Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

1991. augusztus 9., péntek-KÜLFÖLDI HÍREK Kérdőjelek Rosszul mondjuk? A hiba bennem van: túl sok emberre hallgatok, aki túl sok mindenre mondja, hogy ,,nem értem". Okos, felelős emberek —például diplomaták—kérdé­seit idézem. Miért mondjuk, hogy minden irányba azonos mércével külpo- litizálunk, ha ugyanakkor azt hirdetjük, mindenekelőtt Euró- pa-politiiálunk? Miért valljuk, hogy Európa-centrikusak va­gyunk (lehetnénk éppen), ha azt is kifejtjük, hogy politikánk első helyén Amerika és a NATO áll (ebben a sorrendben)? El a már (mert logikus) lelkesen részt veszünk egy olyan szervezet lét­rehozásában, amely a közvetle­nebb szomszédságot tömöríti, miért csodálkozunk, ha ennek nem igazán örülnek a szomszéd­ságból azok, akik kimaradtak? S hogy nem örülnek például túl­zottan a németek sem, igaz, ők nem szomszédok? Ha okos, felelős és — nem utolsó sorban — irántunk zöm­mel jóindulatú külföldiek ennyi mindent nem értenek, az ugye a mi hibánk? Rosszul mondjuk vagy rosszul is csináljuk? Kocsis Tamás FEB Jugoszlávia Nincs visszaút-mondta a vatikáni külügyminiszter Jean-Louis Tauran érsek, va­tikáni külügyminiszter szerdán jugoszláviai látogatása befejez­tével úgy nyilatkozott, hogy nincsen visszaút ebben az or­szágban, ahol új formákat kell találni a népek együttélésére — jelentette az AFP francia hírügy­nökség. A vatikáni külügyminiszter, aki II. János Pál személyes meg­bízottjaként járt háromnapos lá­togatáson Zágrábban és Belg- rádban, szerdán este visszaérke­zett Rómába. Jean-Louis Tau­ran Jugoszláviában találkozott a jugoszláv katolikus egyház ve­zetőivel, a szerb ortodox pátriár­kával és Budimir Loncar szövet­ségi külügyminiszterrel. Misszió Lengyelország kész jószol­gálati missziót teljesíteni Jugo­szláviában— jelentette ki szer­dán Varsóban Andrzej Towpik, a lengyel külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője. Towpik ugyanakkor határo­zottan cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Lengyelország fegyvert szállított a Jugoszlá­viában egymással szemben álló feleknek — közölte a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Külföldi tőkebefektetés Az amerikai cégek vezetnek Bár a magyar—amerikai ke­reskedelmi forgalomra az év első felében az export visszaesé­se és az import jelentős növeke­dése volt jellemző, a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának szakemberei a kapcsolatok alakulását kedve­zőnek ítélik. Elmondták: hat hónap alatt 131 millió dollár értékű anyagot, alkatrészt, fogyasztási cikket, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket expor­táltunk az USA-ba, s ez az áru­mennyiség körülbelül 10 száza­lékkal kevesebb, mint a múlt év első félévében volt. Az export- csökkenés elsősorban abból adódik, hogy a járműipari, vala­mint járműipari alkatrész be­szállítási lehetőségeink jelen­tősen szűkültek, főleg az USA-ban tapasztalható re­cesszió miatt. Importunk viszont az első fél­évben körülbelül 40 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában, az értéke összes­ségében meghaladta a 146 mil­liódollárt. A radikális importnö­vekedés elsősorban a dollár első negyedévi árfolyam-csökkené­sének a következménye. Ma­gyarországon a külföldi tőkebe­fektetők között messze az ame­rikai cégek vezetnek, jelenleg mintegy 650—700 millió dol­lárra tehető a Magyarországon működő amerikai tőke. Ezt az összeget az amerikai cégek 250—300 vállalatba fektették be, elsősorban az üvegiparba, a gépjárműiparba, valamint a vá­kuumtechnikába. Gorbacsov váratlan levele Andreottihoz „Kedves Giulio, a KGB-nek nem volt köze a pápa elleni merénylethez” Moszkávból érkezett várat­lan levéllel köszöntötte az olasz kormány tagjait a hivatalos nyá­ri szabadságot megelőző záró minisztertanácsi ülésen And­reotti miniszterelnök. A levél feladója Mihail Gorbacsov volt, aki az alábbiakról tájékoztatta a római politikai vezetést: „Ked­ves Giulio, a KGB-nek nem volt köze a pápa elleni merénylet­hez”. A szovjet államfő nem közöl­te, milyen vizsgálat folyt Moszkvában az ügyben. A Springer Külföldi Sajtószolgá­lat (S AD) exkluzív jelentésében azonban felhívja a figyelmet arra: „Ez az első eset, hogy Moszkva a tíz éve folyó vizsgá­latsorozat megkezdése óta a leg­magasabb szinten hivatalosan állást foglalt e gyanú kapcsán.” Hírek szerint Andreotti legutób­bi moszkvai látogatása idején — május második felében — kérte Gorbacsovot,' tegyen személye­sen lépéseket a KGB szerepé­nek tisztázása érdekében. A mostani levél nyilván ennek a vizsgálódásnak az eredménye. Mehmet Ali Agca, a merény­let tettese — amint emlékezetes — már 1982-ben azt állította a bírósági tárgyaláson, hogy II. János Pál pápa meggyilkolá­sával együtt bízta meg a bolgár és a szovjet titkosszolgálat. Az idén májusban az tette újból időszerűvé a problémát, hogy az egykori bolgár titkosszolgálat egyik ügynöke lényegében megerősítette Agca állítását, s azt mondta, a merényletet bol­gár részről szervezték, de szov­jet kezdeményezésre. FEB Tinédzser lett a világ első lombikbébije Betöltötte 13. életévét Louise Brown, a világ első lombikbé­bije, s ezzel tinédzser — tizen­éves — lett a szó eredeti, an­gol értelmében. Az Angliában is szokásos születésnapi tor­tából jutott tízéves húgának, Nathalienek is, aki ugyan­csak lombikbébi. A bristoli teherautósofőr és felesége kezdettől fogva arra törekedett, hogy gyermekeik úgy nőjenek fel, mint a többi „normális” csemete. Két angol orvos, dr. Patrick Steptoe és dr. Robert Edwardes termékenyített meg először a vi­lágon laboratóriumban emberi petesejtet. Kollégájának 1988- ban bekövetkezett halála óta Edwardes professzor folytatja a munkát. Az úgynevezett in vitro (kémcsőben történő) megtermé­kenyítés az elmúlt 13 évben óriási fejlődésen ment keresztül. . 1988-ban és '89-ben elsőként angol orvosoknak sikerült 15 hónap különbséggel ugyanan­nál az anyánál két sikeres iker­szülést levezetni. A második megtermékenyített petesejt- ikerpárt 15 hónapig fagyasztva tárolták. 1990 óta az orvosok az anya testébe történő beültetés előtt meg tudják határozni a lombikbébi nemét is, így a szü­lők immár választhatnak, fiút vagy lányt akarnak. FEB—SAD Szó sincs piromániáról... Megkezdték Föld körüli uta­zásuk második félidejét az At­lantis amerikai űrrepülőgép űr­hajósai. Anélkül, hogy piromániában szenvednének, Shannon Lucid és Jim Adamson űrhajós szakér­tő szerdán délután lángra lob- bantott egy nyomás alatt álló ládában légmentesen elzárt kö- teg papirost. A kísérlet körülbe­lül egy percig tartott és azt a televízió közvetítette a földi megfigyelő állomásra. Az Ame­rikai Országos Űrhajózási Hiva­tal, a NASA meg akarja ismerni az olyan láng sajátosságait, amely — eltérően a Földön ke­letkező tüzekhez—nincs kitéve a felfelé szálló meleg levegő ha­tásának. Ismeretes, hogy a NASA 1967-ben elvesztette három űr­hajósát, az Apollo program rész­vevőit, akik egy tiszta oxigénnel töltött kabinban elevenen benn­égtek a Földön. Kisebb baleset történt 1989 augusztusban, ami­kor a Columbia űrrepülőgép fe­délzetén rövidzárlat következté­ben füst keletkezett (de tűz sze­rencsére nem) az akkor már nem tiszta oxigénnel feltöltött kabin­ban. Úgy tudják, hogy 1971- ben, illetve 1978-ban szovjet Szaljut űrhajón is keletkezett tűz, de súlyosabb következmé­nyek nélkül. Árhullám érte el Magyarországot. Pár éve. Josef von Ferenczy cikke és kezdeményezése a Welt am Sonntag-ban Rendszeres európai fórum a kisebbségek problémáiról Josef von Ferenczy (jobbszélen) Göncz Árpád köztársasági elnöknél „A jugoszláviai válság válto­zatlanul az európai érdeklődés középpontjában áll. A nyugat­európai államok békét szolgáló erőfeszítéseivel szemben azon­ban a Jugoszláviával határos kelet-közép-európai országok magatartását csak kevés figye­lem kísérte. Pedig ezeket az or­szágokat közvetlenül érintik e problémák. Részesei az ebben a térségben fennálló status quo- nak, s tapasztalataik vannak ar­ról, hogyan foglalkozzanak az ott jelentkező etnikai konfliktu­sokkal”—hívja fel a figyelmet a német Welt am Sonntag leg­újabb számában megjelent cikkében Josef von Ferenczy, magyar származású, nemzetkö­zi hírű médiamenedzser. A tekintélyes lap a cikk meg­jelentetése kapcsán emlékeztet rá, hogy von Ferenczy „Hóm Gyula akkori magyar külügymi­niszterrel együtt kezdeménye­zője volt román és magyar értel­miségiek 1989 márciusában Magyarországon megtartott fó­rumának, ahol a délkelet-euró­pai államokban élő kisebbségek problémáit vitatták meg”. Beje­lenti: „Ferenczynek az a szándé­ka, hogy a vitát »Európai pár­beszéd« címmel rendszeres fó­rumként folytassák.” Josef von Ferenczy cikkében kifejti, hogy „a mai Jugoszláviát illetően a német és a magyar álláspont tekintetében nagyfokú az összhang. Az egyetlen kü­lönbség, hogy Antall miniszter- elnök kormánya a jugoszláv helyzet megítélésében — elté­rően a legtöbb nyugat-európai államtól — már a kezdet kezde­tén elsőbbséget adott a népek önrendelkezési jogának”. „Magyarország abban érde­kelt, hogy Jugoszlávia jövőjéről tárgyalások útján megegyezés szülessék, amely a népek önren­delkezési jogán alapul, s nem csak az emberi és kisebbségi jogok betartását garantálja, ha­nem a demokratikus fordulatot is. Az Antall-kormány ismétel­ten kinyilvánította, hogy végle­gesnek tekinti az európai határo­kat, s nincsenek területi követe­lései sem Jugoszláviával, sem más szomszédos országokkal szemben. A budapesti kormány — tekintettel a Vajdaságban, Horvátországban és Szlovéniá­ban élő magyar kisebbségre — olyan megoldásban érdekelt e térségben, amelynek révén szu­verén köztársaságok konföderá­ciója jöhet létre. A magyar kormány ezzel nem külön keres megoldási utat. A jugoszláv események ügyében állandó kapcsolatban áll az eu­rópai és észak-amerikai kormá­nyokkal, s csatlakozik az Euró­pai Közösségnek és Ausztriá­nak a válság megoldását célzó kezdeményezéseihez is. Csorbí­tatlan jószomszédságra törek­szik Jugoszláviával, s tisztelet­ben tart minden demokratikus módon létrejövő megállapodást Jugoszlávia jövőjéről” — írja Josef von Ferenczy. FEB Már a hamburger is algás? Igaz, ami igaz, olykor jog­gal el lehet mondani egy ham­burgerről, hogy „se nem hal, se nem hús”. Újabban viszont az amerikaiak még azt is elmond­hatják róla, hogy algás, olyan kocsoijyás valami, amit legin­kább csak a japánok esznek szí­vesen. Nincs mit csodálkozni azon, hogy Amerikában—-szinte mint minden más — az ilyesmi is a konkurenciaharc következmé­nye. Az történt ugyanis, hogy az Egyesült Államok harmadik legnagyobb gyorsbüféláncola­ta, a Hardee’s Food Systems megvádolta a „listavezető” McDonald’s láncolatot, hogy „McLean Deluxe” néven kínált hamburgerében a zsiradék egy részét algaszármazékkal helyet­tesítik. A Hardee’s Food Systems a támadás fegyveréül a reklámot választotta. A képernyőn meg­jelenik egy színész, mint a gyorsbüféláncolat egyik étter­mének vezetője és lebilincselő mosollyal biztosítja a kedves tévénézőt: „Mi sohasem hasz­nálnánk töltelékanyagot, ízerő­sítőt vagy algákat.” Azután „a hamburgerhez hasonló ter­méknek” minősíti a „McLean Deluxe”-öt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom