Békés Megyei Hírlap, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-24 / 172. szám

© 1991. július 24., szerda SPORT Hetven éve kezdődött Októberben ismét felújítják Gyulán a nemzetközi szintű Erkel-sakkemlékversenyeket! Az I. világháború után lassan éledező sakktársa­dalom érdeklődéssel figyelt fel a Gyuláról érkező hírekre: „a kisváros Erkel Ferenc Sakk-köre a városunk halhatatlan szülöttének emlékére nagyszabású nemzetközi sakkversenyt kíván rendezni”. A gyulaiaknak — akkor országosan egyedülállóan — sakk-lapjuk is volt „Sakk” cí­men — és ebben részletesen is meghirdették az 1921. augusztus 15-én kezdődő Erkel-emlékver­senyt, „amely hazánk legjelesebb amatőréin kí­vül minden valószínűség szerint külföldi meste­rek is részt fognak venni”. A lap vezércikkében joggal hivatkoztak arra, hogy „Erkel Ferenc nemcsak a magyar zene költészetében vezércsil­lag, hanem a magyar sakkirodalomban is tün­döklő meteor”. Leközölték azt az örök értékű játszmáját is, amit 1855-ben az akkor legerő­sebbnek elismert magyar sakkozó: Szén József ellen nyert meg. Mielőtt beszámolnánk az említett emlékverseny eredményéről, szóljunk Erkelről a „sakkistáról”, ahogy a múlt században nevezték őket. Az 1810-ben Gyulán született Erkel 25 éves korától élt Pesten, de csak az 1840-es évektől vannak adataink arról, hogy a Dorottya utcai Wurm-kávéházban szorgalmas szemlélője volt neves sakko­zók játszmáinak. Vitatott tény az, hogy valójában mikor és hol tanult meg sakkozni. Dr. Vajda Árpád, a kiváló sakkozó kutatásai szerint Erkel Ferenc még az 1820-as években pozsonyi kisdiákként ismerte meg a sakkjáték elemeit. Sokáig azonban csak a zenének élt. A legjobb magyar .sakkista Erkel az 1845—1860 közötti években foglalkozott viszonylag kevesebbet a zenével, és akkoriban a sakkozásra is több időt tudott szakítani. Az 1850-es években már egyenrangú társa volt a legjobb pesti sakkozónak, még Szén Józsefnek is. Azt írták róla:, A Szén és Erkel között váltott játszmák számbeli mérlege egyensúlyban van, a játszmák azonban két merőben különböző sakkozói egyéniséget mutatnak. Szén a nemzetközi gyakorlat révén iskolázottabb, techni­kailag kiforrottabb, Erkel viszont zseniálisabb, játszmáiban csillogó ötletek, színes kombinációk bukkannak felSzén halála után két éven át (1857—1859) a legjobb magyar sakkistának ismerték el Erkelt. Békés megyei születésű sakkozó azóta sem ért el ilyen ered­ményt. A közvéleménynek Erkel sakkozói hírnevéről való fokoza­tos megfeledkezését talán az magyarázhatja, hogy a magyar nemzeti öpera megvalósítása terén elért páratlan eredményei mellett sakksi­kerei elszürkülni látszanak. A szabadságharc utáni évtizedekben Erkel a legtöbb nyarat Gyu­lán, fivérei házában töltötte: a Bánk bánt és több művét a gyulai kastélypark fái alatt alkotta meg. Idehaza két állandó sakkpartnere volt, az egyik a legidősebb öccse, az ügyvéd./á/io.v (Kossuth u. 28.), a másik dr. Csausz Lajos gyulai városi orvos (Kossuth u. 16.). Legne­vesebb sakkozó földijével, Márki Istvánnal, a későbbi hírneves sakk-könyv szerzőjével — aki nála 32 évvel fiatalabb volt — Erkel csak az 1860-as években Pesten ismerkedett meg, amikor Márki még jogi tanulmányait végezte ott. (Az 1872-ben kiadott Márki sakktankönyv egyébként Erkelnek öt játszmáját is közli.) Az 1860-as évektől Erkel^a sakkozók kedvelt fővárosi törzshelye­in (Zrínyi-, Velence-kávéház) már inkább csak kibicelt, vagy tét nélküli, vagyis könnyebb játszmákat váltott. „Ám ezek is jó partik lehettek” ,— idézi a családi hagyományt hozzám írt levelében a Svájcban élő dr. Erkel Lajos, aki a nagy Zeneszerző sakkszerető János öccsének dédunokája — „a kávéház üvegén keresztül, cso­portokba verődve nézték az emberek, hogyan is áll a játszma?”