Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03-04 / 181. szám
1991. augusztus 3-4., szombat-vasárnap © SPORT „Mesterhármas” után, Hungaroring előtt Nigel Mansell vallomása Az utóbbi három futamot az angol Nigel Mansell nyerte, aki nagy riválisával, Sennával társalog A 37 esztendős brit Forma—1-es gyorsasági autóversenyző, Nigel Mansell megállíthatatlan — állítják a száguldós sportág szakírói. Szó mi szó, mindennél többet jelez, hogy Mansell pályafutása első „mesterhármasára” lehet büszke. Megnyerte a Francia, majd a Brit GP-t, s a múlt vasárnap Hockenheimben, a Német Nagydíjon is csak követni tudták kocsiját a riválisok. S most közeledik az augusztus 9—-11-i Magyar Nagydíj, s a Hungaroring csatái előtt igencsak érdekes helyzet állt elő. A vb összetett pontértékelésében a mostanában balszerencsésen versenyző brazil Ayrton Senna áll az élen (51 pont), de Mansell 43 pontja igencsak szép gyűjtemény. Az első helyért tíz pont jár, s feltételezve, hogy a Hun- garoringen újra Mansell Rea- nult-ja halad át elsőnek a célvonalon, és Senna újfent pont nélkül zár, akkor... —A Magyar Nagy díj után Ön lesz az éllovas? — kérdezte a brit pilótától Raf Casert, az AP szakírója. — Minden megtörténhet — válaszolta Mansell. — De elhatároztam, pályafutásom alatt soha többé nem tippelek. — Miért? — Mert — ezt Ön is ugyanolyan jól tudja, mint én—ebben a sportágban minden előfordulhat, emlékeztetem arra, hogy Hockenheimben Senna kocsijából kifogyott az üzemanyag... Vagy az idény elején úgy nyitottam, hogy három GP-met nem tudtam befejezni... Hadd mondjam ki: haragszom a brit újságírókra! Amikor rosszul rajtoltam a szezon elején, olyanokat írtak rólam, hogy „fogatlan oroszlán” vagyok már. Most meg „váltottak”, hiszen azt írják: „Mansell újra megindult felfelé, a csúcsra tart”... — Hogyan fogalmazná meg érzéseit a Hungaroring előtt? — Azzal a jóleső érzéssel fekszem és kelek Hockenheim után: ezt is megéltem, triplázni tudtam. És nagyon büszke vagyok a kocsimra. Ha fellengzősen kívánnék nyilatkozni, azt mondanám: a Williams Renault mérnökeié, a kocsié az érdem. De ahogyan Senna peches volt, úgy lehet, én sem tudok végigmenni a magyar pályán. Ki lát a jövőbe? A Forma—1-ben a motor sokszor rossz tréfát űz a versenyzővel. A szerelőbrigád hozzáállásán is sok múlik. Hockenheim előtt elhatároztuk, egy kerékcserére kiállók. Hét másodperc alatt tették fel a négy újat. Ez fantasztikus, ha nem sikerül ilyen gyorsan a csere, akkor aligha nyerhettem volna! — Ón dicséri a Renault-t, Senna pedig hetek óta panaszkodik: Hondája nem rendelkezik kellő erővel ahhoz, hogy megismételje év eleji sorozatos győzelmeit. Valóban bealkonyul a Hondának, már nem gyors? — Fogalmam sincs, mi a Honda jövője. Hallottam, Aki- sama Yasuoka, az egyik japán mérnök átmenetinek nevezte a bajokat. Ez a McLaren-istálló belügye. Tény, a Honda most arra összpontosított, hogy gyorsabbak legyenek a kocsijaik, de ez—úgy tűnik—a motor erejének rovására ment. Nálunk a Williams-nél a Renault-k „küzdő típusú kocsik”. Más jobb jelzőt nem tudnék jellemzésként kitalálni. Gyors is, kitartó is a Renault. Most ennyit, ne többet. Azt pedig véletlenül se kérdezze meg, ki lesz a világbajnok. A legnagyobb ellenfél a Hungaroringen is minden bizonnyal Ayrton Senna lesz Egy Békés megyei az újkori olimpiai mozgalom bölcsőjénél Késői emlékezés Justh Zsigmondra Alig több, mint három hónap múlva rendezi meg Békés megye a Magyar Olimpiai Akadémia XVI. Vándorgyűlését. A nevezetes esemény alkalmával érdemes foglalkozni megyénk olimpiai múltjával. A kutatómunka számos érdekességet tárt fel. Nemcsak az meglepő, hogy nyolc olimpiai bajnok kötődik valamilyen módon a megyénkhez, hanem az is, hogy az újkori olimpiai mozgalom kezdeteiről a Békés megyei Justh Zsigmond is bizonyíthatóan tudott. Nézzük a tényeket! Justh Zsigmond író, földbirtokos 1863. február 16-án született az Orosháza melletti Pusztaszente- tomyán. Felvidéki nemesi családból származott. Jogi és nemzetgazdasági tanulmányokat folytatott Német- és Franciaországban. Kiemelkedett főúri társai közül. Tájékozott, jól képzett gondolkodó volt. Párizsi tartózkodásának idején báró Pierre de Coubertin baráti köréhez tartozott, akit az újkori olimpiai mozgalom elindítójaként ismert meg a világ. Justh Zsigmond 1888. január 1-jén érkezett Párizsba. Naplója öt hónapot ölel fel. Halász Gábor, aki a Naplót sajtó alá rendezte, bevezető tanulmányokkal és jegyzetekkel látta el, így emlékezett meg az íróról: „Hazája Európa, fővárosa Párizs, a Cosmopo- lis, ahová összegyűlnek amerikai pénzmágnások és európai arisztokraták, forradalmárok és főleg minden rendű és rangú írók és művészek, akik egyedül éltető levegőjüknek érzik a párizsi atmoszférát. Maguk a franciák pedig, hogy teljes, legyen a nemzetköziség, modorban, szokásokban, politikai intézmények tekintetében anglománok, de friss erőkért keletre is néznek. ...Jönnek és tűnnek az ismerősök, ahogy a társas élet beosztott szeszélye elénk sodorja őket.” A Napló tanúsága szerint 1888. január 8-án, vasárnap ez történt: „...11-kor Baronne de Coubertin-hez (fgb. St. Germain) villásreggelire. Pierre fia azóta, amióta elváltunk, elérkezett az első státióra, utolsó brochure-jeinek, amelyeket az angol nevelésről írt, nagy sikere volt. A villásreggeli után Pierre-rel egy közös barátunkhoz, Dániel de la Chausséc- hez, ki most a londoni francia nagykövetségnél attasé, s csak olyan angolmán, mint Pierre.” Tudjuk, hogy Coubertin Angliában apedagógia tudományát tanulmányozta. A sportpályákat és az egyetemi előadótermeket felváltva látogatta. Megismerkedett az egészséges versengés szellemével, érzéke volt a fair play iránt. Említett, nagysikerű munkájában „A kollégiumi és egyetemi nevelés Angliában” című értékelésében a pedagógiáról és a sportról írt, mintegy megalapozva az újkori Olimpiai mozgalom eszméjét. Justh Zsigmond tehát tudott barátja terveiről, azonban a Napló egyébről nem árulkodik. 1888. május 26-án, néhány nappal hazaindulása előtt kiderült, hogy miért nem: „Villásreggeli Baronne de Coubertin-nél. Pierre Angliáról beszél, mint mindig, honnan pár nap előtt jött vissza.” A barátságot ápolták, Justh kiterjedt levelezést folytatott, csakúgy, mint Coubertin. „írjon nekem hosszan és nagyon hamar! Milyen kár, hogy nem tudunk együtt elbeszélgetni! Mikor jön újra visz- sza?” — írta levelében Coubertin. Justh Zsigmond a déli országokat és Indiát járva az egyre súlyosbodó tüdőbajára keresett gyógyírt, majd birtokára hazatérve különös tevékenységbe kezdett. Halász Gábor így emlékezik erre az időszakra: „Jóbarátai a szentetomyai parasztok, kikkel színházat játszat birtokán. Ok a javulás zálogai.” Az író nagyra becsülte és szerette népét. Gondolatai teljes azonosságot mutatnak a nagyszerű barát, Coubertin eszméivel: „Úgy érzem magamat, midőn ezzel a néppel vagyok szemközt, mintha az antik Görögországban lennék, mert hisz itt élet és játék, művészet és valóság összesimul. Van valami a népem világnézetében a régi görögök szelleméből, amely élni szeretett, mert szerette a napfényt, s amely stoikus volt az elmúlással szemben, mert természetesnek találta mindazt, ami létezik..., így a halált is.” Coubertin hiába várta a kedves barátot, hogy elmondja az olimpizmus újjászervezésének nagyszerű terveit és eredményeit. 1894. október 9- én a franciaországi Cannes-ban elhunyt Justh Zsigmond, a Békés megyei földbirtokos, az író, az újkori olimpiai mozgalom kezdeteinek (bizonyára) a legelső magyar tanúja. Korán elhatalmasodó tüdőbaja nem engedte meg, hogy nagy tervei kiforrhassanak, megvalósuljanak. A két nagyszerű ember barátságáról még annyit tudunk, hogy 1897. szeptemberében Coubertin „Sigismund de Justh” címmel cikket írt a Novelle Revue-be. Az írás felkutatásában a budapesti Francia Intézet segít. Örülök, hogy az Európához való csatlakozás ilyen korai, Békés megyei kapcsolódású bizonyítékát sikerült a sport iránt érdeklődő olvasó elé tárni. Medovarszki János Nemzetközi labdarúgóhírek Nem tudott megegyezni a vételár átutalásának módozatáról a francia bajnok Olympique Marseille és a skót Glasgow Rangers. A két futballklub gyakorlatilag tiszta vizet öntött a pohárba azzal, hogy korábban eldöntötték: a Rangersben játszó angol válogatott középpályás, Trevor Steven 5,5 millió fontért kerül át francia földre. A skótok újabban azt követelték, egy éven belül, három azonos részletben utalják át a milliókat bankszámlájukra Marseille-ből. Az Olympique ezt hallván letett Steven megvásárlásáról. De hogy a BEK-ben második helyezett francia szuperklub egyszerre több vasat is tart a tűzben, az kiviláglott, amikor kedden három évre szerződ-, tették az argentin válogatott „örökmozgóját”, Leonardo Rodriguezt. Rodriguez nagyszerűen játszott a nemrégiben Chilében lebonyolított Copa America-sorozaton. Negyedik külföldi labdarúgóját is szerződtette a spanyol Real Madrid a 29 esztendős brazil válogatott védő, Ricardo Rocha személyében. Július 12. óta minden spanyol klubnak joga van arra, hogy az eddigi három helyett négy külföldi futballistát tartson állományában. A mexikói Hugo Sanchezre elég sokáig nem számíthatnak a Real-szakvezetők, mert a közép-amerikai csatárcsillagot nemrégiben megműtötték. Voltaképpen függőben van a jugoszláv Robert Proszinecski ügye is. A BEK-győztes Crvena Zvezda labdarúgóját korábban megvásárolta ä Real Madrid, de a Jugoszláv Labdarúgó Szövetség egy érvényben lévő előírása értelmében Proszinecski még nem olyan idős, hogy külföldön futballozhasson. Várhatóan az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) közreműködésére lesz szükség a bonyolult jogi helyzet megoldására. A „királyi csapat” negyedik külföldi labdarúgója a román Gheorghe Hagi.
