelentős terheket vállalnak, hiszen hetenként 40-45 órájuk is lesz és rendszeresen kell készülniük. A második évtől alakítunk ki közvetlenebb kapcsolatot a „műhelyekkel”, járjuk a környék színházait. Vendégelőadókat is meghívunk. színészeket, rendezőket. Nyáron a Gyulai Várszínházban munkával töltik a gyakorlati időt a tanítványaink. A negyedik év elsősorban színházaknál töltött gyakorlat lesz. Természetesen fellépési lehetőséget is minél többet szeretnénk biztosítani. Például tervezünk egy szinkron- stúdiót, de erről bővebben később... BedeZsóka Az egyház, a tudomány szolgálatában állt Dr. Pokoly Józsefre emlékeztek Gyulán és Geszten Antall József miniszterelnök köszöntő levelét dr. Kocsis Elemér püspök olvasta fel Fotó: Fazekas Ferenc Az egyházi és a világi történet- írás professzora,volt dr. Pokoly József egykori geszti református lelkész. Születésének 125. évfordulóján emléküléssel tisztelegtek Gyulán, a Kálvin utcai református gyülekezeti házban életműve előtt. Szombaton délelőtt Nagy László gyulai esperes köszöntötte az ülés előadóit, résztvevőit és a díszelnököt, dr. Pokoly József fiát, a Kanadában élő dr. Pokoly László református lelkészt, vala-' mint a családot. Dr. Kocsis Elemér, a Tisztántúli Egyházkerület püspöke először az emélkülés fővédnökének, dr. Antall József miniszterelnöknek üdvözlő sorait olvasta fel. „A mai utódoknak kötelessége felmutatni, hogy a kereszténység minden korban szolgálatra indított kiváló embereket, akik életüket az ország fel- emelkedésének szentelték és nemzedékeket neveltek ugyanerre a feladatra. A Magyar Református Egyház mindig az élen járt ebben a munkában és őszintén remélem, hogy az ismét szabaddá vált országban ismét elfoglalja méltó helyét az egyházi és világi tudományok művelésében” — írta a miniszterelnök. Dr. Kocsis Elemér megnyitó áhítata után a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Egyháztörténeti Szekciója tudós professzorai dr. Cso- hány János, dr. Barcza József és dr. Benda Kálmán szóltak dr. Pokoly József életútjáról, a lelkészről, az egyháztörténészről, az egyetemes történészről. A Tisza család nevelője, a geszti lelkipásztor, a kolozsvári és debreceni kollégium egyetemi tanára, rector magnificus megírta a magyarországi protestantizmus és az erdélyi református egyház történetét, először vizsgálta az egyházi jogot és intézményrendszert az adott korba helyezve. Szekfú Gyula előtt a szellemtörténetírás bölcsőjénél állt, munkássága forrásértékű az újraalakuló történelmi értékrend számára. Az emlékülés résztvevői délután Gesztre látogattak, ahol a történelmi emlékparkban dr. Pokoly József emlékkövénél elhelyezték a kegyelet virágait. Az ülést istentisztelet zárta a geszti templomban, melyet Váradi Jenő helybéli lelkész, Nagy László és dr. Kocsis Elemér tartott. Sz. M. A példa értéke Valóban áldatlan a helyzet Mezőhegyesen. El kell jönni, itt kell élni az emberek között néhány napig, hogy érzékelhető legyen a feszültség, amit az időnként felröppenő — talán nem is „kacsának” szánt — híresztelések csak tovább fokoznak. Tény: Vezér kell a kombinátnak! Ki legyen az? Esetleg meg lehet kérdezni a mezőhegyesi- eket is, és ne a hátuk mögötti pártcsatározások döntsék el a kérdést. Ne egyéni érdekek, szimpátiák, hanem a térség jövőjét pozitívan befolyásolni • • • képes személyek szerint döntsenek. Az „átkos pártállam” idején egy tsz-elnököt keményen megbíráltak, alulról és nem jelzésre! Kijött a (volt) járási PB néhány munkatársa, és egyénileg, mikrofon nélkül elbeszélgettek mindenkivel, vezetővel, beosztottal egyaránt. Három napot vett igénybe, de az elnök — pedig igen jó elvtárs volt! — már nem volt elnök. (Tragikus fintora a sorsnak, hogy az utódja még rosszabb lett!) A példák értéke annyi, amennyit megfogadnak belőle, de odafigyelni nem árt. . . —ipi— „SZÓ SZAVAT HÚZ MAGA UTÁN; ÉLŐ TANÁCSKOZÁSBAN FEJLIK KI S TARTA- TIK FENN A SZABADSÁG SZELLEME; S JAJ A NEMZETNEK, MELY ÍROTT PARANCSOKAT NÉMÁN OLVAS, S VAKON ENGEDELMESKEDIK!” (Kölcsey Ferenc) Beszélgetés dr. Simon Imrével, a megyei önkormányzat elnökével „Folyik az önkormányzatok felszeletelése” A megyei közgyűlési elnökök negyedik értekezletét a közelmúltban tartották Mezőhegyesen. Dr. Simon Imre. a Békés megyei közgyűlés elnöke ebből az alkalomból interjút adott lapunknak. —Elnök úr! Hogyan látja Ön a megyék megváltozott helyzetét és szerepét? — Magyarországon a megyék helyzetét az önkormányzati törvény annak idején „lerendezte”. A megye korábbi funkcióit lényegesen megnyirbálták, s ezt tovább folytatták a hatásköri törvénnyel. Ez azt eredményezte, hogy ma nálunk egy gyenge megyerendszer létezik, lényeges önálló pénzügyi források és fontos hatáskörök nélkül. Illetve van ebben a szituációban jó is: a megye saját maga alakíthatja a hatáskörét, s így a települések felé elvileg föl tud vállalni koordináló, terület- fejlesztő, érdekképviselő szerepet. Mióta a köztársasági megbízotti hivatalok és a dekoncent- rált szervezetek létrejöttek, azóta a megye funkciója teljesen más, mint korábban. Mára a megye sajátos önkormányzati alakulattá vált Magyarországon. Nem tudom, hogy ebben a formában meddig marad fönn. Nagyon sok megyei elnök bízik benne, hogy a területi államigazgatás ebben a struktúrában sokáig nem létezhet, hiszen a megye történelmi érték is. Magyarországon mindenkor megvolt a szerepe, súlya. Nem lehet az országot — ha még oly kicsi is — egy központból irányítani.-— Mi lehet a Megyei Önkormányzatok Szövetsége? — A vázolt helyzetből adódik, hogy a megyéknek össze kell fogniuk részben a saját, részben a területükön lévő települések érdekében. Habár a történelem során más-más volt a helyzetük, mindig részt vettek a központi és a területi hatalom közötti huzavonában oly módon, hogy a központi hatalmat kívánták ellensúlyozni. Ez persze nem az elmúlt negyven évre vonatkozik. 1991 tavaszán megrendeztük a megyei közgyűlési elnökök első találkozóját. Ekkor döntöttünk a Megyei Önkormányzatok Szövetségének létrehozásáról. Azóta bejegyezték, hivatalosan működik. A mezőhegyesi találkozó már a szövetség negyedik összejövetele. Eddig Vörösbe - rényben, Tokajban és Lengyeltótiban találkoztunk. Ebbe a sorba nagyon szépen beleillik Mezőhegyes a múltjával, a nagyságrendjével. Ugyanis nem nagyvárosokban találkozunk, hanem kisebb településeken. Ezzel is hangsúlyozzuk, hogy a megyei önkormányzatok magukénak érzik a hozzájuk tartozó településeket. — Önök tehát a megyei ön- kormányzatok megerősítésén fáradoznak, de vannak ellentétes tendenciák is. — Változatlanul folyik az önkormányzatok leépítése és felszeletelése. Egyértelmű szándékok mutatják, hogy igyekszenek elvágni a megyei önkormányzatok és a települések közötti szálakat. „Felfelé” ugyanez már megtörtént akkor, amikor egyes hatásköröket az újonnan létrejött dekoncentrált szervezetekhez utaltak. Mit tehetnek ebben a helyzetben a megyék? Megpróbálják újjászervezni a horizontális kapcsolatokat társulási vagy egyéb formákban. Egy kistelepülés önmagában ugyanis minden tekintetben nem nevezhető életképesnek. Az önkormányzati hivatalban 6-7 ember dolgozik, s ha nincs közöttük műszaki szakember, mámök vagy építész, akkor még egy céltámogatásra kiírt pályázatot sem tudnak korrektül elkészíteni. Szükség van tehát valamilyen szaktanács- adói szerepkörre. Piaci alapon ez meglehetősen költséges