. Valamit a Pesti Sakk-körről is: Az abszolutizmus korában nem volt szervezett sakkélet Pesten sem. A régebbi sakkegyesület feltá­masztásának engedélyezését Erkel és társai már 1859-ben kérték, de Pest rendőrfőnöke, bizonyos lovag Protmann Józsc/visszautasította azt, azzal az indokolással, hogy „a sakk a királyok elleni játék: az összeesküvés szellemét tartja ébren”. Végül Bachnak és embereinek menesztése után 1864-ben engedélyezték a hatóságok a Pesti Sakk­kör működését. 1893. június 15-én bekövetkezett haláláig Erkel Ferenc volt a Pesti Sakk-kör elnöke. A „Budapesti Sakk-Szemle” -elsárgult lapjairól láthatjuk, hogy Erkelt a magyar sakkozók tábora is — mai szóhasználattal élve — saját halottjának tekintette. Visszatérve a 70 évvel ezelőtti I. Erkel-emlékversenyre: A későb­bi nagymester, a jugoszláv Borisz Kosztics nyerte azt, a magyar élgárda számos neves tagja: Steiner Endre, Szigeti Miklós, dr. Balogh János, dr. Elekes Dezső, Havasi Kornél és a délvidék legjobbjai, a békéscsabai Gruber Sándor, a gyulai dr. Bakos József és mások előtt. A versed születésű, magyar iskolákat járt, hat nyelven beszélő Kosztics világutazó sakkozó volt. A háború alatt az Egyesült Államokban élt, ahonnan 1919-ben tért vissza Európába, s az év nyarától jugoszláv állampolgár lett. 1919-ben Hastings-ben, a győztesek tornáján 2. lett Capablanca mögött. Az 1920-as nagy göteborgi versenyen 4. helyezett, de megelőzi Maróczyt és Breyert, a két legjobb magyart. Ilyen előzmények után fogadta el 1921 nyarán a meghívást a gyulai emlékversenyre, amit fölényesen — másfél ponttal — megnyert. Az Erkel-emlékversenyek mindeddig legszí­nesebb egyénisége volt. A 20-as években sok európai verseny után Afrikán át Keletnek indult, versenyzett Indiában, Ausztráliában, Új- Zélandon, járt Kínában, Szibériában, végül Moszkván át tért haza 1926-ban. Számtalan nagymesterversenyen vett részt. 1963-ban Belgrádban hunyt el. Harminc ellenféllel vakszimultán 1923 nyarán rendezték Gyulán a II. Erkel-emlékversenyt. Ma­gasszintű verseny volt ez is, olyan országosan ismert résztvevőkkel, mint a későbbi sakkolimpikon Steiner-fivérek (Lajos és Endre), Jakab Árpád, Kulcsár Kálmán, Havasi Kornél, Chalupetzky Fe­renc, Szigeti Miklós, Bakonyi Elek, Tóth László, de nagy meglepetés­re a „Viharsarok” legjobbja: Gruber Sándor nyerte a versenyt. Gruber 1893-ban Békéscsabán született. A sakktörténészek mint „a magyar vidék egyik legtehetségesebb és legeredményesebb játéko­sáról” emlékeznek meg róla. Az országban sok versenyen (Debre­cenben, Budapesten és sorolhatnánk...) ért el kiváló eredményeket ötletes, szellemes játékával, de váltogatták ezeket kudarcok is. Egy- egy vereség deprimáló hatását ugyanis nehezen tudta.kiheverni. Gyulai győzelmét tekinthetjük élete legrangosabb sakk-sikerének. AII. világháború áldozata lett. Csaknem három évtizedes szünet után csak 1951 -ben került sor a III. Erkel-emlékversenyre. Ezen Szabadi Elemér mester győzött. A negyediket 1955-ben az akkor 19 éves Bárczay László, a jelenlegi nemzetközi nagymesterünk, az ötödiket 1956-ban Csiszár Imre mester, a hatodikat 1960-ban Sápi László mester nyerte. Ezen a VI. emlékversenyen a 12-es mezőnyben már csak négy mester vett részt. Sápi mögött Flesch János végzett a második helyen, aki egyébként az egyik szünnapon az akkori MEDOSZ székházban bámulatos produkciót mutatott be: 30 minősített ellen­féllel játszott „vakszimultánt”. (Vagyis a tábla megtekintése nélkül mondta be a lépéseit.) A3 .dr. Bán Jenő lett, míg a negyedik mester Balogh Béla az 5. helyen végzett. Közéjük verekedte be magát legjobb gyulaiként Szilágyi Mihály sokszoros városi és megyei bajnok sakkozó. Az említett korábbi győztesek közül jelenleg is él, sőt versenyez Bárczay László és Sápi László, de ne feledkezzünk meg a verseny­zéstől már visszavonult gyulai Szilágyi Mihályról, aki a VI. emlék- versenyen a mesterek egyenrangú versenytársának bizonyult. Ismét több évtizedes szünet következett az Erkel-emlékversenyek sorá­ban, mert természetesen nem számítódnak ide az Erkel emlékére az ! *' : ::-q:ereír.11a a nemzeti színház fízenzigazgalója ■t ors.Mjc• Titkár királyt leneakademia igazgatója .u I«ya£j3 az összes hazat dalárdák fokarna^a stbstö A magyar dalmű megteremtője, a Nemzeti Színház főigazgatója, az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia igazgatója, a Fe- rencz József rend lovagja, az összes hazai dalárdák főkarna­gya... és kiváló sakkozó... 