Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27-28 / 175. szám

1991. július 27-28., szombat-vasárnap

0

KÖRKÉP

Hogy ne a vadászösztön hajtsa az embereket

Beszélgetés dr. Horváth Attilával az AIDS terjedéséről

Négy betű, amely egymás mellé írva riadalmat okoz: AIDS. Szerzett immunhiányos betegség. Korunk pestise, az emberiség réme. Néha riasztó híradások jelennek meg róla, máskor elcsendesedik a vészharangok kongása, de a kór csak teljed, mindeddig megállíthatatlanul. Dr. Horváth Attilát, az Országos Bőr- és Ne- mikórtani Intézet egyetemi tanárát beszélgetésünk alkalmával arról kérdeztem, mikor hallott először e betegségről?

— Éppen tíz évvel ezelőtt. 1981 nyarán jeleni meg egy amerikai kutatócsoport közleménye, amely, mint érdekességet említette a fiatal, homoszexuális férfiak gyorsan lezajló daganatos betegségét—mondta dr. Horváth Attila. — Nyári szabadságomról hazaérve került kezembe ez a közlemény. Akkoriban világszerte különös jelenség volt, hogy a friss szifiliszes fertőzések döntő hányada a homoszexuális férfiak között teijedt. A két dolgot én összekapcsoltam, és már 1981 novemberében, a nálunk kezelt szifilisszel fertőzött homoszexuálisok és partnereik között immunológiai vizsgálatot végeztünk. Utólag derült ki, hogy munkacsoportommal az első három között voltunk Európában, akik ezzel a kérdéssel foglalkoztunk.

— Hazánkban mikor találtak először AIDS-fertőzött embert?

— 1985 augusztusában. Ez az időpont számunkra már történelem. Igaz, ma a világon mindenütt úgy gondolják, hogy az .AIDS előtti korszakban”, az 1950-es években is voltak elszórtan megbetegedések. Fagyasztott savók vizsgálata, kórbonctani jegyzőkönyvek. valamint kórtörténetek utalnak erre.

— Negyven év alatt fertőzőbb lelt a vírus?

— Egyik lehetőség valóban ez. A másik ok lehet, hogy az elmúlt évtizedekben felgyorsult a közlekedés, Amerikából Afrikába valóságos szex-turizmus szerveződött. Arról nincsenek adataink, hogy Afrikában mióta van fertőzés, és hányán betegedtek meg.

— Nálunk hány fertőzött emberről tudunk?

—Kétszázötven körüli a felderített esetek száma. Ezekkel az emberekkel állandó kapcsolatot tartunk, segítjük őket. hogy úgy rendezzék a dolgaikat, hogy minél tovább éljenek. Igénylik is az orvosi segítséget, mert bizonyosak abban, hogy teljes a titoktartás. és együttérzőn, a javukra fáradozunk.

— Volt már példa arra, hogy egy fertőzött ember vírusmentessé lett?

— Néhány ilyen esetről már beszámoltak, de én ebben nem nagyon hiszek. Meg nem erősített közlések voltak.

— Mi. az „utca emberei". mennyire vagyunk veszélyeztetve?

— Ha elfogadjuk az egészségügyi világszervezet, a WHO értékelését. mely szerint hazánk az alacsonyan fertőzött régiókhoz tartozik, akkor normális életvitel mellett a fertőzés valószínűsége nagyon kicsi. Persze, akármilyen töredékszázalék az esély, aki fertőződik, annak ez száz százalék. Gondozásunk alatt is van olyan szerencsétlen fiatal lány. aki 18 éves korában, élete első partner- kapcsolatában „kifogott" egy biszexuális férfit, aki megfertőzte.

— Néha felröppennek olyan

hírek, hogy péládul a szúnyogok is terjesztik a kórt.

— Ezek butaságok, meg a nyállal, a strand vizével való fertőzés híre is butaság. Nagyon szoros, intenzív kapcsolat során jut át a fertőzött sejt a másik szervbe.

— Nagy. középkori járványok módjára vajon az AIDS is végigsöpör majd a földrészeken. és utána elcsendesedik?

— Ma ez nehezen ítélhető meg. Személy szerint szkeptikus vagyok, mert itt a terjedés módja az ember ösztönéletével mélyen összefügg. Rettenetesen nehéz „megváltoztatni” magát az embert. a kulturális szintjét, morális állapotát. Hogy nemi életünkben ne a vadászösztön hajtsa a férfiakat. és ma már a nőket is. A tartós párkapcsolat lenne a megelőzés legbiztosabb módja.

