Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1991. augusztus 9., péntek e • • s Varga Mihályné monológja Örménykúti jegyzőbemutatkozó Hajdúböszörményben szü­lettem 1939-ben. Középiskolá­ba Debrecenbe jártam, a köz- gazdasági technikumba. 1962- ben Vésztőre kerültem az akkori tanácshoz mint gazdálkodási előadó. Ezt követően Csabacsű- dön dolgoztam vb-titkárként. Az itt eltöltött 17 év alatt az államigazgatási munka minden területével találkoztam, ami egy kistelepülésen lehetséges. Al­kalmam volt megismerni a tes­tületi és hivatali munka örömeit, de nehézségeit is. Közben elvé­geztem a Tanácsakadémiát, majd 1981-ben az Államigazga­tási Főiskolát. 1990. november 1-jén korengedménnyel men­tem nyugdíjba. Az örménykűti jegyzői állást anyugdíj mellett pályáztam meg és a munkát félállásban végzem. A feladatot azért vállaltam, mert Örménykút önkormányzata 13 év után úgy döntött, hogy telje­sen önállóan, saját hivatallal lát­ja el a munkát és úgy éreztem, segíteni kell ezt a települést az önállóság megteremtésében. Örménykút, mint társközség, Csabacsűdhöz tartozott, így ha nem is teljes mértékben, de vala­mennyire ismertem az itt élők gondjait. A többi jegyzőtársam­hoz hasonlóan nap mint nap na­gyon sok problémával kell meg- küzdenem. Elsődleges felada­tomnak tartom, hogy segítsem a képviselő-testület munkáját, a jogszabályokban való eligazo­dását, amennyire ezt tudásom engedi. Meg kell teremteni a hivatali munka személyi feltéte­leit, ami valamennyiünktől nagy felelősséget igényel. Ma még sok mindenben a kezdeti lépéseknél tartunk, de bízom abban, hogy az emberek többsége itt is elfogad éppúgy, mint közel 20 évvel ezelőtt Csa- bacsűdön. Hír-mix — Békésszentandráson au­gusztus 14-én, szerdán 15 óra­kor a Hunyadi u. 4. sz. alatti házra árverést rendez a helyi önkormányzat. — A Független Kisgazda- párt szarvasi szervezete szer­dán 19 órakor a föld- és ingat­lan-visszaigényléssel kapcso­latban tájékoztatót tart a Len­gyel palotában. — A szarvasi városi televízió augusztus 12-én, hétfőn 20 órai kezdettel mutatja he Városi kör­kép című műsorát. — Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület fúvós zenekara au­gusztus 19-én, hétfőn 18 óra­kor a Lauder Alapítvány szarvasi nemzetközi táborá­ban tart hangversenyt. —Az önkormányzat legutób­bi döntése értelmében a szarva­si piacon továbbra is engedélye­zi a szesz árusítását. A zsúfolt­ság miatt új piactér kialakítását is tervezik. — Szúnyogirtás lesz Szarvason augusztus 15-én, csütörtökön este 20 órától a hajnali órákig. Rossz idő ese­tén az irtásra 16-án, illetve 17-én kerül sor. Rémhír: A szarvasi „Mézesmadzag Kft.” értesíti a lakosságot, hogy a következő orr előtti elhúzó akcióját a 13-as számú húsbolt- libamájpultjánál tartja. Országos kutyakiállítás Szarvason Miért rövid a Schnauzer farka? Kutyakiállítást rendeznek vasárnap 9 órakor Szarvason, az Erzsébet-ligetben. Dr. Hajzer Lajosnéval, a Magyar Ebte­nyésztők Szarvasi Szervezetének vezetőjével éppen ezért „kutyadolgokról” beszélgettünk. — Háromévenként kapjuk meg a jogot arra, hogy ilyen kiál­lítást szervezhessünk — kezdte. — Az egyesület azért vállalja ezt, mert — a hírverésen túl — anyagiakhoz is juthat. A