lenne, ezért a megyei önkormányzatoknak kell biztosítaniuk az ilyenfajta szolgáltatásokat. Ezekre a települések igényt is tartanak. — Konkrétan miről tanácskoztak Mezőhegyesen? — Mostani találkozónk alap- gondolata az önkormányzati vagyon kérdése, s ezzel összefüggésben az önkormányzatok változó szerepe és lehetősége. Az, hogy hogyan lehetne közös fellépéssel jobban védeni érdekeinket. Egy példával megvilágítva: a jövő évi költségvetés tervezetében az szerepel-, Jiogy a. megyei önkormányzatok illetékbevételét megpróbálják centralizálni, majd újra visszaosztani. Ez az elképzelés a régi rendszerre emlékeztet. A kis létszámú és csekély ingatlanú megyék esetében plusz bevételt jelentene, máshol pedig elvonást. Három olyan megye akadt, amely helyeselte az elgondolást, mondván, hogy ők rendkívül hátrányos helyzetben vannak. A tegnapi megbeszéléseink során feltettük a kérdést: érdemes-e egymás torkának ugranunk? Azt a közös álláspontot alakítottuk ki, hogy legalább ezt az utolsónak megmaradt bevételi forrást hagyják a megyéknél, illetve ha elvonják, az újraosztást bízzák magukra a megyékre. Az állam — ha szükségét érzi—differenciáljon más módon, például a normatívák vagy a céltámogatások odaítélésében. Megnyugtató, hogy javaslatainkat az említett három megye képviselői is elfogadták, így ebben a kérdésben egységesen fogunk fellépni. —A tanácskozáson 17 megye vezetői voltak jelen. Milyen hatással volt rájuk a város? — Benyomásom szerint sokuknak nagyon kellemes meglepetést okozott Mezőhegyes a parkjaival, a történetével, a műemlékeivel. A találkozó helyszínéül éppen azért javasoltam, hogy megmutathassuk: Gyula, Békéscsaba és Szarvas mellett más patinás helyei is vannak a megyének. Ilyen többek között Mezőhegyes is. Ménesi György Citromízü Narancsklub? (II.) A Fidesz-M frakció teljesen másként látja (Folytatás az 1. ódáiról) Az ÓTP alatti pincét a békéscsabai polgármesteri hivatal ' elődje utalta ki a Fidesznek ifjúsági klub céljára. Nagy Sándor túllépte hatáskörét, mert egy- személyben mondott le a Fi- desz-tagok nevében a bérleti jogról a Narancs Alapítvány javára. Bizonyára kitalálták már, hogy ezt szintén Nagy Sándor alapította magánszemélyként. Belevett további 3 Fidesz-tagot a buliba. Az egyszerű Fidesz- tagok minderről semmit sem tudtak, mivel ezeket a cselekedeteket a hátuk mögött végezték. Senki sem hatalmazta fel ezeket a személyeket, hogy alapítványt hozzanak létre, ennek javára lemondjanak a bérleti jogról és azt bevigyék egy kft.be apportként. Véleményünk szerint ennek az egésznek az ötlete azoktól a bizonyos, a cikkben említett tőkepénzes magánszemélyektől ered. Polgárjogilag az egész ügylet törvénytelen. A bérleti jogviszonyt vissza kell adni a Fidesznek. A Narancs klub jelen pillanatban Nagy Sándorhoz áll közel, mi vei a Fidesz semmiféle ellenőrzést nem gyakorolhat fölötte. Előfordulhat, hogy nevezettek kilépnek a pártból, belépnek egy másik pártba, és akkor ahhoz a párthoz áll közel a klub. Sőt, még az is előfordulhat, hogy egyszerűen kitiltják a Fidesz- tagokat a klubból. A tagoknak nincs semmi beleszólása, hogy milyen programok legyenek a klubban. Véleményünk szerint az egész ötletet az Ifi Casinó extraprofitot jövedelmező működése adta azoknak a bizonyos tőkepénzeseknek. A kft. a 125 000 forint használatbavételi díjat valóban kiegyenlítette, de az elmaradt bérleti díjat érthetetlen módon az IKV elengedte. Nem kezdeményeztünk vizsgálatot a Fidesz etikai bizottságánál, mert ez büntetőjogi ügy. Mindezek után, ha már szót kaptunk, szeretnénk ismételten felszólítani Szente Bélát és Fodor Józsefet, hogy mondjanak le. Fidesz-M frakció békéscsabai csoport ja
