Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-12 / 214. szám

BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE

1991. szeptember 12., csütörtök

0

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMég a korábbi tarhosi községi tanács a rehabilitációs alapból 7 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelt, mely összeget 4 millió forinttal megtoldva, a megváltozott munkaképességűek számára fordítják: egy 50 személyt foglalkoztató, egységes üzemet építenek, melyhez 4 ezer négyzetméternyi közművesített területet az önkormányzat biztosított. A kivitelezők, a csárdaszállási Petőfi Tsz építői ígérik, hogy a szerződés szerinti határidőre, vagyis szeptember végére elkészülnek a beruházással

Miért akarják megfejni a bélmegyeri tejtermelő gazdákat?

Fut a tej(pénz) —- indulatok borzolják a bélmegyeri tejtermelő gazdák idegeit. A Sárréti Tej Közös Vállalat augusztus 28-án tényként közölte: szeptember 1- jétől az 1990-es évben átadott 85 százalékán felüli I. osztályú mennyiséget a szerződésben rögzítettnél lényegesen alacsonyabb áron, csak 7,60 forintért hajlandó átvenni. A gazdák viszont ezért a pénzért nem akarják adni a tejet, amit azután — szavaikkal élve — majdnem háromszoros áron vásárolhatnak meg a boltban. Igaz, műanyag tasakban, de az is igaz, hogy arról már többen leszedték a sápot.

— Könnyen beszélnek azok, akiknek megvan a havi fixük — dohog egy asszonyság annak a megbeszélésnek a kezdetén, melyet a falu polgármestere, Varjú Ferenc hívott össze, hogy tisztázzák a helyzetet. A Sárréti Tej képviseletében Szívós Imre körzetellenőr néz farkasszemet a kéttucatnyi indulatos emberrel.

— Az előzményekhez tartozik: éveken át, ameddig nyereséges volt a helyi téesznek, addig saját üzemeltetésében volt a tej- csarnok. Amint veszteségessé vált, nyomban be akarták zárni. Igen ám, de mi legyen azzal a 35 gazdával, akik mintegy 200 fejőstehenet tartanak — vetődött fel a kérdés. így került 1990 tavaszán az önkormányzat üzemeltetésébe a bélmegyeri tejbegyűjtő.

— Tejből túltermelés van... — kezdte Szívós Imre.

— Nincs túltermelés! — vágja rá nyomban a mögöttem ülő gazda.

— De az van! — erősködik a Sárréti Tej képviselője.

— Akkor viszontlátásra, részemről befejeződött a megbeszélés — távozik indulatosan a középkorú férfi.

— Visszaesett a tej-, a tejtermékfogyasztás, ráadásul a jugoszláv exportunk teljesen beszűkült. Termékeinket pillanatnyilag nem tudjuk értékesíteni. Ráadásul nőttek a költségeink is. Az igazgatótanács, s nem a vállalat vezetése döntött így. A fölösleges tejet literenként leszállítva 7,60 forintért adjuk el a Gyulai Tejpor- gyárnak, minden egyes eladott liter tejen hat forint a veszteségünk.

— Drága uram, a literenkénti 14,80-as ár is kicsi, sokba kerül a szálas- és az abraktakarmány. Nekünk is emelkedtek a tartási

költségeink. Tessenek már gondolkodni! — fakadt ki egy öreg, s a többiek egyetértőén bólogatnak.

— Mi, akik megtermeljük a tejet, a boltban képtelenek vagyunk megvásárolni. A szerződést egyoldalúan rúgta fel a vállalat. Az eredeti szerződéshez ragaszkodunk, amit abban rögzítettek, annyiért vegyék át a tejet — mondja egy férfi.

— Úgy van! — szólalnak meg a többiek egyszerre. A csaknem másfél órás vitában indulatosan érvelt mindkét fél, s javaslatként a gazdáktól elhangzott: ha kell, akkor a falu népe bojkottálja a vállalat termékeit, nem hajlandók vásárolni belőle.

— A jugoszláv piacra az események miatt nem tudunk szállítani, ebből adódnak a gondjaink, ráadásul többmilliós a kintlévőségünk, melyet nem tudunk tőlük behajtani — folytatja Szívós Imre. A gazdák is érzékelik e lehetetlen helyzetet, s mondják is, hogyan lehetne némileg csökkenteni a faluban a tejtermelést. Elég lenne, ha a vágóra felajánlott se- lejtmarhákat átvennék, erre május óta várnak, egyelőre hiába.

A vállalat termelési igazgatóhelyettesével, Farkas Józseffel telefonon beszéltünk a bélmegyeriek gondjáról. Elmondta: a szerződésben ők azt rögzítették, hogy a szerződésen felüli tejmennyiséget átveszik, de a változtatás jogát fenntartják a le nem szerződött mennyiségre. Megtudtuk azt is, hogy Jugoszláviába 10 millió liter tej, s 50 va- gonnyi trappistasajt szállítására van szerződésük. Eddig viszont csupán 600 ezer liter tejet exportáltak. Mindezekkel egyidőben a tejpor, a vaj, s még néhány tejtermék világpiaci ára csökkent.

— Mi nem árat akartunk csökkenteni, hanem emelni az átvételi árakat — mondja Farkas József, és hozzáteszi: — Vállalati szinten a kisgazdaságokban 87,32 százalékra csökkent a tejtermelés, Bél- megyeren az első félévben az előző esztendő hasonló időszakához képest ez 91 százalék.

Persze az említettek nem nyugtatják meg az érintetteket, azokat, akik a tejtermelésből élnek. Ok a jó minőségű tejükért tisztességes átvételi árra kötöttek szerződést, s tanácskozások, megbeszélések helyett a jószággal akarnak foglalkozni. Az az érzésük', hogy rossz döntéssorozatok után a tejtermelőket is meg akarják fejni...

Az Ofotért-üzlet marad!

Az Állami Vagyonügynökség megbízásából az Ofotért Vállalat központja békési üzletét privatizációra meghirdette. Az üzletet is magába foglaló szolgáltatóházat a városi tanács 1984—86-ban építette, s akkor az építkezéshez 1,2 millió forintot kapott. Az itt helyet kapott szolgáltató üzemek vagy társberuházók voltak, vagy megvásárolták a (üzlet-, iroda-) helyiségeket, így kezelői jogot, tulajdont kaptak.

Az Ofotért a kezelésébe tartozó 34 négyzetméteres üzlethelyiségét annak idején 400 ezer forintért vásárolta meg. A város és vonzáskörzete Ofotért-cik- kekkel való ellátására az önkormányzat tárgyalásokat folytatott.

A privatizációs törvény nem biztosítja az elővásárlási jogot a polgári törvénykönyvben biztosított elővásárlási joggal szemben. Az Állami Vagyonügynökség csak jóindulatúlag, az ellátási problémákat figyelembe véve járul hozzá az elővásárlási joghoz. A tárgyalások alapján az októberre tervezett árverések közül kimarad a békési Ofotért- üzlet, mivel előzetes elővásárlási kérelmet nyújtott be az önkormányzat. A helyiséget az önkormányzat mérsékelt összegű díjért hasznosítaná az eredeti célokra.

Az oldalt összeállította és fotózta Szekeres András

Az önkormányzatok közel egy éve működnek, s napjainkban már szinte mindenütt megvonható az eltelt esztendő mérlege, mely jobbára az „igazodás”, az átállás időszaka volt. Mindezek Békésen kiegészültek a város talponmaradásához elengedhetetlenül szükséges belső és külső lehetőségek számbavételével, a működés feltételeinek kialakításával. Az utóbbi egyik lényeges mozzanata a hivatali szervezet teljes körű korszerűsítése.

— Az átszervezés lényege, hogy olyan mozgékony, viszonylag tagolásmentes szervezet jöjjön létre, ahol a korábban megszokott ágazati és funkcionális tagozódás, az új körülményekhez jobban igazodik — kezdi dr. Lúczi József jegyző, majd így folytatja: — Mindezen változás jelenti, hogy a korábbi nyolc osztály helyett négy iroda kezdi meg munkáját és az apparátus 30 százalékos csökkentésére kerül sor.