verse­nyen a fajták győzeteseiből vá­lasztják majd ki a szépségver­seny abszolút győztesét. Az idén külföldről is érkeztek neve­zések. —A kutyákat hogyan készítik fel egy ilyen megmérettetésre? — Mindegyiket másképpen. Egy komondort nem lehet fü­röszteni, egy pekingit pedig kö­telező. Attól is függ, hogy ki készíti fel, ugyanis ez nem köny- nyű dolog. — Én olyanokat is hallottam, hogy a kutya füléből, farkából le kell vágni. Igaz ez? — Annyiban, hogy a Schnau­zer farkát egynapos korában le­vágják és a fülét is kurtítják. Németországban viszont az ál­latvédők ezt már nem engedik meg. — Sokan azt mondják, hogy drága kutyát tartani a gazdagok szórakozása, ez valamiféle stá­tusszimbólum. — Ezzel nem értek egyet. Igaz, hogy egy fajtiszta nőstény kutya kerülhet akár 40 ezer fo­rintba is kölyökkorában, de ké­sőbb ezt sokszorosan behozza. Annyit ér, ahány kölyköt egy évben tud fialni. A kutyatartás nem státusz szimbólum, hanem szeretet kérdése. A dohányosok a cigarettára költenek annyit, mint más a kutyájára. S ma már egyre inkább kellenek házőrző­nek. — Kissé elkalandoztunk a kiállítástól. Kik segítik Önöket a rendezésben? — A kiállítást anyagilag is támogatja a polgármesteri hiva­tal, és reméljük, jó hírverés lesz ez a városnak is. Csabacsüdi olcsó húsnak híg a reklámja? OKI: Uj utakon A Szarvasi Öntözési Kuta­tóintézetnek az utóbbi egy esz­tendőben — a rendszerváltás csatározásai közepette — meg­lehetősen vad híre kelt a környé­ken. Az alig két hónapja megbí­zatást kapott új igazgató, dr. Lel­kes János munkatársaival meg­próbálja öregbíteni az intézet megtépázott hímevét. Modem nyugati rendszerek és egyéni ötletek ötvözésével, új kezde­ményezésekkel is él. Az egyik ilyen a havonta összehívott ku­tatói tanácskozás. A hét elején tartott legutóbbi értekezleten mi is ott jártunk és hallottunk a Juniorok Tanácsa életrehívásáról, valamint egy javaslatot az intézeti földhasz­nálat kezeléséről. Az ülés után e kettőről kérdeztük dr. Lelkes Jánost. — Tulajdonképpen mit takar a Juniorok Tanácsa elnevezés? — Hosszú idő után megpró­bálunk párbeszédet kezdeni a kutatói korosztályok között. A tanács feladatának tekinti egye­bek között a fiatal kutatók to­vábbképzésének, tanulmányút­jainak kezelését, egy egészsé­ges reklám- és propagandatevé­kenységet. — Az intézeti földhasználat miért éppen most került teríték­re? — Intézetünk 800 hektár földterülettel rendelkezik. A dolgozókat régen foglalkoztat­ja, hogy ebből egyes kutatók régen többet hasítottak ki, míg munkatársaik megélhetési gon­dokkal küzdöttek. A közgazda- sági bizottság javaslatában nem véletlenül szerepelt, hogy a föld közös erőforrás, melynek hasz­nálatáért fizetni kell. Kondoros: a Újra nyit a csárda A Kondorosi Csárda ajtajára még március elején került ki a „Zárva” tábla, és azt azóta sem vették le. Az addigi üzemeltető, a Condor’s Kft. a bérleti díj egy részét nem fizette ki a helyi áfész-nek, sőt a dolgozók sem kapták meg többhavi bérüket. A szövetkezet próbálta felku- tatrti a kft. ügyvezető igazgatóit, de nem találták őket. A sikerte­len keresgélés után az áfész újra „birtokba vette” a csárdát, az önkormányzat képviselőinek jelenlétében megtörtént a leltá­rozás és bérbeadási pályázatot írtak ki. A jelentkezők közül egy beté­ti társasággal — kérték, hogy a nevüket még ne hozzuk nyilvá­nosságra — kötött a szövetkezet előszerződést. A tervek szerint így augusztus 15-én végre kike­rülhet a csárda ajtajára a „Nyit­va” felirat. Néhány nap múlva talán már nem lesz ilyen kihalt a csárda környéke Pusztai József a cigányság képviselője SZAT: Itt a privatizáció! A sok vihart megélt Szarvasi Állami Tangazdaságban megin­dult a privatizálás. A gazdaság történetében kiemelkedő jelen­tőségű eseményre a napokban tartott vállalati tanácsülésen ke­rült sor az örménykúti kerület­ben. A vállalati tanács egyhan­gúlag határozott az örménykúti szarvasmarhatelep tízéves bér­beadásáról. A bérlemény ára mi más is lehetne ebben az esetben, mint évi 500 ezer liter extra mi­nőségű tej, forintban. Bérlő az egykori munkástanácsból ala­kult Milk-Way Kft. Ez a cég működteti a helyszínen nemrég felavatott Mozzarella Sajtgyá­rat. Mint azt hallottuk, a privati­zációs eljárást a Földművelés- ügyi Minisztérium és az Állami Vagyonügynökség is példaérté­kűnek tekinti. Nem véletlen ez, hiszen a telep minden dolgozó­ját átvette a kft., ugyanakkor a SZÁT vezetése hozzájárult, hogy a dolgozók továbbra is szolgálati lakásaikban maradja­nak. Az oldalt írta és összeállítot­ta Nyemcsok László, Szenes János és Kutas Ferenc. Fotó: Gál Edit és Kovács Erzsébet Pusztai József személyében új kisebbségi szószóló képviseli Szarvas cigányságát a testületi üléseken. Á 41 éves, szigetelő­bádogost az augusztus 5-i ülés szünetében kérdeztük az általa tapasztaltakról. — Nagyon tetszett az a hatal­mas tenniakarás, ami az útépíté­sek, a művelődési központ mun­kája, vagy a szennyvíztelep bő­vítése terén mutatkozott — mondta a kétgyermekes család­apa, aki alapító tagja az Alfa-Rip Kisszövetkezetnek. Majd így folytatta: — A cigány kisebbség mind ez ideig nem volt jelen a város közéletében, ezért nagyon örülök, hogy mint a megyei etni­kai és kisebbségi bizottság tagja ide bekerülhettem. — Mint kisebbségi szószóló, mivel tudja segíteni az önkor­mányzat munkáját? — Már eddig is bekapcsolód­tam a családsegítő csoport tevé­kenységébe, a továbbiakban pedig szeretném szervezetebbé tenni a szabadidős sportklubunk életét. — Ön szerint mit kellene leg­hamarabb tenni Szarvason a cigányság beilleszkedése érde­kében ? — Én úgy látom, hogy a köl­csönös bizalom alapján legfon­tosabba 14—16 éves fiatalok el­helyezkedési gondjain enyhíte­ni. Repülőtörténeti kiállítás A maga nemében páratlan turisztikai látványosság csalogatja néhány hete a Szarvasra érkező vendégeket. A Székely Mihály Repülő Klub Budapestről és Veszprémből kölcsön kapott modelle­ken mutatja be az I. és II. világháború harci gépeit. Emellett a korabeli fotók, dokumentumok és emléktárgyak a magyar repülés szarvasi születésű úttörőjének, Székely Mihálynak életét idézik fel. A repülés iránt érdeklődők folyóiratokat és izgalmas pilótaregénye­ket is találnak itt, a modellezni vágyók pedig a szebbnél szebb modellekből válogathatnak. S ami a legfontosabb: a kiállítás az Arborétum szomszédságában naponta 9—18 óráig várja a látogató­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom