Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-26 / 199. szám
1991. augusztus 26., hétfő KÖRKÉP A magyar börze motorja a privatizáció Tőzsdemérleg Bokros Lajossal Dr. Bokros Lajos a magyar pénzügyi élet legismertebb szakértői közé tartozik. Az egyesztendős Budapesti Értéktőzsde Tőzsdetanácsának elnöke, aki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatói posztjáról lemondva, csupán néhány hete foglalta el a Budapest Bank Rt. (harmadik legnagyobb kereskedelmi bankunk) vezérigazgatói székét. E kettős szerepköréből mutatja be olvasóinknak a magyarországi értékpapír- és bankvilágot: — Érdekes következtetések vonhatók le abból a tényből, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jelenleg jegyzett tizenhat cég közül eddig mindössze négy került a tőzsdére privatizáció eredményeképpen. Számomra ebből két dolog derül ki. Egyrészt, hogy Magyarországon több olyan, két-három éve létrejött cég létezik, amelyik oly lendületesen növekedett, hogy további tőkeszerzésükhöz immár elkerülhetetlenné vált a tőzsdei jelenlét. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy nálunk a magánszektor fejlődésének nem kizárólagos forrása a privatizáció. A világtörténelem leggyorsabb privatizációja Másrészt Magyarországon tipikus privatizációs megoldás a (legtöbbször külföldi) stratégiai partner részvételével megvalósuló tőkeemelés. Ez azért van így, mert még a legjobb vállalataink is csak egy 2-3 esztendős sikeres szerkezetváltási szakasz lezárása után léphetnek a tőzsdére. A privatizáció kibontakozása és a tőzsde fejlődése tehát párhuzamosan, ám némi időeltolódással megy végbe. így azok az előrejelzések, amelyek szerint a magyar börze fejlődésének legfőbb motorja a privatizáció lesz, csupán bizonyos késéssel válnak majd valóra. A prognózisok szerint egyébként az idei ősz erőteljes fellendülést hoz. Az első privatizációs programban szereplő négy-öt hatékony vállalat ugyanis hamarosan megjelenik a tőzsdén. Meggyőződésem szerint Magyarországon a világtörténelem leggyorsabb privatizációja zajlik. Az ezzel járó lehetőségeket a külföldi befektetőknek is érdemes megragadniuk. A pasz- szív pénzügyi befektetők és az ipari stratégiai partnerek egyaránt megtalálhatják számításukat. A viszonylag előnyös áron megszerezhető cégeknél — a befektetések révén — jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Nos, az én gondolkodásomban így függ össze a privatizáció és a tőzsde. Mindeddig csupán a tőzsdei kínálatról szóltam; várakozásaink azonban csak akkor teljesülnek, ha a keresleti oldal is megváltozik nálunk. S bár kedvező jelenség, hogy a tőzsdei kereslet kétharmada, legalábbis egyelőre, külföldi üzletemberek részéről nyilvánul meg (hiszen enélkül valószínűleg még ilyen eredményeket sem tudtunk volna elérni), hosszabb távon azonban nem tartható, hogy a belföldi piac ilyen mértékben függjön a külföldi érdeklődéstől. Ezáltal ugyanis túlságosan egyoldalúvá és spekulatívvá válik az értékpapírpiac ezen szelete. Részben ez tükröződik forgalmi adataink rendkívüli, akár +- tízszeres kilengéseiben. Óvatosak a kisemberek A kereseti oldal másik gyöngéje, hogy a hazai befektetői palettáról gyakorlatilag hiányoznak az intézményi befektetők. A tőzsdei keresletnek mindössze egyharmada. származik tőlük, ám az sem stabilan, hiszen számukra a börze csupán egy a befektetési lehetőségek közül... Az intézményi befektetőket ugyanakkor— saját likviditásukat biztosítandó — a szabályozás kötelezné, hogy a rendelkezésükre álló tőke 75 százalékát tőzsdén jegyzett papírokban jegyezzék. A tőzsdei kereslet