— Úgy tűnik, komoly változások elé néz a magyar egészség- ügyi ellátás. Vajon mennyiben változik az AIDS elleni küzdelem?

— Mint minden fontos járványügyi kérdés, az AIDS elleni küzdelem is állami feladat kell. hogy maradjon. Úgy tudom, a népegészségügyről szóló új törvény a most szerveződő tisztiorvosi hálózat feladatául jelöli meg az AIDS elleni tevékenységet. Fontosnak érzem a lankadatlan odafigyelést, a szűrővizsgálatok következetes elvégzését, hiszen az idén. az első félévben, éppen annyi friss fertőzöttet találtunk, mint tavaly egész évben. Jó a hírünk. a WHO a kelet-európai országok közül elsőként velünk kötött együttműködést, de hogy a kedvező pozíciókat megtartsuk, ahhoz az államnak, az orvosi társadalomnak és a polgároknak is nagyon komolyan kell venni ezt a veszélyt. Andődy Tibor

Pályázat helytörténeti munkákra

A Honismereti Szövetség és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága helytörténeti pályázatot hirdetett. Olyan új- és legújabb- kori, valamint helytörténeti témákat feldolgozó pályamunkával lehet pályázni, amely nyomtatásban még nem jelent meg és pályázaton még nem szerepelt. A pályázaton kiemelt témaként ajánlják feldolgozásra a II. világháború harcai, a hadifogság és a világháború következményei (málen- kij robot, gulág, áttelepítések) elbeszélések, visszaemlékezések és dokumentumok tükrében: a személyi kultusz hatása egy adott helység vagy személy életének tükrében (internálás, kitelepítések, börtönbüntetések, belső vagy külföldi emigráció, ünnepek

és hétköznapok városon, falun, egy közösségben); 1956 helyi eseményei elbeszélések, visz- szaemlékezések és dokumentumok tükrében.

Pályázni lehet továbbá bármely más, szabadon választott témával, mely az új- és legújabbko- ri ipar-, gazdaság-, művelődés-, politika- és helytörténetet dolgosa fel.

Nem pályázhatnak múzeumok, illetve tudományos intézetek történész munkatársai és olyan kutatók, akik hivatásszerűen foglalkoznak a történettudomány kutatásával.

Apályázatot 1991. október 31- ig vátják két példányban a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságán (5600 Békéscsaba, Széchenyi

u. 9., pf. 46.). A beküldött kéziratokat a történeti adattárban megőrzik. A pályázaton a felnőtt és az ifjúsági kategóriában egyéni és csoportos munkákat is elfogadnak. Az arra érdemes pályázatokat a múzeum a Legújabbkori Történeti Múzeumnak is megküldi, ahol azok országos döntőn vesznek részt.

Megyei pályadíjak felnőtt és ifjúsági kategóriában: I. díj 3500,— Ft, II. díj 2500 — Ft, III. díj 1500 —Ft.

Országos pályadíjak felnőtt és ifjúsági kategóriában: I. díj 10 000 — Ft, II. díj 6 000 — Ft, III. díj 4 000,— Ft.

Eredményhirdetés: 1991 decemberében (az országos 1992 júliusában).

A legidősebb magyar

Zsuzsa néni 107

éves

Az ország legidősebb állampolgára Ládi Istvánná, aki 1884. március 21- én született, a Szolnok megyei Jászkiséren él. A 107 éves Zsuzsa nénit a 85 éves lánya gondozza. Az idős matróna jó egészségnek örvend, csupán az aggasztja, hogy az olvasáshoz már szemüveget kell használnia

MTI-fotó: H. Szabó Ferenc

Aki szelet vet...

„Kötelességünk tenni valamit”

„Egy lelkésznek megbékélést kellene hirdetnie” A képen balról jobbra: Tóth Imre. dr. Lengyel Albert. Giricz Pál és Misik Lajos

Fotó: Fazekas Ferenc

(Folytatás az. I. oldalról.) polgármester arról kezdett beszélni. hogy mi van az Öntözési Kutató Intézetben, a SZÁT-nál. a Haltenyésztési Kutató Intézetben. Hozzátette: a kisgazdák is aláírták e beadványt. Akkor derült ki, hogy az aláírók között volt Deme Zoltán, dr. Fulaki Géza, dr. Pelcsinszki Boleszláv Juhász Pál országgyűlési képviselő. Mondtam a miniszternek: jól ismerem az ÖKl-t, onnan mentem nyugdíjba.

Politikai döntést hoztak?

— Ügy tudom, helyszíni vizsgálatiéi került sor.

