Békés Megyei Hírlap, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-02 / 180. szám
MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1991. augusztus 2., péntek 0 ' Hetényi György mezőkovácsházi költő bárhol is tart előadást, mindig Csanád megyeinek vallja magát. Szülei dohánykertészek voltak, 1924-ben született és 5 testvérével együtt gyermekkorát Battonyán töltötte. — Fiatalon az elöljáróságon dolgoztam pénzügyi szakmában — válaszolja kérdéseinkre, majd így folytatja: közgazdász végzettségem van. Életem túlnyomó részét az Orosházi Állami Gazdaságban töltöttem, mint könyvelő és üzemgazdász. A mezőkovácsházi áfészhez kerültem 1976-ban, mint könyvelő, később belső ellenőrként dolgoztam. Innen mentem nyugdíjba. Személyi kizárattatásom jelzi, hogy 1956 után el kellett mennem ebből a járásból. Az írás már az általános iskolában megérintett és belső késztetés hatására éreztem, hogy tudok verset írni. Ha néha felolvastam egyet-egyet sokan érdeklődtek iránta, ezáltal megszerettem a költészetet. Egyre jobban érdekelt, tanultam, sokat olvastam, igyekeztem fejlődni a tudományokban. Hetényi György az elmúlt évben saját kiadásban verses kötetet jelentetett meg és most készül a második, amely ősszel kerül az olvasók elé. A költő a történelem, a táj hatása alatt ír és adja tovább lírai élményeit. Versei visszanyúlnak a honfoglalás időszakára, a lerombolt falvak fájdalmaira, s a huszadik század magyar sorstragédiáira. Utazásai során megírt versek hű képet adnak a látottakról, a régi magyar városokról. Fűszálak és Kopjafák című összeállításáról így ír Cseh Károly: „Sajátságos a magyar költő sorsa. Az emlékezés és a remény kétarcú Janu- sa ő. Rendeltetése tehát emlékezni és emlékeztetni, kételyeit hitté ragyogtatni föl, hogy vereségeiből is győzelmet kovácsolhasson; és a vér, hó és sírhanti fű tragikumát ünneppé emelje. Hetényi György ünnep-zászlója alá odafér a Kossuth-szobor tábláját áhítattal betűzgető... a vásári forgatagban tébláboló éppúgy, akár a gondokkal küszködő felnőtt vagy a férfi.” A teljesség igénye nélkül bemutatott költő a térségben jól ismert, az elmúlt évben egy egri kiadású antológiában szerepelt, ez évben pedig a Váci Mihály Irodalmi Kör antológiájában kapott helyet. A most közölt vers pár hete íródott egy budapesti tanácskozás alkalmából. A költő mindennap figyel és ír: a téli iraki háború borzalmairól, a kudarcok üldöztetéséről valamint a legmegrázóbb politikai eseményekről, miközben nem feledkezkik meg a szerelem, a táj, a természet szépségeiről sem. Fárasztó-válasz(tó) Megígértük olvasóinknak, hogy bemutatjuk a Fárasztó című egyedi kiadvány szerkesztőjét. Gál Csaba egyáltalán nem tűnt fárasztónak, amikor Kun- ágotán becsöngettünk az Árpád utcai otthonába, hogy elbeszélgessünk. Sőt igen energikus, ötletdús fiatalembernek ismerhettük meg. Tavasszal végzett a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskolában, ahol az iskolaújság szerkesztésébe is besegített. — Rengeteg olyan írás, ötlet van, ami nem kerülhetett be az iskolai lapba, így itthon eszembe jutott, hogy talán szívesen olvasnának ilyeneket a fiatalok. Elsősorban nekik szántam a lapot — mondja, majd a feltett kérdésekre válaszolva így folytatja: ez idáig két számot 200 példányban adtam ki, édesanyám sokszorosította fénymásolón. Most készül a harmadik szám. Jó fogadtatása volt. sokan keresték. Az árusításba besegítettek a barátaim is. Hát ennyi: csupán egy ötlet kiadása, családi segítséggel, nyári olvasnivaló. —És milyen visszhangja volt elolvasás után? — Az, hogy megfelel a címének: fárasztó! Zöld rovat Ültessünk fát, hogy élhessen a város! Századunk utolsó évtizedében a környezetvédelmet sokan divatnak tekintik. A környezetvédelem azonban a divattal szemben nagyon is mérhető, tapintható, érzékelhető alapokra támaszkodik. Tanúi lehetünk világszerte a termőföld fogyásának, elsivatagosodásának, az erdőállomány fokozatos pusztulásának. A várost veszélyeztető környezeti ártalmak közül a legszembeszökőbbek: az oxigén—szén-dioxid arány romlása, a levegő szilárd és gáznemű anyagokkal történő szennyezése, a zajjal járó vibrációs hatások. Itt tehetjük fel a kérdést: milyen védelmi szerepet töltenek be a városi parkok, zöldfelületek (különösen a fák) ezen ártalmak csökkentésében? Régen nagyon leegyszerűsítve úgy vélekedtünk, hogy a növények csupán szén-dioxidot lélegeznek be és oxigént szabadítanak fel. Ma már pontosan tudjuk, hogy a légzés közben termelt oxigén egy részét maguk a fák használják fel. A fák lombtömege a szén-dioxidot közvetlen felbontja, ezáltal megsemmisíti. A levegő szilárd szennyezésével szemben a lombtömeg olyan szűrőként viselkedik, amelyben megtapadnak a porszemek. Ezt az eső lemossa és újra szűrőként működik tovább. A városi növények másik hasznos tulajdonsága a klímára gyakorolt hatás: a napsütés és sugárzási viszonyok befolyásolása, a légáramlatok előidézése. A napsütés elleni árnyékot, mint a fák szolgáltatását, előszeretettel vesszük igénybe a nyári melegben. A hőmérséklet tudvalévőén a napsugár beesési szögétől és nem — mint sokan gondolják — a Naptól való távolságunktól függ. Á sugárzott energia 70 százalékát a fák leveleiken keresztül elnyelik, ennek nagy részét párologtatáshoz használják fel. Mindehhez az energiát környezetükből vonják el és így idézik elő a kellemesebb klímát. Ezt a hatást talán csak azok tudják igazán értékelni, akiket sorsuk arra kényszerí- tett, hogy lakótelepi házakban éljenek, ahol a kiültetett vékony fácskák csak 10-15 év múlva ígérnek árnyékot és felüdülést. A kedvezőtlen zajhatásokkal szemben is védelmet nyújtanak a zöldövezetek, a fák. Á Nehézipari Műszaki Egyetem mérésekkel bizonyította, hogy a növények zajcsökkentő hatása nagyobb, mint egy téglából rakott falé. Magyarázata az, hogy a fák levelei lemezesek és a hangrezgéseket felveszik, továbbítják, miközben a zajt elnyeléssel tompítják, a hullámok egyrészét pedig visszaverik. A fák lombtömegének zajvédő hatása egyben védelmet ad a zajjal járó vibráció ellen is. Nagyon egyszerűen arról van szó, hogy a tömör burkolat a házakra továbbítja a közlekedés okozta rezgéseket. Kezdetben csak az érzékelhető, hogy a vakolat megrepedezik, majd lehullik, később azonban a közfalak és súlyosabb esetben a tartófalak is megrepednek. A házak előtt álló fák földsávja, a tömör útburkolatot megszakítva meggátolja, hogy a rázkódások, rengések a házakra továbbterjedjenek. Ezért kell minél több fát, bokrot, cserjét ültetni a városokban a csapadékvíz-elvezető árok és a járda közötti „zöldsávba”. A jövő feladata, hogy a fenti zöldterületeket megóvjuk és véderőket telepítsünk a lakó és ipari területeinkre. Ne feledjük, hogy minden fa elültetésével magunk és embertársaink egészségét, életét védjük. Bálint Ferenc Mezőkovácsháza A mezőkovácsházi rendőrkapitány szerint: A fő szempont, hogy biztonságban éljünk Városoldalunkon már bemutattuk dr. Gáspár Lajost, Mezőkovácsháza rendőrkapitányát, mint embert, most szóljunk a pályázatról, amelyet a rendőrkapitányi munkakör betöltése érdekében készített. A pályázat igen széleskörűen érinti a vezetés, irányítás területét, a szervezeti, a rendőri munkát és az anyagi lehetőségeket. — Mire gondolt, amikor a pályázatot kiírták? — Az az igény, ami a rendszerváltással ma előtérbe került számomra már akkor megfogalmazódott, amikor elfoglaltam a helyem Mezőkovácsházán. Könnyebb helyzetben is voltam, mint a kollégák, hisz ismertem az állományt, akiket képesnek tartok a megnövekedett feladatok ellátására. Gyakorlatilag nem estem kétségbe, de sajnáltam volna, ha a hatéves munkám szétzilálódik. Szerencsére mindenjói alakult. — A pályázat elkészítésénél mi volt a kiinduló alap? — Az új Alkotmány koncepciójából egyértelműen következik, hogy mindenkinek alapvető joga, hogy biztonságban éljen. E feladat teljesítése az államszervezet mellett a rendőrség szerveit is kötelezi. A történelmileg meghaladott állammodelltől el kell jutni egy demokratikus jogállamig. A rendőri munka válsághelyzetéből akkor van kiút, ha létrejön egy szilárd politikai rendszer, egy korszem rendőrségijog, szervezeti rend és megvalósul a műszaki, technikai fejlesztés és végül a ren’dőr visszanyeri társadalmi megbecsülését. — Elsőnek a szervezeti munkáról ejtsünk szót, hisz ez közelebb áll a lakossághoz. — A térségre is emelkedő bűnelkövetési tendencia jellemző, melyen belül a kisebb kárértékű, vagyon elleni bűncselekmények a meghatározók. Területileg a városokban dominál a bűnelkövetés, ezért is szükséges Battonyán, Mezőhegyesen a létszámfejlesztés rendőrőrsök felállításával. így a kapitányságon szolgálati erő szabadulna fel, akik a térség több községében a közrendet és közt biztonságot erősítenék. Az őrsök soronkívüliségét indokolja, hogy a városok határ mellett helyezkednek el és egyre nagyobb idegenforgalommal találkozunk a negatív kísérőkkel együtt. A Mezőhegyes környéki majorokban is igénylik a rendőr jelenlétét. Célszerű lenne a rossz utakra és a mezőgazdasági kampányra tekintettel egy lovas járőrpáros beállítása. Az átszervezéssel az igazgatásrendészeti munka szolgáltató jellege is átalakulna, területhez igazodna. A bűncselekmények felderítésére összeszokott, forrónyomon üldöző nyomozópárok kialakítását tartom célszerűnek. A társadalomra fokozott veszélyt jelentő esetek felderítésére teamet kell létrehozni. Az államigazgatás szerkezeti változásával új ön- kormányzatok jelentek meg Az új mentőautó: Toyota Jobb, korszerűbb és nem ráz Új gépkocsihoz új garázs illik a mezőkovácsházi mentőállomáson is Szinte kirí az új Toyota mentőgépkocsi a mezőkovácsházi mentőállomás udvarán a régi, megviselt állapotú Nysa típusúak közül, amikor megtekintjük, mint új „szerzeményt”. — A megyében két évre tervezzük a teljes típusmódosítást és cserét a mentőgépkocsik esetében — mondja Bumbera József, a megyei mentőszervezet vezető főorvosa, majd így folytatja: már első ránézésre is meg lehet állapítani, hogy mennyire elavult a gépkocsiparkunk, így nagyon időszerű a csere. Addig, ameddig a régi Nysa típusoknál 180 ezer kilométer után selejtezni kellett, a Toyotánál a japán fél 100 ezer kilométerig garanciát vállalt. Az országba beérkező gépkocsik elosztása teljesen demokratikus, hisz minden megye a jelenleg futó kocsijai arányában kap az újból. Megyénkben 7 darab van és most várunk még kettőt. Mint tapasztaltuk, itt Mezőkovácsházán is az új gépkocsi megléte jelentősen segíti a gyorsabb, pontosabb munkát. — Milyen az új gépkocsi felszereltsége? — Hasonló a régihez, de korszerűbb kivitelben: vákuum matrac, lélegeztető ballon, leszívó pumpa, amelyek a sürgős betegellátáshoz szükséges eszközök. Egyszerre két fekvő vagy egy fekvő és két ülő beteget lehet szállítani, mivel a belső tér átalakítható. Kitűnő a fűtése, szellőzése és a tapasztalatok szerint egy kicsit sem ráz. Örülnénk, ha minél hamarabb (a betegek érdekében is) sok ilyen mentőgépkocsi futhatna az utakon. (Pusztaottlaka, Dombegyháza körzete), ahol a rendőri munkát is meg kell oldani. — És mi várható a rendőri munka területén? — Fokozni kell a megelőzés eredményességét, különös tekintettel a vagyonvédelemre. Szélesíteni kell a megelőző munka társadalmi bázisát, célirányosabbá tenni a propagandamunkát. Támogatom az állampolgári önvédelmi csoportok munkáját. A cselekményre orientált bűnüldözési koncepció helyett személyi kapcsolatokra épülő megelőző, felderítő elv érvényesítése a cél. A bűnügyi osztály tagozódásán kívül az eltérő munkaidőben történő foglalkoztatást is indokolt bevezetni. Fontos az alapos nyomkutatás és -rögzítés, ahol kiemelném a térségre jellemző besurranó bűnözők leleplezésére a helyszíni szagnyom- és ujjnyomkutatást. Speciális, egyedi ügyek (lólopás, embercsempészés) leleplezése érdekében erősíteni kell a kapcsolatot a vám- és pénzügyőrséggel. Közrendvédelmi és közlekedési állomány vonatkozásában elsődleges szempont a korábbinál kulturáltabb, toleránsabb, higgadtabb rendőri magatartás. Célirányosabbá kell tenni a közúti forgalom ellenőrzését. Hogy mindezt milyen technikai felszereltséggel és anyagi háttérrel tudjuk megvalósítani, az a gazdasági helyzet és az önkormányzatok támogatásának is függvénye. Magyarokhoz! •• % Ütések alatt Megszűnt ütni a legnagyobb ütés, csak nem múlt el a kínzó szenvedés népem feje fölött, mert nem érzem a rögöt bölcsőm és sírom között; szívemben rendületlenül, csak kegyetlenül, csak kegyetlenül. Trianoni és jaltai igazság, ördögi vakság alatt íratott alá, hogy egy nép, csak nyomorrá fárasztott lelkitusában éljen a haza vonalában: szétszaggatott légterekkel, zokogva síró fellegekkel, csak kegyetlenül, a szívében rendületlenül. Már hetven éve imádkozom, kiáltozom Istenfelé. Most, úgy érzem, látom Szent Koronám keresztjét, amint eldőlve int: Ne félj! -—az ütések már nem színvörösek, csak kékek. S ott Moszkva alatt botoknak hangjai is csendesek, nem kegyetlenek. Csak higgy tovább, — rendületlenül. H.Gy. Az oldalt írta és szerkesztette Halasi Mária. Fotó: Gál Edit
