Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-05 / 182. szám
1991. augusztus 5., hétfő KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL Szövetségi elnökség Kérdőjelek Biztató START? Fegyverzetkorlátozás, gazdasági együttműködés, világpolitikai jelentőségű problémák megvitatása, s a két nagyhatalomjövőbeni partneri viszonyának áttekintése — e témák álltak George Bush szovjetunióbeli vizitjének középpontjában. Hozott-e igazán újat a moszkvai csúcs? Tény, hogy meglepetés, diplomáciai szenzáció ezúttal nem született. A világ szerencséjére a moszkvai párbeszéd, sőt az utolsó egy-két csúcs már nem volt hasonlítható a korábbi, konfrontációtól terhes találkozókhoz. A START-egyez- mény aláírása pedig világtörténelmi tett lehet. A leszerelés te1 rületén mérföldkőnek számító, immár valódi csökkentést elrendelő szerződés remélhetőleg átvitt értelemben is biztató startnak bizonyul. És nemcsak Moszkva és Washington viszonyában. Új partnerség? A remény időszaka? Ezúttal valóban minden korábbinál jogosabbak a Bush-útról megjelentő derűlátó elemzések. A Szovjetunió belső problémái persze mit sem csökkentek, s elhangzottak kölcsönös bírálatok is, ám elsősorban mégis az „új idők szelleme” érezhető. Megvolt a START, jöhet a folytatás. Bizakodjunk mi is! Szegő Gábor Ferenczy-Europress A jugoszláv szövetségi elnökség szombaton hajnalban véget ért ülésén azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünetre szólította fel a Horvátországban szembenálló feleket —jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség, s rá hivatkozva több világhírügynökség. A szavazás pikantériája, hogy a felhívás ellen a hat elnökségi tag közül egyedül Stipe Mesic államfő, Horvátország képviselője voksolt. Mesic indokai egyelőre nem ismeretesek. A jugoszláv távirati iroda tájékoztatása szerint az elnökség tagjai a szövetségi kormányfőA szlovák rendőrség szombaton erőszakkal távolította el a bősi vízierőmű építése ellen tiltakozó környezetvédőket arról a szivattyúhajóról, amelynek az a feladata, hogy a Duna egyik mellékágának a vizét pumpálja át a tervezett erőmű üzemv íz- csatornájába. A rendőri akció során 23 személyt rövid időre őrizetbe vettek, közülük egy könynyebben megsérült. A hivatalos indoklásban az is szerepel, hogy a Duna áradása miatt másodfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni ezen a folyószakaszon. A belügyminisztérium szerint az úszó szivattyúállomáson tartózkovel, a külügy- és belügyminiszterrel és védelmi miniszterhelyettessel kibővített ülésükön részletesen elemezték a horvátországi helyzetet, megvitatták azt a jelentést, amely a brioni megállapodás, valamint a helyzet rendezését szorgalmazó EK- javaslatok végrehajtásával foglalkozik. A szövetségi elnökség által elfogadott határozat értelmében az azonnali tűzszünet érvénybe lépése után meg kell kezdeni a különböző fegyveres csoportok szétválasztását. E feladat végrehajtásával a belügyminisztériumot bízták meg, s ellenőrzésébe dók életét és testi épségét fenyegette a Duna egyre emelkedő vízszintje. A rendőrség — a korábbi hírekkel ellentétben nem 28, hanem — 23 személyt „vezetett el” a helyszínről. A többiek „önként hagyták el” a szivattyú- állomást — olvasható a belügyi közleményben. Az eredeti tervek szerint az Eurolánc Polgári Kezdeményezés szervezésében hétfőn is folytatódnia kell a tiltakozó akciósorozatnak Somorja környékén. Egyelőre nem tudni azonban, hogy a szombati események nyomán hogyan alakul tovább a helyzet. tűzszünet bekapcsolódik majd Bosznia- Hercegovina, Macedónia és Szlovénia köztársasági belügyminisztériuma is. A testület egy bizottság létrehozását is elhatározta, amely a szombati határozat végrehajtásán őrködik. E testüleletban a már említett három köztársaság elnökségi tagjain kívül helyet kapott a szövetségi védelmi, belügy és igazságügy-minisztérium képviselője, valamint a szövetségi parlament alelnöke. Mint a Tanjug írja, a szövetségi elnökség azt várja Horvát- örszágtól, hogy mielőbb válaszoljon a tűzszüneti felhívásra. Léket kapott az Oceanos Vasárnapra virradóra léket kapott és süllyedni kezdett az „Oceanos” nevű, nyolcezer tonnás görög tengerjáró. Fedélzetén 380 főként idős utast, s több mint 200 fős személyzetet szállított. A hajón pánik tört ki. Az erős szélben és hullámzásban a helikopterek és a segélynyújtó hajók végül sikeresen kimentették a hajón tartózkodó összesen 600 személyt, miközben a hajó már csaknem elsüllyedt. Somorjai tüntetés A „Fáraók alkonya” című, Berlinben megrendezett egyiptomi kiállításon figyelmes látogató veszi szemügyre az egyik szobrot. A gazdag anyagot több német, amerikai, francia, brit és olasz múzeum bocsátotta a szervezők rendelkezésére MTI Press Képszolgálat Export-import Kismértékű magyar aktívum az első félévben Az idén a magyar—német kereskedelem forgalma az első félévben több mint 2 milliárd dollár volt, s az év végére várhatóan meghaladja a 4 milliárd dollárt — közölték az MTI érdeklődésére a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. Az első félévben az export és az import is meghaladta az 1-1 milliárd dollárt, kismértékű magyar aktívummal. A kivitel 58 százalékkal, míg a behozatal 71 százalékkal emelkedett az elmúlt év hasonló időszakához képest. A viszonyítási adatban nem szerepel a volt NDK-val lebonyolított forgalom. Ez azonban nem torzítja jelentősen a statisztikát, miután az első félévben a forgalom mintegy 10 százalékát tette ki az öt új kelet-német tartománnyal való export—import. Cím a Magyar Hírlapból: ,,Torgyán és Zsíros vállvetve" . Csak foltot ne ejtsenek egymás...vállán. Jugoszláv válság mini-enciklopédia Miért Szlavónia a gócpont? A térkép önmagáért beszél. Szlavónia Jugoszláviának az a része, amely politikailag Horvátországhoz tartozik, földrajzilag keleten Szerbiával határos. Történelmileg határai minden irányban gyakran változtak, a terület urai a horvátoktól, magyarokon át, törökökig, osztrákokig, majd e században a szerb dominációjú Szerb—Horvát— Szlovén Királyságig folyamatosan cserélődtek. Etnikailag pedig: nincs is talán olyan nemzetisége Jugoszláviának, amelynek tagjai nem élnének itt ki- sebb-nagyobb közösségekben. (Véletlen, de Szent László király éppen 900 éve, 1091-ben foglalta el ezt a vidéket.) A horvát statisztikai hivatal most tette közzé Szlavónia lakosságának összetételét. A száraz tények szinte mindent megmagyaráznak. Az országrész 450 111 lakójának 64,5 százaléka vallja magát horvátnak (6,5 százalékkal több, mint 10 éve) és 20 százaléka szerbnek (az 1981-es 18,5 százalékkal szemben, amióta rohamosan csökkent itt is azok száma, akik jugoszláv nemzetiségűnek mondják magukat). Tiszta nemzeti területről tehát aligha beszélhet itt bárki, s még nem esett szó a fennmaradó 15,5 százalékról: magyarokról, jugoszlávokról, szlovénokról, németekről, macedónokról, ruténokról, cigányokról, szlovákokról, ukránokról, osztrákokról, zsidókról, görögökről, bolgárokról, lengyelekről, törökökről, románokról, oroszokról és muzulmánokról, akik valamennyien statiszti- kaliag értékelhető számban laknak Szlavóniában. Ha pedig Szalvónia körzeteit külön-külön vizsgáljuk, még bonyolultabb a kép. Az 5 igazgatási körzetből kettőben egyszerűen nincs abszolút többségben lévő nemzet: Vukovár és környékén például 43,7 százalék horvátra 37,4 százalék szerb jut. Mindössze egyetlen olyan táj van a vidéken—Zupanja—, ahol a szerb lakosság aránya kevesebb 13 százaléknál. Tény viszont az is, hogy a legnagyobb lélekszámú kivétel nélkül mindenütt a horvát lakosság. Magyarok a legnagyobb arányban (16,5 százalék) Fehérmonostor (Beli Manastir) környékén élnek, más körzetekben 1,6—1,8 százalék az arányuk az összlakossághoz képest. (Egész Horvátország 4 760 344 lakosának egyébként 77,9 százaléka horvát, 12,2 százaléka szerb és 0,5 százaléka — tehát nem egészen 24 ezer— magyar.) Nem kevés ok van tehát arra, hogy a térségben ellentétek támadjanak. De a XX. század végének Európájához, s a humánus délszláv hagyományokhoz méltó megoldás csak egyetlen lehetséges: a földrajzi, történelmi, etnikai és politikai valóság tudomásulvétele mindenki által, aki jogot formál valamiért arra, hogy beleszóljon Szlavónia sorsába. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress A Szabad Európa Rádió kommentárja Mire jogosít a marxista-leninista diploma? Az MDF szakmai kollégiuma nyilatkozatot tett közzé, miszerint „helytelen lenne, ha továbbra is taníthatnának olyan személyek, akiknek mindössze marxista—leninista diplomájuk van, és azt is esti egyetemen szerezték”. Vajon ez-e a magyar oktatási rendszer legégetőbb problémája? — tette fel a kérdést a Szabad Európa Rádió kommentátora, majd a következőképpen folytatta: Kisebbfajta őszi nagytakarításra szólítja fel az MDF szakmai kollégiuma az oktatást felügyelő tárcákat: a tanév megkezdéséig intézkedjenek a szakképzetlen oktatók munkaviszonyának megszüntetéséről. A szakmai kollégium nyilatkozata arra emlékeztet, hogy az egyetemi alapképzés nélkül, a marxista—leninista esti egyetemen oklevelet szerzett személyek „most olyan tantárgyakat oktatnak, mint politológia, vallástörténet, civilizációtörténet, ami alkalmas arra, hogy megtévessze a hallgatókat, és tudományos színben tüntesse fel azt az áltudományt, amelyre képesítéssel rendelkeznek” — mondja a nyilatkozat. Közismert, hogy a közoktatási törvénytervezet mellett készül a felsőoktatási törvény tervezete is. A törvényelőkészítők a legtöbbször azt hangsúlyozzák, hogy az európai normákhoz kell igazodni, garantálni kell a tan- szabadságot és az autonómiát, s a törvényi szabályozásban ki kell térni a világnézeti pluralizmus biztosítására. Mindenki tudja, hogy az első szabad választások előtt beígért tavaszi nagytakarítás elmaradt. Nem a kellő indulat hiányzott hozzá, hanem a megvalósítás volt gyakorlatilag lehetetlen. Ennek most számos kárát is láthatja az ország. De vajon ki lehetett volna rúgni mindenkit — például mondjuk a földhivataloktól is, ahol ugye, egy nap alatt sietősen átírták az exkom- munista szakszervezeti vagyont —, hogy csak a legfrissebb aktualitásra célozzunk? Van — és távolról sem csak exkommunis- ták körött —, aki helyesli, hogy az új demokrácia nem bosszúállással vagy tetemrehívással kezdte működését. Ezért is meglepő, hogy az MDF szakmai kollégiuma így, globálisan követeli az említett oktatók munkaviszonyának megszüntetését. Ha egy volt marxizmus-tanár civilizációtörténet-előadást tart, először is megnézendő, hogy tényleg a letűnt ideológia szemszögéből oktat-e, másodszor pedig — amennyiben csakugyan marxistán oktatja a témát — vajon ki kell-e ezért rúgni az állásából? Ilyesmit, mintha az előző rendszer csinált volna — módszeresen és alaposan. Erről jut eszembe hirtelenjében két tanszékvezető: a budapesti bölcsészkaron Bencze György, a debreceni tudomány- egyetemen Vajda Mihály. Mindkettőt évtizedes hallgatásra és állástalanságra ítélte a Kádár-rendszer. Mégsem végzett egyikük sem tisztogatást a tanszékén. Nem alkalmazták ugyanazokat a módszereket. Vajda Mihály egyébként erről úgy nyilatkozott, hogy politikai okokból nem egyetemi tanárokat kell elbocsátani, hanem minisztereket. Európai felzárkózás van a felsőoktatásban is? Hát akkor döntsenek a hallgatók! A színvonaltalan oktató előadására vagy szemináriumára nem fognak eljárni. De a szakmai színvonal megítélésében ne legyen szerepe az oktató ideológiai hovatartozásának! Szörnyű az elmúlt 40 év öröksége: azt is rögzíthette, hogy ne szerepelhessen a hatalmon levővel ellentétes világnézet, és azt is, hogy a hatalmon levő ideológia viszont befolyásolni akarja az oktatást. Erre egyébként utoljára Honti Mária hívta fel a figyelmet — aki e hónap eleje óta már nem helyettes államtitkár a Művelődési Minisztériumban. Honti Mária nehezményezte, hogy az áprilisban megalakult Országos Közoktatási Tanácsban nő a befolyásuk az ideológiailag elkötelezett szakembereknek, és a Magyar Nemzetnek adott interjújában megjegyezte: „működik, helyenként agresszívan működik a kormányzó párt szakmai kollégiuma, amely elszámoltató stílusban kívánt volna beavatkozni a minisztériumi munkába”. A szakmai kollégium most tehát elbocsátásokat követel. Vajon csakugyan a néhány maradék marxista — vagy volt marxista — oktató lenne a magyar köz- és felsőoktatás európai szintre emelésének legsúlyosabb akadálya?