T. I.: — Annak befejeztével a Parlamentben a miniszter úr, majd Szőke Károly helyettes államtitkár is megerősítette: nem találtak olyan hiányosságot az ÖKI-bcn. amely a vezetők leváltását, elmozdítását indokolná. A miniszter az igazgatót és helyettesét is megerősítette beosztásában. Arról, hogy utána mi történt. Deme Zoltántól értesülhettünk: új személyek léptek színre, s a helyszíni vizsgálatot végzők kizárásával saját beosztottjaik felülbírálták a minisztert. Dr. Gyürk József főosztályvezető azt mondta: őt nem érdekli a miniszter döntése. Amikor megtudtuk. hogy megváltoztatták azt. mondtam Gyürk úrnak: „Úgy látszik, gazdasági helyett politikai döntéseket hoznak.” Deme Zoltán az interjúban azt állította, hogy félretájékoztattam a minisztert. Holott, én azt mondtam, hogy e kérdésben nem érdekel, ki melyik pártnak volt tagja. Ami fontos: a vezető beosztásban lévőnek ne legyen bűne. ugyanakkor nézzük meg. mit tett a nemzet asztalára. Visz- szautasítom igen tisztelt képviselőtársamnak azt az állítását, hogy félrevezettem a minisztert. Ó viszont megtette, amikor a kutató intézet 10 éven át leghangosabb párttitkárát neveztette ki igazgatóvá. Ha pedig a második döntést hozó államtitkár tudott erről, akkor ő olyan „rendszer- váltó”, aki kifelé valamit mond, de nem azt teszi, amit mindany- nyian hirdettünk a választások idején. Örülök annak, hogy vasárnap Szarvason a miniszterelnök úr azt mondta, hogy függetlenül attól, kik, hol dolgoztak, milyen párt tagjai voltak: ha tudásuk, rátermettségük és eredményeik feljogosítják őket, akkor maradjanak a helyükön. Tiltakozom képviselőtársam eljárása ellen. Elégtételért a miniszterelnök úrhoz kívánok fordulni: egy küldöttséggel tervezzük felkeresni őt. Egy lelkésznek megbékélést kellene hirdetnie, s nem „kitekernie” a nyakát mindenkinek. Legyen vége ennek Szarvason. Az emberek felháborodva jönnek: ez már tűrhetetlen. Olyan jelzőket mondanak, amelyek nem viselik el a nyomdafestéket. Most már kötelességünk tenni valamit.

—Lehet-e tudni, hogy ki kezdeményezte a SZAT-nál folytatott vizsgálatot?

Giricz Pál: — A levél, amelyben tájékoztatták a miniszter urat, megjelent a szarvasi lapban is. A polgármester úr írta alá. Ha nem ő fogalmazta, akkor sajnálom, hogy nevét adta ilyen fércmunkához. Azt állította e levél, hogy a SZÁT vezetői elherdálják az állam vagyonát, ezért nincs helyük ott. A gazdaság eredményeit a hatóságok többször átvilágították, s rendben találták. Ez az átvilágítás és nem az, hogy én tetszem-e valakinek vagy sem. Ha ez utóbbi ma lehetséges: megkérdőjelezem,

hogy a demokrácia irányába

bontakozunk-e ki. Egyébként személy szerint engem nem vádoltak.

Egy bocsánatkérés

Dr. Lengyel Albert:—Tudo- másom szerint a három SZDSZ- es képviselő által is aláírt feljelentést dr. Csanádi László fogalmazta meg. Elhívtuk őket. győződjenek meg a tényekről a gazdaságban. Juhász Pálékat tájékoztattuk: a gazdaság vagyona nemhogy csökkent volna, az előző évihez képest 80 millióval nőtt. Végül azt mondta Juhász Pál: szégyellj, hogy aláírta a feljelentést. bocsánatot kér. s hajlandó ezt nyilvánosan is megtenni. Nem igényeltük.

—Igaz-e. hogy SZAT-ügyben Deme Zoltán ismét megkereste a minisztériumot, nevezetesen dr. Sárossy László államtitkán?

Dr. L. A.: — Kapott a SZÁT egy kérdéssort a minisztériumtól. melyre — bizonylatokkal ellátva — már elment a válasz. Ezzel egyidőben az örménykúti kerületi igazgatót is feljelentették hűtlen kezelés miatt. Az ügyészség bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást. Fellebbezés után a megyei főügyészség helyben hagyta a megtagadó határozatot. A kerületi igazgató rágalmazás miatt eljárást kezdeményezett a feljelentők ellen.

G. P.: — Ha valaki nem a megértést, a békességet hirdeti, annak meg kell buknia. Nincs nagyobb baj a társadalomban, mint a békétlenség. S a múltját senki ne tagadja meg. Amikor a kisgazdák meghívtak előadást tartani, azzal kezdtem: én az MSZMP tagja voltam. Nem én léptem ki, az lépett ki belőlem: világosan látni, hogy az az elmélet és gyakorlat összeomlott. Persze ehhez hozzásegítettem imitt-amott, ahol nekem sem tetszett. De most egyes emberek azt hiszik, hogy azt mondhatnak, tehetnek, amit akarnak. Például a Szarvasi Krónikában azt olvasom, hogy az egyik testületi tag — nem akarom bántani, endrődi, földim — állítja: korábban pártonkívüli volt. Pedig az egyik intézmény párttitkáraként tevékenykedett. A testület egy nőtagja pedig megkerülte a kérdést, mondván, most pártonkívüli. Melyik a tisztességesebb? Én beismertem a múltat, ezzel együtt a Fidesz mező- gazdasági szakértőjének kértek fel Orbán Viktorék:

—Jó ideje érzékelhető, hogy a békétlenség a város hitéletére is átterjedt.

T. I.:—Induljunk el a választási kampánytól. A lelkész úrnak képviselőjelöltként tudatában kellett lennie annak, hogy a mélyen áron alul árusított burgonya, narancs, banán és más csak arra volt való, hogy megvegyék a választókat. Mi ez, ha nem a társadalom becsapása? S mint lelkész, magára vette ezt. Lelkipásztorként nem gondolkodik el azon, hogy a békétlenség helyett más tennivalóink lennének?

—1 Deme Zoltán a Szarvas Varos Baráti Társaság létrehozását azzal indokolta, hogy a Szarvasiak Baráti Köre vezető- választásával nem én egyet. Kéne. hogy a kör tagjai .Jíímél- jék meg" a társaságot a belépésüktől. Nem érzik ezt kiközösítésnek?

Misík Lajos: — A baráti kört 1982-ben hozták létre, mégpedig a városi pártbizottság akarata ellenére. A másként gondolkodás nem Deme Zoltánnal kezdődött Szarvason, hanem a kör megalakulásával. Amikor Fekele Jánost állították a szarvasiak a képviselőségre, két hivatalos páitjelölitel szemben: 1985-ben ez fegyvertény, lázadás volt. A körben most tisztújításra került sor. Fekete János lemondott, s engem választottak meg helyette. Hogy ez Deme Zoltánnak tetszik vagy sem. az a baráti kört nem érdekli: képviselőként sincs kompetenciája beleszólni a politikamentes kör dolgaiba. Egyetlen célunk van: a szarvasiak és az innen elszármazottak tegyenek meg mindent a városért- Deme Zoltán negyedik éve él itt. Ósem mindig így nyilatkozott Fekete Jánosról, s rólam. Akkoriban, amikor Fekete János 1 millió 880 ezer forintot szerzett a két szarvasi templom tatarozásához. Nem azért voltam Fekete barátja, mert MSZMP-tag volt, hanem mert elismert bankszakember, s 55 éve ismerjük egymást, innen származott el. Soha nem érdekelt senki pártállása, ez magánügy. Kétféle embert ismerek: a rendest és a becstelent. A lényeg: mit teszünk országunkért és városunkért.

— Mién alakult ki ellentét a város két evangélikus gyülekezete között?

Hát nem demokrácia van?

M. L.: — Még 1952-ben osztották meg a gyülekezetét. Deme Zoltán szeretné egyesíteni. Én is remélem ezt az egyesülést, de nem az ő vezérlete alatt. Ennek dolga a két gyülekezetre tartozik. A presbiterek alkalmasságát egyházunk most vizsgálja: csak odavalók kerülhessenek be. Rám azért is haragszik, mert a Parlamentben a Roszik Gáborral együtt tartott, — a püspökök leváltását indítványozó — sajtótájékoztatójuk kapcsán elküldtem egy írást a rádiónak. Azt mondtam, semmi helye annak, hogy az Országházban belső egyházi ügyeket tárgyaljanak. Az országos presbitérium elfogadta azt a javaslatot, hogy a gyülekezeti lelkész fizetését képviselősége idejére fel kell függeszteni. Deme Zoltán jól kezdte munkáját, de fejébe szállt a dicsőség.

— Amit elmondtak, s ahogyan, félelem nélkül tették. Jól éreztem?

M. L.: — Hát nem demokrácia van?

Kiss A. János