Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-12 / 214. szám

BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1991. szeptember 12., csütörtök 0 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­Még a korábbi tarhosi községi tanács a rehabilitációs alapból 7 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelt, mely összeget 4 millió forinttal megtoldva, a megváltozott munkaképességűek számára fordítják: egy 50 személyt foglalkoztató, egységes üzemet építenek, melyhez 4 ezer négyzetmé­ternyi közművesített területet az önkormányzat biztosított. A kivitelezők, a csárdaszállási Petőfi Tsz építői ígérik, hogy a szerződés szerinti határidőre, vagyis szeptember végére elkészülnek a beruházással Miért akarják megfejni a bélmegyeri tejtermelő gazdákat? Fut a tej(pénz) —- indulatok borzolják a bélmegyeri tejterme­lő gazdák idegeit. A Sárréti Tej Közös Vállalat augusztus 28-án tényként közölte: szeptember 1- jétől az 1990-es évben átadott 85 százalékán felüli I. osztályú mennyiséget a szerződésben rög­zítettnél lényegesen alacsonyabb áron, csak 7,60 forintért hajlandó átvenni. A gazdák viszont ezért a pénzért nem akarják adni a tejet, amit azután — szavaikkal élve — majdnem háromszoros áron vásá­rolhatnak meg a boltban. Igaz, műanyag tasakban, de az is igaz, hogy arról már többen leszedték a sápot. — Könnyen beszélnek azok, akiknek megvan a havi fixük — dohog egy asszonyság annak a megbeszélésnek a kezdetén, me­lyet a falu polgármestere, Varjú Ferenc hívott össze, hogy tisztáz­zák a helyzetet. A Sárréti Tej képviseletében Szívós Imre kör­zetellenőr néz farkasszemet a két­tucatnyi indulatos emberrel. — Az előzményekhez tarto­zik: éveken át, ameddig nyeresé­ges volt a helyi téesznek, addig saját üzemeltetésében volt a tej- csarnok. Amint veszteségessé vált, nyomban be akarták zárni. Igen ám, de mi legyen azzal a 35 gazdával, akik mintegy 200 fejős­tehenet tartanak — vetődött fel a kérdés. így került 1990 tavaszán az önkormányzat üzemeltetésébe a bélmegyeri tejbegyűjtő. — Tejből túltermelés van... — kezdte Szívós Imre. — Nincs túltermelés! — vágja rá nyomban a mögöttem ülő gaz­da. — De az van! — erősködik a Sárréti Tej képviselője. — Akkor viszontlátásra, ré­szemről befejeződött a megbes­zélés — távozik indulatosan a kö­zépkorú férfi. — Visszaesett a tej-, a tejter­mékfogyasztás, ráadásul a jugo­szláv exportunk teljesen beszű­kült. Termékeinket pillanatnyi­lag nem tudjuk értékesíteni. Rá­adásul nőttek a költségeink is. Az igazgatótanács, s nem a vállalat vezetése döntött így. A fölösleges tejet literenként leszállítva 7,60 forintért adjuk el a Gyulai Tejpor- gyárnak, minden egyes eladott li­ter tejen hat forint a vesztesé­günk. — Drága uram, a literenkénti 14,80-as ár is kicsi, sokba kerül a szálas- és az abraktakarmány. Nekünk is emelkedtek a tartási költségeink. Tessenek már gon­dolkodni! — fakadt ki egy öreg, s a többiek egyetértőén bólogat­nak. — Mi, akik megtermeljük a tejet, a boltban képtelenek va­gyunk megvásárolni. A szerző­dést egyoldalúan rúgta fel a válla­lat. Az eredeti szerződéshez ra­gaszkodunk, amit abban rögzítet­tek, annyiért vegyék át a tejet — mondja egy férfi. — Úgy van! — szólalnak meg a többiek egyszerre. A csaknem másfél órás vitában indulatosan érvelt mindkét fél, s javaslatként a gazdáktól elhangzott: ha kell, akkor a falu népe bojkottálja a vállalat termékeit, nem hajlandók vásárolni belőle. — A jugoszláv piacra az ese­mények miatt nem tudunk szállí­tani, ebből adódnak a gondjaink, ráadásul többmilliós a kintlévő­ségünk, melyet nem tudunk tőlük behajtani — folytatja Szívós Imre. A gazdák is érzékelik e le­hetetlen helyzetet, s mondják is, hogyan lehetne némileg csökken­teni a faluban a tejtermelést. Elég lenne, ha a vágóra felajánlott se- lejtmarhákat átvennék, erre má­jus óta várnak, egyelőre hiába. A vállalat termelési igazgatóhelyettesével, Farkas Józseffel telefonon beszéltünk a bélmegyeriek gondjáról. El­mondta: a szerződésben ők azt rögzítették, hogy a szerződésen felüli tejmennyiséget átveszik, de a változtatás jogát fenntartják a le nem szerződött mennyiségre. Megtudtuk azt is, hogy Jugoszlá­viába 10 millió liter tej, s 50 va- gonnyi trappistasajt szállítására van szerződésük. Eddig viszont csupán 600 ezer liter tejet expor­táltak. Mindezekkel egyidőben a tejpor, a vaj, s még néhány tejter­mék világpiaci ára csökkent. — Mi nem árat akartunk csök­kenteni, hanem emelni az átvételi árakat — mondja Farkas József, és hozzáteszi: — Vállalati szinten a kisgazdaságokban 87,32 száza­lékra csökkent a tejtermelés, Bél- megyeren az első félévben az elő­ző esztendő hasonló időszakához képest ez 91 százalék. Persze az említettek nem nyugtatják meg az érintetteket, azokat, akik a tejtermelésből él­nek. Ok a jó minőségű tejükért tisztességes átvételi árra kötöttek szerződést, s tanácskozások, megbeszélések helyett a jószág­gal akarnak foglalkozni. Az az érzésük', hogy rossz döntéssoro­zatok után a tejtermelőket is meg akarják fejni... Az Ofotért-üzlet marad! Az Állami Vagyonügynök­ség megbízásából az Ofotért Vállalat központja békési üzle­tét privatizációra meghirdette. Az üzletet is magába foglaló szolgáltatóházat a városi tanács 1984—86-ban építette, s akkor az építkezéshez 1,2 millió forin­tot kapott. Az itt helyet kapott szolgáltató üzemek vagy társbe­ruházók voltak, vagy megvásá­rolták a (üzlet-, iroda-) helyisé­geket, így kezelői jogot, tulaj­dont kaptak. Az Ofotért a kezelésébe tarto­zó 34 négyzetméteres üzlethe­lyiségét annak idején 400 ezer forintért vásárolta meg. A város és vonzáskörzete Ofotért-cik- kekkel való ellátására az önkor­mányzat tárgyalásokat folyta­tott. A privatizációs törvény nem biztosítja az elővásárlási jogot a polgári törvénykönyvben bizto­sított elővásárlási joggal szem­ben. Az Állami Vagyonügynök­ség csak jóindulatúlag, az ellátá­si problémákat figyelembe véve járul hozzá az elővásárlási jog­hoz. A tárgyalások alapján az októberre tervezett árverések közül kimarad a békési Ofotért- üzlet, mivel előzetes elővásárlá­si kérelmet nyújtott be az önkor­mányzat. A helyiséget az önkor­mányzat mérsékelt összegű dí­jért hasznosítaná az eredeti cé­lokra. Az oldalt összeállította és fotózta Szekeres András Az önkormányzatok közel egy éve működnek, s napjaink­ban már szinte mindenütt meg­vonható az eltelt esztendő mér­lege, mely jobbára az „igazo­dás”, az átállás időszaka volt. Mindezek Békésen kiegészül­tek a város talponmaradásához elengedhetetlenül szükséges belső és külső lehetőségek számbavételével, a működés feltételeinek kialakításával. Az utóbbi egyik lényeges mozzana­ta a hivatali szervezet teljes körű korszerűsítése. — Az átszervezés lényege, hogy olyan mozgékony, vi­szonylag tagolásmentes szerve­zet jöjjön létre, ahol a korábban megszokott ágazati és funkcio­nális tagozódás, az új körülmé­nyekhez jobban igazodik — kezdi dr. Lúczi József jegyző, majd így folytatja: — Mindezen változás jelenti, hogy a korábbi nyolc osztály helyett négy iroda kezdi meg munkáját és az appa­rátus 30 százalékos csökkenté­sére kerül sor. A hivatali szervezet szakmai vezetője a jegyző, ehhez a pol­gármester biztosítja a munkálta­tói jogok jelentős részét. Egyik legfontosabb egység az úgynevezett önkormányzati iro­da, amely teljes körűen ellátja az egyedi hatósági, városfejleszté­si és költségvetési feladatokon túl jelentkező valamennyi tenni­valót, s vezetője hivatalból a jegyző. E szervezeten belül mű­ködik a titkárság, most szerve­zik a vagyonkezelő és vállalko­zói csoportot, mely utóbbi új vo­nása, hogy a vagyonnyilvántar­tás és -kezelés, az önkormány­zati tulajdon teljes körű me­nedzselésén túl szabad kapaci­tásában, ellenszolgáltatás fejé­ben ellátja egyes vállalkozók „irodavezetését” is. E területen nyelveket beszélő munkatársa­kat is alkalmaznak. — Kiemelt jelentősége van e szervezeten belül a családvédel­mi csoportnak, melybe elhe­lyeztük valamennyi olyan ható­sági feladatkört, melynek ellátá­sához különösen jelentős társa­dalmi érdekek fűződnek, mint például a gyámügyi, a szociális ellátás, a szabálysértés, a lakás­ügy és még sorolhatnám — folytatja a jegyző. Csoporttagolódás nélkül még az önkormányzati irodához tar­toznak egy-egy szakemberrel ellátandó személyzeti, tanügyi, művelődésügyi, főépítészi és fejlesztési-pályáztatási teen­dők. A hatósági iroda egységesen végzi majd az egyedi hatósági ügyeket, mint például a műsza­ki, az adóügyi feladatokat. A segédhivatali teendők (iktatás, irattározás, ügykezelés) e szer­vezethez kapcsolódnak, hiszen a határidők a hatósági ügyek el­látásban különös fontossággal jelentkeznek. A kommunális, városfejlesz­tési feladatok a városfejlesztési irodára hárulnak, ez a szervezet irányítja az úgynevezett város­gazda szolgálatot. Újból meg­szervezzük a korábban jól mű­ködő útőri, illetve útbiztosi szer­vezetet. Biztos vagyok abban: ez az újra éltre hívott szervezet nagy szolgálatot tesz a város közterületének rendjéért, a tisz­taságért, a belvízhelyzet javítá­sáért stb. — sorolja Lúczi dok­tor. —A költségvetési iroda a ko­rábbi költségvetési csoportból és az újból megszervezendő re­vizori csoportból áll majd. — A békési lakosság az át­szervezésből mit érez majd? — A lakosság iránti szolgál­tató szerepet kívánjuk erősíteni, akiknek ügyes-bajos dolguk akad, azt lehetőleg egy helyen, gyorsan és bürokrácia mentesen intézzük. —Az önök szervezeti rendjét modellértékűnek tartják... — Az önkormányzati iroda szervezeti rendje megfelel a dél­német modellnek, s azt igyekez­tünk átvenni, ami a mi viszonya­inknak megfelel. — Az átszervezés, divatosan szólva, a létszám karcsúsítását is jelenti. —Ténylegesen 16 munkatár­sunknak szűnik meg a munka- viszonya, de nem azért, mert rosszul dolgoztak, hanem azért, mert korábbi munkakörük szűnt meg. Igyekszünk nekik segíteni az elhelyezkedésben, ahol lehet, ott más munkakört ajánlunk fel számukra. S még egy lényeges dolgot említek: minden új állást, beosztást megpályáztatunk — mondotta végezetül dr. Lúczi József. Újjáéledő gazdakör Ingyen tankönyv - Felére csökkentett étkezési térítési díjak - Támogatás a bejáró diákoknak A harmincas évek második felében alakult meg a Békési Gazdakör, majd a tagok részje­gyéből (egy mázsa búza volt egy részjegy) felépült székházuk, melynek homlokzatán „Kisgaz­dák otthona” felirat volt látható, s jelentős politikai és társadalmi élet folyt itt egészen az államosí­tásig. Az elmúlt napokban 86 taggal Kisgazda Kör néven új­jáalakult, melyhez csatlakozik a helyi áfész kilenc szakcso­portja. — Az önállóan gazdálkodó embereknek nincs érdekvédel­me, annak ellenére, hogy a vá­rosban több száz család él egyé­ni gazdálkodásból. Mi érdekvé­delmet szeretnénk teremteni számukra — kezdi Pallag László, a kisgazdapárt vá­rosi szervezetének elnöke, aki maga is gazdálkodó. — Úgy számolunk vele, hogy az esz­tendő végére elérjük a 300 tagot. — A Kisgazda Kör mit nyújt majd tagjainak? — Szervezetté szeretnénk tenni a különféle alapanyagok, vetőmagvak, növényvédő sze­rek, gépalkatrészek beszerzését, a beruházásokat, a termékérté­kesítést, igazodva a piacgazdál­kodáshoz. A kárpótlás végleges rendezése után alakulnak majd ki az igazi erővonalak, jóllehet már vannak, akik földjáradékos földjeiket visszakapták, s azo­kon megkezdték a gazdálko­dást, a termelést. — Ki lehet tagja a körnek? — Pártállástól, végzettségtől, kortól függetlenül mindenki, aki gazdálkodik. Elsősorban a vá­rosban és környékén egyéni gazdálkodók jelentkezését vár­juk. Reméljük: a volt gazdakör épülete — Tulipán nagycuk- rászda — visszakerül a kisgaz­dapárt helyi szervezetének tu­lajdonába. Pillanatnyilag az épületrész használati joga az áfésszel közös. Itt szeretnénk kialakítani a tagok munkájával, hozzájárulásával az önálló kis­gazdaköri irodát. A szeptemberi tanévkezdés minden olyan családra tetemes anyagi nehézségeket ró, ahol iskolás korú nebuló van. Meg­emelkedtek a tanszerek, a tan­könyvek árai és a különféle térí­tési díjak. A békési önkormány­zati testület most segítséget nyújt a saját keretéhez pályázat útján kapott csaknem 8 millió forintból. Ebből az összegből a városban lakó mintegy 4 ezer ál­talános és középiskolás, vala­mint szakmunkástanulója része­sül. Az önkormányzati testület legutóbbi ülésén úgy döntött: — Békésen az állandó beje­lentett lakással rendelkező szü­lők által fizetendő étkezési díjat felére csökkenti a helyi bölcső­dékben, az oktatási intézmé­nyekben; — a vidéken tanuló és étkezé­si, kollégiumi elhelyezést igénybe vevő helyi lakosú, fia­talkorú tanulók után fizetendő térítési díjat 50 százalékban át­vállalja a szülők bejelentése alapján, valamint az ingázó ta­nulók részére az utazási költsé­gekhez támogatást ad; — az önkormányzat döntése alapján Békés város oktatási in­tézményeiben tanuló helyi kis­korúak részére az 1991/92-es tanévre ingyenesen biztosítja a tankönyveket; — ha szükséges, akkor az előirányzott kerethez más kere­tekből átcsoportosítanak, míg a megmaradó pénzt egyéni segé­lyezésekre fordítják. *** Tarhoson a helyi önkormány­zat úgy határozott, hogy minden tarhosi állandó lakosú kiskorú­nak a tanévkezdés előtt 1500 fo­rint rendkívüli beiskolázási se­gélyt folyósít. Az intézkedés 130 család 156 gyermekét érinti. Az önkormányzat vizsgálja az étkezési díjak 50 százalékkal való csökkentését is. Ismét lesznek kézilabda- méfkőzések Békésen Közel négyéves kihagyás után ismét vannak kézilabdacsapatok Békésen. A sportegyesület vezetése gondos igényfelmérés után döntött a kézilabdázás megszervezése mellett. A nőknél a kismamák és diáklányok az első hívó szóra jelentkeztek a szakosztályba. A férficsapatot elsősorban a diákolimpiákon eredményesen szerepelt fiatalok alkotják, de itt is csatasorba álltak a közel­múlt kiválóságai is. A nők edzéseit Békési Mihály és Nagy Imre vezetik, a férficsapat edzője Gécs Mihály. Az induláshoz szükséges feltételeket a város lakossága, de elsősorban az ipartestület tagjai, kiskereskedők, vállalkozók teremtették meg. Közülük is kiemelkedő támogatást adott Okányi Mihály, Békési Zoltán, Szilágyi Attila és a Minya testvérek, de a sort még hosszasan lehetne folytatni. Az alapfelszerelést a ColorsCoop Kft. biztosítja. Lelkes segítőmunkával jelentős részt vállalt az újjászervezésben Pocsai Ferenc önkormányzati kép­viselő. A csapatok célkitűzései a tisztes helytállásra irányulnak, s tervszerű utánpótlás-neveléssel kívánják biztosítani a kézilabdázás hosszabb távú jövő­jét. Békés központja 1903-ban... és 1991 nyarán

Next

/
Oldalképek
Tartalom