tehát stabilabb lenne velük. A ma még szintén hiányzó befektetési társaságok és alapok, biztosító- társaságok és nyugdíjpénztárak szintén nagymértékben stabilizálhatnák a ma még spekulatív keresletet. Az ösztönzés szempontjából rendkívüli mértékben hiányzik Magyarországon az értékpapírvásárlásokat jobban preferáló adórendszer is. (A devizamegtakarításokkal ellentétben a forintszámlák, -betétek, -kötvények és részvényosztalékok után ugyanis forrásadót kell fizetni. Ráadásul, minthogy az osztalék eleve adózott eredményből fizethető, az adóztatás kettős.) Pedig a megtakarítások infláció okozta reálértékvesztését —ha valóban prioritást kívánunk biztosítani a tőkepiac fejlődésének — kedvezőbb adóztatással kellene semlegesíteni. Magyarországon a befektetési alapokról szóló törvény kizárólagos tevékenységként fogja előírni az alapok kezelését. A kereskedelmi bankok sorra hozzák létre önálló alapkezelő társaságaikat. így egy nagyon hatékony hánnas alakul majd ki: az összegyűlt kis megtakarításokat az alapkezelő társaság forgatja; ezek tőzsdei befektetésével megbízza az értékpapír-forgalmazó céget; a letéti szolgáltatásokat pedig az anyabank látja el. Bank és tőkepiac Nálunk egy tapasztalatlan kisbefektető csak ritkán tudja értékelni az áralakulási folyamatokat. Hiányzik az a „fordítókorong”, amelyik a céginformációkat folyamatosan és közérthetően bocsátja rendelkezésre, és/vagy segítséget nyújt értelmezésükhöz. Ezért természetes, hogy inkább kockázatmentes állampapírokba (kincstárjegy, letéti jegy) fektetik a pénzüket az emberek, mégha veszítenek is némi reálkamatot. Nos, ezen segítenének nálunk a befektetési alapok, s a bankoknak ilyen értelemben is szerepük lehet a tőkepiac fejlődésében. A lustaság ára: pótvizsga Egy diák számára mi jelenthet lelki válságot augusztus vége felé? Természetesen a tanévkezdés és a javítóvizsgára való felkészülés. Sajnos az utóbbira is van példa minden évben. Az egész évi lazítás eredményeként bukni „kénytelen” tanuló augusztusban összeszedi maradék energiáit és nekiveselkedik a mateknak, a nyelvtannak, a biológiának stb. Orosházán az ifjúsági házban az idén is szerveztek javítóvizsgára való felkészítő tanfolyamokat, ahol 20 órában kapnak segítséget a gyerekek matematika és kémia tantárgyakból. A továbbhaladáshoz segítséget nyújtó pedagógusok tapasztalata az, hogy egyre kevesebb szülő él ezzel a lehetőséggel. Igaz, 500-ról 1000 forintra emelkedett a tanfolyamok díja, de ha kiszámoljuk, ez még mindig csak 50 forintos óradíjat jelent. A szakemberek törekvése továbbra is az, hogy az egész éves anyagból, a lényeg kiemelésével minél több diáknak adják meg a felsőbb osztályba lépés esélyét. A közös, intenzív tanulás eddigi tapasztalata, hogy a gyerekek zöme sikeres vizsgát tesz nyár végén. Cs.I. Horoszkóp Augusztus 26. SZŰZ (VIII. 24—IX. 23.). A Szűz-jegyűek közül sokan most szánják rá magukat arra, hogy törvényesen is megerősítsék kapcsolatukat. Ma munkáját kissé elhanyagolja, gondolatai ugyanis más tájakon járnak. Ezen a napon született 1935-ben Csanádapácán Gyarmati Béla újságíró, kritikus, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója MERLEG (IX. 24— X. 23.). A fiatal házasokra vagy házasság előtt állókra mesebeli élmények várnak, ha most elutaznak egy-két hétre. A mézesheteknek kiváló háttérül szolgál majd az élményekben gazdag utazás. SKORPIÓ (X. 24— XI. 22.). Aki most érkezett el oda, hogy kivegye szabadságát, kezdje el megtervezni programját. Ne féljen az ősz közeledté- től, az Ön számára nem jelent semmi alapvető változást. NYILAS (XI. 23— XII. 21.). Az iskolás korú Nyilas-gyerekeknek ez az utolsó szünidei hete, a jövő héten már komoly munka vár rájuk. Szervezzenek kis barátaikkal kerékpártúrát a jó levegőn, de nagyon nézzék meg, hová teszik le értékes „bringájukat”. BAK (XII. 22—1. 20.). Szeretettel, gondoskodással veszi körül családja. Bátran vállalhatja a nehéz feladatokat. Mindent elkövet, hogy partnerével megszilárdítsa kapcsolatát. VÍZÖNTŐ (1.21—II. 20.). Ha az elmúlt na- pl pok lelkesedése még mindig tart, akkor sem árt számvetést készíteni anyagi helyzetéről. Ne feledkezzen meg tartozásáról, a csekk feladásáról: A szerelemben kezdeményező. HALAK (II. 21—III. 20.). Meggondoltan, őszintén tárgyaljon, védekezésre lesz szüksége. Irigyel nem nyugszanak. Nyílt, egyenes kiállással győz. Igyekezzen humorral hatni környezetére. Este a magányt keresi. KOS (III. 21—IV. 20. ). Szélsőséges el- . képzelései vannak. \W/ nehéz helyzete alakult ki magánéletében. Partnere mintha elhidegült volna Öntől. Talán valaki pletykált neki az Ön ártatlan kalandjáról. Ne is próbáljon magyarázkodni, mert az csak olaj a tűzre. BIKA (IV. 21—V. jLjrmtp) 20.). Mozgalmas l W ) munkálkodással kezdi a hetet. Igyekezzen figyelmes, gyengéd lenni környezetéhez. Barátai mellőzöttnek érzik magukat. Egy hangulatos este felvidíthatja őket. IKREK (V. 21—VI. 21. ). Zűrzavarosán indul ez a hét. Érzelmei könnyen félrevezethetik. Ne ábrándozzon, mert a szép álmokat keserű ébredés követheti. RÁK (VI. 22—VII. 22. ). Sikerült jól kipihennie magát, igazán nincs oka panaszra. Használja ki a munkahelyén adódó lehetőségeket, és ne hanyagolja el ma partnerét. Mindkét szférában kellemes pillanatokat tartogat a sors. OROSZLÁN (VII. 23—VIII. 23.). Elérkezett a szünidő utolsó hete az „Oroszlán- kölykök” számára, akik a szabadságot mindennél többre tartják. Hajrá, mindent bele, még egy hétig élvezzék a gondtalan gyermekéletet. Szüleik azonban már legyenek „ugrásra készen”. A keresztúri reformátusok utolsó mentsvára Tapasztalat, ismeretség, önbizalom Esernyővel az istentiszteleten? Ma már, sajnos nem tűnne na- gyotmondásnak, ha a sarkadke- resztúri református lelkész felszólítaná a híveket, hogy esős napokon hozzanak magukkal esernyőt az istentiszteletre. Erre az igen fontos kellékre ugyanis nemcsak az utcán lenne szükség (ahogy már megszoktuk), hanem a templomban is. S bár kívülről minden jel arra mutat, a református templomnak teteje van, ám esőzéskor alig érzékelhető. A mennyezet egy helyen beszakadt, a falakon beázásfoltok, a padok, párnák nedvesek — ez a kép fogadott bennünket, amikor egy kiadós eső után Márkus László, a község református lelkésze megmutatta a templomuk belsejét. A tetőszerkezet rendbehozatalához már megvásárolták az anyagokat, amelyek a földön hevernek, a templom meg továbbra is beázik. — Sajnos még egy telet nem bír ki ez a tető — mondta a lelkész —, ezért minden lehetőt megpróbáltam, hogy pénzt szerezzek. De hát mindannyian tudjuk, hogy van mostanában... A cégek, vállalatok örülnek, hogy léteznek, nem hogy támogatásokra volna anyagi erejük. Próbálkoztam Amerikában is, elszármazott keresztúriakkal. Húsz dollárt kaptunk az egyiküktől. Arról már ábrándozni se merek, hogy egyszer majd az egész templomot rendbe tegyük... A református gyülekezet utolsó mentsvára a nyilvánosság maradt. Az, hogy közzétéve nehéz helyzetüket, akad egy-két vallásos érzelmű vállalkozó, akik ösz- szeadnák, legalább a tetőszerkezet munkadíjához szükséges 150 ezer forintot.-ria Lassan ott tartanak, ha esik az eső, belülről nem érzékelhető, hogy a templomnak teteje is van Fotó: Kovács Erzsébet Nagykereskedés a Lázár utcában Néhány évvel ezelőtt a dombegyházi házépítők boltja a környék egyik leghíresebb és legforgalmasabb üzlete volt. A harmincas éveiben járó Burtics János mindent megtett azért, hogy egyetlen vevő se távozzon üres kézzel Dombegyházról. A közelmúltban Békéscsabán a MA-TA-BU Kft. Lázár utcai telephelyére irányítottak, beszerzendő egy elektrotechnikai hiánycikket. Itt találkoztam az egykori dombegyházi boltvezetővel, Burtics Jánossal. — Békéscsabai születésű vagyok, de a kereskedelmi pályát Dombegyházon kezdtem. Ma is ott van az állandó lakásom — mondja Burtics János. — Dombegyházról a Vídia Kereskedőház Rt.-hez jöttem dolgozni. Itt további jelentős kapcsolatokra és ismeretségekre tettem szert. Itt támadt az a gondolatom, hogy alapítani kellene egy saját vállalatot nagykereskedelmi profillal. Láttam ugyanis, hogy a meglévők már nem felelnek meg a kor követelményeinek, nem eléggé mozgékonyak, nem eléggé rugalmasak. A Vídiánál ismerkedtem meg későbbi kollégámmal és üzlettársammal, Takács Károly- lyal. Mivel azonos elképzeléseink voltak, elszerződtünk egy kft.-hez üzletkötőnek. Itt tovább gyarapítottuk ismeretségi körünket és tapasztalatainkat. Végül önállósítottuk magunkat, 1-991. július 1-jén megalakítottuk a MA-TA-BU Kft.-t. Csatlakozott hozzánk Varga Béláné (Magdika) is. Az ő keresztneve és a mi családnevünk első betűiből áll össze a cég neve: MA- TA-BU. Beszélgetésünk közben érkezik meg Takács Károly: — Huszonkét évig dolgoztam a Vídiánál, egy évtizedig áruforgalmi területen — kezdi önmaga bemutatását. — Óriási ismeretségre és üzleti tapasztalatokra tettem szert én is. A rendszerváltás utáni új körülményekhez szakmai szempontból is igyekeztem alkalmazkodni. Sajnos, az örökölt kereskedelmi struktúrában a rugalmasság hiánycikknek számított. Ezért úgy döntöttem 1990 szeptemberében, hogy megválók a Vídiá- tól. Burtics János barátommal elmentünk egy kft.-hez üzletkötőnek. Hamar rájöttünk arra, hogy képesek lennénk megállni a saját lábunkon is. — Hogyan emlékszik vissza az első hetekre, hónapokra? — A bürokratikus akadályok miatt eléggé nehezen indultunk, de most már talán sínen vagyunk. Nagykereskedelmi tevékenységet folytatunk, Philips- és Sharp- termékek terítésére vállalkoztunk. Ezen kívül olasz és magyar cipőáruval, valamint — egy-egy szezonhoz kapcsolódóan — divatos ruházati termékekkel is kereskedünk. Békéscsabán az Andrássy út 34. szám alatt nyitottunk egy impozáns kis cipőboltot. A Philips- és a Sharp-termékek egy kis részét itt, Békéscsabán mi magunk akarjuk forgalomba hozni egy diszkont jellegű üzletben, a jelenlegi kiskereskedelmi árnál 3- 4 százalékkal olcsóbban. Nagyobb értékű műszaki cikkek vásárlása esetén a kedves vevő így jelentős megtakarítást érhet el. Távlatokban gondolkodva mégis azt kell hangsúlyoznom, hogy elsősorban a nagykereskedelmi tevékenységünket szeretnénk bővíteni. Ánnyira jó a kapcsolatunk a Dunán inneni országrész kiskereskedőivel, hogy a tulajdonváltás, a privatizáció után sem lesznek gondjaink termékeink elhelyezését illetően. Üzletkötőink folyamatosanjárják a területet. — Összesen hányán dolgoznak a cégnél? — Tízen — veszi vissza a szót Burtics János. — A három tulajdonoson és az öt üzletkötőn kívül egy gépkocsivezető és egy adminisztrátor alkotja a teljes létszámot. Mint látja, nem növesztettünk vízfejet, pedig az elképesztő mértékű adminisztrációs elvárások hihetetlenül megnehezítik a munkát. Bízunk benne, hogy a telephely kerítésén kívül is végbemegy előbb- utóbb a rendszerváltás. Ménesi György