A hivatali szervezet szakmai vezetője a jegyző, ehhez a polgármester biztosítja a munkáltatói jogok jelentős részét. Egyik legfontosabb egység az úgynevezett önkormányzati iroda, amely teljes körűen ellátja az egyedi hatósági, városfejlesztési és költségvetési feladatokon túl jelentkező valamennyi tennivalót, s vezetője hivatalból a jegyző. E szervezeten belül működik a titkárság, most szervezik a vagyonkezelő és vállalkozói csoportot, mely utóbbi új vonása, hogy a vagyonnyilvántartás és -kezelés, az önkormányzati tulajdon teljes körű menedzselésén túl szabad kapacitásában, ellenszolgáltatás fejében ellátja egyes vállalkozók „irodavezetését” is. E területen nyelveket beszélő munkatársakat is alkalmaznak.

— Kiemelt jelentősége van e szervezeten belül a családvédelmi csoportnak, melybe elhelyeztük valamennyi olyan hatósági feladatkört, melynek ellátásához különösen jelentős társadalmi érdekek fűződnek, mint például a gyámügyi, a szociális ellátás, a szabálysértés, a lakásügy és még sorolhatnám — folytatja a jegyző.

Csoporttagolódás nélkül még az önkormányzati irodához tartoznak egy-egy szakemberrel ellátandó személyzeti, tanügyi, művelődésügyi, főépítészi és fejlesztési-pályáztatási teendők.

A hatósági iroda egységesen végzi majd az egyedi hatósági ügyeket, mint például a műszaki, az adóügyi feladatokat. A segédhivatali teendők (iktatás, irattározás, ügykezelés) e szervezethez kapcsolódnak, hiszen a határidők a hatósági ügyek ellátásban különös fontossággal jelentkeznek.

A kommunális, városfejlesztési feladatok a városfejlesztési irodára hárulnak, ez a szervezet irányítja az úgynevezett városgazda szolgálatot. Újból megszervezzük a korábban jól működő útőri, illetve útbiztosi szervezetet. Biztos vagyok abban: ez az újra éltre hívott szervezet nagy szolgálatot tesz a város közterületének rendjéért, a tisztaságért, a belvízhelyzet javításáért stb. — sorolja Lúczi doktor.

—A költségvetési iroda a korábbi költségvetési csoportból és az újból megszervezendő revizori csoportból áll majd.

— A békési lakosság az átszervezésből mit érez majd?

— A lakosság iránti szolgáltató szerepet kívánjuk erősíteni, akiknek ügyes-bajos dolguk akad, azt lehetőleg egy helyen, gyorsan és bürokrácia mentesen intézzük.

—Az önök szervezeti rendjét modellértékűnek tartják...

— Az önkormányzati iroda szervezeti rendje megfelel a délnémet modellnek, s azt igyekeztünk átvenni, ami a mi viszonyainknak megfelel.

— Az átszervezés, divatosan szólva, a létszám karcsúsítását is jelenti.

—Ténylegesen 16 munkatársunknak szűnik meg a munka- viszonya, de nem azért, mert rosszul dolgoztak, hanem azért, mert korábbi munkakörük szűnt meg. Igyekszünk nekik segíteni az elhelyezkedésben, ahol lehet, ott más munkakört ajánlunk fel számukra. S még egy lényeges dolgot említek: minden új állást, beosztást megpályáztatunk — mondotta végezetül dr. Lúczi József.

Újjáéledő gazdakör

Ingyen tankönyv - Felére csökkentett étkezési térítési díjak - Támogatás a bejáró diákoknak

A harmincas évek második felében alakult meg a Békési Gazdakör, majd a tagok részjegyéből (egy mázsa búza volt egy részjegy) felépült székházuk, melynek homlokzatán „Kisgazdák otthona” felirat volt látható, s jelentős politikai és társadalmi élet folyt itt egészen az államosításig. Az elmúlt napokban 86 taggal Kisgazda Kör néven újjáalakult, melyhez csatlakozik a helyi áfész kilenc szakcsoportja.

— Az önállóan gazdálkodó embereknek nincs érdekvédelme, annak ellenére, hogy a városban több száz család él egyéni gazdálkodásból. Mi érdekvédelmet szeretnénk teremteni számukra — kezdi Pallag László, a kisgazdapárt városi szervezetének elnöke, aki maga is gazdálkodó. — Úgy számolunk vele, hogy az esztendő végére elérjük a 300 tagot.

— A Kisgazda Kör mit nyújt majd tagjainak?

— Szervezetté szeretnénk tenni a különféle alapanyagok, vetőmagvak, növényvédő szerek, gépalkatrészek beszerzését, a beruházásokat, a termékértékesítést, igazodva a piacgazdálkodáshoz. A kárpótlás végleges rendezése után alakulnak majd ki az igazi erővonalak, jóllehet már vannak, akik földjáradékos földjeiket visszakapták, s azokon megkezdték a gazdálkodást, a termelést.

— Ki lehet tagja a körnek?

— Pártállástól, végzettségtől, kortól függetlenül mindenki, aki gazdálkodik. Elsősorban a városban és környékén egyéni gazdálkodók jelentkezését várjuk. Reméljük: a volt gazdakör épülete — Tulipán nagycuk- rászda — visszakerül a kisgazdapárt helyi szervezetének tulajdonába. Pillanatnyilag az épületrész használati joga az áfésszel közös. Itt szeretnénk kialakítani a tagok munkájával, hozzájárulásával az önálló kisgazdaköri irodát.

A szeptemberi tanévkezdés minden olyan családra tetemes anyagi nehézségeket ró, ahol iskolás korú nebuló van. Megemelkedtek a tanszerek, a tankönyvek árai és a különféle térítési díjak. A békési önkormányzati testület most segítséget nyújt a saját keretéhez pályázat útján kapott csaknem 8 millió forintból. Ebből az összegből a városban lakó mintegy 4 ezer általános és középiskolás, valamint szakmunkástanulója részesül.

Az önkormányzati testület legutóbbi ülésén úgy döntött:

— Békésen az állandó bejelentett lakással rendelkező szülők által fizetendő étkezési díjat felére csökkenti a helyi bölcsődékben, az oktatási intézményekben;

— a vidéken tanuló és étkezési, kollégiumi elhelyezést igénybe vevő helyi lakosú, fiatalkorú tanulók után fizetendő

térítési díjat 50 százalékban átvállalja a szülők bejelentése alapján, valamint az ingázó tanulók részére az utazási költségekhez támogatást ad;

— az önkormányzat döntése alapján Békés város oktatási intézményeiben tanuló helyi kiskorúak részére az 1991/92-es tanévre ingyenesen biztosítja a tankönyveket;

— ha szükséges, akkor az előirányzott kerethez más keretekből átcsoportosítanak, míg a megmaradó pénzt egyéni segélyezésekre fordítják.

***

Tarhoson a helyi önkormányzat úgy határozott, hogy minden tarhosi állandó lakosú kiskorúnak a tanévkezdés előtt 1500 forint rendkívüli beiskolázási segélyt folyósít. Az intézkedés 130 család 156 gyermekét érinti. Az önkormányzat vizsgálja az étkezési díjak 50 százalékkal való csökkentését is.

Ismét lesznek kézilabda- méfkőzések Békésen

Közel négyéves kihagyás után ismét vannak kézilabdacsapatok Békésen. A sportegyesület vezetése gondos igényfelmérés után döntött a kézilabdázás megszervezése mellett. A nőknél a kismamák és diáklányok az első hívó szóra jelentkeztek a szakosztályba. A férficsapatot elsősorban a diákolimpiákon eredményesen szerepelt fiatalok alkotják, de itt is csatasorba álltak a közelmúlt kiválóságai is.

A nők edzéseit Békési Mihály és Nagy Imre vezetik, a férficsapat edzője Gécs Mihály. Az induláshoz szükséges feltételeket a város lakossága, de elsősorban az ipartestület tagjai, kiskereskedők, vállalkozók teremtették meg. Közülük is kiemelkedő támogatást adott Okányi Mihály, Békési Zoltán, Szilágyi Attila és a Minya testvérek, de a sort még hosszasan lehetne folytatni.

Az alapfelszerelést a ColorsCoop Kft. biztosítja. Lelkes segítőmunkával jelentős részt vállalt az újjászervezésben Pocsai Ferenc önkormányzati képviselő.

A csapatok célkitűzései a tisztes helytállásra irányulnak, s tervszerű utánpótlás-neveléssel kívánják biztosítani a kézilabdázás hosszabb távú jövőjét.

Békés központja 1903-ban...

és 1991 nyarán