50-es, 60-as években Gyulán megrendezett megyei ifjúsági sakkver­senyek, valamint a 70-es évek mesterjelölti szintű Erkel-versenyei sem. Öt évvel ezelőtt azonban — a Magyar Sakk Szövetség egyetér­tésével — újból sikeresen fogtak össze a gyulai sakkbarátok. A Gyulai Erkel Ferenc Sakk-kör 1911. évi megalakításának 75. évfor­dulóján elhatározták az emlékversenyek felújítását. A Körös-parti úgynevezett TÖT üdülő modem létesítményei alkalmas keretet is biztosítottak ehhez. 1986 óta évenként az őszi hónapokban nemzetközi egyéni nyílt sakkversenyként lezajlott küzdelmek sportszerű, színvonalas ösz- szecsapásai méltóan szolgálták Erkel Ferenc sakkozói nagyságának emlékét. Az utóbbi évek győztesei és dobogós helyezettjei: VII. emlékverseny, 1986:1. Ábel Lajos Fide-m. (Kecskemét), 2. Ungureanu nk. mester (Románia), 3. Orev nk. mester (Bulgária). VIII. emlékverseny: 1. Mészáros András nk. m. (Eger), 2. Emődi Gyula Fide-m. (MTK-VM), 3. Kiss Attila nk. m. (Szolnok). IX. emlékverseny: 1. Jan Adamski nk. m. (Lengyelország), 2. Vatemaa Fide-m. (Szovjetunió), 3. Pohla m. (Szovjetunió). X. emlékverseny: 1. Elin Mollow nk. m. (Bulgária), 2. Dovzsik Fide-m. (Szovjetunió), 3. Kormányos Zoltán Fide-m. (Kecskemét). A 80-as évek emlékversenyeit a Gyulai SE rendezte. A szervezés­ben és versenyeztetésben az élen jártak: Lovász Sándor, Hoczopán Sándor, Thúróczy Géza, Bajusz György, Bánszky Pál és az időköz­ben elhunyt Gyöngyösi Lázár. 1990-ben a versenyt nem sikerült megrendezni. Az idén azonban ismét szerepel a Magyar Sakk Szövetség nemzetközi versenynaptá­rában a XI. Erkel Ferenc-sakkemlékverseny, amit 1991. október 18—26. között Gyulán, a városháza dísztermében rendeznek meg. Szervezői: a gyulai polgármeteri hivatal kulturális osztálya, a Gyulai SE és az Erkel Ferenc Baráti Társaság. A nemzetközileg is jegyzett sportesemény támogatása érdekében a szervező bizottság a felhívást már kiadta. Dr. Perényi Béla Gyula, Kossuth Lajos utca 28. Erkel Ferenc öccsének, Erkel János ügyvédnek háza, ahol a zeneszerző gyakorta sakkozott vele és Csausz Lajos városi orvossal 55. szánni jittszma. Játszották a pesti sukk-körben 18Ső-ben. Ewans csel. Világos: Erkel Ferenc f Sötét: Síén -József f 1. ci. eí>. -L Hf3, Hc6 3. Fc4, Fc5. 4 bí, .... (Erkel a támadás, Szén a védekezés mestere. A kuzötiiik le­játszott legtöbb játszma Ewans csel, vagy király f»it<5 csel volt. Az természetes, hogy az akkori hiányos elmélet még nem adhatta a legjobb nyerésre vivő védekezést; minden játszó a saját erejére utalva, saját illáin haladt s igy nem ritkán győzedelmeskedett az ötletes játék a túlerő felett) 4.... 1)4. fi. c3. Fc5. 0. o—o, dG. 7. (14, ed. 8 cd, FbG. 9. Fh2, HfG. Jobb lett volna az elmélet ajánlotta Huf> s azután He7. 10 Hd2, dó. Döntő tempóvesztész; sötét veszteit változatba tereli ;i játékot; az eisáneolás volt a kínálkozó jó lépés. A világos búin,/: vezetője mesteri híréhez méltó tvkélyli/el használja ki ellenfelének ggönge lépését. 11. ed, flfdá. 12 Fa3! Fr(i_ 13 Hdt4 ÍG világos támadása kivédhetetlen. 14. Bfel, KIT. iá. Hédii-}-! Lásd diagrammot! cd lG.Bc6!K»G. 17. FX‘15-|-! Kd". A futó nem volt üthető a bekövetkező négy lépóses inat miatt. 18. Bacl,Bnc8. H) Va4, gG. 20. FX06+. be. 21. dó, . BheS. 22. de-f, Kc7. 23 flrdl. Ben. 24. Hdbü-f, Bbá. 2ö. V^Ijő, Ve7. 2G. Bed , Bed8. 27. Vad! Kb8. í8. Kfi sötét feladta, / mert a fenyegető BXdG. vagy FYdG eljen nincs védekezőé. (Maróezy (iézti megjegyzései a „Pesti Hírlap l'Jlü. évi január hó í). számából.) Hí * t§ i 1 i í y * 11*114 « 1 ■ JÉ fM p £: i§ m m& n-fé ü m m H P Ali Ä ..feü .mk $ mp. m T*W*. ‘i a a É ü*li É2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom